Pesti Hírlap, 1911. augusztus (33. évfolyam, 195-206. szám)
1911-08-18 / 195. szám
1 . • ..., I----1. •» vétel teljesen csendben, észrevétlenül folyt le, mágia úgy állítja oda az ellenzéki sajtó, mint a nagyszebeni polgárság állásfoglalását. Nagyszeben törvényhatósága hétfőn tartja meg közgyűlését és azon impozáns módon fogja elítélni a parlamentben folyó obstrukciót.“ Ezzel a kommünikével, úgy látszik, a kormány félhivatalosa elébe akar vágni azoknak a kritikáknak, melyekkel a törvényhatóságok „törvényszerű“ , obstrukcióellenes állásfoglalásának kulisszái mögé lehet bevilágítani. Az aradi állásfoglalás kulisszatitkaiba például egy alább regisztrált tudósítás már belevilágít. A törvényhatósági obstrukcióellenes koncertbe a többi közt beleszólalt Bácsbodrogvármegye is, melynek közgyűlésén Lovászy Márton nyíltan állította fel az ellenzék követelését: jöjjön előbb a választói jog, aztán lehet béke. A közgyűlés egyébként az obstrukció ellen foglalt állást. Jelentős mozzanata a parlamenti küzdelemnek, hogy Kossuth Ferenc visszaérkezett üdüléséből a fővárosba. Érdekes, hogy a pályaudvaron Kossuthot Barabás Béla üdvözölte, aki a Kossuth-párt radikális választójogi irányzatának egyik vezetője. Alábbi tudósításunk a Kossuth fogadása alkalmából elhangzott érdekes beszédekről is beszámol. Az argentínai hús bonyodalmai. A földmivelésügyi minisztériumban tegnap a magyar és az osztrák kormány szakreferensei értekezletet tartottak, amelyen a magyar szakreferensek közölték a magyar minisztertanács által az argentínai húsbehozatal megengedése fejében fölállított követeléseiket. Ma Bécsben az osztrák kormány minisztertanácsot tartott, amelyen az osztrák szakreferensek ismertették a magyar követeléseket. Az osztrák minisztertanács az eddig kiszivárgott hírek szerint a magyar követeléseket elfigadhatalmoknak mondotta ki. Vezércikkünk foglalkozik ezzel a témával, részletes információink pedig itt következnek. Szerdán a földmvelésügyi minisztériumban Ottlik Iván államtitkár elnöklésével értekezlet volt a külföldi hússzállítmány bebocsáthatása és az ezzel a kérdéssel összefüggő ügyeknek tárgyalása végett. Az értekezleten részt vettek a magyar és az osztrák kormány képviselői. Határozni nem határoztak ugyan, de kitűnt, hogy a magyar kormány nem zárkózik el mereven attól, hogy a külföldi hússzállítmányt bebocsássák, csakhogy ő hajlandósága fejében a maga részéről más téren követel rekompenzációt, így követeli, hogy a stassa-oderbergi vasút osztrák vonalán mielőbb építsék meg a második Sínpárt és ezzel kapcsolatban létesítsék az annabergi csatlakozást. Ezenfelül követeli még a magyar kormány, hogy Ausztriában szüntessék meg a különbözeti tarifát a liszt és gabona közt és végül, hogy a magyar kiviteli áruforgalom érdekében rendezzenek be az osztrák vasutakon gyorstehervonatokat. Ez mind olyan követelés, amely nemcsak a magyar, de az osztrák forgalomnak is javára szolgálhat. Az osztrák megbízottak tudomásul vették a magyar követelést és visszautaztak Bécsbe, hogy ott referáljanak erről az illető szakminisztereknek. Bécs, aug. 17. A Neue Freie Presse értesülése szerint magyar részről állítólag tíz követelést állítanak föl, amelyek négy csoportra oszlanak: 1. Hozzájárulás az annabergi csatlakozáshoz. 2. Tarifaengedmények. 3. Megállapodások ama bánásmódra nézve, amelyben magyar hajósvállalatok Ausztriában részesítendők. 4. Általános gazdasági kérdések. Osztrák körökben az a felfogás, hogy a magyar kormány agrárnyomás alatt áll és a Lásbehozatal kérdését csak azért kapcsolta össze az annabergi csatlakozás kérdésével, mert előrelátható volt, hogy az osztrák kormány ahoz nem járulhat hozzá. Bécs, aug. 17. A Neue Freie Presse írja: Ma délelőtt báró Gautsch miniszterelnöknél az osztrák kormány minisztertanácsot tartott, amelyen részt vettek azok a szakreferensek is, akiknek reszortjába a búskérdés tartozik. Természetes, hogy a minisztertanácson a szakreferensek elsőbben arról a benyomásról tettek jelentést, amelyet a magyar kormány szakreferenseivel a tegnapi napon folytatott tanácskozáson nyertek. Az osztrák kormány körében rámutatnak arra, hogy az osztrák kormány messzemenő hajlandóságot tanúsított arra, hogy az argentínai húskérdés megoldásával kapcsolatban Magyarország különböző kívánságait teljesítse. Az osztrák kormány arra az álláspontra helyezkedett volna, hogy csupán arról lehet tárgyalni, vajon az argentínai hús behozatala ellen állategészségügyi szempontból lehet-e kifogást tenni. Mindazáltal az osztrák kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy Magyarország bizonyos óhajtásait teljesítse. Magyar részről erre az előzékenységre azzal válaszoltak, hogy egyáltalán teljesíthetetlen követelésekkel lépnek föl. Az osztrák kormány most azt a kérdést fogja megfontolás tárgyává tenni, hogy miként lehetne a búskérdést a magyar kompenzációs követelések figyelmen kívül hagyásával megoldani. Hogy az annabergi csatlakozás dolgában az osztrák kormány kezdettől fogva minő álláspontot foglalt el, arra nézve az urak háza bizottságának 1907-ben a kiegyezésről beterjesztett jelentése nyújt felvilágosítást. Ez a jelentés egyúttal bizonyítja azt is, hogy Ausztriában mindig az volt a kormány felfogása, hogy Magyarország gazdasági és kulturális kívánságait a lehetőség szerint teljesíteni kell, amíg Magyarország nem lép fel olyan követelésekkel Ausztriával szemben, amelyeknek kielégítése Ausztria érdekeinek legsúlyosabb megsértését jelentené. Magyarország most ismét oly álláspontot foglal el, amely Ausztria legfontosabb érdekeibe ütközik. Az ilyen politika a monarchia államait abba az állapotba vetné vissza, amikor a veszekedés a két állam között napirenden volt. Az ilyen politika azonban a kiegyezést politikailag, erkölcsileg és gazdaságilag tönkreteszi. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónktól. — A délutáni miniszteri konferencián már a szakreferensek nem, hanem csak a miniszterek vettek részt. A tanácskozáson a legszélesebb teret a magyar kormánynyal az argentínai hús kérdésében folytatott tárgyalásokról szóló jelentés foglalta el. A magyar kormánynak azt a követelését, hogy a kassa-oderbergi vasút Annabergnél csatlakozást kapjon, az osztrák minisztertanácson elfogadhatlannak jelentették ki, mert ennek Ausztriára nézve olyan kimagasló jelentősége van, hogy egyáltalán szó sem lehet arról, hogy a húsbehozatal ellenében ez kompenzációul szolgáljon. Ez a követelés volt az oka annak is, hogy az osztrák megbízottak a tárgyalást tegnap félbeszakították, mert meghatalmazásukat már az is meghaladta volna, ha ezt a kérdést pusztán csak megvitatták volna, így állván a dolgok, a magyar kormány által támasztott többi kompenzacionális követeléseket megbeszélték ugyan, de megvitathatóságukat egyelőre függőben hagyták. A mai minisztertanács fentartotta azt a határozatát, hogy a magyar kormány beleegyezése nélkül egyelőre nem lehet az argentínai hús behozatalát megengedni. Erről a határozatról a magyar kormányt azonnal értesítették. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónktól. — Az osztrák minisztertanács ma az argentiniai hús behozatalának a kérdésével foglalkozott. Az osztrák kormánynak ma is az az álláspontja, hogy az argentiniai hús behozatalához a magyar kormány hozzájárulása szükségeltetik. A N. Wr Tgbl. értesülése szerint fel lehet tételezni, hogy az osztrák kormány e jogi helyzet dacára sem fog az annabergi csatlakozás alapján tárgyalni. El lehet várni, hogy az osztrák kormánynak teljes erélylyel tovább is ez lesz a magatartása. A megszakított tárgyalásokat különben, hír szerint, a legközelebbi napokban Bécsben folytatják. Mind a két részen megvan a hajlam a megegyezésre, ami azonban csak úgy jöhet létre, ha a magyar kormány nem ragaszkodik olyan követelésekhez, amelyeknek a teljesítése Ausztria részéről teljesen ki van zárva. A N. Wr Tgbl. budapesti levelezője jelenti, hogy a magyar kormány hajlandó követeléseit újra formulázni, de semmi esetre sem hajlandó az összes kompenzációkról lemondani. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónktól. — A kormánynak az a szándéka, hogy a parlamentnek őszszel, azokról a tárgyalásokról, melyeket a magyar kormánynyal a húsbehozatal kérdésében folytatott, mindjárt az első ülésen részletes jelentést tesz hálójába. És egy délután, amikor arról volt szó, hogy a fiatalokkal együtt ismét kirándulnak valahova, a szép asszony szórakozottan mondta: — Egy kissé fáj a fejem. A fiatalok csak menjenek magukra. Gálos, maga velük tart? — Oh, kérem — felelte Gálos bizonytalanul. — Vagy ha úgy tetszik — szólt az aszszony hirtelen maradjon itt és próbálja elűzni a fejfájásomat. Együtt maradtak. A fiatalok este szeles vidámsággal tértek haza, az arcuk csupa fénydolt, mintha Velence sok aranymozaikja mind rájuk hintette volna ragyogását. De az idős asszony arcán is rejtelmes tűz reflexe remegett és tekintete titkolt szenvedélylyel fordult néha Gálos felé. Másnap Gálos ebédnél jámbor arccal jelentette ki, hogy a következő napra Nápolyba utazik. Dolga van ott. A fiatalokat ez a hír nagyon lehangolta. A férfi arcára aggodalmas vonás vésődött, a fiatal asszony pedig majd elsírta magát. De egyszerre csak a fiatalok nagy csodálkozására megszólalt az anyjuk: — Nagyszerű, kedves Gálos. Hát Nápolyba utazik? Nekem is régi álmom, hogy megnézzem Nápolyt. Gálos udvariasan jegyezte meg: ■— Ha szerencsés lehetnék . . . — Igen, utazzunk együtt! — mondta az asszony fölcsillanó szemmel. Mikor Gálos az asszonynyal felült a velencei pályaudvaron a vonatra s a perronon a fiatalok boldogan lobogtatták feléjük zsebkendőiket, Gálos szivét egy jóleső érzés melengette, a jó cselekedet érzése. *; r- •' ; {! {; t n - i» «o J i .Sitit, it ____a Kossuth Ferenc Budapesten. Kossuth Ferenc, aki nyári üdülése után két napot Bogotán töltött, csütörtökön este 0 óra 5 perckor érkezett Budapestre a nyugati pályaudvaron. A pártvezért a negyvennyolcas függetlenségi Kossuth-párt számos tagja fogadta a perronon. Ott voltak többek között Barabás Béla, a párt alelnöke, Kelemen Béla, Kovácsy Kálmán, Ladányi Gyula, Horváth József, Hammersberg László, Szebeny Antal, Múzsa Gyula, Kovács Gyula országgyűlési képviselők, Halász Lajos volt képviselő, Pallag Sándor, Bródy Lajos, Jakab Sándor párttitkár. A sajtó is nagy számban volt képviselve és jóformán minden lap kiküldötte tudósítóját. A pártvezért, amikor a vonatról leszállott, az egybegyűltek lelkesen megéljenezték. Barabás Béla ezekkel a szavakkal üdvözölte: — Kedves, szeretett vezérünk! Kevesen vagyunk itt, de sokan várunk. Nagyon sokan várunk. Várnak téged elsősorban a te közvetlen pártbarátaid, vár egy küzdő ellenzék, vár egy egész nemzet közvéleménye, mely a mai parlamenti helyzetet súlyosan ítéli meg és vár téged a haza sok millió polgára, akik áhítozzák azt a pillanatot, amelyben ők is jogokhoz jutnak. Szeretettel várunk és azt hiszszük, isten megengedte érni, hogy jó erőben, lelked ruganyosságával, hazafias érzéseid teljével jöttél el közénk, hogy kezedbe vedd a zászlót és vezess bennünket az ellenállás küzdelmében oda, ahová kell, hogy álljunk, hogy megakadályozzuk azt a törekvést, amely Magyarországot a szoldateszkának akarja kiszolgáltatni. Jól esik látnunk, hogy jó színben vagy. Isten hozott téged, szívünk, lelkünk egész melegével üdvözlünk és kívánjuk, hogy győzelemre is vezessed a küzdő nemzetet. Kossuth Ferenc az üdvözlő szavakra a következő beszéddel válaszolt: — Tisztelt barátaim! Szívemből köszönöm nektek, hogy idejöttetek üdvözölni engem, amikor hosszú távollét után — amely kényszerű távollét volt — ismét hazatérek közidétek, azért, hogy kikérjem részemet a küzdelemből. Midőn ezt teszem, kötelességet vélek teljesíteni, mert meggyőződésem szerint kötelessége a mi pártunknak, hogy először is helyt álljon elvei mellett, másodszor megvédelmezze az országot azon óriási terhek ellen, amelyeket az adózók vállaira akarnak rakni, harmadszor érvényesítse a magyar nemzet jogait, negyedsorban pedig igyekezzék megvalósítani azokat a népjogokat, amelyekért a függetlenségi párt mindig harcolt és ezután is harcol. Ezt azonban a legtisztább