Pesti Hírlap, 1911. augusztus (33. évfolyam, 195-206. szám)

1911-08-18 / 195. szám

1 . • ..., I----1. •» vétel teljesen csendben, észrevétlenül folyt le, mágia úgy állítja oda az ellenzéki sajtó, mint a nagyszebeni polgárság állásfoglalását. Nagy­szeben törvényhatósága hétfőn tartja meg közgyűlését és azon impozáns módon fogja el­ítélni a parlamentben folyó obstrukciót.“ Ezzel a kommünikével, úgy látszik, a kor­mány félhivatalosa elébe akar vágni azoknak a kritikáknak, melyekkel a törvényhatóságok „törvényszerű“ , obstrukcióellenes állásfoglalá­sának kulisszái m­ögé lehet bevilágítani. Az aradi állásfoglalás kulisszatitkaiba például egy alább regisztrált tudósítás már belevilágít. A törvényhatósági obstrukcióellenes kon­certbe a többi közt beleszólalt Bácsbodrogvár­­m­egye is, melynek közgyűlésén Lovászy Már­ton nyíltan állította fel az ellenzék követelé­sét: jöjjön előbb a választói jog, aztán lehet béke. A közgyűlés egyébként az obstrukció el­len foglalt állást. Jelentős mozzanata a parlamenti küzde­lemnek, hogy Kossuth Ferenc visszaérkezett üdüléséből a fővárosba. Érdekes, hogy a pá­lyaudvaron Kossuthot Barabás Béla üdvözölte, aki a Kossuth-párt radikális választójogi irányzatának egyik vezetője. Alábbi tudósítá­sunk a Kossuth fogadása alkalmából elhangzott érdekes beszédekről is beszámol. Az argentínai hús bonyodalmai.­ ­A földmivelésügyi minisztériumban teg­nap a magyar és az osztrák kormány szakre­ferensei értekezletet tartottak, amelyen a ma­gyar szakreferensek közölték a magyar mi­nisztertanács által az argentínai húsbehozatal megengedése fejében fölállított követeléseiket. Ma Bécsben az osztrák kormány miniszterta­nácsot tartott, amelyen az osztrák szakrefe­rensek ismertették a magyar követeléseket. Az osztrák minisztertanács az eddig kiszivár­gott hírek szerint a magyar követeléseket el­­f­igadhata­lmoknak mondotta ki. Vezércik­künk foglalkozik ezzel a t­émával, részletes in­­formációink pedig itt következnek. Szerdán a földm­­velésügyi minisztériumban Ottlik Iván államtitkár elnöklésével értekezlet volt a külföldi hússzállítmány bebocsáth­atása és az ez­zel a kérdéssel összefüggő ügyeknek tárgyalása vé­gett. Az értekezleten részt vettek a magyar és az osztrák kormány képviselői. Határozni nem hatá­roztak ugyan, de kitűnt, hogy a magyar kormány nem zárkózik el mereven attól, hogy a külföldi hús­­szállítmányt bebocsássák, csakhogy ő hajlandósága fejében a maga részéről más téren követel rekom­­penzációt, így követeli, hogy a stassa-oderbergi vas­út osztrák vonalán mielőbb építsék meg a második Sínpárt és ezzel kapcsolatban létesítsék az anna­bergi csatlakozást. Ezenfelül követeli még a ma­gyar kormány, hogy Ausztriában szüntessék meg a különbözeti tarifát a liszt és gabona közt és végül, hogy a magyar kiviteli áruforgalom érdekében ren­dezzenek be az osztrák vasutakon gyorstehervona­­tokat. Ez mind olyan követelés, amely nemcsak a magyar, de az osztrák forgalomnak is javára szol­gálhat. Az osztrák megbízottak tudomásul vették a magyar követelést és visszautaztak Bécsbe, hogy ott referáljanak erről az illető szakminisztereknek. Bécs, aug. 17. A Neue Freie Presse értesülése szerint ma­gyar részről állítólag tíz követelést állítanak föl, amelyek négy csoportra oszlanak: 1. Hozzájárulás az annabergi csatlako­záshoz. 2. Tarifaengedmények. 3. Megállapodások ama bánásmódra néz­ve, amelyben magyar hajósvállalatok Ausztriá­ban részesítendők­. 4. Általános gazdasági kérdések. Osztrák körökben az a felfogás, hogy a ma­gyar kormány agrár­nyomás alatt áll és a Lásbe­­hozatal kérdését csak azért kapcsolta össze az anna­bergi csatlakozás kérdésével, mert előrelátható volt, hogy az osztrák kormány ahoz nem járulhat hozzá. Bécs, aug. 17. A Neue Freie Presse írja: Ma délelőtt báró Gautsch miniszterelnöknél az osztrák kormány mi­nisztertanácsot tartott, amelyen részt vettek azok a szakreferensek is, akiknek reszortjába a búskér­­dés tartozik. Természetes, hogy a minisztertaná­cson a szakreferensek elsőbben arról a benyomásról tettek jelentést, amelyet a magyar kormány szak­­referenseivel a tegnapi napon folytatott tanácsko­záson nyertek. Az osztrák kormány körében rámu­tatnak arra, hogy az osztrák kormány messzemenő hajlandóságot tanúsított arra, hogy az argentínai húskérdés megoldásával kapcsolatban Magyaror­szág különböző kívánságait teljesítse. Az osztrák kormány arra az álláspontra helyezkedett vol­na, hogy csupán arról lehet tárgyalni, vajon az argentínai hús behozatala ellen állategészségügyi szempontból lehet-e kifogást tenni. Mindazáltal az osztrák kormány hajlandónak mutatkozott arra, hogy Magyarország bizonyos óhajtásait teljesítse. Magyar részről erre az előzékenységre azzal vála­szoltak, hogy egyáltalán teljesíthetetlen követelé­sekkel lépnek föl. Az osztrák kormány most azt a kérdést fogja megfontolás tárgyává tenni, hogy miként lehetne a búskérdést a magyar kompenzá­ciós követelések figyelmen kívül hagyásával megol­­dani. Hogy az annabergi csatlakozás dolgában az osztrák kormány kezdettől fogva minő álláspontot foglalt el, arra nézve az urak háza bizottságának 1907-ben a kiegyezésről beterjesztett jelentése nyújt felvilágosítást. Ez a jelentés egyúttal bizo­nyítja azt is, hogy Ausztriában mindig az volt a kormány felfogása, hogy­ Magyarország gazdasági és kulturális kívánságait a lehetőség szerint telje­síteni kell, amíg Magyarország nem lép fel olyan követelésekkel Ausztriával szemben, amelyeknek kielégítése Ausztria érdekeinek legsúlyosabb meg­sértését jelentené. Magyarország most ismét oly ál­láspontot foglal el, amely Ausztria legfontosabb érdekeibe ütközik. Az ilyen politika a monarchia államait abba az állapotba vetné vissza, amikor a veszekedés a két állam között napirenden volt. Az ilyen politika azonban a kiegyezést politikailag, er­kölcsileg és gazdaságilag tönkreteszi. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónktól. — A délutáni miniszteri konferencián már a szakreferensek nem, hanem csak a miniszterek vet­tek részt. A tanácskozáson a legszélesebb teret a magyar kormánynyal az argentínai hús kérdésében folytatott tárgyalásokról szóló jelentés foglalta el. A magyar kormánynak azt a követelését, hogy a kassa-oderbergi vasút Annabergnél csatlakozást kapjon, az osztrák minisztertanácson elfogadhat­­lannak jelentették ki, mert ennek Ausztriára nézve olyan kimagasló jelentősége van, hogy egyáltalán szó sem lehet arról, hogy a húsbehozatal ellenében ez kompenzációul szolgáljon. Ez a követelés volt az oka annak is, hogy az osztrák megbízottak a tárgyalást tegnap félbeszakították, mert meghatal­mazásukat már az is meghaladta volna, ha ezt a kérdést pusztán csak megvitatták volna, így állván a dolgok, a magyar kormány által támasztott többi kompenzacionális követeléseket megbeszélték ugyan, de megvitathatóságukat egyelőre függőben hagyták. A mai minisztertanács fentartotta azt a határoza­tát, hogy a magyar kormány beleegyezése nélkül egyelőre nem lehet az argentínai hús behozatalát megengedni. Erről a határozatról a magyar kor­mányt azonnal értesítették. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónktól. — Az osztrák minisztertanács ma az argentiniai h­ús behozatalának a kérdésével foglalkozott. Az osztrák kormánynak ma is az az álláspontja, hogy az argentiniai hús behozatalához a magyar kor­mány hozzájárulása szükségeltetik. A N. Wr Tgbl. értesülése szerint fel lehet tételezni, hogy az osz­trák kormány e jogi helyzet dacára sem fog az annabergi csatlakozás alapján tárgyalni. El lehet várni, hogy az osztrák kormánynak teljes erély­­lyel tovább is ez lesz a magatartása. A megszakí­tott tárgyalásokat különben, hír szerint, a legkö­zelebbi napokban Bécsben folytatják. Mind a két részen megvan a hajlam a megegyezésre, ami azon­ban csak úgy jöhet létre, ha a magyar kormány nem ragaszkodik olyan követelésekhez, amelyeknek a teljesítése Ausztria részéről teljesen ki van zárva. A N. Wr Tgbl. budapesti levelezője jelenti, hogy a magyar kormány hajlandó követeléseit új­ra formulázni, de semmi esetre sem hajlandó az összes kompenzációkról lemondani. Bécs, aug. 17. — Saját tudósítónk­tól. — A kormánynak az a szándéka, hogy a par­lamentnek őszszel, azokról a tárgyalásokról, me­lyeket a magyar kormánynyal a húsbehozatal kér­désében folytatott, mindjárt az első ülésen részle­tes jelentést tesz­ hálójába. És egy délután, amikor arról volt szó, hogy a fiatalokkal együtt ismét kirándulnak valahova, a szép asszony szórakozottan mondta: — Egy kissé fáj a fejem. A fiatalok csak menjenek magukra. Gálos, maga velük tart? — Oh, kérem — felelte Gálos bizonyta­lanul. — Vagy ha úgy tetszik — szólt az asz­­szony hirtelen­­ maradjon itt és próbálja el­űzni a fejfájásomat. Együtt maradtak. A fiatalok este szeles vidámsággal tértek haza, az arcuk csupa fény­dolt, mintha Velence sok aranymozaikja mind rájuk hintette volna ragyogását. De az idős asszony arcán is rejtelmes tűz reflexe reme­gett és tekintete titkolt szenvedélylyel fordult néha Gálos felé. Másnap Gálos ebédnél jámbor arccal je­lentette ki, hogy a következő napra Nápolyba utazik. Dolga van ott. A fiatalokat ez a hír nagyon lehangolta. A férfi arcára aggodalmas vonás vésődött, a fiatal asszony pedig majd elsírta magát. De egyszerre csak a fiatalok nagy cso­dálkozására megszólalt az anyjuk: — Nagyszerű, kedves Gálos. Hát Ná­polyba utazik? Nekem is régi álmom, hogy megnézzem Nápolyt. Gálos udvariasan jegyezte meg: ■— Ha szerencsés lehetnék . . . — Igen, utazzunk együtt! — mondta az asszony fölcsillanó szemmel. Mikor Gálos az asszonynyal felült a ve­lencei pályaudvaron a vonatra s a perronon a fiatalok boldogan lobogtatták feléjük zsebken­dőiket, Gálos szivét egy jóleső érzés melengette, a jó cselekedet érzése. *; r- •' ; {! {; t n - i» «o J i .Sitit, it ____a Kossuth Ferenc Budapesten. Kossuth Ferenc, aki nyári üdülése után két napot Bogotán töltött, csütörtökön este 0 óra 5 perc­kor érkezett Budapestre a nyugati pályaudvaron. A pártvezért a negyvennyolcas függetlenségi Kos­­suth-párt számos tagja fogadta a perronon. Ott voltak többek között Barabás Béla, a párt alelnöke, Kelemen Béla, Kovácsy Kálmán, La­­dányi Gyula, Horváth József, Hammersberg László, Szebeny Antal, Múzsa Gyula, Kovács Gyu­la országgyűlési képviselők, Halász Lajos volt kép­viselő, Pallag Sándor, Bródy Lajos, Jakab Sándor párttitkár. A sajtó is nagy számban volt képviselve és jóformán minden lap kiküldötte tudósítóját. A pártvezért, amikor a vonatról leszállott, az egybe­gyűltek lelkesen megéljenezték. Barabás Béla ezek­kel a szavakkal üdvözölte: — Kedves, szeretett vezérünk! Kevesen va­gyunk itt, de sokan várunk. Nagyon sokan várunk. Várnak téged elsősorban a te közvetlen pártbará­­taid, vár egy küzdő ellenzék, vár egy egész nemzet közvéleménye, mely a mai parlamenti helyzetet sú­lyosan ítéli meg és vár téged a haza sok millió polgára, akik áhítozzák azt a pillanatot, amelyben ők is jogokhoz jutnak. Szeretettel várunk és azt hiszszü­k, isten megengedte érni, hogy jó erőben, lelked ruganyosságával, hazafias érzéseid teljével jöttél el közénk, hogy kezedbe vedd a zászlót és ve­zess bennünket az ellenállás küzdelmében oda, ahová kell, hogy álljunk, hogy megakadályozzuk azt a törekvést, amely Magyarországot a szoldateszkának akarja kiszolgáltatni. Jól esik látnunk, hogy jó színben vagy. Isten hozott téged, szívünk, lelkünk egész melegével üdvözlünk és kívánjuk, hogy győ­zelemre is vezessed a küzdő nemzetet. Kossuth Ferenc az üdvözlő szavakra a kö­vetkező beszéddel válaszolt: — Tisztelt barátaim! Szívemből köszönöm nektek, hogy idejöttetek üdvözölni engem, amikor hosszú távollét után — amely kényszerű távollét volt — ismét hazatérek közidétek, azért, hogy ki­kérjem részemet a küzdelemből. Midőn ezt teszem, kötelességet vélek teljesíteni, mert meggyőződésem szerint kötelessége a mi pártunknak, hogy először is helyt álljon elvei mellett, másodszor megvédel­mezze az országot azon óriási terhek ellen, amelye­ket az adózók vállaira akarnak rakni, harmadszor érvényesítse a magyar nemzet jogait, negyedsorban pedig igyekezzék megvalósítani azokat a népjogo­kat, amelyekért a függetlenségi párt mindig har­colt és ezután is harcol. Ezt azonban a legtisztább

Next