Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)
1911-10-07 / 238. szám
8 .............. Pesti Hírlap 1911. október 7., szombat, aki a népiskola hat, illetve négy és a középiskola két osztályának szabályszerű befejezését igazolni nem tudja, iparostanoncul nem alkalmazható; továbbá aki a mindennapi iskola hat, illetve négy s a középfokú intézetek második évfolyamának, továbbá az ismétlő iskolák valamelyikének szabályszerű elvégzését nem tudja igazolni, a képesítéshez nem kötött iparág űzéséhez vagy üzletnyitáshoz engedélyt nem kaphat. E pontnál Magyar Endre iparoktatási főigazgató megjegyzi, hogy az iparos- és kereskedő-tanoncok szegődtetésére nézve az erre vonatkozó 1884. évi XVII..örvénycikk ilyen előképzettségi feltételt nem ismer. Ennek megjegyzése mellet az az óhajtás, hogy a tanoncokra nézve bizonyos minimális tanulmányi képzettség felvétessék, helyes, annyival is inkább, mert az ipari és kereskedelmi tanító testületek jelentékeny része szintén ez irányban hangoztat kívánságot. Ha a népoktatási törvény és a jelenlegi javaslat végrehajtatik, ez a kívánság önmagától megoldódik, ahol pedig nincs iskola, vagy nem megfelelő az iskola, ott merev végrehajtása méltánytalan volna. Bathó Elek szintén megfontolandónak tartja e pontnak különösen azt a részét, amely megszorítást tartalmaz, hogy képesítéshez nem kötött iparág űzéséhez vagy üzlet nyitásához engedélyt nem kaphat, aki a mindennapi iskola vagy az ismétlő iskola elvégzését szabályszerűen nem képes igazolni, ő inkább csak óhajként szeretné ezt kifejezni és nem mint imperatív rendelkezést. Kacskovics Mihály miniszteri tanácsos is ilyen irányban kívánja ezt a pontot megoldani s az értekezlet Bathó indítványához hozzá is járul s a javaslatot e szerint módosították. A vármegyék szerint reparciált iskolai alap kérdésénél dr Hajnóczi R. József azt javasolja, hogy az 5 százalékos iskolai alap ne vármegyénként arányosított, hanem országosan egységes legyen; egyfelől azért, nehogy a szegényebb közadózású vármegyék csekélyebb építő és fentartó segélylyel szűkölködjenek, míg a gazdagabb közadózásuak fölöslegben bővelkedjenek; másfelől azért, hogy a gazdagabb vármegyék testvériesen támogassák szegényebb szomszédaikat nemzeti államunk egységének e téren is megerősítéséül. Az értekezlet Bathó Elek jogügyi tanácsosnak azt az indítványát, hogy az iskolai alap jövedelmét képezné minden pénzintézet és nyilvános számadásra kötelezett vállalat tiszta jövedelmének kéttized százaléka helyett öttized százaléka, elfogadta. Az iskolai alap kérdéséhez még hozzászóltak Hídvégi Benő és Dénes Károly. A javaslat szerint az iskolai alapot vármegyék szerint a székhelyen levő adóhivatal kezelné. Az értekezlet azonban az országos kezelés mellett foglalt állást. Az iskolák fentartása érdekében szükséges intézkedések kérdésénél az értekezlet elfogadta Szentpétery Endre indítványát, hogy ama községek, melyekben a kultuszminisztérium állami iskolát szervez, az állami iskolai épület állandó karbantartására évenként az építési költségek egy százalékát tartozzanak fizetni. Dr Petri Mór indítványára az értekezlet kérelmezi, hogy a minisztérium a falusi viszonyokhoz mért, teljesen új építkezési terveket készíttessen. Az 1907. évi XXVII. t.-c. módosítását felölelő javaslatnál dr Ruzicska Kálmán indítványát, hogy oly községekben, melyekben több felekezeti iskola élvez állami segélyt, az összes ilyen iskolák helyébe -— természetesen a tanítók nyugdíjbalépésének vagy eltávozásának szukcesszív bekövetkezésével állami iskola állíttassák, nem fogadta el, hanem az eredeti javaslathoz járult hozzá, kiegészítve Schweiz esztergomi tanfelügyelőnek azzal az indítványával, hogy kívánatos az összes javaslatokat törvénybe foglalni, mégpedig lehetőleg a régi törvények hatályon kívül helyezésével, úgy hogy minél kevesebb törvénynyel, rendelettel és elvi határozattal legyen dolga a közönségnek és az érdekelteknek. Az iskolalátogatási jegyzőkönyv reformálásáról szóló kérdést Gönczy Ferenc előadó ismertette. Dr Pintér Gábor, Nagy Károly, Hídvégi Benő és dr Petri Mór hozzászólása után dr Tergina szakbizottsági elnök indítványára a javaslatot, amely úgyis csak adminisztratív intézkedésekre vonatkozik, az értekezlet en bloe elfogadta. Ezzel Kacskovics Mihály miniszteri tanácsos, az értekezlet elnöke, befejezte a mai tárgyalásokat. Szombaton kilenc órakor folytatják a tanácskozást s ekkor a legfontosabb és utolsó pont, az iskolalátogatói intézmény és a királyi tanfelügyelet újjászervezése kerül tárgyalás alá. megjelenteket, kiemelte a Budapesten létesítendő keleti internátus fontosságát. Jelenleg mintegy negyven Keletről való ifjú van Budapesten, akiknek érdekében magyar-török iskolát létesítettek; ez az iskola megtanítja őket a magyar nyelvre, a magyar ifjakat pedig törökül tanítják meg. Ezek számára Budapesten otthont kell teremteni, amelynek az volna a rendeltetése, hogy mintegy ötszáz ifjúnak otthont nyújtson és a szükséges tanácsokkal, útbaigazításokkal szolgáljon pályaválasztásnál, elhelyezésnél. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter lehtt a fővároshoz megfelelő telek átengedése érdekében. A polgármester érdeklődéssel fogadta az eszmét és kilátásba helyezte, hogy amennyire a fővárosi telekviszonyok megengedik, szívesen ad megfelelő telket a főváros központjában s úgy gondolja, hogy az épület egyes részeinek bérösszegéből az internátus fentartási költségei kikerülnek. Alpár Ignác műépítész hajlandó az épület tervezését ingyen elvállalni és annak építkezését is vezetni. A magyar kormány bizonyára hozzájárul az internátus fentartásához bizonyos évi segélylyel és a török kormány is remélhetőleg támogatni fogja az intézményt. Az államtitkár élénk éljenzéssel fogadott beszéde után Egyesy Géza előadó ismertette az internátus felállítására vonatkozó javaslatot. Az intézet látogatottsága máris biztosítva van, így a bokharai kán huszonöt tatár ifjúnak ellátási költségeit vállalta magára. Az asszírok és cserkeszek közt is mozgalom indult meg; húsz-húsz ifjú jelentkezett máris felvételre. Strausz Adolf a legmelegebben támogatja a tervet, annyival is inkább, hogy a törökök iránti rokonérzésünket a mostani nehéz megpróbáltatás idejében is kifejezésre juttassuk. A Mukdár bég főkonzul francia beszédben köszönte meg a magyar kormány támogatását és elismeri, hogy a törökök az európai nyelvek közül leghamarabb a magyart tanulják meg s igy megnyílik számukra a lehetőség, hogy magyar egyetemeket látogassanak. Reméli, hogy a terv a török kormánynál is támogatásra fog találni; eddig a politikai események miatt szorult háttérbe e kérdés. Dr Visontai Soma udvari tanácsos felhozta, hogy Bécsben harminc év óta mohamedán internátus áll fenn, amelyben boszniai ifjakat nevelnek. Ennek az internátusnak költségeihez a közös költségvetésben Magyarország is hozzájárul. Ezt a hozzájárulást meg kellene szüntetni és a Budafzesen felállítandó intézetbe az annektált tartományok ifjait is föl kellene venni. Alpár Ignác, Strausz Adolf és Egyesy Géza felszólalása után az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadták és megalakították a nagybizottságot és a végrehajtó bizottságot. A nagybizottság tagjai lettek: Molnár Viktor elnök, Muktár bég, Rákosi Jenő főrendiházi tag, dr Reiner Ignác igazságügyminiszteri tanácsos, Eródy Béla tankerületi főigazgató, Fáik Zsigmond lovag és Visontai Soma udvari tanácsosok, Schack Béla kereskedelmi iskolai főigazgató, Palotay Ödön japán főkonzul, Strausz Adolf keleti kereskedelmi iskolai tanár, Alpár Ignác műépítész, Telkes Aladár fővárosi bizottsági tag és Egyesy Géza. A végrehajtóbizottság tagjai lettek: Dr Bárczy István polgármester, Vaszilievits János alpolgármester, Nagy Ferenc ny. államtitkár, Molnár Viktor, Muktár bég, Eródy Béla, Goldzieher Ignác egyetemi tanár, Faik Zsigmond lovag, Schack Béla, Visontai Soma, Alpár Ignác és Strausz Adolf, valamint Vázsonyi Vilmos, Heltai Ferenc, Márkus József, Hűvös József, Jelinek Henrik, Morzsányi Károly, Preyer Hugó, Platthy György, Kollár Lajos udv. tanácsos, Fischer József kir. tanácsos, fővárosi bizottsági tagok. A felekezeti középiskolák állami felügyelői. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1893. évi XXX. t.-c. alapján a felekezeti középiskolák meglátogatásával s azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1911— 12. tanévre a következőket bizta meg: a dunamelléki ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr Erődi Béla udv. tanácsost, Budapest fő- és székvárosi tanker, kir. főigazgatót; a nagykőrösi, a kecskeméti és kiskunhalasi főgimnáziumokra és a kunszentmiklósi algimnáziumra nézve Spitkó Lajos budapestvidéki tanker, kir. főigazgatót; a székesfehérvári tanker, kir. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a gyönki algimnáziumra nézve később történik az intézkedés; a dunántúli református egyházkerület főhatósága alá tartozó pápai főgimnáziumra nézve dr Vá- Irosy Tivadar győri tanker, kir. főigazgatót; a székesfehérvári tanker, kir. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a csurgói főgimnáziumra nézve később történik ;az intézkedés; a tiszáninneni ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó miskolci és sárospataki főgimnáziumokra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót; a tiszántúli ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó debreceni, mezőtúri, kisújszállási és hódmezővásárhelyi főgimnáziumra, valamint a hajdúböszörményi, karcagi és hajdúnánási gimnáziumokra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót, a békésire nézve Vass Bertan nagyváradi tanker, kir. főigazgatót, a szatmárnémeti és máramarosszigeti főgimnáziumokra nézve pedig dr Mázy Engelbert kassai tankot, kir. főigazgatót; az erdélyrészi ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyenyedi, székelyudvarhelyi és zilahi főgimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. k kir. főigazgatót, a sepsiszentgyörgyi és szászvárosi főgimnáziumokra nézve pedig Walther Béla nagyszebeni tanker. kir. főigazgatót; a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr Erődi Béla udvari tanácsost, Budapest fő- és székvárosi tankerületi főigazgatót, az aszódi algimnáziumra nézve Spitkó Lajos budapestvidéki tanker, kir. főigazgatót, a besztercebányai algimnáziumra nézve Jurkovics Emil besztercebányai tanker, kir. főigazgatót, a szarvasi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót, végül a békéscsabai főgimnáziumra nézve Vass Bertalan nagyváradi tanker, kir. főigazgatót; a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó késmárki, iglói, rimaszombati és rozsnyói főgimnáziumokra nézve Jurkovics Emil besztercebányai tanker, kir. főigazgatót az eperjesi főgimnáziumra nézve dr Mázy Engelbert kassai tanker, kir. főigazgatót, a nyíregyházi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót, a dunáninneni ág. hiv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó pozsonyi főgimnáziumra nézve Albrecht János pozsonyi tankerületi kir. főigazgatót és a Selmecbányai főgimnáziumra nézve Jurkovics Emil besztercebányai tanker. kir. főigazgatót; a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó soproni főgimnáziumra és a felsőlövői gimnáziumra és alreáliskolára nézve dr Városy Tivadar győri tanker. kir. főigazgatót; a székesfehérvári tanker. kir. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a bonyhádi főgimnáziumra nézve később történik az intézkedés; az erdélyrészi ág. h. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó besztercei és szászrégeni gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. kir. főigazgatót; a brassói,a medgyesi, nagyszebeni, segesvári, szászsebesi gimnáziumokra, úgyszintén a nagyszebeni és brassói reáliskolákra nézve Walther Béla nagyszebeni tanker, kir. főigazgatót; az unitárius püspök főhatósága alá tartozó kolozsvári és székelykereszturi gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker, kir. főigazgatót; a görög keleti román metropolita érsek főhatósága alá tartozó brassói és brádi gimnáziumokra s a brassói alreáliskolára nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. kir. főigazgatót; a görög keleti szerb patriarcha főhatósága alá tartozó újvidéki főgimnáziumra nézve dr Margalits Ede budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt. Magyar iskola Vukovárott. Mint Vukovárról jelentik, ott a napokban megnyílt a magyar iskola, amelynek növendékei között sok német és horvát is van. Kitüntetett tanfelügyelők. A király a népoktatásügy terén szerzett érdemeik elismeréséül: Váró Béni Kolozs vármegyei, dr Pintér Gábor Brassó-vármegyei faCsánky Viktor Hajdú-vármegyei tanfelügyelőknek a királyi tanácsosi címet díjmentesen, Máthé Géza Nógrád-vármegyei tanfelügyelőnek pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta. Keleti internátus Budapesten. Csütörtökön a Markó-utcai főgimnázium dísztermében értekezlet volt Molnár Viktor vallás- és közoktatásügyi államtitkár elnöklésével a Budapesten felállítandó keleti internátus ügyében. Az értekezlet politikai és társadalmi közéletünk kitűnőségeinek élénk részvétele mellett folyt le. Molnár Viktor államtitkár a maga és a török főkonzul nevében melegen üdvözölve a Léghajózás és repülés. Anzani pilóta-sikerei. Párisból jelentik: Anzani, a híres motorkonstruktőr, akinek Blériot első sikereit köszönheti,, mint elsőrendű pilóta ismeretes már régóta. A minap Blériot étampes-i iskolájában egy új szerkezetű hathengeres motorjával felszerelt Blériot-monoplánon repült több mint 3 órán keresztül egyfolytában. Heves szél uralkodott és Anzani ennek dacára 100 kilométernél nagyobb átlagos sebességet ért el. Vámsorompók a levegőben. A repülőgéptechnika oly óriási léptekkel halad előre, hogy vajmi nehéz előre megmondani, milyen jeleket fognak elfogadni az utak jelölésére. Annyi bizonyos, hogy az új járómű nyárspolgári szokásainkat gyökeresen meg fogja változtatni. Más lesz a világ képe, ha majd könnyű, nehéz, teherhordó és luxus-repülőgépek fogják a végtelen levegőt keresztülkasul szelni, terhet és utasokat szállítani a jövő repülőgéphálózatának egyik gócpontjából ,a másikba. Hová lesznek majd a földön oly, pontosan kicirkalmazott határaink? Mivé lesznek vámsorompóink? Micsoda légi határrendőrség fogja a madárszárnyon menekülő csempészeket üldözni? Érdekes anekdotát meséltek épen a napokban arról, miképen használta fel ezt a függő kérdést NY francia aviatikus, a maubeuge-i meeting alkalmából. Az említett pilóta hasztalan keresgélt zsebeiben, nem tudott szivarra gyújtani, mert nem volt szivarja. Kapja magát, felül gépére, fölemelkedik a levegőbe és csakhamar eltűnik az utánabámulók szemei elől. Félóra múlva visszatérve, minden zsebe tömve havanna-szivarokkal, melyeket a közeli Mons belga városban vett. A legelső, akit szivarjaiból megkínált, természetesen a határrendőrség parancsnoka volt, aki maga is jót nevetett a sikerült csempészésen. A párizsi Quai d’ Orsay-n ülésező „Conference internationale de réglementation de courses aeriennes“ már tanulmányozza a kérdést. Hogy azonban hová fognak kilyukadni, azt még csak sejteni sem lehet. A közelmúltban néhány francia földmívesbepanaszolta Farman aviatikust, hogy ijesztgeti háziállataikat, alacsonyan repülve megrongálja házaik fedelét és letarolja gabonájukat. Az aviatikust hat franknyi bírság fizetésére ítélte a bíró. Az említett esetek csak kis részét képezik