Pesti Hírlap, 1911. október (33. évfolyam, 233-245. szám)

1911-10-07 / 238. szám

8 ..............­­­ Pesti Hírlap 1911. október 7., szombat, aki a népiskola hat, illetve négy és a középiskola két osztályának szabályszerű befejezését igazolni nem tudja, iparostanoncul nem alkalmazható; to­vábbá aki a mindennapi iskola hat, illetve négy s a középfokú intézetek második évfolyamának, to­vábbá az ismétlő­­ iskolák valamelyikének szabály­­szerű elvégzését nem tudja igazolni, a képesítés­hez nem kötött iparág űzéséhez vagy üzletnyitás­hoz engedélyt nem kaphat. E pontnál Magyar En­dre iparoktatási főigazgató megjegyzi, hogy az iparos- és kereskedő-tanoncok szegődtetésére néz­ve az erre vonatkozó 1884. évi XVII.­­.örvénycikk ilyen előképzettségi feltételt nem ismer. Ennek megjegyzése mellet az az óhajtás, hogy a tanon­­cokra nézve bizonyos minimális tanulmányi kép­zettség felvétessék, helyes, annyival is inkább, mert az ipari és kereskedelmi tanító­ testületek jelenté­keny része szintén ez irányban hangoztat kíván­ságot. Ha a népoktatási törvény és a jelenlegi ja­vaslat végrehajtatik, ez a kívánság önmagától megoldódik, ahol pedig nincs iskola, vagy nem megfelelő az iskola, ott merev végrehajtása mél­tánytalan volna. Bathó Elek szintén megfontolan­dónak tartja e pontnak különösen azt a részét, amely megszorítást tartalmaz, hogy képesítéshez nem kötött iparág űzéséhez vagy üzlet nyitásához engedélyt nem kaphat, aki a mindennapi iskola vagy az ismétlő iskola elvégzését szabályszerűen nem képes igazolni, ő inkább csak óhajként sze­retné ezt kifejezni és nem mint imperatív ren­delkezést. Kacskovics Mihály miniszteri tanácsos is ilyen irányban kívánja ezt a pontot megoldani s az értekezlet Bathó indítványához hozzá is já­rul s a javaslatot e szerint módosították. A vármegyék szerint reparciált iskolai alap kérdésénél dr Hajnóczi R. József azt javasolja, hogy az 5 százalékos iskolai alap ne vármegyén­­ként arányosított, hanem országosan egységes le­gyen; egyfelől azért, nehogy a szegényebb közadó­­zású vármegyék csekélyebb építő és fentartó se­­gélylyel szűkölködjenek, míg a gazdagabb közadó­­zásuak fölöslegben bővelkedjenek; másfelől azért, hogy a gazdagabb vármegyék testvériesen támo­gassák szegényebb szomszédaikat nemzeti álla­munk egységének e téren is megerősítéséül. Az értekezlet Bathó Elek jogügyi tanácsosnak azt az indítványát, hogy az iskolai alap jövedelmét ké­pezné minden pénzintézet és nyilvános számadás­ra kötelezett vállalat tiszta jövedelmének kéttized százaléka helyett öttized százaléka, elfogadta. Az iskolai alap kérdéséhez még hozzászóltak Hídvégi Benő és Dénes Károly. A javaslat szerint az is­kolai alapot vármegyék szerint a székhelyen levő adóhivatal kezelné. Az értekezlet azonban az or­szágos kezelés mellett foglalt állást. Az iskolák fentartása érdekében szükséges intézkedések kérdésénél az értekezlet elfogadta Szentpétery Endre indítványát, hogy ama közsé­gek, melyekben a kultuszminisztérium állami is­kolát szervez, az állami iskolai épület állandó kar­bantartására évenként az építési költségek egy százalékát tartozzanak fizetni. Dr Petri Mór indít­ványára az értekezlet kérelmezi, hogy a miniszté­rium a falusi viszonyokhoz mért, teljesen új épít­kezési terveket készíttessen. Az 1907. évi XXVII. t.-c. módosítását felöle­lő javaslatnál dr Ruzicska Kálmán indítványát, hogy oly községekben, melyekben több felekezeti iskola élvez állami segélyt, az összes ilyen iskolák helyébe -— természetesen a tanítók nyugdíjbalé­­pésének vagy eltávozásának szukcesszív bekövetke­zésével állami iskola állíttassák, nem fogadta el, hanem az eredeti javaslathoz járult hozzá, ki­­egészítve Schweiz esztergomi tanfelügyelőnek az­zal az indítványával, hogy kívánatos az összes ja­vaslatokat törvénybe foglalni, még­pedig lehető­leg a régi törvények hatályon kívül helyezésével, úgy hogy minél kevesebb törvénynyel, rendelettel­ és elvi határozattal legyen dolga a közönségnek és az érdekelteknek. Az iskolalátogatási jegyzőkönyv reformálá­sáról szóló kérdést Gönczy Ferenc előadó ismertet­te. Dr Pintér Gábor, Nagy Károly, Hídvégi Benő és dr Petri Mór hozzászólása után dr Tergina szakbizottsági elnök indítványára a javaslatot, a­mely úgyis csak adminisztratív intézkedésekre vo­natkozik, az értekezlet en bloe elfogadta. Ezzel Kacskovics Mihály miniszteri tanácsos, az értekezlet elnöke, befejezte a mai tárgyalásokat. Szombaton kilenc órakor folytatják a tanácsko­zást s ekkor a legfontosabb és utolsó pont, az is­kolalátogatói intézmény és a királyi tanfelügyelet újjászervezése kerül tárgyalás alá. megjelenteket, kiemelte a Budapesten létesítendő keleti internátus fontosságát. Jelenleg mintegy negyven Keletről való ifjú van Budapesten, a­kiknek érdekében magyar-török iskolát létesí­tettek; ez az iskola megtanítja őket a magyar nyelvre, a magyar ifjakat pedig törökül tanít­ják meg. Ezek számára Budapesten otthont kell teremteni, amelynek az volna a rendeltetése, hogy mintegy ötszáz ifjúnak otthont nyújtson és a szükséges tanácsokkal, útbaigazításokkal szolgáljon pályaválasztásnál, elhelyezésnél. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter lehtt a fővároshoz megfelelő telek átengedése ér­dekében. A polgármester érdeklődéssel fogadta az eszmét és kilátásba helyezte, hogy amennyire a fővárosi telekviszonyok megengedik, szívesen ad megfelelő telket a főváros központjában s úgy gondolja, hogy az épület egyes részeinek bérösszegéből az internátus fentartási költségei kikerülnek. Alpár Ignác műépítész hajlandó az épület tervezését ingyen elvállalni és annak épít­kezését is vezetni. A magyar kormány bizonyá­ra hozzájárul az internátus fentartásához bizo­nyos évi segélylyel és a török kormány is remél­hetőleg támogatni fogja az intézményt. Az államtitkár élénk éljenzéssel fogadott beszéde után Egyesy Géza előadó ismertette az internátus felállítására vonatkozó javaslatot. Az intézet látogatottsága máris biztosítva van, így a bokharai kán huszonöt tatár ifjúnak ellátási költségeit vállalta magára. Az asszírok és cser­keszek közt is mozgalom indult meg; húsz-húsz ifjú jelentkezett máris felvételre. Strausz Adolf a legmelegebben támogatja a tervet, annyival is inkább, hogy a törökök iránti rokonérzésünket a mostani nehéz meg­próbáltatás idejében is kifejezésre juttassuk. A Mukd­ár bég főkonzul francia beszédben kö­szönte meg a magyar kormány támogatását és elismeri, hogy a törökök az európai nyelvek kö­zül leghamarabb a magyart tanulják meg s igy megnyílik számukra a lehetőség, hogy magyar egyetemeket látogassanak. Reméli, hogy a terv a török kormánynál is támogatásra fog találni; eddig a politikai események miatt szorult háttér­be e kérdés. Dr Visontai Soma udvari tanácsos felhoz­ta, hogy Bécsben harminc év óta mohamedán internátus áll fenn, amelyben boszniai ifjakat nevelnek. Ennek az internátusnak költségeihez a közös költségvetésben Magyarország is hozzá­járul. Ezt a hozzájárulást meg kellene szüntet­ni és a Budafz­esen felállítandó intézetbe az an­­nektált tartományok ifjait is föl kellene venni. Alpár Ignác, Strausz Adolf és Egyesy Gé­za felszólalása után az előterjesztett javaslatot egyhangúlag elfogadták és megalakították a nagybizottságot és a végrehajtó bizottságot. A nagybizottság tagjai lettek: Molnár Vik­tor elnök,­ Muktár bég, Rákosi Jenő főrendiházi tag, dr Reiner Ignác igazságügyminiszteri taná­csos, Eródy Béla tankerületi főigazgató, Fáik Zsigmond lovag és Visontai Soma udvari taná­csosok, Schack Béla kereskedelmi iskolai főigaz­gató, Palotay Ödön japán főkonzul, Strausz Adolf keleti kereskedelmi iskolai tanár, Alpár Ignác műépítész, Telkes Aladár fővárosi bizott­sági tag és Egyesy Géza. A végrehajtóbizottság tagjai lettek: Dr Bárczy István polgármester, Vaszilievits János alpolgármester, Nagy Ferenc ny. államtitkár, Molnár Viktor, Muktár bég, Eródy Béla, Gold­­zieher Ignác egyetemi tanár,­­ Faik Zsigmond lovag, Schack Béla, Visontai Soma, Alpár Ignác és Strausz Adolf, valamint Vázsonyi Vilmos, Heltai Ferenc, Márkus József, Hűvös József, Jelinek Henrik, Morzsányi Károly, Preyer Hu­gó, Platthy György, Kollár Lajos udv. tanácsos, Fischer József kir. tanácsos, fővárosi bizottsági tagok. A felekezeti középiskolák állami felügyelői. A val­lás- és közoktatásügyi miniszter az 1893. évi XXX. t.-c. alapján a felekezeti középiskolák meglátogatásával s azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával az 1911— 12. tanévre a következőket bizta meg: a dunamelléki ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti fő­gimnáziumra nézve dr Erődi Béla udv. tanácsost, Bu­dapest fő- és székvárosi tanker, kir. főigazgatót; a nagy­kőrösi, a kecskeméti és kiskunhalasi főgimnáziumokra és a kunszentmiklósi algimnáziumra nézve Spitkó La­jos budapestvidéki tanker, kir. főigazgatót; a székes­­fehérvári tanker, kir. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a gyönki algimnáziumra nézve később történik az in­tézkedés; a dunántúli református egyházkerület főha­tósága alá tartozó pápai főgimnáziumra nézve dr V­á- I­rosy Tivadar győri tanker, kir. főigazgatót; a székes­­fehérvári tanker, kir. főigazgatói állás betöltetlen lé­vén, a csurgói főgimnáziumra nézve később történik ;az intézkedés; a tiszáninneni ref. egyházkerület főható­sága alá tartozó miskolci és sárospataki főgimnáziumok­ra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigaz­gatót; a tiszántúli ref. egyházkerület főhatósága alá tartozó debreceni, mezőtúri, kisújszállási és hódmező­vásárhelyi főgimnáziumra, valamint a hajdúböszörmé­nyi, karcagi és hajdúnánási gimnáziumokra nézve Gé­­­resi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót, a béké­sire nézve Vass Berta­­n nagyváradi tanker, kir. főigaz­gatót, a szatmárnémeti és máramarosszigeti főgimná­ziumokra nézve pedig dr Mázy Engelbert kassai tankot, kir. főigazgatót; az erdélyrészi ref. egyházkerület fő­hatósága alá tartozó kolozsvári, marosvásárhelyi, nagy­­enyedi, székelyudvarhelyi és zilahi főgimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. k kir. főigazgatót, a sepsiszentgyörgyi és szászvárosi főgimnáziumokra néz­ve pedig Walther Béla nagyszebeni tanker. kir. főigaz­gatót; a bányai ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó budapesti főgimnáziumra nézve dr Erődi Béla udvari tanácsost, Budapest fő- és székvárosi tan­kerületi főigazgatót, az aszódi algimnáziumra nézve Spitkó Lajos budapestvidéki tanker, kir. főigazgatót, a besztercebányai algimnáziumra nézve Jurkovics Emil besztercebányai tanker, kir. főigazgatót, a szarvasi fő­gimnáziumra nézve Géresi Kálmán debreceni tanker, kir. főigazgatót, végül a békéscsabai főgimnáziumra nézve Vass Bertalan nagyváradi tanker, kir. főigazga­tót; a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület­ főhatósága alá tartozó késmárki, iglói, rimaszombati és rozsnyói fő­gimnáziumokra nézve Jurkovics Emil besztercebányai tanker, kir. főigazgatót az eperjesi főgimnáziumra néz­ve dr Mázy Engelbert kassai tanker, kir. főigazgatót, a nyíregyházi főgimnáziumra nézve Géresi Kálmán deb­receni tanker, kir. főigazgatót, a dunáninneni ág. hiv. ev. egyházkerület főhatósága alá tartozó pozsonyi főgim­náziumra nézve Albrecht János pozsonyi tankerületi kir. főigazgatót és a Selmecbányai főgimnáziumra néz­ve Jurkovics Emil besztercebányai tanker. kir. főigaz­gatót; a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület főhatósá­ga alá tartozó soproni főgimnáziumra és a felsőlövői gimnáziumra és alreáliskolára nézve dr Városy Tivadar győri tanker. kir. főigazgatót; a székesfehérvári tan­ker. kir. főigazgatói állás betöltetlen lévén, a bonyhádi főgimnáziumra nézve később történik az intézkedés; az erdélyrészi ág. h. ev. egyházkerület főhatósága alá tar­tozó besztercei és szászrégeni gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. kir. főigazgatót; a bras­sói,a medgyesi, nagyszebeni, segesvári, szászsebesi gim­náziumokra, úgyszintén a nagyszebeni és brassói reál­iskolákra nézve Walther Béla nagyszebeni tanker, kir. főigazgatót; az unitárius püspök főhatósága alá tartozó kolozsvári és székelykereszturi gimnáziumokra nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker, kir. főigazgatót; a görög keleti román metropolita érsek főhatósága alá tartozó brassói és brádi gimnáziumokra s a brassói alreálisko­lára nézve Kuncz Elek kolozsvári tanker. kir. főigazga­tót; a görög keleti szerb patriarcha főhatósága alá tar­tozó újvidéki főgimnáziumra nézve dr Margalits Ede budapesti tudományegyetemi nyilvános rendes tanárt. Magyar iskola Vukovárott. Mint Vukovárról jelentik, ott a napokban megnyílt a magyar iskola, amelynek növendékei között sok német és horvát is van. Kitüntetett tanfelügyelők. A király a nép­oktatásügy terén szerzett érdemeik elismeréséül: Váró Béni Kolozs­ vármegyei, dr Pintér Gábor­­ Brassó-vármegyei faCsánky­ Viktor Hajdú-várme­gyei tanfelügyelőknek a királyi tanácsosi címet díjmentesen, Máthé Géza Nógrád-vármegyei tan­­felügyelőnek pedig a Ferenc József-rend lovagke­resztjét adományozta. Keleti intern­átus Budapesten. Csütörtökön a Markó-utcai főgimnázium dísztermében értekezlet volt Molnár Viktor val­lás- és közoktatásügyi államtitkár elnöklésével a Budapesten felállítandó keleti internátus ügyé­ben. Az értekezlet politikai és társadalmi közéle­tünk kitűnőségeinek élénk részvétele mellett folyt le. Molnár Viktor államtitkár a maga és a török főkonzul nevében melegen üdvözölve a Léghajózás és repülés. Anzani pilóta-sikerei. Párisból jelentik: Anzani, a híres motorkonstruktőr, akinek Blériot első sikereit köszönheti,, mint elsőrendű pilóta is­meretes már régóta. A minap Blériot étampes-i iskolájában egy új szerkezetű hathengeres motorjá­val felszerelt Blériot-monoplánon repült több mint 3 órán keresztül egyfolytában. Heves szél uralko­dott és Anzani ennek dacára 100 kilométernél na­gyobb átlagos sebességet ért el. V­ámsorompók a levegőben. A repülőgéptech­nika oly óriási léptekkel halad előre, hogy vajmi nehéz előre megmondani, milyen jeleket fognak elfogadni az­ utak jelölésére. Annyi bizonyos, hogy az új járómű nyárspolgári szokásainkat gyökere­sen meg fogja változtatni. Más lesz a világ képe, ha majd könnyű, nehéz, teherhordó és luxus-re­pülőgépek fogják a végtelen levegőt keresztü­l­­kasul szelni, terhet és utasokat szállítani a jövő repülőgéphálózatának egyik gócpontjából ,a má­sikba. Hová lesznek majd a földön oly, pontosan ki­­cirkalmazott határaink? Mivé lesznek vámsorom­póink? Micsoda légi határrendőrség fogja a ma­dárszárnyon menekülő csempészeket üldözni? Ér­dekes anekdotát meséltek épen a napokban arról, miképen használta fel ezt a függő kérdést NY fran­cia aviatikus, a maubeuge-i meeting alkalmából. Az említett pilóta hasztalan keresgélt zsebeiben, nem tudott szivarra gyújtani, mert nem volt szi­varja. Kapja magát, felül gépére, fölemelkedik a levegőbe és csakhamar eltűnik az utánabámulók szemei elől. Félóra múlva visszatérve, minden zse­be tömve havanna-szivarokkal, melyeket a közeli Mons belga városban vett. A legelső, akit szivar­jaiból megkínált, természetesen a határrendőrség parancsnoka volt, aki maga is jót nevetett a sike­rült csempészésen. A párizsi Quai d’ Orsay-n ülé­sező „Conference internationale de réglemen­tation de courses aeriennes“ már tanulmányozza a kér­dést. Hogy azonban hová fognak kilyukadni, azt még csak sejteni sem lehet. A közelmúltban néhány francia földmíves­­bepanaszolta Farman aviatikust, hogy ijesztgeti háziállataikat, alacsonyan repülve megrongálja há­zaik fedelét és letarolja gabonájukat. Az aviatikust hat franknyi bírság fizetésére ítélte a bíró. Az említett esetek csak kis részét képezik

Next