Pesti Hírlap, 1911. november (33. évfolyam, 272-284. szám)

1911-11-26 / 281. szám

10 Rémhírek a drága­sági pótlékról A drágasági pótléknak immár hetek óta tartó szele olyan vihart okozott, hogy ahoz képest a ja­­páni taifun csak játszi fuvallat. Az egész országban óriási csalódással, szomorú lemondással s a végsőig fokozott elkeseredéssel adták tovább szájról-szájra szombaton az állami alkalmazottak, hogy az 1911. évre csakis a IX—XI. fizetési osztályokba tartozó családos tisztviselők kapnak drágasági pótlékot. E szerint a többi fizetési osztályba sorozott tisztvise­lők nem részesülnének a pótlékban s a nős, de gyer­mektelen tisztviselők és a nőtlenek pedig még a IX—XI-ik rangosztályuk dacára is kizáratnak a kedvezményből. A nagy port felvert pótlékakció te­hát alig kerülne valamibe , csak a legszűkebb körre szorítkozna. Az állami tisztviselők pedig igazán elmondhatnák Lukács László pénzügyminiszternek, hogy adtál uram pótlékot, de nincs benne köszönet. Felesleges talán megemlíteni, hogy a hír igen leve­­rőleg hatott az államtisztviselőkre , mert állítólag a pénzügyminisztériumból szivárgott ki, így min­denütt mint pozitív faktumot tárgyalták. Érdeklődtünk, hogy mi igaz az utóbbi napok­ban korportált különféle verziókból s megbízható forrásból úgy értesülünk, hogy tény, hogy a minap megtartott minisztertanács az 1911. évre csakis e IX—XI. fizetési osztályú állami tisztviselők részé­re engedélyezte a drágasági pótlékot, hogy azonban csakis a családdal bírók kapjanak-e, avagy az emlí­tett fizetési osztályokban mindenkinek folyósíttassék ez évre pótlék, ez iránt még nem történt végleges döntés. Igazságtalan s méltánytalan volna a három legalacsonyabb osztályba tartozó, tehát a legkisebb fizetéssel bíró nős és nőtlen tisztviselőket a segély­ből kizárni, akik szintén érzik a drágaságot . ke­gyetlen volna az intézkedés a napidíjasokkal szem­ben is, akik közül legtöbben vérrokonokat s szülőket tartanak s akiktől már az állam saját érdekében sem kívánhatja, hogy havi hatvan korona fizetésre nősüljenek s a családalapítással az amúgy is nagy­számú proletárokat növeljék. A megszorítás egyébként már azért sem volna helyén­való, mert homlokegyenest ellentmondana Lukács László pénzügyminiszter minapi parlamenti kijelentésének, aki tudvalévően azt mondotta, hogy a kormány ez évre drágasági pótlékot engedélyez visszamenőleg, 1912.. évtől kezdve pedig külön tör­vényjavaslatban gondoskodik családi pótlékról. Ugyanilyen értelemben beszélt gróf Khuen-Héder­­váry miniszterelnök is a nála járt küldöttségeknek. Ha tehát már ez évben csakis a családos tisztvise­lők kapnának segélyt, akkor egyszers mindenkorra csak családi pótlékról lehetne szó s nem drágasági pótlékról s a miniszteri kijelentéseknek , ígéretek­nek épen az ellenkezője történne. A legokosabban cselekedne egyébként a kormány, ha véget vetne a kinős állapotnak , nyugalmat és békét teremtene a tisztviselők között, vagyis, ha a sok nyilatkozat, ígéret s sok hozsannás cikk elkönyvelése után végre a tettek mezejére lépne s utalványozná is már a pótlékot. Mert hiszen a kormánynak nem lehet ér­deke, hogy heteken át izgatottságban tartsa saját alkalmazottait a ez által munkájuk teljesítésében a közönség kárára őket akadályozza s hogy a minden­féle kósza hírek az ellentéteket szítsák az amúgy is széthúzó tisztviselői rétegek között Mi különben előre megjósoltuk, hogy a kétféle pótlék rendszer csak elégedetlenséget fog szülni , ajánlottuk, hogy ha már különbséget akarnak tenni családos, nős és nőtlen tisztviselő között, ám eszkö­zöljék azt a méltányossághoz képest az egyféle pót­lék által, de hogy egyesek a nagy tömeggel szemben előnyökben részesüljenek és hogy egy óriási tábor darabokra szót tagol­tassék, az jóra nem vezethet s csak az erők gyengítésére alkalmas. Épen azért cso­dálatos, hogy maga az államtisztviselők egyesülete vetette fel a kétféle pótlék eszméjét s bontotta meg ez által a békét a tisztviselők között Ha a kormány a drágasági pólékot a csekélyebb kiadással járó csa­ládi pótlék miatt teljesen elejti, akkor annak a ta­gok tömeges kilépése folytán először is az állami tisztviselők országos egyesülete, amely nemes és szép célokra hivatott, esik majd áldozatul. Mi azon­ban hiszszük, hogy a kormány beváltja ígéretét s a méltányos elbánás elvénél fogva minden alkalma­ Pesti hírlap_____ let 1. november 26., vasárnap. zattjának juttat valami kis morzsát. Mert hiszen csak apró morzsákról van­ szó, lévén sok a pótlékra rászoruló kis tisztviselő s lévén kicsi a pótlékra szánt összeg. Tréfás esetek. Dalnoki Béni, a m. kir. operaház tiszteletbeli tagja, amióta nyugdíjba ment, egész nap, reggeltől estig ott időzik az operaházijain Valaki megin­terpellálja a veterán művészt emiatt. — Hát kérem, tetszik tudni, az operaházi segélyegyletben alelnök vagyok, a fiam, a Viktor, pedig az operaházi tagoknak forgozvos. Persze mindenki szereti a fiút, mindenki jó barátságban van vele — és senki sem fizet neki. Hát azért va­­gyok én a segély egy letten a kasszánál: amikor vala­melyik tag köl­önt vagy előleget vesz föl, a folyó­sított összegből —« én levonom a fiam fogorvosi számláim N ■ * Egy király­ utcai háziúr megszólja a lakóit. — Nem értem ezeket a mostani portásokat. Ha valaki egy szobát s konyhát bérel, már fürdő­szobát akar hozzá. Én vagyok a háziúr, s énnekem nincs fürdőszobám —• én nem fürdőm sóhaj • • Keservesen panaszkodik egy családapa a ba­rátjának. — Itt a házbémegyed, a feleségemnek és a leányomnak új ruha kell, a fiuknak cipő és kalap, adót is kell fizetnem, azonkívül lejár egy váltóm. — nem is tudom, hol a fejem, annyi a gondom! — Pedig ezen könnyen segíthetsz, írd föl egy papirosra, hogy mi mindenre van szükséged és add össze az egyes tételeket egy összegbe. Akkor már csak az az egy gondod lesz, hogy honnét veszed ezt az összeget! Or­or. Katonai rovat Katonai kinevezések. A hadsereg Rendeleti Közlönyének hétfőn megjelenő száma — mint Pécs­ről beavatott helyről értesülünk — több magasabb katonai kinevezést fog közölni. Eszerint Ferenc Ferdinánd trónörökös katonai irodájának élére, narenaui Brosch Sándor vezérkari alezredes utód­jául, juris dr Pardolff Károly vezérkari ezredes ke­rül. Brosch Sándort a király a második tiroli cad­­ezirvad­ász-ezred parancsnokává nevezi ki, ami rendkívüli és szokatlan dolog, tekintettel arra, hogy Brosch csak két éve, 1909. november 1. óta, vezér­kari alezredes. Változás a katonai kabinetirodában. A kö­zel­jövőben, — mint Bécsiből jelentik — nagyjelen­tőségű változás lesz a katonai kabinetiroda vezető­ségében. Marterer vezérőrnagy, a katonai kabinet­­iroda helyettes vezetője, aki tulajdonképen a kabi­netiroda vezetője is volt, legközelebb féthónapi sza­badságra megy és szabadságáról nem is tér többé vissza állásába. Az utód kérdésében még nincs dön­tés. A hadügyminisztérium sajtóirodája. Bécsből jelentik nekünk: A hadsereg ,r­endeleti Közlöny­ - ének vasárnapi száma közölni fogja lovag Hoen Miksa vezérkari ezredesnek a cs. és kir. hadügymi­nisztérium sajtófőnökévé történt kinevezését. Ezzel a ténynyel végre a katonai sajtóiroda eszméjének kivitele elérte tökéletesítését, amely intézmény báró Schönaich Ferenc gyalogsági tábornok alatt jött létre és amelyet lovag Ruffenberg jelenlegi had­ügyminiszter új alapokon kifejlesztett. A katonai sajtóhivatalnak feladata lesz, hogy a modern követelményeknek eleget téve, egyrészt a nagy nyilvánosság szolgálatára álljon, amennyiben a hadseregben előforduló újításokról tájékoztasson, másrészt pedig a hadvezetőségnek a hadsereg és a hajóraj kifejlesztésére vonatkozó követeléseivel a közönséget megismertesse és ez által mindenek fe­lett a katonaság és a polgárság közötti bensőség a teljes kapcsot létrehozza. A többi minisztériumhoz hasonlóan, a katonai sajtóiroda is két­ csoportra osz­lik: a sajtóosztályra és az irodalmi­ osztályra. A sajtóoaztály vezetője továbbra is temesszlatinai Brinzey Arthur százados marad. E csoporthoz, amely az úgynevezett katonai szolgálatot végzi, be vannak osztva: Elmer A. százados, Pokorny E. és M­iák­ich főhadnagyok. Az „irodalmi osztályt élén a vezérkarhoz beosztott Spalts Sándor huszárőrnagy áll. Ez az osztály katona-irodalmi tevékenységet fog kifejteni. Spalts őrnagy részt vett az orosz-ja­pán háborúban, erről számos értékes dolgot írt meg. Az ő neve ez által széles körben jól ismert. Melléje vannak beosztva Kriz R. századra és Kappus F. fő­hadnagy. A sajtóosztály további fejlesztését is ter­vezik, de ennek szükségességét — a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől függően, —­ a gyakorlati élet fogja megmutatni. Az egész sajtóiroda főnöke, Hoen ezredes sze­mélye, a legmesszebb menő erkölcsi biztosítékot nyújt arra, hogy ez az új osztály minden tekintet­­ben meg fog felelni azon nagy követelményeknek, amelyeket a nagyközönség és a sajtó­­hoz fűzni jo­gosultak. Nem hisszük, hogy Auffenberg miniszter vá­lasztása alkalmasabb egyén személyére lehetett vol­na, mint Hoen ezredesére. A napi és szakirodalmi sajtó emberei, akik lovag Hoennal mindennap érintkeznek, osztatlan egyöntetűséggel állapíthat­­ják meg, hogy az ódon falu hadügyminisztériumban valami új, felüdítő szellő jár, amely teljesen elfe­ledteti az emberrel, hogy tulajdonképen katonai „báró“-ban, a bürokratizmusnak eddigi birodalmá­ban jár. A legfőbb „katona-újságíró“ bizonyára csak erősíteni fogja azokat a reményeket, amelyek személyéhez fűződnek . . . Egyletek és intézetek. •­ A Magyar Jogászegylet szombaton este hat órakor teljes­ ülést tartott, melyen megjelent Székely Ferenc igazságügyminiszter is. Az ülésen Nagy Ferenc nyug.­államtitkár, egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke, elnökölt. Az ülés első pontja Szirtes Arthur ügyvédnek „Szociális jogtudomány és szociográfiai módszer“ c. irodal­mi bemutatása volt. A tetszéssel fogadott bemuta­tás után Márkus Dezső cur­ biró tartott közel két órás beható előadást a polgári perrendtartás élet­beléptetési javaslatáról, melyet az igazságügymi­niszter nagy figyelemmel hallgatott és melylyel kapcsolatban maga is többször nyilvánította véle­ményét. — Előadás a tejhamisítások ellenőrzéséről A Magyar Chemikusok Egyesülete az idei évadot az élelmiszer vizsgálat és ellenőrzés égetően aktuális kérdéseinek tárgyalására fordítja, mely célból elő­adás sorozatot rendez, az előadások kapcsán egy­úttal tág teret nyitva a legbehatóbb vitának. Az elő­adások köre nem szorítkozik csupán az élelmiszer­­ellenőrzés elémiai részére, hanem kiterjeszkedik annak főkép törvényhozási és közigazgatási vonat­kozásaira is. Az első ily irányú előadás folyó hó 27-én, hétfőn este fél hét órakor le is nevezett egyesület helyiségében (Kossuth Lajos­ utca 14—­ 16., félemelet) dr Brohner Adolf udvari tanácsos elnöklete alatt. Tárgya ,,A tej vizsgálata és hami­sításának ellenőrzése“. Előadó: Bem László székes­­fővárosi fővegyész. Vendégeket szívesen látnak. Az egyesület minden hónapban két-két előadást tart az élelmiszerek más-más csoportjaiból.­­ A Központi Katholiku Kör molnár­ utcai fehér termében folyó hó 24-én nagy és előkelő közönség jelent meg, hogy meghallgassa a kör ez­­idei hangversenyét. A művészi hangversenyt Saint-Saens zongorahármasa (op. 18) nyitotta meg, amelyet dr Halasy Elemérné, dr Kepes Je­nő és dr Kaczvinszky Emil adtak elő. Majd Pata­­ky Ferencné énekművésznő szereplése következett, aki Santuzza románcát, a Parasztbecsületből, a Habanera dalt Carmenból, Reeha románcát a Zsi­dó nőből és Dienzl Liliomszál cím­ű dalát énekelte el. Tiszta, erőteljes orgánuma szép sikert aratott. Ezután dr Kiss Menyhért, ifjú költői gárdánk 8 kiváló tagja szavalta el négy megkapóan szép köl­teményét. Dr Várkonyi Béla tanár zongorázott ezután; előadásának első részében négy szerzemé­nyét, majd befejezőül Liszt f-moll magyar rapszó­diáját adta elő. Játéka nem mindennapi tehetség­ről tett tanúságot. A hangverseny befejezéséül a kamarazenekar négy ifjú művésze: Plán, Kigyóssi, Rados és Belle Beethoven d-dúr (op. IS) vonós­négyesét játszották el művészi precizitással. A zon­­gorakiséretet if­j. Pataky Ferenc látta el. A hang­verseny művészi rendezése dr Becsky Arzént di­cséri. — Dijnokegyletek fúziója. Az Országos Dij­­nok-Egylet és Nyugdíjintézet és az Állami Dijno­kok Országos Szövetsége, hogy a tagjaik anyagi helyzetének javítása érdekében megindított mozga­lomnak nagyobb erkölcsi súlyt kölcsönözzenek, fu­zionálnak. A tárgyalásra kiküldött bizottságok kö­zös ülésén, melyen Paczona Antal fővárosi tisztvi­selő, a „Dijnokok Közlönye“ szerkesztője, elnökölt, a fúziót elvben kimondották, s egyben felkérték az elnököt a két egylet alapszabályainak egyöntetű át­dolgozására. Egyházi élet. Gellért-emlékünnep a régi országháziján. "A dunamelléki, dunántúli és tiszántúli református egyházkerületek, amelyeknek mintegy másfél millió korona értékű vagyont hagyott végrendeletében Gelléri Szabó János, holnap, vasárnap, délelőtt 11 órakor a régi országház üléstermében (Fáig Sándor­­utca 8. sz.) nagy ünnepélyt rendeznek az elhunyt jóttevő emlékére. A rendezés élén gróf Tisza István, dr Darányi Ignác és gróf Datenfeld József főgond-

Next