Pesti Hírlap, 1911. december (33. évfolyam, 285-297. szám)

1911-12-01 / 285. szám

1611. december 1., péntek ______Pesti Hírlap iratot­ta kérje ki azok hathatós támogatását. Egy­ben felhívja az elnökséget, hogy a közgyűlésig a kormány szándékairól hiteles tájékozást szerezzen. Belpolitikai hírek. Beszámolók. Gyulafehérvárról jelentik: László Mihály orsz. képviselő kedden Dániel Gá­bor és Szepesházy Imre képviselő kíséretében vá­lasztói körébe érkezett. A vasúti állomáson nagy küldöttség várta s Novák Ferenc polgármester üd­vözölte László képviselőt, aki kétszáz terítékű fé­nyes lakoma keretében tartotta meg beszámolóját. Majd Daniel Gábor emelt szót s a választói jog reformjáról beszélve, szavaiban a pesszimizmus csillámlott meg a végleges béke dolgában, mert sze­rinte minden ellenzéki árnyalat más és más vá­lasztási reformot akar, ami nehézzé teszi a béke­alkudozásokat. Táviratban üdvözölték gróf Khuen- Béderváry Károly miniszterelnököt, Lukács László és gróf Zichy János minisztereket, valamint gróf Tisza Istvánt. Telegdi József képviselő Tenkén szerdán beszámolót tartott. Beszámolójában a véd­erőreform kérdését fejtegette és hangsúlyozta, hogy azt az ország és nemzet biztonsága érdekében el kell fogadni. A beszámoló után banker volt, amely­ről táviratilag üdvözölték gróf Khuen-Héderváry miniszterelnököt, gróf Tisza Istvánt és a munka­párt elnökségét. A közös pénzügyminiszter a királynál, Bécs­ből jelentik: Báró Burián közös pénzügyminisztert a király külön kihallgatáson fogadta. Ausztriai hírek. Osztrák beruházási kölcsön. A N. Wr­egbL értesülése szerint az osztrák képviselőházban német részről indítványozni fogják, hogy az osz­trák kormány nagyobb kölcsönt vegyen fel beru­házási célokra. Steinwender képviselő azt fogja indítványozni, hogy a kölcsön egy részét, 50 mil­lió koronát, sorsjegy-kölcsön alakjában bocsás­sák ki, amihez a képviselőház beleegyezése kell. A szerdai botrány és a pártok. A költségve­tési bizottság, — mint Bécsből jelentik, — csütör­tökön folytatta a budget provizórium tárgyalását, közben azonban a szerdai botrányt is szóvá tették. Staniek visszautasítja egyes bécsi lapoknak a cse­­c fi­ék” tegnapi viselkedésén gyakorolt elítélő kritiká­­ját. Javasolja, hogy a provizóriummal kapcsolat­ban hosszabbítsák meg az 1911—12. üzemévre az alkoholkontingensről szóló törvényt. — Seitz és Diamant képviselők nem tartják megengedhetőnek, hogy a bizottság ezzel a kérdéssel foglalkozzék. Hosszabb házszabályvita fejlődik ki, melyben Borytouwski elnök Staniek javaslatának tárgyalá­sát megengedhetőnek tartja. — Seitz kívánságára megejtik a szavazást, mire a bizottság huszonhét szóval tizenegy ellen az elnök álláspontja mellett dönt. Ezután folytatják a provizórium érdemleges tárgyalását. Udzsal a szerdai eseményeket tárgyalva ki­fejti, hogy provokálást nem szabad tűrni, még ak­kor sem, ha az agent Provokateur titkos tanácsos. A kormány a drágaság elhárítására elmulasztott minden intézkedést, különösen a meliorációk terén. A kulturális kérdésekről szólván kifejti, hogy ma már Ausztria kisebb értékű nemzetiségeiről ne­m lehet szólani. Bizonyos, hogy Ausztria Európa többi kulturál­ausához viszonyít­va h­át­ramaradt. Ezen azonban az iskoláztatás megjavításával segí­teni lehet. — Fuchs a keresztényszocialisták ne­vében megszavazza a 40 milliós beruházásokat. — Kolischer azt indítványozza, hogy a költségveté­si provizóriumban a vasútügyi beruházásokra kért húsz milliónyi összeget emeljék fel.­­ Kra­­matz határozottan tiltakozik azon nézet ellen, hogy a parlamentben tegnap lejátszódott botrányos je­leneteket előkészítették. Az a körülmény, hogy e kifejezés N­émet-Csehország, amely ha egy német képviselő, főkép ha egy más miniszter ajkáról hangzott volna el, sokkal kevesebb izgalmakat oko­zott volna, — az igazságügyminiszter által kimond­va ily nagy izgatottságot keltett, — legjobban bi­zonyítja, mily nagy a cseh nép elkeseredése Hirc­­henburger rendszere ellen. Polemizál az igazság­ügyminiszter szerdai beszédével és kifejti, hogy nem akarja tagadni minden nép azon igényét, hogy a maga közigazgatási hivatalnokai és bí­ró­ságai intézkedjenek, minthogy azonban a németek ma­guk az okai ezen állapotnak, semmi joguk sincsen, hogy saját hibájuk jóvátételét esetleg ügyes, be­csületes és kiváló cseh bírák kárára és hátrányára követeljék. Zaleski pénzügyminiszter a legélesebben el­ítéli a Danzer-féle Armeez­eitung cikkét, amely borzasztó durva módon támadja az állami hivatal­nokok , másrészről a leghatározottabban visszat­ud­ja azt az alaptalan föltevést, mely szerint . . . sugalmazása igen magas helyről származnék. __ A nevezett újság egészen magánvállalkozás, mely sem a hadügyminisztériummal, sem valamelyes más katonai állással nem áll összeköttetésben. Ko­lischer indítványát illetőleg azt hiszi, hogy a bi­zottság azt elfogadhatja oly föltevés mellett, hogy a 76 milliós hitelt, amelynek igénybevételéről a kormány nem mondhat le, ezzel nem rövidítik meg. Fővárosi ügyek. — Jelölés. Az üresedésben levő tanácsosi és tanácsos-főjegyzői állásokra eddig a IV., VI., VIII. és IX. kerületek ejtették meg a jelölést. A VI. és VIII. kerületek jelölése a következő: a tanácsos-főjegyzői állásra Buzay Károly, a ta­nácsosi állásokra: Buzáth János, dr Vita Emil, dr Márkus Jenő, dr Harrer Ferenc és dr Wildr­ner Ödön; a műszaki tanácsosi állásokra Kratky János és Fock Ede. A IV. kerület is ebben a lis­­­tában állapodott meg, de jelölte Marker Aladárt és Csupor Józsefet is arra az esetre, ha ezeknek a kerületközi bizottságban többségük volna. A IX. kerület listája megegyezik a VI. és VIII. ke­rület listájával, csak dr Harrer Ferenc és dr Wildner Ödön helyett Dévény Gyulát és Csupor Józsefet jelölték. — Bódy alpolgármester üdvözlése. A főváros tanácsának csütörtöki ülésében dr Bárczy Ist­ván polgármester üdvözölte a főváros új alpol­gármesterét, dr Bódy Tivadart. A polgármester kiemelte Bódynak­ a főváros fejlesztése körül ki­fejtett nagy és eredményes munkásságát és az új alpolgármestert mint a „család“ kedvelt és szeretett tagját üdvözölte. Egyúttal felajánlotta neki a tanács minden egyes tagja részéről az eddig is tapasztalt őszinte barátságot. Bódy Ti­vadar alpolgármester bálotelt szivel mondott köszönetet a polgármester szives szavaiért, me­lyeket nem viszonozhat mással, mint azzal a tö­rekvéssel, hogy a főváros érdekeinek szentelt tevékenységével minél méltóbbá váljék a polgár­mesterhez és a tanács tagjaihoz. Meleg szavak­kal megköszönte a tanács részéről eddig is ta­pasztalt jóakaratot és kérte a tanács tagjait, hogy ezzel a jóakaró barátsággal kisérjék jövő mű­ködését is. Az uj polgármester köszönő szavait lelkes éljenzéssel fogadta a tanács. — A városi villamostelep. A főváros tanácsa az elnöki ügyosztály előterjesztésére megalakította a városi villamostelep építési végrehajtó bizottsá­gát A bizottság elnöki teendőinek ellátásával a tanács dr Buzáth Jánost, az üzemi osztály vezető­jét, bízta meg, a bizottság tagjaiul pedig meghívta­ Anton Józsefet, Biscara Endrét, Eckermann Edét, dr Goldberger Leót, Palóczi Antalt, Retter Gyulat, Réthy Mórt, dr Ripka Ferencet és Steinhardt An­talt. Meghívta ezenkívül a tanács Kajlinger Mi­hály tiszteletbeli vízműigazgatót és_ Hollós Józ­ef kir. műszaki főtanácsost. A bizottság jegyzőjéül a tanács Semsey Béla mérnököt küldte ki. — Kiküldetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a főváros tanácsához, amelyben felhívta, hogy a felállítandó országos szabadoktatási tanácsba képviselőt küldjön ki. A tanács a szab­ad oktatási tanácsba dr Wildner Ödön főjegyzőhelyettest küldötte ki. Edét, Székács Antalt és Vielwenig Lajost. — Községi élelmiszerárusítás. A székesfővá­ros által az élelmiszerpiacokon felállított bódék­ban és a vásárcsarnokokban, amint már jelez­tük, szombaton, e hó 2-án kezdik meg az árusí­tást. Árubódék épültek a lágymányosi piacon a Döbrentei-téren, a Krisztina-téren, a Széna-té­ren, a Kolozsi-téren, a Fővám téren, a Ferdi­­nánd-téren, a Garai-téren, a Teleki-téren, az or­szágos vásártéren, az Orczy-téren és a Martino- 5 ■ Külpolitikai hírek. A chinai Forradalom. A császári csapatok szerdán aratták az első jelentőségteljesebb győzel­met Hanjangnál A csatáról érkezett tudósítások borzalmas részleteket közölnek a császári csapatok kegyetlenkedéseiről. Kegyelmet nem adtak senki­nek és kardélre hányták még az asszonyokat és gyermekeket is. Ezek a kölcsönös mészárlások va­lószínűleg kényszeríteni fogják a hatalmakat, hogy közbelépjenek, mert attól lehet tartani, hogy a vér­től megittasult tömegek nem fogják kímélni az idegen telepítvényeket sem. Hanjang szerdán dél­előtt 10 órakor került a császári csapatok kezébe, miután a felkelők megadták magukat. Azt a részt, amely meneküléssel akarta megmenteni az életét, a császáriak a folyóig üldözték. Itt nagyon sokan elvesztették életüket és csak egy részük tudott csó­nakokon Vucsangba menekülni, amelyet most már szintén bimbóznak. A felkelők helyzete ott is két­ségbeejtő, mert az utaktól el vannak vágva. A csá­száriak Hanjangban rettenetes mészárlást vittek véghez. A Vörös Kereszt nem tudta a sebesülteket a folyóból kimenteni. A holttestek százával úsznak le a folyón. A császáriak nem ismertek kegyelmet s asszonyokat és gyermekeket agyonszúrtak. A kül­földi telepek veszedelemben forognak. Hanjang lángban van. Pétervárról jelenti Baját tudósítónk. A Nov, Kremja a külügyi hivatalból arról értesül, hogy a chinai kormány a dalai láma visszatértét óhajtja, mert ebben biztosítékát látja annak, hogy a helyzet Tibetben javulni fog. Hankaui konzuli táviratok szerint a tár­gyalások a forradalmárok és a császáriak közt még mindig folynak. A forradalmárok arra törekednek, hogy megszerezzék az idegen konzulok és a tengerészeti hatóságok támogatását. Az orosz-perzsa konfliktus, Pétervárról je­lentik, hogy a te­heráni orosz követ csütörtökön a perzsa kormánynak újabb jegyzéket nyújtott át, amely megismétli a panaszokat Schuster és Le Coffre ellen és követeli e két pénzügyi tanácsadó elmozdítását. A Schuster által perzsa szolgálatba állított többi pénzügyi tisztviselő állásügyének rendezése az orosz és angol követségekkel egyetér­tésben volna rendezendő. A perzsa kormány köte­lezte magát, hogy e két követség előzetes hozzájá­rulása nélkül idegeneket nem alkalmaz és meg kell fizetnie a perzsiai orosz expedíció költségeit. E követelések teljesítésére 48 órai határidőt tűz ki az orosz kormány és ha a válasz kedvezőtlen volna, a Restben koncentrált orosz expedíciós hadtest be­vonul az ország belsejébe. A perzsa parlament, — mint Teheránból jelentik — szerdán viharos ülés után megerősítette az új kabinetet. A döntést az új orosz jegyzék átnyújtása siettette. Ez a jegyzék, amely oly gyorsan követte a legutóbbi ultimátu­mot, amelyet a perzsa kormány teljesített, kor­mánykörökben­ megütközést keltett, főleg miután azok az okok, amelyek Oroszországot arra bírták, hogy ezt az új ultimátumot a perzsa kormányhoz­­intézze, a helyzetet még jobban össze­bonyolítják. Ez idő szerint összesen 6000 orosz emberből álló csapat van Perzsiában. Egy angol lap szenzációja. A Fall Mall Ga­zette ama hírre vonatkozólag, hogy Chamberlain, mint gyarmatügyi államtitkár, annak idején Né­metországnak Marokkó felosztását javasolta, a kö­vetkezőket írja: 1899 október végén Balo­y herceg, aki Vilmos császárral Londonba érkezett, Salisbu­ry akkori angol miniszterelnöknek egy látogatá­sa alkalmával azt proponálta, hogy Anglia csatla­kozzék a hármasszövetséghez. Salisbury erre azt felelte, hogy Anglia hajlandó több pontra nézve egyezményeket kötni, de nem vállalhatja azt a rizikót, hogy háborúba keveredjék olyan okból, a­melyik érdekeit nem érinti. Bülow azután Cham­­berlainnak­­ ugyanilyen javaslatot tett, de ő is hasonló választ adott. Egy hónappal később az­után Chamberlain leicesteri beszédében Németor­szágnak a barátságos viszonyt messze túlhaladó ajánlatot tett, de akkor Bülow nem akart a szö­vetkezésbe belemenni, mert a német közvélemény akkor búrbarát volt. Chamberlain ezt a visszauta­sítást nagyon zokon vette és 1902-ben a két mi­niszter éleshangú beszédekben támadta egymást. Marokkó felosztása azonban szóba sem került és az erről szóló hírek teljesen alaptalanok. Az újabb portugál zavarok. Liszaboni jelen­tések szerint a legutóbbi zavargásoknak sokkal ko­molyabb jellege volt, mint ahogy a kormány el­ismeri. Liszabon központjában nagyon heves har­cok folytak le a katonaság és a polgárok között. A tüntetők a vendéglőkből és lakásaik ablakából lőttek a csapatokra. A felkelőknél dinamittal meg­­töltött palackok voltak és a csapatokat ezekkel ré­­mítgették. Néhánya ezeknek a palackbombáknak olyan zajjal robbant föl, hogy az egész városban hallották. A forradalmárok állítólag több ezer pa­lackbombával rendelkeznek. Liszabonban ma kezdő­dött meg a közönség rendkívül nagy érdeklődése mellett a per a köztársaság megbuktatására szövet­kezett összeesküvők ellen. A vádlottak száma igen nagy, a legtöbben Oportóból valók.

Next