Pesti Hírlap, 1911. december (33. évfolyam, 285-297. szám)

1911-12-12 / 294. szám

1911. december 12., kedd. ___________Pesti HiBLftP__________ megfontolás tárgyává tették már a sikertelenség eshetőségét is. Parisból jelenti saját tudósítónk. A Petit Pa­ris névi kormánylap madridi értesülése szerint Ca­­nalejas spanyol miniszterelnök Franciaország egyez­ségi­ ajánlatát a holnapi spanyol minisztertaná­cson, mint a spanyol nemzet méltóságával össze­­egyezteth­etlent, vissza fogja utasítani. Állítólag Franciaország ama követeléséről van­ szó, hogy Spanyolország észak-marokkói birtokain ismerje el a marokkói­­szultán fennhatóságát. Az orosz-perzsa konfliktus, Oroszország — mint Pétervárról táviratozzék —­ újabb ultimátu­mot intézett Perzsiához, amelyben Salar ad Dauleli gyilkosainak megbüntetését követeli. A Newyork Herald jelenti Teheránból. Öt­ezer főnyi török csapat­­ Salmas közelében, hír sze­rint, átlépte a határt. A török­ kormány ezeket a csapatokat állítólag addig akarja Perzsia területén hagyni, amíg az­ orosz csapatokat onnan vissza nem vonják. . Ú­jabb összeesküvés Portugáliában. Liszaboni jelentés szerint ott újabb köztársaságellenes össze­esküvésnek jöttek a nyomára. A „Sao Gabriel“ cir­kálóhajó tengerészei a 16. gyalogezreddel szövet­keztek s, éjnek idején meg akarták támadni a köz­­társasági gárdát. Az összeesküvést elég jókor fedez­ték fel és a Sao Gabrielt az azori szigetekre küld­ték. Ámbár most nyugalom van, a lakosság mégis nagyon izgatott. Az angol-német viszony. Haldane angol had­ügyminiszter vasárnap Aecringtonban beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy nem lát sem­mi okot­ arra, miért ne élhessen Anglia jó viszony­­­­ban Németországgal. Bizalommal ... a jövő elé. Anglia azt kívánja, hogy Németország fejl­eszsze kereskedelmét, amennyire, lehetséges és meglegyen .a. helye mindenütt, a nap alatt, de mások jogait is respektálni kell. Nem képzelhet kedvezőbb jö­vőt, mint azt, ha Anglia és Németország egymás mellett működnének és ily módon emelnék a föld távolabbi és kevésbbé civilizált részeinek ní­vóját. A Londoni jelentés szerint a „Daily News“ a következőket írja: úgy tudjuk, hogy az ’i^fensrfdlitás .^iN.'.mpi^^jkezdi mérlegelni a január­­ban a­­kabinetnek előterjesztendő flotta-törvé­­yja­­­vaslatát. A költségvetésnek legalább két millió való 'leszállítását,' remélhetjük. De ha'Német­­^orszffy■ révicUálffc.^^gfiörvényét, úgy Anglia kö- W»'| példáját, 'bármibe kerülne is. Ha­­szoában'' a német flottatörvény változatlan marad, az új sorhajók száma nem lesz, több négynél. Harc a török-bolgár határon. A török tenge­részeti minisztériumhoz táviratok érkeznek, amelyek­­ a­­ török-bolgár határon történt incidensekről adnak .­hírt. E szerint bolgárok a kirmizitasi török őrség ellen, Tamras körül, puskatüzelést kezdtek, amelyet csak a tisztek intervenciójára hagytak abba. A krigolaki zónában a Damidore török őrházat fel­gyújtották A bolgárok lövöldöztek három török ka­tonára, amelyeknek feladatuk volt megállapítani, vajon a vizsgálat céljából megérkezett bolgár tisz­tek megérkeztek-e. Miután a bolgárok által kilőtt golyók legtöbbje Martini puskából való, azt lehet hinni, hog­y a támadók parasztok voltak. A romániai ellenzék sztrájkja, Bukarestből jelentik, hogy a szentátus szombati ülésében a par­lamenti­ életben­­ páratlanul álló esemény színhelye volt.­A trónbeszédre adandó válaszfelirati javaslat tárgyalásánál szólásra emelkedett a liberálisok agg vezére.­Brahánu Jones és deklarációt olvasott fel, melynek­ értelmében az ellenzék kijelenti, hogy mi­vel a kormány teljesen abnormális helyzetet te­remtett és azáltal, hogy a javaslat tárgyalásába belemegy, a helyzet normális voltát elismerni nem akarja, a tárgyalásban részt nem vesz. E nyilat­kozat után az ellenzék testületileg kivonult a te­remből. Általános csend közepette emelkedett Karp Péter miniszterelnök szólásra és erélyesen vissza­­utasította a liberálisok támadását és viselkedé­sét. Ma — úgymond — amikor nemcsak mi, kicsi­nyek, hanem Európa nagyhatalmasságai sem tud­hatják, hogy mit Hoz a holnapi nap, amikor az or­szágban senki sem tudja, milyen áldozatokat le­szünk kénytelenek a nemzettől követelni, bármely­­párt más legyen a kormányon,, ma megengedhetetlen eljárás, hogy az­ ország egész politikai és gazda­sági életét egy pártnak és ebben is csak a párt né­hány tagjának kiszolgáltassuk. Kormányválság Montenegróban. Gettinjéből táviratozzák, hogy a skupstina hétfői elnökválasz­tásán Gojnics, a kormány jelöltje, 80 szavazattal megbukott. Az ellen­jelöltje, Slemenac, 33 szavaza­tot kapott. A kormány azonnal tanácskozásra ült össze, amelynek végeztével be fogja nyújtani le­mondását. A chinai forradalom. Londoni jelentés sze­rint a béketárgyalással megbízott bizottság Vu­­csangba utazott, hogy megkezdje a tárgyalást a forradalmárokkal. Ha a delegátusok a köztársaság javára nyilatkoznak, akkor Jüansikkal azt fogja ajánlani, hogy a kis császár mondjon le. A fegy­verszünetet szombaton további 15 napra meghosz­­­­szabbították. A Nov. Vremja jelenti Pekingből. A chinai sajtó felháborodásának ad kifejezést a fö­lött, hogy a tiencini osztrák-magyar koncesszióból hat chinai, forradalmárt kiszolgáltattak.. Ezek kö­zül hármat kivégeztek. A tiencini forradalmi bi­zottság tiltakozik az ellen, hogy Ausztria-Magyar­­ország a kormányt támogatja a forradalmárok ellen. A krétai zavargások­ Kaneából jelenti saját­­tudósítónk. Az itteni kikötőben egy Diana nevű angol hadihajó van, melynek az­­ a feladata, hogy az európaiak jogait, a forradalmárok ellen megvé­delmezze és a krétai képviselők elutazását Athénbe lehetetlenné tegye. Az a hir, hogy egy angol hadihajó Krétán csa­patokat szállított ki és felvonta az angol lobogót, Athénben nagy ijedelmet idézett elő. A hir villám­gyorsan terjedt el a kamarában és elhatolt a kor­mányhoz is, hol azonban Venizelos miniszterelnök­nek, sikerült a kedélyeket lecsilapítani azzal a ki­jelentéssel,­­hogy az ő értesülése szerint csupán arról van szó, hogy az angolok Trapani és Komna közt néhány, embert szállítottak partra avégből, hogy az ott időző állomáshajók és az angol­­konzulok közt drótnélküli távirati, összeköttetést létesítsenek. .A tripoliszi háború. Az olasz alattvalók kiutasítását már meg­kezdték. A török kormány ren­delete folytán először Szmirnából utasítják ki az olaszokat és aztán sorra kerül a többi megerősített város. Egy konstantinápolyi távirat szerint ez a ki­utasítás csak lokális természetű, amennyiben a kiutasítottak nem kötelesek elhagy­vi Törökor­szág területét, csak a megerősített helyeket. A harctérről ma ismét véres csaták híre érkezik. A kyranaikai olasz hadsereg, a tripo-a­liszinezi"hasonlóan, szintén megkezdte az álta­lános támadást. Úgy látszik azonban, hogy itt kevesebb szerencsével operálnak, mint a tripo­liszi nagy oázisban. A kyrenaikai török pa­rancsnokok jelentése szerint az olaszokat min­denütt nagy veszteséggel visszaverték. E török jelentésekben nincs okunk kételkedni, mert a múlt hó 26-iki harcok eredményeiről, amely a török csapatok visszavonulásával végződött, a tényeknek megfelelő jelentést küldött Nec­ed ezredes. Aztán a Stefani-ügynökség is gyanú­san hallgat. Pedig a kyrenaikai általános elő­nyomulást már előre jelezték az olasz távira­tok és így, ha a legcsekélyebb eredmény fűződ­nék az olasz fegyverekhez, bizonyára az egész világ már tudomást szerzett volna róla. A Dardanella-kérdés, úgy látszik, még most sincs teljesen tisztázva. A szombati kon­stantinápolyi táviratok már a török kormány elutasító válaszát jelentették; ezzel szemben ma az a hír ére­zik, hogy a porta csak most fo­galmazza meg a választ az orosz követelések­re. Eddig, ú­gy látszik, csak egy bizonyos ebben a kérdésben: a porta válasza föltétlenül eluta­sító lesz. Mai távirataink a következők: A Dardanella-kérdés, Konstantinápoly, dec. 11. Az e­lső 7-ik­i minisztertanácsnak a Darda­nellák megnyitását illető határozatára vonatkozó­lag az­­a hír szivárgott­ ki, hogy a minisztertanács megbízta a nagyvezért és a külügyminisztert, hogy tagadó választ készítsenek elő, abban a formában, amelyet alkalmasnak találnak. Ha nem jutnának megegyezésre, úgy terjeszszék az ügyet a legköze­lebbi minisztertanács elé. A választ eddig nem kö­zölték az orosz nagykövetséggel, amiért valószínű­nek, tartják, hogy az ügy újra visszakerül a mi­nisztertanács elé. Az ifjú-türök bizottság. hir sze­rint közölte a kormánynyal, hogy ellene van a Dardanellák megnyitásának és csodálkozik azon, hogy Oroszország e kérdést a mostani pillanatban szorgalmazza. Köln, dec. 11. Konstantinápolyból jelentik: A német nagykövet közbenjárása folytán az olaszok ki­utasítását Szmirnából egyelőre visszavonták. A többi megerősített városokra vonatkozólag azonban­ a kiutasítás továbbra is fennáll. A tengerszoros kérdésében Csanikov egy új javaslatát vették fontolóra. Ausztria-Ma­­gyarország magatartása elutasító, de hivatalo­san még nem nyilatkozott. Konstantinápoly, dec. 11. Hivatalos portai körök a Dardanellák kér­désére vonatkozólag kijelentették, hogy a porta ál­láspontja értelmében lehetetlen minden tárgyalás erről. A Dardanellák kérdését itt végleg elteme­tett kérdésnek tekintik. Autentikus török forrás információi szerint az olaszokat csak a Dardanel­lákból távolítják el, egyéb megerősített helyekről, különösen Szalonikiből és Szmirnából nem kell el­­távozniuk, föltéve, hogy nem próbálják megközelí­teni az ott folyó erődítési és védekezési­ munkál­­atokat. • ■ Véres csata Kyrenaikában. . ' ;. Párig,.dec." 11. Tripoliszból jelentik: Az olasz csapatok­nak Dernánál és Bengházinál a, hadihajók ál­tal támogatott offenzivája huszonnégy óra óta nagy terjedelmet öltött. Az olasz parancs­noknak az a szándéka,, hogy a parancsnoksága alatt álló 40.000 emberrel megkísérli az Enver­­bég vezetése alatt álló török-arab csapatok megkerülését, a Benghazi mögött lévő fensikon, amelyet Enver bég csapatai megszállva tar­tanak. Konstantinápoly, dec. 11. A hadügyminiszter a tripoliszi parancs­noktól december 6-ról keltezett táviratot kapott, amely szerint az olaszoknak Suk el Djuma ellen intézett támadása az olaszok teljes visszavonu­lásával ért véget. Az olaszok vesztesége 400 ha­lott és sok sebesült, míg az egyesült török és arab haderőnek csak 20 halott és 30 sebesült­­voln­a vesztesége. Enver bég távirati jelentése szerint Derna közelében, Bir al, Djemalnál csa­ta volt, amelyben az olaszok 200 halottat, az arabok pedig néhány halottat,­ ,is . sebesültet vesztettek. Edhem pasa, Benghazi parancsno­ka, jelenti, hogy Tobrukban a török-arab pozí­ciók rendkívül erősek. Az olaszok a város kö­zelében levő sáncokban védekező magatartást tanúsítanak s a török és arab csapatok állan­dóan nyugtalanítják őket. Az olaszok kiutasítása, London, dec. 11. A Reuter-ügynökségnek jelentik Szmirnából, hogy ott hivatalos rendeletet hirdettek ki, amely szerint egy héten belül az összes olaszok kötelesek eltávozni a városból, mert ellen esetbe­n a hadijogot alkalmazzák velük szemben. Konstantinápoly, dec. 11. A lapok jelentik, hogy Gallipoliban, a Dar­danellák mellett, három napi határidőt adtak az olaszoknak az elutazásra. A munkanélküli olasz munkásokat szintén felszólították, hogy távozza­nak az országból. A szmirnai olaszoknak, akik, asszonyokkal és gyermekekkel együtt, körülbelül nyolcezren vannak, e hó 16-áig adtak határidőt a távozásra. A német konzulátus a határidő meg­hosszabbítását kérte. Az olaszokra vonatkozó hatá­rozat az Adriai-tenger partján levő megerősített városokra és az archipelagosi szigetekre is alkal­maztatni fog. Nem kiutasításról, hanem az ország más városaiba való eltávolításról van szó. Konstantinápoly, dec. 11. A török kormány még nem tudott meg­állapodásra jutni arra nézve, hogy a­ Dar­danellák kérdésében milyen álláspontra he­lyezkedjék. Attól tartanak, hogy az egyszerű elutasítás Oroszországra nézve casus bellit je­lentene. A török kormány ennélfogva már nem olyan szilárd. Franciaország az orosz javas­lathoz, hír szerint, már hozzájárult. Anglia részéről pedig azt tudta meg a porta, hogy ma­gatartása már nem olyan visszautasító, mint előbb volt.­­r

Next