Pesti Hírlap, 1912. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-11 / 9. szám

1912. január 11., csütörtök, Pesti Hírlap is. Zápolyát Lukács Nándor alakította szeretetre­méltó, eredeti humorral. Szöreghy Gyula ezredese é,­ Ernyei Emil Kocsonya bácsija, egyaránt dicsé­retet érdemlő alakítások. A zenekart Kun Richárd vezényelte művészi igyekezettel. A hangos siker arról tanúskodott, hogy a kis­gróf Újpesten is ki­vívta a teljes tetszést. * (Hangversenyek.) Gmein­er Lula ka­maraénekesnő jövő hétfőn dalestélyt rendez. Springer Gizella zongoraművésznő jövő héten pénteken, január 19-én, rendezi első budapesti hangversenyét. Culp Julia egyetlen dalestélye pénteken, ja­nuár 26-án, lesz a Royalteremben. Hegedűs Ferenc hegedűművész vasárnap, ja­nuár 28-án, rendezi búcsúhangversenyét a Royalban. Yvette Guilbert két Chanson-estélye hétfőn, január 29-én, és febr. 5-én lesz. Dolonányi Ernő január 14-én rendezi zongora­estélyét a Royalban. Messchaert János tanár január 21-én tartja dale­stélyét a Royal-teremben. * (Az Orsz. m. kár. szinmű­vészeti akadémia) e hó 13-án, szombaton, saját színpadán (Uránia) Gál Gyula tanár vezetése mellett, növendékeivel gyakorlati előadást tart- Ez alkalommal színre ke­rül if­j. Dumas Sándor ötfelvonása,? drámája, A ka­­méliás hölgy. A főbb szerepeket Csernell Bella, Gyöngyössy Teréz, Mátrai Erzsi, Tasnády Ilona, Czakó Pál, Fenyő Aladár, Pethő Pál, Unghváry Kálmán és Várkonyi Mihály játszák. * (A Nemzeti Zenede közgyűlése.) A Nem­zeti Zenede szerdán délután hat órakor tartotta évi rendes közgyűlését gróf Zichy Géza elnöklésével. Az elnök megnyitójában üdvözölte a tagokat és kérte, hogy az intézetet, a jövőben is támogassák. Utána Vaj­dassy Emil titkár terjesztette elő a Nemzeti Ze­nede múlt évi működéséről szóló jelentést, amely szerint az elmúlt esztendő legkiválóbb mozzanata az volt, hogy József főherceg a Nemzeti Zenede fő­védnökségét elfogadta. Részvéttel szól a jelentés a urúlt év folyamán elhunyt Trautsch Károlyról, aki a zenede legrégibb tanára volt és beszámolt a tanári karban a múlt év folyamán történt változásokról, adományokról és alapítványokról, valamint a múlt év két nagy ünnepségéről, az Erkel Ferenc és a Liszt Ferenc emlékünnepségről. Megemlékezik a je­lentés az ösztöndíjas növendékekről. E szerint a gróf Zichy Géza-féle Liszt Ferenc-alapítvány 200 koronás ösztöndíját Kósa Sándor, a Haynald-féle ösztöndíjat Szilágyi Idi, a Bartay-féle ösztöndíjat Flammer Irma és Kolosi Janka, a Saxlehner And­­rás-féle ösztöndíjat, pedig Pethes Alfréd nyerte el. A pénztári jelentést a számvizsgáló bizottság jelen­tésével együtt elfogadta a közgyűlés. Utána az ügy­­szabályokat erősítette meg a közgyűlés némi módosí­tással" a jövő évre vonatkozólag. Beh­­tatta a titkár a jövő évi költségelőirányzatot, amely 201.054 ko­rona bevételt és 190.587 korona kiadást irányoz elő. A jelentések tudomásul vétele után a tisztikart és a számvizsgáló bizottságot választotta meg a köz­gyűlés és az eddigi tagokat mind megválasztotta, kivéve az elköltözött dr Davida Miklóst, akinek he­lyébe Erney Józsefet választotta, meg választmányi tagnak. Végül dr Mutschenbacher Viktor indítvá­nyára kimondta a közgyűlés­, hogy a Nemzeti Zenede új palotája építésének ügyét állandóan napirenden tartja és dr Reményi Antal indítványára az elnök­nek buzgó működéséért és különösen a Liszt Ferenc­­ü­nnepély rendezéséért hálás köszönetet mondott. (Az Új Magyar Zeneegyesület) január 12-ére kitűzött hangversenye dr Kovács Sándor megbetegedése miatt február hó folyamán, a hír­lapok által legközelebb közzéteendő napon fog megtartatni. * (A Nincs tovább), Földes Imre izgalmas színműve kedden este került szinre először a po­zsonyi városi színházban. Úgy a darab, mint az előadás, melyben Remete, Takács Marietta, Gózon jeleskedtek, fölötte megnyerte a közönség tetszését. A nagyhatású darabot most szombaton mutatja be a miskolci és a szegedi színház. * (Szerződtetések.) Zilahi Gyula Debrecenbe szerződtette Szabó Gyula komikust Szabadkáról és Pataki Ferenc komikust Ungvárról. — Füredi Béla, a pécsi nemzeti színház igazgatója szerződ­tette Ujj Kálmánt és feleségét, Dinnyési Juliskát. — Th­ury Elemér, a soproni színház új igazgatója, szerződtette mostantól­­Sztojka Annus koloratúr­­énekesnőt, ki legutóbb Pécsett vendégszerepelt nagy sikerrel. * (A kaposvári színházban) még mindig Hídvégi Ernő staggioneja játszik; legutóbb Ibsen Kísértetek c. híres darabja került színre. Oswaldot a direktor játszotta, ami alkalmat adott a kapos­vári intelligenciának, hogy őt melegen ünnepelje; az ünneplők nevében dr Gulyás Ferenc tanfel­ügyelő nyílt színen, babérkoszorút nyújtván át neki szép beszéddel üdvözölte. Kijutott az ünneplésből a fő női szereplőnek, Lengyel Irénnek is. — A színházban e hó 13-án és 14-én Balassa Jenő, a Vígszínház jeles művésze fog vendégszerepelni. * (A Leányvásár Berlinben.) Bródy, Martos és Jacobi operettjét, a Leányvásárt, amelyet az ösz­­­­zen külföldi színpadok számára is megszereztek, legközelebb Berlinben a Monti igazgatása alatt álló Theater des­ Westen­s-ben fogják bemutatni. * (Egy velencei színház bezárása.) A velencei Malibran-színházat, melyet 300 évvel ezelőtt épí­tettek fából, a rendőrség, mint tűzveszélyeset, be­záratta. Nemsokára lebontás lesz a sorsa.­­ (A tenorista lámpaláza.) Hogy egy teno­rista túlságos lámpaláza miatt kénytelen legyen feladni ezt a pazar jövedelmű pályát, bebizonyí­­tódott Parisban, ahonnan jelentik, hogy Mag­­nere, a párisi nagy opera néhány hónap előtt szerződtetett tenoristája otthagyja a múzsa­templomot, mert valahányszor megjelenik a nyílt színen, a­ kivilágított, nézőtér előtt, leírhatatlan lámpaláz fogja el. Az egyébként kitűnő hangú énekes ilyen­kor egész testében reszkedni kezdett és öblös, tömör hangok helyett hidegrázós tremmolók ke­rültek ki a torkából. Most vasárnap ingyen elő­adáson, potya közönség előtt léptette őt fel utol­só próbaként a direktora. A Lohengrint éne­kelte, de ezúttal is reszkető ajakkal. Ezelőtt a valóban nem nagy igényl­ publikum előtt sem sz­­nt meg a baja; az egész első felvonást ijed­tében egy perccel mélyebben énekelte végig, m­íg a második felvonást, hogy az egyensúly helyre­álljon, egy perccel magasabban. A harmadik fel­vonáshoz semmiféle módon nem lehetett őt ki­hozni a színpadra és egy másik énekesnek kel­lett beugrania, hogy az előadás meg ne akad­jon. Magnere ezek után feltette magában, hogy lemond a tenoristáskodásról s valami kevésbbé veszedelmes pályát fog magának választani. Ál­lítólag aviatikussá lesz. * (Az orosz hallét.) Berlinben, most már harmadszor vendégszerepel az u. n. orosz ballet, egy orosz táncosokból és táncosnőkből alakult társaság, amely produkcióival valósággal elragadja a nézőket. A társaság orosz nemzeti, táncokat is bemutat, de voltaképen azért nemzetközi művészetet mutat be, csakhogy, olyan különös gráciával és akkora szenve­dély lobogtatásával, hogy épenséggel érthető, ha extázisba esnek azok, akik végignézik. A ballet tagjai az orosz császári operaház tánckarából rekru­­tálódnak, ez­ idei berlini szereplésük alatt panto­mimek bemutatásával keltettek élénk feltűnést. Klasszikus zene mellett táncolták el „Kleopatra“, Armida pavillonjai és egyéb némajátékokat, kerül­ T­ték a most annyira divatos meztelenségeket s ki- s csattanó szenvedélyükkel igyekeztek ezért kárpót­lást nyújtani. Gyönyörű színes kosztümökben tán­colnak , úgy a férfiak, mint pedig a nők magas termetükkel és klasszikus vonásaikkal rendkívül megnyerő hatást tudnak gyakorolni. A berlini kri­tika elragadtatással ir róluk s különösen Tamora Kar­sav­­inóról, egy igazi szépségű orosz táncosnőről emlékeznek meg igen hízelgő formában. Gabányi Árpádnak, alig hogy nyugalomba vo­nulása köztudomásúvá lett, máris akadt állása. Istvánd község ugyanis, ahol a falusi alakok ábrá­zolásában különösen kiváló művész letelepedni szán­dékozik, küldöttséget menesztett hozzá, hogy fo­gadná el a bírói állást éri száz korona fizetésért. Gabányi örömmel fogadta a megtisztelő állást, de aligha úgy nem lesz, hogy épen ezen állás miatt a tervezett időnél tovább marad a Nemzeti színház aktív tagja. Ennek az oka szóba kerülvén, Gabányi így nyilatkozott: — Hiszen mondták is, írták is a kritikusok mindig, hogy én így-ugy milyen híven ábrázolom a falusi alakokat; de tudja isten, most hogy egyet, hozzá egy bírót a maga valójában kell majd adnom, máris elfog — a lámpaláz. * * Újházi neheztel az, újságírókra. Egész, életé­ben sokszorosan visszabed­ete őket és mostanság mégis — indiszkrétek voltak. El is határozta, hogy ezek után hidegebb lesz hozzájuk. — Nem fog az olyan könnyen menni, Mester — mondották neki. — Nem? Ti, úgy látszik, nem tudjátok, hogy a színész milyen gyökeres változásra képes? Persze, ti nem hallottátok, hogy a nagy Egressy Gábor is mennyire meg tudott változni, mert hát úgy akarta . . . úgy történt, hogy 1848-ban kormány­­biztosi hivatalt kapott­ Egressy. Nemzeti színházi kollégái a kinevezés napján szervusz, szervusz kiál­tással köszöntötték, de ő hátralépett és kimérten mondta:­ — Pardon, uraim! — mire, ha jól emlékszem Hubenai Ferenc indignálódva szólt: — Talán bizony megtagadod, hogy velünk egy deszkán kerested a kenyeret? — Én önök közt — replikázott Egressy ott is király voltam! Ráspoly. Színházi mozaik. (Hány tagja van a Nemzeti színháznak? — Az agglegény megdöbbenése. — Gabányi birósága. — Újházi és a megváltozás.) A körúton séta közben Keszler József, a kriti­kus, hirtelen ezzel a kérdéssel fordul Tóth Imréhez, a Nemzeti színház igazgatójához: — Fogadjunk, hogy nem tudsz név szerint számot adni arról, hogy hány tagja van a színhá­zadnak ? — Már hogy ne tudnék! — mondotta önér­zetesen a direktor. — Nos, ha tudod, sorolt elő őket, figyelmez­tetlek azonban, hogy minden olyan tagért, aki nem jut eszedbe, egy trabukkot fizetsz. — Rendben van — és azzal Tóth a további séta közben — még világos délután — elkezdte a felsorolást. Sötét este lett, amire Tóth Imre kifá­radtan végre jelentette, hogy többről nem tud. Szá­zon felül tartott. — Úgy most jövök, én! — jelentette be Kesz­ler és a legközelebbi trafikban Tóthnak vennie kel­lett — hét trabukkot. * * * Sokáig pályázott együtt a vidéken víg agg* legény­­sorban két színész jóbarát. Egy szép napon mind a ketten felkerültek Budapestre és itt az egyik cserben hagyta a másikat. — megnősült. Újév nap­ján összetalálkozik a két régi cimbora, a házas csokrot szorongatott a kezében. — Persze, a feleségednek viszed! — mondta keserűen, szemrehányóan a másik. — Oh, nem. Az anyósomnak . . . — Anyós is van? — döbbent meg az aggle­gény. — Hát ennyire, megnősültél? * • P ________________________? Egyházi élet. Az u­j zsinati szabályzat ellen. Mint Újvi­dékről jelentik, a szerb radikális párt által az új zsinati szabályzat ügyében összehívott népgyülés szerdán délután minden zavaró incidens nélkül folyt le. A népgyülésre a Szerémségből, Bácskából, Bánátból, Baranya megyéből, Szlavóniából és Hor­­vátországból is mintegy kétezer küldött jelent meg. Elnökké dr Gyurgyevics Miklós bródi ügyvédet, al­­elnökké Manojlovics János szabadkai ügyvédet vá­lasztották meg. Dr Hadssy Szilárd újvidéki ügy­véd ismertette a püspöki zsinat által elhatározott és a király által már szentesített új szervezeti sza­bályzatot és különösen a szabályzatnak azon ren­delkezéseit, melyek a 08-iki IX-ik törvénycikk ha­tározataival és a szerb autonómiával ellentétben ál­lanak, mire Gittein Döme szerkesztő határozati ja­vaslatot terjesztett elő, mely szerint a népgyűlés tiltakozik az új szabályzat ellen és elhatározza, hogy feliratot intéz a magyar országgyűlés kép­­viselőházához, mert a zsinati szabályzat megsér­tette a hivatkozott törvénycikket. Ugyancsak fel­íratta­ fordul a népgyűlés a horvát-szláv ország­gyűléshez is, mert a zsinati szabályzat a szerb au­tonómiáról szóló országos törvényt is sérti. A kér­déshez hozzászólottak még Tomics Jása, a radiká­lis párt vezére és a szerb radikális egyetemi if­júság nevében Jeremies Sztoján, mire a népgyű­­lés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. A népgyülésen az ország különböző részeiből körül­belül ötven lelkész jelent meg. Az uj felügyelő beiktatása. A komáromi ev. hitközség szerdán fényes ünnepség keretében ik­tatta be Fejérváry Géza cs. és kir. kamarást, az egyház újonnan választott felügyelőjét. Nyilvános bibliai előadás. Pénteken, január 12-én, este fél 8 órakor a VII., Erzsébet-körut 7. sz. teremben nyilvános bibliai előadás lesz. Beszé­det mond Webster James ref. lelkész és Szabó Zsig­­mond s. lelkész. Tárgy: A zsidó misszió. Dalmát püspökök konferenciája. Mint Fiu­méból jelentik, a dalmát püspökök e hó végén vagy február elején értekezletet tartanak, amelyen fon­tos egyházi ügyekről fognak tanácskozni. Szóba kerül a pápának az ünnepnapok számának csökken­téséről kiadott motu proprioja is. A konferencia után Pulisics érsek vezetésével az egész dalmát­ klérus részt vesz Papafava új sebenicoi püspöknek február 8-án tartandó beiktatási ünnepélyén.

Next