Pesti Hírlap, 1912. január (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-11 / 9. szám
** __________________ Kis komédiák. Alaposság. Mindig azt olvastam, azt hallottam, azt tanultam, hogy minden népek között a legalaposabb a német. Ha a német valamit csinál, azt alaposan csinálja és ha valamit nem csinál, azt alaposan nem csinálja. Erről most személyesen is meggyőződtem. Berlinben voltam pár napig, de ez igazán nem fontos. A fontos csak az, hogy németekkel volt dolgom, mint már föntebb jeleztem, alapos németekkel. E kis történet hőse azonban nem egy felnőtt, kifejlődött német, akinél az alaposság magától értetődik, hanem egy gyerek, ha szabad magamat úgy kifejeznem: egy kezdő német. Annál szebb, annál dicséretesebb, hogy Berlinben már a gyermekek is ilyen alaposak. E hosszú bevezetés után áttérek a rövid történetre. A feleségemmel voltam Berlinben, ahová — őszintén megvallva — azért mentem, hogy kialudjam magamat. Nagyon sokat dolgoztam mostanában, fáradt és kimerült voltam. .. aludni, aludni, ez volt minden vágyam. Budapesten már korán reggel fölkeltenek, ha én ki akarom magamat aludni, külföldre kell utaznom. És magammal kell vinnem a feleségemet, mert ha egyedül vagyok, sohasem megyek aludni, így az évek hosszú során már majdnem egész Európát végigaludtam, most hosszabb szünet után megint Berlinre került a sor. Nagyon előkelő hotelben laktunk, ahol a kiszolgálás igazán mintaszerű volt. Sőt több, mint mintaszerű, alapos. A feleségem például, aki korán kelő lélek, minden reggel meghagyta a boynak, hogy engem pontban déli tizenkét órakor keltsen fel. És a világoskék egyenruhás, szőke boy minden délben pontban tizenkét órakor kopogtatott az ajtómon, egy másodperccel sem előbb vagy később. Ez a pontosság egyszerűen megdöbbentő volt és én leplezetlen tisztelettel néztem a kötelességtudó, hogy ne mondjam alapos bogra, aki életének tizenötödik évében már ilyen komolysággal készül az élet nagy feladatára. A negyedik vagy ötödik napon azonban már meglehetősen kialudtam magamat és véletlenül, minden külső erőszak nélkül, egészen magamtól már féltizenegykor felébredtem. Sőt nemcsak fölébredtem, hanem föl is keltem és negyedtizenkettőkor könnyed lépésekkel hagytam el szobámat. A folyosó végén azonban, a lift mellől lelkendezve rohant felém a boy. — Bocsánat — mondta egészen zavarodottan — a nagyságos asszony azt mondta, hogy tizenkét órakor keltsem fel a nagyságos urat. — Rendben van, fiam — mondtam barátságosan. — Köszönöm! És gyanútlanul folytattam utamat. Nem álmodhattam, hogy ezzel a dolog még nincs elintézve és hogy korai távozásom a fiú lelkében zavarokat idézett elő. Ezt csak akkor tudtam meg, amikor a boy utánam rohant. — Nagyságos úr, nagyságos úr — kiabálta kétségbeesetten. Csodálkozva álltam meg: — Mi az? — Ne tessék haragudni, de nagyon szeretném tudni, hogy ma délben tizenkét órakor mit csináljak? — Hogy mit csinálj? — Igen. Fölkeltsem-e a nagyságos urat, vagy sem? Nem akartam alaposság dolgában a fiú mögött elmaradni és jó öt percnyi gondolkozás után azt feleltem neki: — Azt hiszem, hogy miután már úgyis fölkeltem és tizenkét órakor úgysem leszek itthon, fölösleges. — Én is azt hiszem — felelte a fiú sugárzó arccal. Hiába no, mégis csak nagy nép a német! Elza. _____Pesti Hírlap______ 1912. január Ily csütörtök. Megyék és városok. Törvényhatósági élet. Hajdú vármegye közigagzatási bizottsága hétfőn tartotta rendes ülését Domahidy Elemér főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentése szerint a közbiztonsági állapotok jók voltak, kivándorlás céljából1 útlevelet adtak ki, melyek közül 1 Romániába, 3 Amerikába szólt. Dr Losonczy Álmos tiszti főorvos jelentése szerint a heveny fertőző betegségek lefolyása enyhe jellegű volt; a legtöbb halálozást a tüdőgyuladás és a tüdővész okozta. A vörheny Egyek községben járványos jelleget öltött; 119 gyermek közül 9 halt el,6 felgyógyult, a többi kezelés alatt maradt. A 24 haszifuszeset közül 3 halállal végződött. Ternovszky Alajos pénzügyigazgató jelentése szerint decemberben kevesebb adó folyt be, mint a múlt év decemberében. Csánky Viktor tanfelügyelő a felekezeti népiskolák tandíjkárpótlási államsegélyéről tett jelentést, míg Reitz János főállatorvos örömmel jelentette, hogy a járványos állatbetegségek mind szünőben vannak. A jelentések tudomásul vétele után az albizottságokat alakították meg. Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatósági bizottságának legutóbb tartott közgyűlésén gróf Széchényi Viktor főispán kegyeletes szavakkal parentálta el az elhunyt gróf Zichy Nándort, ki a városnak egy ízben képviselője is" volt. Indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a főur emlékét jegyzőkönyvében megörökíti s családjához részvétiratot intéz. Letárgyalta a közgyűlés a város uj szervezési szabályrendeletét, s ennek keretében a tisztviselő, segéd- és kezelőszemélyzet javadalmait is rendezték. A közigazgatási bizottságból kilépő 5 tag közül négyet, dr Csöppentzky Mihályt, dr Eisenbarth Károlyt, Nagy Ignácot és Tóth Arthurt újra megválasztották, ifj. Lits Ferenc helyébe pedig Knittelhoffer Károlyt választották meg. Helyettes tiszti ügyészszé dr Eisenhartt Károly választatott meg. Báró Bánffy Dezső szobrára 100 koronát szavaztak meg, végül elhatározták, hogy Szatmár vármegyének a 7—15 éves gyermekek tartósdijai alól az illetőségi községek felmentése iránt a belügyminiszterhez intézett feliratát hasonló szellemű felirattal támogatják. Makó város képviselőtestülete, dr .Galambos Ignác polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A képviselőket az összes tárgyak közül legjobban érdekelte Sepsei István ,városi képviselő indítványa, aki javasolta, írjon fel a képviselőtestület a fölmivelésügyi minisztériumhoz a füstölt sertéshúsnak korlátlan árusítási szabadsága érdekében. A minisztérium1908. évben országosan rendezte a husvágás és árusítás kérdését. A rendelet szerint a közfogyasztásra szánt húsnemű csak akkor árusítható, ha az állatot közvetlenül a levágás előtt állatorvos vizsgálta meg. A minisztériumot erre az egészen természetesnek és helyesnek tetsző rendszabályra ama szomorú tapasztalat indította, hogy lelkiismeretlen árusítók nem is elvétve, betegségben elhullott állat húsát, mérték ki. Mégis Makón majdnem forradalom ütött ki, mikor a rendőrség érvényt akart szerezni a miniszter rendeletének. Nyomban megindult a kérvényezés s a deputációzás, s ellenszenv és ellenállás oly erős volt a népszerűtlen rendelettel szemben, míg a felsőbb hatóság érvényt tudott szerezni a rendeletnek. Ismerni kell különben Makó speciális viszonyait, hol a füstölt sertéshús árusítása keresetforrás főleg a szegényebb lakosságra nézve, amely nem győzte az előzetes állatvizsgálati költségét. Az egészségügyi része a dolognak nem nagyon bántotta őket, s így nagyon elkeseredtek a vélt igazságtalanság fölött. A minisztérium persze elutasította őket kérelmekkel. Most újra megkísérlik a szerencsét. A tanács az indítvány elvetését javasolta, józanul utalva arra, hogy az országos érvényű rendelkezést a minisztérium nem fogja Makóra nézve felfüggeszteni. A képviselet azonban nagy többséggel pártolta az indítványt, sőt utasították a polgármestert, hogy a kérvényt személyesen nyújtsa át a minisztériumban. Nyomban erre meg is állapították, hogy a polgármesternek 35 korona jár, ha hivatalos ügyben Budapestre megy, a többi tisztviselőnek a napidíj kétszerese. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a m. kir. közig. biróság jóváhagyta Zsiga Margitnak írnokká történt választását. Fizetését azonban csak január 1-től utalták ki. A szegényház élelmezése tárgyában ráadott panaszos indítványt elvetették, miután megállapítható volt, hogy a menház gondnokánál, ellenőrzése, a vállalkozó esetleges visszaélésének elejét veszi. Makó városa 6000 koronát kapott , a városok segítésére adott harmadik millióból. Ennek felosztására nézve akép döntöttek, hogy minden alkalmazott fizetésének 8 százalékát kapja kiegészítésképen. Cegléd város képviselőtestülete közgyűlést tartott, melyen hozzájárult az államsegély felosztására vonatkozó tanácsi javaslathoz s elhatározta, hogy az Orsz. Gyermekszanatórium Egyesületbe pártoló, tagként belép, végül megszavazta a villányidén kibővítésére szükséges egymilliókétszázezer koronás nagy kölcsönt, mely szükségessé vált azért, mert Monor és Irsaközségeket is a város fogja ellátni villamos árammal. A Szentendre város képviselőtestülete legutóbb tartott közgyűlésében megállapította a legtöbb adót fizetők névjegy -székét, jóváhagyta a helypénzbeszedési jog, a halászati jog és a révjog bérletére vonatkozó árveréseket, tudomásul vette a közpénztár és a rendőrkapitányi pénztár megvizsgálására vonatkozó tanácsi jelentéseket. Kiegészítette a közgyűlés az 1911. évre szóló államsegélyből a tisztviselők fizetését, egyben kimondotta, hogy a fenmaradó 8500 koronát a városi rendőrség fejlesztésére fogja fordítani. Kimondotta végül a közgyűlés az elnöklő polgármester indítványára, hogy Sándor Pállal, a helyi érdekű vasutak igazgatójával, érintkezésbe lép a város a villamos vasútállomásnak megfelelő helyen leendő felépítése iránt. Közegészségügyi mizériák Kolozsvárt. Kolozsvári tudósítónk írja: Kolozsvár város hétfőn megtartott közigazgatási bizottsági ülésén szomorú közegészségügyi állapotokról számolt be dr Scheitz Vilmos főorvos jelentése. Mindenekelőtt örömmel állapította meg a főorvos a tífuszjárvány teljes megszűnését, ismertette a járvány lefolyását. 174 eset volt mindössze, köztük 11 halálozással végződött. Új megbetegedés azonban hetek óta nem fordult elő. Rátért ezután a főorvos arra a Kolozsvárt mindig aktuális, szomorú témára, hogy az ország második egyetemi városa minden higiéniai intézményt nélkülöz. „Valljuk be, — mondotta Seheitz, — hogy higiénikus intézmények terén ahelyett, hogy első helyen állanánk, az utolsók vagyunk. Nincs rendes járványkórházunk, nincs fertőtlenítő intézetünk, dacára, hogy éve is elmúlt annak, hogy ezeknek az intézeteknek engedélyezését kértük a belügyminisztertől. Szerencse, hogy a tífuszjárvány ilyen jól végződött, azonban mindig jöhet tömeges megbetegedés s a mostani berendezkedés mellett a következményekért felelősséget nem vállalhatok.“ A bizottság elhatározta, hogy átír a közgyűléshez az ügy megsürgetése végett. Nem kevésbbé fontos kérdés© Kolozsvárnak a vízvezeték és csatornázás bevezetése a kaszárnyákba. A most lefolyt tífuszjárvány kiinduló pontja épen a csatornázatlan közös kaszárnya udvara vált. A város kész is a csatornázást elkészíteni, de a kincstár nem hajlandó a csatornázási díjakat sem fizetni. Nincs vízvezeték a csapatkórházban sem, itt is katonáék csökönyössége miatt, mert a kórház előrangúsításába nem akarnak belemenni. A tanács közelebbről küldöttséget meneszt Bécsbe a hadügyminiszterhez, hogy a lehetetlen állapotok szanálását kieszközölje. Kolozsvár második sporttelepe. Kolozsvár első volt a magyar városok sorában, amely teljesen modern, hatalmas ifjúsági sporttelepet létesített nagy áldozatok árán. A sportélet fejlesztését, azonban annyira fontosnak tartja a tanács, hogy a második nagyszabású sporttelep terveit is elkészíttette. A város legmozgalmasabb pontján, az úgynevezett Házsongárdban huszonkét holdnyi területen ifjúsági játszóhelyeket és népsétatért létesítenek, egy csomó tenniszpálya, a téli sport egyik népszerű nemének, a ródlizásnak, szentelt hegyipálya, kuglizók egészítik ki a telepen létesítendő sportintézmények sorát. A nagyarányú beruházáshoz való hozzájáruláshoz a kultuszminisztert fogja megkeresni a város. A debreceni vásárcsarnok, Debrecen város közgyűlése még novemberben elhatározta, hogy vásárcsarnokot építtet s annak helyéül agróf Degenfeld-teret jelölte meg, azonkívül pedig megvette Petz Samu műegyetemi tanárnak vásárcsarnoktervét tízezer koronáért. Aczél Géza városi főmérnök,— mint tudósítónk jelenti, most terjesztette be az összes költségekről, és tervezetekről a jelentését. Eszerint a gróf Degenfeld téren megszerzendő öt telek értéke 1,062.000 korona, a beépítendő 5300 négyszögméter terület építési költsége és a berendezés 2,609.200 korona, a tér rendezése 913.500 korona. A befektetés tehát a négy milliót is meghaladná. Az üzem költségét 35.000 koronában irányozta elő a főmérnök, aki jelentésében azt mondja, hogy dacára annak, hogy ez a legalkalmasabb telek, mégis, miután a telkek megszerzése rendkívül sokba kerül, inkább a Széchenyi utca végén levő téren építsék fel a vásárcsarnokot, miután ott úgyis villamos vasút lesz a jövő évben. A főmérnök nem várja a vásárcsarnoktól a drágaság megszüntetését, mert az annuitásnak ki kell kerülni a vásárcsarnokban szedett díjakból, márpedig ezeket is a fogyasztókkal fogják az eladók megfizettetni. Ezzel az ügygyel a januári ülésen foglalkozik a város közgyűlése. Állásrendszeresítés. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott közgyűlésében kimondotta, hogy az alispáni hivatalhoz két, az árvaszékhez egy, a mátészalkai, nagykárolyi, fehérgyarmati és szatmárnémeti-i járásokhoz pedig szintén egy-egy dijnoki állást rendszeresít. A szolnoki főjegyzőválasztás. Megírtuk már, hogy a Szolnokon megüresedett városi főjegyzői állás betöltése körül nagy kavarodások történtek. A polgárság jelöltjét, Gombkötő Győző városi aljegyzőt a vármegye, vagyis a főispán nem akarja, hogy főjegyző legyen. Vele szemben a szolnoki munkapárt jelöltjét, Zrumeczky Viktor végzett jogászt akarja a főispán a városra kényszeríteni, mint főjegyzőt. A már egyszer meghiúsult főjegyzőválasztás alkalmából Sipos Orbán országgyűlési képviselő hétfőn estére értekezletre hívta össze a híveit.