Pesti Hírlap, 1912. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1912-02-20 / 43. szám

­is 1912. február 20., kedd. ______PESTI HÍRLAP______ végét. L’ Huillier István­ kimerítő és érdekes elő­­adás­ban ismerteti a saját tapasztalatait és a burgo­­nyabetegségek elleni védekező terén szerzett gya­korlati tapasztalatait. Egyúttal a következő hatá­rozati javaslatot terjeszti elő. Mondja ki az érte­kezlet, hogy tekintettel a burgonyalevélsodrosodás ro­hamos terjedésére, amelynek gátat vetni csakis a gazdaközönség kioktatása után lehet nagyrészben, szükségét látja­­. rationális burgonyaművelési el­járások, a magváltoztatás fontossága, eltartása stb.­­ről szóló füzetnek megírását, a füzetnek a várme­gyei gazdasági egyesületek útján leendő minél szé­lesebb körben való terjesztését és a kiosztással kap­csolatban előadások tartását. 2. Mondja ki az ér­tekezlet hogy szükségesnek tartja a burgonyabeteg­ség leküzdése, egészséges vetőmag burgonya ter­mesztése és okszerű termelési irányok kifürkészé­­sének a megállapítására, nemkülönben a nem©9ités és az egyes országrészeknek és vidékeknek jobban megfelelő ellenállóbb fajták előállítása végett bur­­gonyanemesítő és termelési kísérleti telepek felállí­tását. Kovara Frigyes ugyancsak felkérni java­solja a földmivelésügyi kormányt, hogy az ország nyugati részében burgonyatermelési és nemesítő állomást létesítsen, mely később kibővítendő volna répamagnemesítő állomással. Elek­ Ernő behatóan ismertetve a burgonyalevélsodrosodás fellépte körül szerzett tapasztalatait, rámutat arra a hátrányra, hogy az egész országban csupán egy növénykórtani állomás van, a magyaróvári, amely egymaga nem képes oly működést kifejteni, mintha működésében az intézetet több hasonló intézet támogatná. Ez ok­ból javasolja, hogy az összes gazdasági akadémiá­kon növénykórtani intézetek szervezése érdekében tétessék javaslat a földművelésügyi kormánynak, mely javaslatot egyébként már a múlt évben Buda­pesten megtartott országos gazdakongresszus egy­hangúlag magáévá tette. Csetke Béla, Sárközy Vik­tor, Ódry Pál és dr Barna Balázs felszólalásai után az értekezlet a beterjesztett határozati javas­latokat egyhangúlag elfogadta. * Dohánytermesztők országrészi értekezlete. A dunántúli dohánytermesztők Komáromba gyűl­tek össze, hogy az aradi, miskolci, nyíregyházai és ceglédi értekezletekhez kapcsolódólag tanácskozza­nak a dohánytermesztés válsága következtében szükségesnek mutatkozó módozatokhoz. Kálmán Rudolf, a Komárom megyei Gazdasági Egyesület elnöke, nyitotta meg az értekezletet. Szilassy Zol­tán, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsé­gének titkára, biztosítja az értekezletet, hogy a Szövetség mindent elkövet arra, hogy a termesz­tők jogos igényei érvényesüljenek, ennek biztosí­téka az is, hogy a magyar mezőgazdaság ezen ágá­nak művelői immár az egész országban földerítet­ték a helyzetet, formába öntötték jogos követelé­seiket, az immár megnyilatkozott egységes fellépés erős fegyver lesz a lövedék kezében, amelylyel si­kerülni fog a külső ellentállás legyőzése, mely ma a beváltási árak fölemelése ellen dolgozik. Re­viczky István előadó ezután alapos megokolás kí­séretében előterjesztette a határozati javaslatot, mely kiterjeszkedik a beváltási árak szükségszerű fölemelésének követelése mellett a dohánytermesz­tés mai szomorú helyzetének célszerű és lehető ja­vítására. Széll Lajos a fejérvármegyei termesztők nevében világosította meg a kérdést, elfogadván a javaslatot, Adametz Gyula a tolnavármegyei ter­mesztők óhajait tolmácsolta, Sümegh Ármin és István a részletkérdésekhez szólottak, mire az ér­tekezlet némi pótlással elfogadta a javaslatot, el­határozván, hogy azt a GEOSz-hoz terjeszti. Vé­gül báró Nattorp Tivadar, a dohányjövedék kép­viselője, kijelentette, hogy a határozat érdeméhez hivatali állása miatt nem szól, de biztosította a termesztőket, hogy hű tolmácsa lesz iletékes he­lyen a megnyilatkozott óhajoknak. Ezzel az érte­kezlet végződött. febr.17-18. napján felhajtatott 1740 db, febr. 17-18. napján elszállittatott 128 drb, febr. 19. napjára maradt készlet 19387 drb. A hízott sertésüzlet irányzata : kellemesebb. * Birka vásár, 1912. február 19. Felhajtás 160 drb juh, úgymint: — drb hizlalt ürü, — drb feljavított juh, 160 drb éves kos. Jegyzett árak: Hizlalt ürü — •-----K-ig, kiv. — K-ig, feljavított juh — K-ig, éves kor 48 - 58 K-ig métermázsánkint. * A központi vásárcsarnok árai: Marhahús. Hely­beli első minőségűek hátulja 1.72—1.76, eleje 1.40—1.50. A másodrendű hátulja 1.36—1.68, eleje 1.00—1. 6 A vi­déki elsőminőségű hátulja 1.20—1.40, eleje 1.00—1.28. A másodrendű hátulja 0.90—1.16, eleje 0.80—0.96. Borjúhús. Helybeli ölése, bőrben 1.80—1.88, vidéki 1.48— 1.64. Juhhus. Helybeli I. rendű 1.20 1.28. II. rendű —.-----. —. Bárány. Örött, bőrben, első minőségű 1.12— 1.16, másodrendű 1.00—1.08. Sertéshús. Helybeli első­rendű szalonnával —.-----.—, másodrendű szalonnával 1.40- 1.40. Vidéki szalonnával, első minőség 1.26—1.28, másodminőség 1.10—1. 4. Szalonna nélküli első minőség 1.48— 1.48, másodminőség 1.44—1.44. Nyers sonka 1.56— 1.7­6. Füstölt sonka 1.80—2.40 Szopós malac 1.30—2.00 Szalonna olvasztani való 1.24—1.44, füstölt 1.52—1.60, paprikás 1.48—1.56. Háj 1.40—1.48. Helybeli disznó­zsír 1.52—1.60. Vidéki disznózsír —.------.—. Uj szalámi 3.80—4.20. kilónként. Baromfi. Rántani való csirke —.------. —. sütni való 3.20—4.00. Tyúk 4.00— 5.20. Kappan 4.80—8.00. Hízott ruca —.-----.—. Sovány ruca 5.00—6.00. Hízott liba 14.00—22.00. Sovány liba 7.00—9.00. Hízott pulyka 13.00—14.00. Sovány pulyka 10.00—12.00. páronkint. — Vágott baromfi. Csirke 0.80—2.00. Kappan 3.20—4.40. dara­­bonkint. Ruca 1.70—1.90. Liba 1.60—1.80. Pulyka 1.60 —1.90. Libamáj 4.00—7.00. kilónkint. Vadak. Sza­vas egészben —.-----.—. Őz egészben —.------.—. V­addisznó egészben 1.10—1.20. Dámvad egészben —.--------.—. Nagy nyúl —.----.—. Süldő —.------.—. Vadlud —.-----.— Vadruca 1.80—2.20. Fácán —.-----.—. Fogoly —.-----.—. Halak élve. Ponty 1.40—2.20. Harcsa 2.1­­0—3.20. Csuka 1.80— 2.40 Pisztráng 14.00—14.00 Kecsege —.-----.------. Apró kevert hal —.--------.—. Halak jegelve. Ponty 1.00— 1.60. Harcsa 1.40—1.80. Csuka 1.00—1.60 Fogas 2.40— 3.20. Kecsege —.-----.—. Apró kevert hal —.— —.— kilónkint. Tengeri halak 0 80—7.00 kilónkint. Teavaj 2.80— 3.20, köpült 1.50—2. 0. Tehéntúró 0.40—0.52, kilónkint. Tojás Száz drb teatojás 10.00—11.00. 1440 drb friss alföldi tojás 128.00—150.00. 1440 darab friss erdélyi tojás 128.00—130.00 K. Zöldség. Vöröshagyma 16.00— 18.00 Sárga burgonya 10.00—12.00. Fehér 7.60— 8.00. Rózsa 10.00—11.00. Kifli 6.00—20.00 K. mé­­termársánkint. Karfiol 100 drb olasz 11.00— 3.00 hazai —.—.—. Gyümölcs. Almafélék. 16.00—KO.OO Körtafélék 1 .00—100.00. Nagy papirhéju dió 70.00—84.00. Apró ke­­ményhéju dió 44.00—64.00. Olasz mogyoró 80.00—84.00. hazai —.—. Vékonyhéju mandula 200.0—226.ll. Olasz gesztenye 3­0.00—44.0 . hazai —.--------.— métermázsán­kint, 100 darab jaffa narancs —.-----.—. messinai 4.00— 1 .00, mandarin 6.00— 0.00 korona. Fűszerek. Szegedi paprika 60.00—600.K­O. Pergetett méz 140.00—160.00 , métermázsánkint. * Bácsi vágómarhavásár. Február 19. Felhajtot­tak 3433 darab vágómarhát és pedig 1567 darab ma­gyar, 789 darab galíciai és, 1077 darab német fajtát. E ezek között 457 darab csontozni való volt. A jelenték­­telenül nagyobb felhajtásra lanyha volt az irányzat és elsőrendű 1—2 koronával gyengült. Fizettek: hízott ma­gyar ökörért 78—88 K, elsőrendűért 90—98 K, galíciai­ért 90—106 K, elsőrendűért 108—116 K, német fajtáért 88—106 K, elsőrendűért 108—115 K. Kivételesen 120 K.­­.Mind 100 kg.­kinti télen. A státust még nem állapították meg, azon­ban beavatottak a cég tartozásait a következőkép ismerik: Nagyszebeni Takarékpénztár 130.000 ko­rona, Aradi Polgári Takarékpénztár 110.000 koro­na, Aradi Első Takarékpénztár 34.000 korona, Arad megyei Takarékpénztár 22.000 korona, a Bu­dapesti Vasutas Takarékpénztár aradi fiókja 5000 korona, Aradi Iparbank 20.000 korona, Neumann Testvérek aradi gőzmalom-cég 55.000 korona, Ara­di Széchenyi gőzmalom 24.000 korona, az Első Nagykikindai Gőzmalom 20.000 korona, Back Ber­­nát Fiai Szeged 20.000 korona. Érdekelve vannak még a temesvári Erzsébet-gőzmalom, a csabai gőz­malom csekélyebb összegekkel. Természetesen eb­ben nem foglaltatik benn a pénzintézetek ama kö­vetelése, amelyek nagyrészt fedezetet nyernek az ingatlanokból. A hitelezők egy csoportja elhatároz­ta, hogy az összes hitelezőket a napokban Aradra értekezletre hívják össze. Már­is intéző bizottságot alakítottak, mely a bajba jutott cég ügyeit vezeti. Valószínű, hogy a csőd kikerülhető lesz. Vásárok. * Sertésvásári Jelentés a ferencvárosi zárt vásárrás február 19. I Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 742 drb sertés, 18 drb ü­dő. — drb malac Előző napról pótfelhajtás — darab sertés. — db süldő. — drb malac. Mai napi felhajtás 1469 drb sertés, 161 drb süldő — drb malac, összesen 2211 db sertés. 179 db süldő — drb malac. Eladatott 1733 drb sertés. 60 drb süldő — drb malac. Eladatlanul visszamaradt 478 drb serté­s. 119 drb süldő - drb malac. — II. Vásári árjegyzés (Az, árak kg.-onkint fillérekben értendők) : Hússertés könnyű 140 kgmtól 300 kgmig------------. süldő 96—130, malár 40 kg ig--------- Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkül Zsirsertés öreg ír 350 kgmon felül 128—166. Ibr 126—132, fiatal nehéz 300 kgmon felül 94—153 közép 136—154 fill . könnyű 220 kg-ig 144—156 fillér Hússertés nehéz 300 kgmon felül 130-----, könnyű 140 kgmtól 300 kgmig 144- 158, süldő ---------, malac 40 kgmig --------­fillér Levonással : 1. életsulyra páronkint 45 kg. 2. Tisztasuly árának 4 százalék. A vásár élénk az árak változatlanul szilárdak. * Budapest kőbányai sertéskereskedelmi csarnok febr. 19. Magy. elsőr. öreg (páronkint 400 kgmon fölül) -------------f-ig. Magy. elsőrendű fiatal nehéz (páronkint 320 kgmon felüli súlyban)------148 f-ig, fiatal közép (páron­kint 251—320 kgm. súlyban) 150—152 f-ig, fiatal könnyű (páronkint 250 kgmig tertédő súlyban) ------------- f-ig. Magyar szedett: Közép (páronkint 240—280 kgr.) 152—154. Könnyű (páronkint 240 klgrig)-------------f. Sertéslétszám febr. 16. napján volt készlet 17775 darab. Budapesti gabonatőzsde. — febr. 19 A terület. Amint vasárnapi számunkban jeleztük, a ró­mai nemzetközi mezőgazdasági intézet 3,612,000 hektárban állapította meg Magyarország idei búza­területét. Ez az adat megfelelne 6,276,000 katasz­teri holdnak, vagyis a tavaly learatott 5,873,000 kat.­holdas területtel szemben mintegy hat százalék az emelkedés. Megjegyzendő azonban, hogy az 1910-iki ősz igen kedvezőtlen volt az elvetési mun­kák szempontjából, az 1911-ben learatásra került terület tehát abnormálisan csekélynek mondható. Kiemelendő továbbá, hogy a bevetett és a learatott terület között mindig egy-két százezer hold a diffe­re­ncia, illeőleg a csökkenés még normális eszten­dőkben is. Mindezek tekintetbe vételénél konsta­táljuk, hogy az idei terület nem lépi túl a rendes keretet — amint hogy ez Magyarországon egyéb­ként sem lehetséges — és mindenesetre tendenció­zusok ama híresztelések, amelyek 15—25 percentes emelkedésről szólanak.* Fizetésképtelenség. Vasárnapi számunkba jelentettük, hogy Herbstein Mór aradi liszt- és gabonakereskedő fi­zetési zavarokkal küzd. Herbstein Aradon harminc év óta dolgozik, milliomos hírében áll és több nagy ingatlana van. E­lég lisztet szállított Arad-, Bé­kés-, Csanád-, Temes- és Torontál megye kereske­dőinek. Herbstein hat év előtt a tőzsdén kezdett operálni és vesztett. Az egyik nagyobb aradi pénz­intézetnél 30.000 koronás váltóját nem prolongál­ták s mivel nem fizetett, a pénzintézet pörölte. Erre többi hitelezői is megrohanták. Pénteken 80 ezer korona tőzsdedifferenciát kellett volna fizet­nie és nem tudott: bejelentette, hogy fiziscéskép­ __________________15 Külföld. Vasárnap *4—’/, centtel alacsonyabb árakat jeleztek Amerikából. Hétfőn délután Berlin 1% márkával, Liverpool i/s pennyvel alacsonyabb ára­kat avizált. Párisban hétfőn és kedden szünetel a tőzsde. A lisztvizsgálat módszereiről. A Magyar Kémikusok Egyesülete e­ső 21-én, szerdán, este fél hét órakor tartja dr Kohner Adolf udvari tanácsos elnökletével negyedik felolvasó­­estéjét abban a sorozatban, amelyet az élelmiszer­­ellenőrzés és a vele vonatkozásban álló kérdések megvitatására rendez. Ez alkalommal dr Konsu­­tány Tamás, a m. kir. országos kémiai intézet illusztris igazgatója, fog előadást tartani a liszt­­vizsgálat módszereiről és ismertetni fogja legújabb kutatásainak eredményeit. Az előadást az egyesü­let Kossuth Lajos­ u. 14—16. számú helyiségében tartják. Vendégeket szívesen látnak. Úszó mennyiség. Európa fele után voltak a következő géber­mennyiségek : Anglia felé KttSZARITPIAC. Csekély forgalom mellett hétfőn lanyha volt a tendencia. Búza gyenge kínálat és ugyanoly vé­telkedv mellett alig tartott irányzatú volt; az árak 5000 mm. forgalom mellett 5 fillérrel olcsób­bak. Rozs gyengébb érdeklődés mellett változatlan. Az árak 10.30—10.35 K körül mozognak budapesti paritásra. Takarmányárpa hiányzó kínálat és gyenge kereslet mellett változatlan. Budapesti pa­ritásra 10 K-t jegyez. Zab gyenge kínálat mellett nem változott. Helyben átvéve 9.75—10.35 K kö­zött jegyez. Tengeri jobb kínálat és gyenge ke­reslet mellett nem változott. Budapesti paritásra 9,20—9-25 K körül adható el.­­— A budapesti áru- és értéktőzsde árjegyző bizottsága a ma délelőtti készáruforgalomról a következő hivatalos jelen­tést tette közzé: öt fillérrel alacsonyabb áron el­kelt 5008 mm. búza. A többi gabona csekély for­galomnál változatlan. Korpa szilárd. KPSV . HIT­ mm.:­­ mini Búza. Fejérmegyei: 150 mm. 79 k. és 250 mm. 79.5 k. átlagban 12.15 K. — Mind három hó­napra. Pestvidéki: 800 mm. 79.5 k. 12.05 K. — Há­rom hónapra. Bácskai: 1000 mm. 78 k. 12.05 K. — Há­rom hónapra. Bánsági: 1500 mm. 80.5 k. 12.17.5 K. — Há­rom hónapra. Felsőmagyarországi: 500 mm. 78 k., 450 mm. 78.5 k. és 200 mm. 78 k. átlagban 12.07­5 K. — Mind három hónapra. Rozs: 200 mm. 10.35 K. — Készpénzfizetés mellett, Budapest paritás. Zab: 200 mm. 10.30 K, 100 mm. 10.35 K, 200 mm. 10 K 100 mm. 10.05 K, 100 mm. 10.30 K. — Mind készpénzfizetés mellett, Budapest Heti hozatalok Angolországban. Utolsó hét Utolsóelőtti hét Tonn­á­k­b­a­n Búza 74 500 46.4­­0 Liszt 15.300 6.701 Tengeri 33.2­0 34.900 Árpa 11.000 9.101 Zab 11.000 2.700 Utolsó hét Utolsóelőtti hét Tonn­á­k­b­a­n Búza 691.000 650.000 Tengeri 111.000 122.103 Árpa 59.000 53.000 A kontinens felé Búza 259.000 205.000 Tengeri 150.000 155.003 Árpa 139 000 144.0­0 Világelszállításbúzában és lisztben. Ütött 4 hét Utolsóelőtti hét Tonn­á­k­b­a­n Angliába 115.000 115.000 Continensre 1­2 000 79.000 Más országokba 35.000 35.000 * * *

Next