Pesti Hírlap, 1912. május (34. évfolyam, 104-129. szám)

1912-05-29 / 127. szám

34___________________ Pesti Hírlap 1912. május 29., szerda. Eötvös­ utcai lakásán, polgári módon berendezett szobájában, íróasztala mellett, foliansok, naptárak és imakönyvek között elmerülve, avagy inkább szundi­kálva találtam Huenergardtot. Megkopogtattam egy szekrényt, mire föleszmélt a „szent ember“, megvakargatta a tarkóját, kinyúj­­tózkodott, megdörzsölte a szemeit és rám nézett. Amikor megmondtam, hogy Pestről jövök, talpra ugrott és bemutatkozott. Egyszerűen szerkesztőnek jelentette ki magát. Magas, vállas férfi, arca sötét­barna, energikus a tekintete s egészen hidegen bánt velem, amikor hitetlenül érdeklődtem céljai iránt, csak amikor azt mondtam, hogy valami égi sugallat küldött hozzá, amit eléggé naivan el is hitt, csak azután engedett föl e lett bőbeszédűvé. Legelőször megígértette velem, hogy komolyan tanulmányozni fogom vallását, az ő munkálkodását , azokat az égi nyilatkozatokat, amiknek ő, — úgymond — „apos­toli levezető csatornája.“ — Hogyne, — mondtam — bele fogok merül­ni a tanulmányozásukba, nekem amúgy sincsen egyéb dolgom. A „heted-nap-adventista" hit. Benső érzékektől átsűtötten, méltóságos lassú­sággal, szótagol­tan kezd beszélni. — James White amerikai lelkész és Bates Jó­zsef hajóskapitány, aki vallásos meggyőződései pro­pagálása céljából eladta hajóit, alapították a mi vallásunkat, a hetednap-adventizmust. Ennek a hitnek verbuválunk mi itt Magyarországon hiveket, ezt a célt szolgálják röpirataink és időszaki folyó­iratunk is. Vallásunk onnan kapta elnevezését, hogy mi a hét hetedik napjának a szombatot tart­juk, ezt tekintjük a tízparancsolat alapjának, to­vábbá hiszünk Krisztus második közeli eljövetelé­ben. A túlvilági boldogságot csak úgy lehet elérni, ha ezen a földön megtartóztatjuk magunkat a rossz szokásoktól, a sokatevéstől, az alkoholfogyasztástól, valamint a dohányzástól is, amelyet különösen el­ítélünk. 1845-ben alapították ezt az egyedül idvezí­­tő, legszentebb vallást, s ma már százezer a hívők száma, akik szerte a nagyvilágban szétszórtan élnek. Magyar hívőink száma, dacára a rövid ideje tartó verbuválásnak, máris ezerre rúg. Huenergardt ezután a következő szimpatikus kijelentést tette, adatait azonban egyetlen doku­mentummal sem tudta bizonyítani, s így aligha van egyéb értékük, mint tisztára propagatórius, s bizo­nyára nem mindenben felelnek meg a tényeknek. — Körülbelül kilencven kórházunk van a vi­lág minden táján, iskolákat állítottunk fel, ahol sa­játos szempontjaink szerint nevelik a gyermekeket. Magyarországon is vannak híveink, akik nagymér­tékben agitálnak puritán hitükért. Gyül­ekezetünk­nek csupán csak az lehet tagja, aki, miután a bib­liai igazságokról meggyőződést nyert, még azonfelül „bibliai keresztséget“ nyert. Missziókat küldünk még a négerek közé is, ahol szintén felállítottuk is­koláinkat. Aztán elmondta még, hogy egyházuk szerveze­te egészen parlamentszerű. Elnökük Daniels, aki Washingtonban lakik, az európai és afrikai szerve­zet vezetője L. H. Conradi. Magyarországon Huener­gardt a feje a hetednap­ adventista gyülekezetnek, amelynek Budapesten magában száz hívője van. Magyarországon Kolozsvár, Brassó, Arad, Temes­vár, Nagyvárad, Kassa, stb. azok a városok, ahol adventisták vannak, újabban Újpesten is agitáltak, ahol a nyáron sátormissziót tartottak. Az Árpád-út 99. számú ház udvarán hatalmas ponyvasátorban, háromszor hetenkint vallástudomá­nyi előadások voltak. Ebben a hónapban Óbudán fognak ilyen sátrakat felállítani, istentiszteleti helyiségnek. Főképen azonban iratokkal agitálnak. Nyolcvan nagyobb munka jelent meg, amely mind az adventizmust tárgyalja. Száz újságjuk van, amely a legkülönbözőbb nyelveken hirdeti az új vallás csodáit. Hatalmas apparátus mozgatja az agitációt, amelynek költségeihez kiki tetszése szerint járul hozzá. Költségvetésükből láttam, hogy 1907-ben, amikor az egész országban csak háromszáz hívük volt, egy negyed év alatt a következő jövedelmük volt a hívőktől: Dézsma 1399.56 K Első napi adomány 32.34 K Szombati iskolákra 176.33 K Vallásos iratokból 88.06 K összesen 1696.29 K, vagyis három hónap alatt ezerhatszázkilencvenh­at korona jövedelmet vallott be Huenergardt apos­tol, már öt év előtt. Azóta jócskán megszaporod­hattak a jövedelmei, bár a mai szűkös világban az sem megvetendő, ha az embernek öt éven ke­resztül 565 korona, folyton emelkedő havi jövedel­me van. Arról ugyanis, hogy a bevételeket hova fordították, nem került elénk kimutatás, ilyeneket a folyóiratok sem tartalmaznak, mivel pedig ki­adása az adventista egyháznak jóformán semmi, föl kell tennünk, hogy a szegény és amúgy is eléggé kizsarolt hívők pénze Huenergardtnak, a magyarországi pápának, s a nemzetközi adven­tista vezéreknek jut. Azoknak bizonyára csak any­­nyi, amennyit a derék ember épen jónak lát el­küldeni, mert hiszen erre vonatkozólag sincs meg­kötve a keze. Huenergardt nagy bőbeszédűséggel beszélt egy állítólagos glandi adventista szanatóriumról s egy ugyancsak ott működő adventista konzervgyárról, amiből arra is lehet következtetni, hogy az ad­ventista apostolok elsőrangú üzletemberek lehet­nek, akik vallásos cégér alatt érik el azt, hogy részvényosztalékuk minél magasabbra növekedjék. Erre a részvénytársasági alapon működő adven­tizmusra ez után is fel kell hívni a rendőrség fi­gyelmét. A Rákóczi-uti templom. Hogy a végére járjunk az adventista népbo­­londításnak, fölkerestük egyik Rákóczi-uti tem­plomjukat is. Közönséges bérházban, szűk és egész­ségtelen, gyilkosan rossz levegőjű szobában Van az adventista székesegyház. Egy kis szószék emelke­dik a fal mellett, a szószéken harmonium, képek vagy szimbolikus jelvények nem diszítik a fa­lakat. Hatvan-hetven ember szorongott egy pén­tek estén a szűk szobában, ahol egy őszes, szakál­las férfi ezekkel a szavakkal nyitotta meg az is­tentiszteletet : — Kedves gyülekezet, üdvözlünk a szombat előestéjén minden jelenlevőt, aki érdeklődik te irántad, mindenható mennyei atyánk! Ezután éneklés, ének­beszédes imádkozás folyt néhány percig, majd egy Lütke nevű hivő „Fejlődés vagy kinyilatkoztatás“ címmel tartott előadást, amelyben istenkáromlónak, tudatlan­nak és bűnös vakmerőnek nevezte Darwint és Haeckelt, amiért azt állították, hogy az ember a majomtól származik,­­ hogy a világon minden lassú fejlődés u­tján keletkezett. Annak idején Kacsoh Pongrác tanár írt a Magyar Figyelő című folyóiratban meglehetősen gyenge cikket a darwinizmus ellen, de amit itt szegény, egyszerű embereknek Littke úr belebeszélt a fejükbe, azzal még a Kacsoh-féle tanokat is túlon­túl haladta. Az igénytelen gyülekezet hízott az örömtől, amikor élvezhette az emberiség két nagy szellemének becsmérlését. Akik nem értették a német fecsegést, azoknak egy másik apostol gondosan lefordította ezeket a sötét főre valló ostobaságokat. Íme, ez az adventista szekta működése és ilyen missziót teljesít, ha csak rá nem teszi a rend­őrség a kezét a jövőben. Gyomorégés és az elrontott gyomor sok más élénk tüneténél azonnal a rég bevált Ferencz József-keserűvizet kell elővenni. Ha reggel éhgyomorra egy fél borospohárra valót megiszunk, ez már legtöbbször másfél óra alatt nagyon is érezhető, kellemes megkönnyebbülést csinál. Dr. Wallenstein, a berlini városi iskolák egészségügyi tanára, a következő­ket jelenti: „A természetes Ferencz József-keserűvíz prompt hajtó hatásával rendkívül meg vagyok elégedve. Ez a gyorsaság semmiféle más szerrel el nem érhető a gyógyszertárakban, drogé­riákban és fűszerkereskedésekben félre­érthetetlenül valódi Ferencz József­­keserüvizet kell kérni. E helyett ajánlott n­ás vizek erélyesen visszautasitandók ! A szétkül­dési igazgatóság, Budapesten. Egyletek és intézetek. — A Good Templar Rend közgyűlése. A magyarországi független Good Templar Rend má­jus hó 26-án, pünkösd vasárnapján, tartotta XI. közgyűlését. A közgyűlésen a budapesti csoporto­kon kívül sok taggal képviseltették magukat az aradi, zombori, losonci, segesvári, kolozsvári, ma­rosvásárhelyi, temesvári, pancsovai, kispesti és rá­kospalotai csoportok is. A jelentésekből megállapí­tást nyert, hogy bár a taglétszámban nagyobb emelkedés tapasztalható nem volt, a rend és az ab­­stinens­ eszme széles körben terjedt el múlt eszten­dőben is. Különös súlyt fektetett a rend a múlt évben is az ifjúság abstinens szellemben való neve­lésére. A jelentések elfogadása után az új tiszti­kar megválasztására került a sor. Elnök lett dr Dóczi Imre közegészségügyi felügyelő, másodelnök Halász József bankigazgató (Marosvásárhely), al­­elnök dr Robitsek Béla ügyvéd, főtitkár Korányi Emil ügyvédjelölt, pénztáros dr Hercz Sándor or­vos (Losonc), háznagy Feldmár Kornélia hivatal­nok, nemzetközi követ dr Fejér Ottó ügyvéd, poli­tikai elöljáró Gergely Janka hivatalnok, ifjúsági munka vezetője Ambrus Marcell mérnök, szónok­ dr Weiss Miksa orvos (Rákospalota). A többi tisztségekre megválasztottak: László Jenő másodfő­­titkár, Lichter Sándor, Koch Győző, Beregi Man­­fréd, Barabás Gergely, Citrom Oszkár, Róna An­tal. A közgyűlésen élénk megvitatás tárgya volt a legközelebbi jövő teendőinek megbeszélése és ez irányban több indítványt is fogadott el a közgyű­lés. A jövő évi közgyűlés 1913. pünkösdjén Kolozs­várott lesz. A Good Templar Rendről és az alkohol­­ellenes mozgalomról bővebb felvilágosítással szol­gál az elnökség (Teréz-körut 40). — Az Országos izr. patronage egyesület köz­gyűlése. Pünkösd hétfőjén tartotta meg az Orszá­gos izr. patronage egyesület ezévi közgyűlését Szé­kely Ferenc udvari tanácsos elnöklete alatt. Az el­nök néhány szóval üdvözölte a tagokat és a ven­dégeket. Az elnök megnyitó beszéde után dr Bartos Kálmán titkár terjesztette elő az évi jelentést, a­melyben a vezetőség beszámol múlt évi sikeres te­vékenységéről. Az elmúlt esztendőben 805 gyermek­­menhelyi és 202 rendőrségi gyermek állott az egye­sület pártfogása alatt. A gyermekeket 34 vidéki te­lepen neveltetik, de istápoltak ezenkívül még 497 iskolaköteles, 308 tizenkét éven felüli gyermeket. A leányok istápolása is teljes sikerrel folyt az elmúlt esztendőben. A nagy számban elhelyezett leányok közül sikerült huszonhat védencet törvényesen adop­táltatok A bírósági patronage és a rendőrségi pat­ronage is igénybe vette az egyesületet. Százhét, fia­talkorút vett át az egyesület a rendőrségtől, 275 esetben a fiatalkorúak bíróságánál lépett közbe a veztőség. A felnőttekkel szemben is fejtett ki az egyesület patronage működést, amennyiben nekik számos esetben segélyt, ruházatot nyújtottak és ál­lásokat közvetítettek. A jelentés végül azzal a ja­vaslattal lép a közgyűlés elé, hogy a leányok részé­re egy szeretetházat építtessen és e célból az egye­sület vagyonából egyelőre 30.000 koronát fordítson. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelen­tést és az abban foglalt javaslatokat. Dr Lévai Ti­bor a tagok nevében köszönetet mondott az egy. ve­zetőségének. Dr Ruffy Pál sikerült beszédben üdvö­zölte az egyesületet abból az alkalomból, hogy rövid fennállása dacára is már ily fényes sikereket mu­tathat ki. Az izr. patronage egyesület szerinte az­­összes patronage egyesületek közt a legszebben működik, mert a patronage működés egész mezejét ölelte fel. Dr Hevesi Simon főrabbi és Gaál Antal (Monor) felszólalásai után a nagykanizsai helyi bizottság bejelentette, hogy menhelyet áll­ít fel. Dr Weiler Ernő rövid felszólalása után a közgyűlés a zárszámadásokat és költségvetéseket hagyta jóvá. Az egyesületnek ez idő szerint 124.000 korona va­gyona van, amelyből 55.000 korona alapítványi ösz­­szeg. Végül a választásokra tértek át. Az eddigi számvizsgálókat: Goldmann Mihályt, Ribári Mórt és Vadnai Gézát újra választották, azonkívül 25 vá­lasztmányi tagot is. — A Concordia jótékonysági egylet jubi­leuma. Vasárnap délelőtt tartotta a Concordia bu­dapesti jótékonysági egyesület fennállásának öt­venedik évfordulója alkalmából jubileumi és ezzel kapcsolatban zászlóavatási ünnepélyét. A régi kép­viselőház ülésterme ez alkalomból zsúfolásig meg­telt az egylet tagjaival és vendégeivel. A jubile­umi ünnepséget Oesterreicher Miksa, az egylet elnöke, nyitotta meg szép beszéddel. Utána Ney Mária zeneakadémiai növendék Leheiberné Patay Berta zongorakisérete mellett három dalt adott elő. Majd Gábor Arnold, a Népopera tagja, éne­kelte el a nagy áriát Rigolettóból. Ezután dr Weiszburg Gyula,a pesti izr. hitközség főtitkára, mondotta az ünnepi beszédet, amelyben az össze­tartásra, önsegélyre, a felebaráti szeretetre és a hazafias kötelességekre hívta fel az egyesület tag­jait. Majd Rózsa S. Lajos, a m. kir. operaház tag­ja, nagy tetszés mellett énekelt Kurucz Jánostól néhány dalt a szerző zongorakisérete mellett. A nyolc éves Blau Jenő, Hubay tanár növendéke, hegedűn adott be néhány művet, zajos elismerést

Next