Pesti Hírlap, 1912. július (34. évfolyam, 155-180. szám)
1912-07-07 / 160. szám
12 Pesti Hírlap 1912. július 7., vasárnap. ^ i — (Az izraeliták utónevei.) Fontos rendeletet adott ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter ,amely izraelita polgártársaink körében örömöt fog okozni. Köztudomású ugyanis, hogy a régi izraelita anyakönyvek fölötte rendetlenül voltak vezetve, gyakran előfordult, hogy a rabbik különösen a megbízottak által eszközölt bejelentéseknél, a szülök által adni szándékolt név helyett jóhiszemű tévedésből, feledékenységből, de néha egészen önkényesen is más néven anyakönyvezték a gyermeket, mint azt a szülök akarták, így különösen gyakran előfordult az is, hogy az idegen anyanyelvű rabbi félreértvén a szülök által magyarul bemondott nevet, más utónevet jegyzett be, vagy hogy a bemondott magyar utónév helyett valamely hasonló hangzású héber rituális bibliai nevet írt be az anyakönyvbe; sokszor előfordult az is, hogy a rabbi akár szándékosan, akár feledékenységből mellőzvén a tényleg bemondott nevet, azt a születési anyakönyvben a minden zsidó újszülöttnek adni szokott héber utónévre hangzásra némileg hasonló másik utónévvel helyettesítette, figyelmen kívül hagyva, vagy esetleg nem is tudva, hogy a héber neveknek semmiféle magyar utónév nem felel meg. Különösen gyakran fordultak elő ily hibák azért is, mert a névadás tényét, mely többnyire a családi körben ünnepélyesen folyt le, nem mindig követte azonnal az anyakönyvbe való bejegyzés ténye, hanem különösen akkor, amikor az anyakönyvvezető nem az anyakönyvelendő születési helyén lakott, az anyakönyvezés sokszor csak napok, sőt hetek múlva történt meg. Minthogy már most a vallás- és közoktatásügyi miniszter arról győződött meg, hogy a születési anyakönyvi és a polgári életben használt utónév között a téves vagy hiányos bejegyzés folytán mutatkozó eltérés az érdekelteknek nagyon sok nehézséget, sőt sokszor károkat is okoz, a kiigazítás elrendelése pedig az eddig érvényben volt szabályok szerint igen nagy nehézségbe ütközött, sőt sok esetben egészen lehetetlen volt, részben odamódosította a vonatkozó rendeletét, hogy oly esetekben, amikor az érdekelt fél a személyazonosságát, kellőenigazolva, közép- vagy felsőiskolai bizonyítványokkal vagy valamely tanintézetben nyert oklevéllel, kinevezési okmánynyal vagy más a kérelem támogatására alkalmas hiteles közokirattal igazolni vagy valószínűsíteni tudja, hogy a polgári életben ifjúkora óta állandóan azt az utónevet használta, amelyre utónevét kiigazítani kéri, az utónévre vonatkozó bejegyzés téves volta igazoltnak tekintendő már az esetben is, ha a szülők vagy azok egyike is hit alatt vallja, hogy gyermekének azt a nevet, kívánta adni, amely névre a kiigazítás kéretik és amelyet az illető a fölmutatott okmányok szerint gyermekkora óta tényleg használt. Oly esetekben, mikor a szülök már nincsenek életben és így tanúvallomást nem tehetnek, a folyamodó azonban a személyazonosság kellő igazolása után a föntebb megjelölt módon valószínűsíteni tudja, hogy ifjúkora óta állandóan azt a nevet használta, amelyre utónevét a születési anyakönyvben kiigazíttatni kéri, az utónévre vonatkozó anyakönyvi bejegyzés téves volta igazoltnak tekintendő az esetben, ha két megbízható tanú hit alatti vallomásával igazolja, hogy folyamodó gyermekkora óta úgy a szülői házban, mint azon kívül is mindig azon néven neveztetett, amelyre utónevét kiigazíttatni kéri. Megjegyzi végül a miniszter azt is, hogy ezen körrendeletek alapján utónév-kiigazítási ügyük újrafölvételét kérhetik ezen rendeletnek a rendeletek tárában való közzétételétől számított egy éven belül azok is, kik utónevük kiigazítása iránt előterjesztett kérelmükkel eddig a minisztérium által el lettek utasítva. Az ilyen újra fölvett ügyekben azonban az elsőfokú határozatok jóváhagyás végett minden esetben fölterjesztendők a miniszterhez. (Zsebben fölrobbant dinamit.) Miskolcról táviratoztak: Mardinkás György diósgyőri bányamunkás dinamitpatront tett a zsebébe. Mikor a bányába ment, a patron egy kőrakásba ütődött s felrobbant. A szilánkok leszakították a munkás jobb karját és jobb lábát. Haldokolva szállították a vasgyári kórházba. •• - ' -— (A bolgár király jubileuma.)’A bolgár szobranje 25 évvel ezelőtt, 1887 július 7-ikén, nagy lelkesedéssel választotta fejedelemmé Koburg Ferdinánd herceget. A bolgár fejedelmi trón akkor már egy év óta betöltetlen volt, mert Waldemár dán herceg a fölajánlott méltóságot nem fogadta el, Dadian mingréliai hercegnek pedig, noha érdekében az orosz udvari körök is közreműködtek, a szobranjében nem volt pártja. Kaulbars orosz tábornok kormányzása alatt anarchikus állapotok uralkodtak a bolgár közélet minden terén, amelyeket csak egy erőskezű fejedelem volt hivatva gyökeresen orvosolni. Tudni kell azonban, hogy Oroszország a bolgár szobranjét törvényesnek nem ismerte el, s így bárkit választott volna is fejedelemmé, III. Sándor cár nem tekintette volna legális uralkodónak. Ferdinánd a bolgár fejedelmi koronát hajlandó volt elfogadni, de kikötötte, hogy a berlini szerződés értelmében bevárja a török porta és a szerződéses hatalmak hozzájárulását. Az európai diplomácia feszült figyelemmel leste Ferdinánd minden cselekedetét, aki ebenthali kastélyában, édesanyja, Klementina, bölcs tanácsadása mellett intézte az előkészítő munkálatokat. Hire járt, hogy Törökország, nemkülönben Oroszország és karöltve vele Franciaország, katonai erővel fognak ellene szegülni. Ferdinánd fejedelem 1887 július 15-én fogadta a bulgár szobranje tíztagú küldöttségét. Általános föltűnést keltett, hogy Ferdinánd, nem törődve az orosz kormánykörök ellenséges magatartásaival, 1887 augusztus 14-én elfoglalta a bolgár trónt és letette a fejedelmi esküt. Ennek immár épen huszonöt esztendeje s ez a nap megérdemli, hogy emlékét fölelevenitsük. — (Jégverés.) Még mindig érkeznek az ország különböző vidékeiből jelentések a jégverésről. Ma a következő jelentéseket kaptuk: Magyarcséke, Veresfalva, Kapocsány községek határain keresztül hatalmas jégeső vonult végig, mely a vetésben, nagy károkat okozott. Sarkadkereszturai szintén jégeső pusztított és a tojásnagyságu jég a már teljesen érett vetésekből kiverte a szemet. A nagy jégdarabok a háziállatokban is nagy pusztítást vittek végbe.— Pénteken rettenetes vihar söpörte végig a naszódi járást, különösen Magyarnemegye és Oláhnemegye községeket érte a legnagyobb veszély. A jégeső teljesen tönkre tette a két község egész termését és a gazdasági épületekben, dő nagy károkat okozott. — Sarkadkeresztúron óriási jégeső volt, mely egészen tönkretette a termést. A jégeső oly erővel zuhant alá, hogy négy embert, akiket a szabadban ért, komolyan megsebesített. Zágrábból jelentik. Az itteni lapok elszomorító, tudósításokat közölnek az első 4-én Szlavónia nagy részében dühöngött viharok pusztításairól. A felhőszakadás és az alázuhanó jégeső minden termést elpusztított és tönkretette a szőlő- és gyümölcskerteket. Pozsegából, Bródból, Orsovácból és egyéb helyekről óriási károkról érkeznek jelentések. Igen sok család teljesen koldusbotra jutott. Hogy a jégeső nagy pusztításairól fogalmat alkothassak, meg kell említeni, hogy egyes helyeken tyúktojásnagyságú jég esett és egyes jégdarabok negyedkiló sulylyal bírtak. Bródban a Cyrill és Method napjára tervezett ünnepségeket a vihar okozta pusztítások miatt nem tartották meg. (A felsőgödi elgázoláshoz.) Hírt adtak a lapok arról, hogy a múlt hét elején Hetési Ödön gyári hivatalnokot a felsőgödi állomáson — ahol az utasoknak a síneken kell felüljáró híján átjárások — darabokra szaggatta a vonat. Nem lehet megemlítés nélkül hagyni, hogy a gyászos sorsra jutott ember holtteste majdnem huszonnégy órán át feküdt a sínektől egy lépésnyire, a szabad ég alatt. Az eset esti kilenc órakor történt s bár a váci hatóságok nemsokára hírt kaptak róla, a bizottság dr Hörl főorvossal csupán másnap késő délután szállott ki s vitette el a szerencsétlenül járt férfi tetemét. Tehát több mint száz vonat utasainak kellett a szétdarabolt testet látniok , s bizony nem egy lett rosszul a szörnyű látványtól. A magyar közigazgatás dicséretére legyen mondva, hogy azok, akik este Bécsbe utaztak és másnap délután tértek vissza, úgy eluazásukkor, mint visszaérkezésükkor láthatták a sínek mellett fekvő hullát. (Egy lelkész hirtelen halála.) A Krisztina-körút 9. számú házban levő Zöldfa-vendéglőben szombaton délután négy órakor Vörösmarthy Károly hatvan éves református lelkész hirtelen rosszul lett. Kihívták hozzá a mentőket, de mikorra azok megérkeztek, a lelkész már meghalt. Szívszélhüdés ölte meg. Vörösmarthy a komárommegyei Ete községben volt lelkész. Szívbaja gyógyítása végett jött fel a fővárosba. • — (Tessék meszet enni!) Nem ették meszet! — feleli erre ön is, én is, pedig a messet melegen, helyesebben: por- és áldatformájában ajánlja két német orvostanár,, dr Einerich "és dr Loew. A mész — mondják ők — erősíti a szerveket, a szivet, az agyat — tehát együnk meszet. Milyen kedves és megnyugtató volna,fia egynémely politikusunkis megfogadná ezt a diétás rendelvényt. Ennek meszet, amely jótékonyan növeli az agyat, amily okos fordulatotvenne ezzel a magyar politika. A mész az idegeket is erősíti, megszünteti az ideges rángásokat. A mésznek ott kellene állania minden gondosháziaszszony asztalán, nem szabad, hogy hiányozzék a só és a paprika mellől. Ne sajnáljuk a pénzt egy kis mészre, oly jót tesz az egészségnek! A gipsz is mész, s a legrosszabb esetben fogyaszszuk el a figurákat, együk meg Petőfi kecskeszakállas aranyozott fejét, Arany János bús magyar bronzozott koponyáját, táplálkozzunk Romeo és Júlia karcsú alakjaival, tegyünk rá habot és együk meg a falon lógó díszgipsz-tányérainkat. Ne sajnáljuk őket, elvégre az egészségről van szó. Ha elfogyasztottuk nipp-tárgyainkat, térjünk rá Anonymus városligeti szobrára, gourmand falat Vajda-Hunyad vára, hamaud-egga, a parlament mészkő portálja, beafsteak a Margithíd kőpillére. Csupa elsőrendű falat. Utoljára hagytuk a zamatos Gellért-hegyet, amely valóságos püspökfalat. A citadellát tessék kiköpni, mert az gránitból van. Úgyszintén a parlament márványfolyosóját se tessék lenyelni,mert az meg hamisítva van. A munkapárti képviselők is kiköpendők, mert azok is hamisítva vannak. A korszakalkotó fölfedezéshez ezek után mi csak annyit akarunk hozzátenni, hogy nagyon téved a két német professzor, ha azt hiszi, hogy az ő ,találmányuk a mészkőevés célszerűsége. Ennek a fontos tápszernek gyakorlati alkalmazói már nagyon régen a budapesti krájzlerósek, akik azonban ezideig, szerénységből, nem szabadalmaztatták találmányukat s inkább „nullás liszt“ név alatt boldogítottak bennünket az elsőrendű tápszerre. Nekünk nem újság a mész-evés. Mi már régen meszét eszünk itt Budapesten s valóban nagyon jól poip,pázünk tőle'. Félő’, "hogy a többi magyar találmány 'sorsára’jut a magyar génié emne terméke is s német találmánynak kürtöli a világ'ezt is. De már ezt nem engedhetjük, mi ettünk elsőknek kefét, azaz hogy meszet ezen a világon, ez a mi találmányunk. Gyerünk vele az Olympiá’dra, ‘ hátha nyerünk a mészevésből is egy — második vigaszdijat.• • — ^Műemlékek fentartása.) A Műemlékek Országos Bizottsága báró Forster Gyula titkos'tanácsos elnöklésével a nyári szünet előtt most tartotta meg utolsó ülését, amelyen több igen fontos ügyet intéztek el. Legelsőbben is tárgyalta a brassói híres fekete templom helyreállításának az ügyét és elhatározta, hogy a restaurálás előkészítő munkálatai mielőbbi megindítását fogja javasolni Zichy János kultuszminiszternek." Ugyancsak restauráltatni fogja a bizottság az almakeréki evangélikus templomot is, amely Erdély legszebb templomai közé tartozik és szentélyét a középkorból való rendkívül becses freskók ékesítik. Történetileg onnan nevezetes az almakeréki templom,a hogy az Apaffy-fejedelmeknek temetkezési helye volt. Néhány esztendővel ezelőtt szállították el a templom sírboltjából első és második Apaffy Mihálynak és feleségeiknek a holttesteit a kolozsvári re- formátus templomba. A helyreállítás terveivel és költségvetéseivel Möller István építőművész már teljesen elkészült és így a munkálatokat mielőbb megkezdik. Elhatározta a bizottság a pozsonyszentgyörgyi, a nagymarosi és a vasvári római katholikus templomok helyreállítását. Foglalkozott végül a bizottság azzal a kérdéssel, mikép lehetne a mondakoszorúzta Szigligeti vár még fennálló maradványait ateljes pusztulástól megmenteni.. A szükséges munkák megállapítása utána bizottság fel fogja kérni lóvag Freystaedtler Jenőt, hogy a szükséges munkák végrehajtásához anyagi segítséget nyújtson. ' ’ —.• (Kézrekerült rablóbanda.) Szatmárnémetiből jelentik: Régóta keresett három rablót hozott be szombaton a csendőrség Terep községből, a szatmári törvényszékre. Buzdug Vaszilt, Boksa Jakabot és Buzdug Jánost, akik hónapokon keresztül űzték vakmerő rablásaikat Terep, Áranfelsőfalu, Büsköd, Tartóié és Lekence községek környékén. Július elsejétől kezdve kirabolták Schüller Katalin bikszádi házvezetőnőt, Bilcz János tartóiét, Papp Vaszil terepi birtokosokat. Betörtek Zsójor Elek lekencei birtokoshoz, akit összeszurkáltak és mindenéből kifosztottak.