Pesti Hírlap, 1912. július (34. évfolyam, 155-180. szám)

1912-07-07 / 160. szám

■ ! Esti levél. — Tanügyi botrány. !A jótékonyság bő köpönyege alatt csúnya botrány készül. Már egy ízben említést tettem e helyen a magyar gazdasszonyok országos egye­sületének cinkotai iskolájában lefolyt esemé­nyekről , arról az ép oly lelketlen, mint jogta­lan eljárásról, hogy az intézet összes tanítónőit egyszerre el akarják bocsátani. Azóta ez a tan­ügyi botrány még jobban megnőtt. Most már nem lehet eltussolni. Követelni kell a hatósági beavatkozást! Minden nőt ünnepelek, aki jótékonysági vagy kulturális mozgalomban részt vesz s nagy következetlenség volna tőlem, ha ettől az irány­tól eltérve, most a gazdasszonyok egyletének hölgyeit támadnám. Minden jótékony nőegylet­ben­ van egy-két férfi is , ezeknek kötelességük jogi szaktanács­sal szolgálni a hölgyeknek, mi­kor komoly anyagi vagy erkölcsi érdekről van szó. Az egyleti titkár, ügyész vagy más tisztvi­selő arra való, hogy a jogi kérdésekben járat­lan nőket megóvja oly határozatoktól, melyek jogtalanok vagy igazságtalanok. A gazdasszonyok egyletében épen fiskális tölti be a titkári állást s igy elsősorban az ő kötelessége lett volna megmagyarázni gróf Zichy Sarolta elnöknőnek s a választmányi ta­goknak, hogy törvény szerint nem lehet fegyel­mi vizsgálat s a hatóságok közreműködése nél­kül semmiféle tanítónőt állásától s nyugdija-­­tól megfosztani. A cinkotai iskolának nyolc tanítónője az igazgatónővel együtt szabályszerűen véglegesí­tett tanerő. Tehát az a „fölmondó“ levél, amelyben arról értesítették az érdemes tanító­nőket, hogy szeptember elsejétől kezdve „el vannak bocsátva“, érvénytelen, mert törvény­telen. Az a „fölmondott“ igazgatónő az egész tantestülettel szeptember elsején nemcsak jo­gosan, hanem kötelességszerűen meg fog jelen­ni az iskolában, végezni fogja a beiratásokat, tanítani és rendelkezni fog. Mit fog akkor az elnöknő csinálni? Talán a Tisza István receptje szerint konstáblereket rendel be az iskolába és karhatalommal fogja kidobatni onnan a hivatásukat teljesítő tanító­nőket!? Világraszóló botrányt akarnak? Mert ez lesz a dologból, ha azonnal nem reparálják. Ha az egylet férfiai által föl nem világo­sított hölgyek csökönyösen keresztül akarják hajtani a „fölmondást“ s új tanítónőket szer­ződtetnek, akkor két tantestülete lesz a cinkotai iskolának és az iskolai év elején rendezethet­nek a tanítónők két táborával birkózó versenyt s azé lesz az iskola, amelyik csapat ki tudja dobni a másikat. Ez is csinos botrány lesz. Ezt megelőzni a hatóságok kötelessége. Amit egy Zichy grófnő — bizonyára jóhisze­műen, de félrevezetve — hibázott, azt hozza helyre egy Zichy gróf. Még pedig gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter. Az ő hivatalos kötelessége a tanfelügyelőség útján visszahe­lyezni a tanítónőket. Vagy másutt kell őket al­kalmaznia. Neki tudnia kell, hogy véglegesített s nyugdíjképes tanitónöket csak hivatalos fe­gyelmi vizsgálat s jogérvényes ítélet alapján lehet elmozdítani. Petri poétánk, a tanfelügyelő, is tegye meg a kötelességét. de más hatóságnak is van beleszólása. Minden egylet a belügyminisztérium felügye­lete alá tartozik s ez föloszlat­hatja az egyletet, ha szabálytalanságot követ el. Ezennel följelen­tést teszünk a magyar gazdasszonyok egyesüle­te ellen s követeljük a belügyminisztérium hi­­vatalos vizsgálatát. Ez annál is inkább köteles­sége a minisztériumnak, mert hiszen legfőkép ennek a pénzéből tartják fönn azt az iskolát. El kell árulnunk ugyanis azt a titkot, hogy a magyar gazdasszonyok egylete is azok közé a társulatok közé tartozik, amelyekre Berzeviczy Albert azt mondotta, hogy nem is egyletek, mert csak az állam szubvenciójából élnek. A cinkotai intézetben ugyanis 160 benn­lakó növendék közül csak huszonnégyet tartott maga az egylet! Körülbelül 75 növendékért a belügyminisztérium fizetett, tudniillik jegyzők gyerekeiért. A többiért a szülök fizetnek. Még­pedig elég sokat: a jegyzőgyerekekért­­300, a többi gyerekért 800 koronát kapott évenkint az egylet. Ez már nem jótékonyság, hanem üzlet, amelynél kétszeres korrektségre van kötelezve a vezetőség. De még kellemetlenebb folytatása is lesz a dolognak az egyleti hölgyekre, ha nem inté­zik el törvényesen,az ügyet. A „fölmondott“ egész tantestület pert indít összes járandóságai­ért s nyugdíjáért is. A bíróság föltétlenül meg­ítéli vagy az állásba való visszahelyezést és az összes járandóságokat, vagy pedig a kárpót­lást. Ezt pedig fizetni fogják nem az egyleti va­gyonból, hanem a saját zsebükből a szabályta­lanul eljáró elnöknő és választmányi­ tagok. S akkor megtörténik az a tragikomikus eset, hogy a jótékony hölgyek egyszer nemcsak a mi zse­bünkből, hanem­­ a magukéból is fizetni fog­nak annak az egyletnek, amelyben szerepelnek. Zsolt,­ ­ 1912. Julius 7., vasárnap. _______Pesti Hírlap_______ az Egyetem Rector Magnificusához intézett folyamod­ványban az utólagos behatásra, illetve beiktatásra enge­délyt kérhetnek. A postán érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. Az engedélyezhető határidő az első fél­évben október lkén túl nem terjedhet és a beiratkozás­nak október lkén túl való elhalasztásáért beadott kér­vények feltétlenül elutasittatnak. A tandíjmentességet ké­relmező folyamodványok, azon kar testületéhez intézve, melynél a folyamodó beiktatva van, 1912. évi szeptember hó 15­­ly­ike közt, a beiratkozást közvetlenül megelőző­leg katonai szolgálatot teljesítő hallgatók folyamodványai pedig október hó 8-ig a kveszturánál adandók be. A kér­vények benyújtása személyes kötelezettség; postán érke­ző ilynemű folyamodványok iktatás nélkül visszautasít­­tatnak. Tandíj fejében a rendes hallgatók és gyógyszerész­hallgatók félévenkint hetvenöt koronát fizetnek. Akik első ízben iratkoznak be az egyetemre, illetve akik újabb be­iktatás alá kerülnek, a­ tandíjon kívül négy korona 20 fil­lér beiktatási és hat korona könyvtári díjat tartoznak a kvesztúrában leróni. Minden hallgató a beiratkozással egyidejűleg adminisztratív nyomtatványköltség címén egy koronát tartozik lefizetni, valamint az Egyetemek Kórházegylete, Mensa Academica és az Általános Egye­temi Segélyegylet javára egyenkint egy koronát, amely összeg lefizetése alól felmentést senki sem nyerhet. Min­den egyetemi félévben a beiratkozáskor az index illető helyére egy darab harminc filléres bélyeg ragasztandó. Tudomány. * (A Tudományos Akadémia és az angol természettudományi társaság.) E hó 16-án kez­dődnek azok az ünnepségek, amelyeket az angol tudományos társaság kétszázötven éves fennállása alkalmából Londonban rendeznek. Az ünnepsége­ket, amelyekre a műveit világ minden tudományos társaságát meghívták, három napon keresztül tart­ják. A Magyar Tudományos Akadémia és a Buda­pesti Tudományegyetem képviseletében Fröhlich Izidor akadémiai rendes tag, egyetemi rektor vesz részt az ünnepségeken. Fröhlich e napokban utazik Londonba és magával viszi az Akadémia és az egyetem latin nyelven megírt, díszes üdvözlő iratait. IRODALOM. * (Egyetemes regénytár.) Két érdekes kötet­tel gyarapodott az Egyetemes regénytár gyűjte­ménye. Az egyik Thomas Mannak, a kiváló mo­dern német regényírónak „Királyi fenség“ című finom regénye, amelyet Bíró Lajos fordításban ültetett át a magyar nyelvbe. A másik kötet Boel­­kin Donnel érdekfeszítő detektivregénye, „Beck Pál.“ A szerelmi és a detektiv­regényt egyesíti ez a történet. Mindegyik kötet ara 1 korona 20 fillér. * (A Természettudományi Közlöny) július esejei száma a következő tartalommal jelent meg: Verebély T.: A sebészi átültetésről; Klein Gy.: A mocsári ciprus (3 képpel); Klein Gy.: Növényhajtatás rádiummal; Doby G.: Az utak kátrányozása árt a növényeknek; Windiseh R.: A korom összetétele; Jlende J.: A Föld belsejének felku­­tatása elektromos hullámok segítségével; Gorka S.: A szűrökére rádium tartalma. Róna J.: A fakókeselyű elő­fordulása Baranyában. Ezenkívül a füzetet a rendes rova­tok : Levélszekrény, tudósítások, Magyarország időjárása, kérdések és feleletes egészeik ki. I napi hírek. — (Adakozás.) Lipner Jenő (Nagysurány) 5 koronát küldött hozzánk az ingyentejre. •— (Lapunk mai száma) Sz­lidus terjedelmű. Az első melléklet tartalma: Vasárnapi krónika. Ir­ta Molnár Ferenc. — A nemzeti erő veszedelme. — A bosnyák vasutak és a magyar érdekek. — Berlini följegyzések. — Közgazdaság. Budapesti gabonatőzsde. (Bulla Vilmos cikkével.) Budapesti értéktőzsde. — Apró följegyzések, észrevételek. Irta Vay Fánáor. — Sakk. Rovatvezető Aluróczy Gém. — A kertészet köréből. Irta Kardos Árpád. —­­Szerkesztői üzenetek. —­ Az értéktőzsde árjegy­zései. — Időjárás. Napirend. Vízállás. — A tárcá­ban. A Bakóssi eszméje. Irta Váradi Antal. A második melléklet tartulma: Török világ a vármegyékben. (Első közlemény.) Irta F. A. — Krízis a magyar textiliparban és kereskedelemben. Irta Brody Artur. — Budapest és vidéke. Irta tízé­less Lajos. — A festett borokról. Irta Fálffy Aladár. — Regénycsarnok. *— Műszaki újdonságok. — A tárcában: A sikkasztó. Irta Bács Imre. Má­ria jutalma, irta Üzeni Imre. Al ár­­ka. A hirdetések’ közt: A bandita. Irta: Robert Lurdel. A mi gye­rekünk. Irta Robert Cailou. — Hirdetések. — (Csztálytanácsosi cím.) A király Irány András miniszteri titkárnak saját kérelmére tör­tént nyugdíjaztatása alkalmából a miniszteri osz­tályú m­ácsusi címet adományozta díjmentesen.­­ (A király iselifi szórakozása.) Mint Iseid­ből jelentik, a király szombaton délután 5 óra­kor pompás időben nyitott udvari kocsin maga indult szarvasvadászatra. A Mitterweisssu­­bachon­ át a Weissenbach­völgybe hajtatott, a­hova­­3 óra tájában érkezett meg. Innen Böhm udvari tanácsos, az udvari vadászatok vezetője, Steinbiehler kerületi erdész és Egger komornyik kíséretében vadászleshelyére ment. Ezt a körül­belül negyedórás utat gyalog tette meg. Egy és egy negyed­óráig időzött itt, mert a szarvas nem a szokott időben vonult el. Végre 18 órakor megjelent egy gyönyörű 12 aggancsos, a­melyet a felség egy mesterlövéssel leterített. Aztán megtekintette nagyszerű vadászzsákmányát és megengedte az udvari tanácsosnak, hogy fény­­képfelvételt készíthessen. Majd visszatért Ischl­­be, a­hová este 9 órakor érkezett meg. A késő idő dacára nagyszámú közönség várta visszaté­rését és lelkes ovációkban részesítette a haza­térő uralkodót, aki ezt szívesen köszönte meg.­­ (Adományok a hírlapírók nyugdíjintéze­tének.) A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjinté­zete harmincéves fennállásának jubileuma alkal­mából újabban adakoztak: Debrecen szab. kir. város közönsége 500 koronát, Kőbányai Gőztéglagyár Társulat Pesten 300 koronát, a Szarvasi Hitelbank Részvénytársaság (Szarvas) 100 koronát, a székes­fővárosi altisztek és szolgák közművelődési egyesü­lete 50 koronát. Rendes adományként befolyt a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesü­letétől 000 korona. A nyugdíjintézet elnöksége ezen az úton is hálás köszönetét fejezi ki az ado­mányozóknak. — (Nász a királyi házban.) Ischlből jelen­tik nekünk, hogy Erzsébet Franciska főherceg­nőnek esküvője gróf­­Waldburg Györgygyel előreláthatólag október 4-én, a király neve­­napján lesz. Az esketési szertartáson a király is részt vesz. — (Budapesti kirándulók Varsóban.) Varsó­ból jelentik, hogy harminc budapesti kiránduló Finn- és Svédországokból jövet odaérkezett. — (Az elhunyt szerb miniszterelnök emlék­iratai.) A Pravda című belgrádi szerb lap értesü­lése szerint a kormány a legnagyobb áldozatra is hajlandó, csak hogy megakadályozza Milovanovics emlékiratainak megjelenését, melyek az annexiós válságról szólnak. Még haldoklott Milovanovics, mikor hivatalos bizottság jelent meg a lakásán, lesve a pillanatot, mikor az államférfi örökre le­hunyja szemét, s aztán rögtön lepecsételték Milo­vanovics iratait.­­ (Astor holttestét rendőrök őrzik.) Mint Newyorkból jelentik, a Titanic katasztrófájánál tengerbe fúlt Astor milliárdos sírját néhány nap óta éjjel-nappal négy rendőr őrzi, kiket a millio­mos özvegye azért állíttatott oda, mert névtelen levelekben azt helyezték neki kilátásba, hogy férje holttestét el fogják rabolni. 11

Next