Pesti Hírlap, 1912. október (34. évfolyam, 232-258. szám)

1912-10-24 / 252. szám

| 1912. október 20. csütörtök. Pesti hírlap_______ ütegek az északkeleti erődökből lövöldöztek, de kevés eredménynyel. A török tüzérség szabály­talanul és hatástalanul ágyúz. (?) Egy török hadcsapat Drinápoly egyik ke­leti erősségéből kirohanást próbált, ele a bolgá­rok m­egsemmisítenék. Egy bolgár hadcsapat Vaszilika tenger­parti város elfoglalása után Viza felé nyomul előre. Malko-Tirnovo városát a bolgárok elfog­lalták. A török foglyok azt beszélik,, hogy a bol­gárok heves offenzívája meglepte a török had­sereget, mely demoralizált, rosszul van táplál­va és fegyelmezetlen. (?) A törökök folytatják a Strumamenti fal­vak fölgyujtását. Gorna-Sucica, Dolna-Sucica, Meckul, Vakanov, Ivresna és más kisebb falvak elhamvadtak. Török győzelmek. Konstantinápoly, okt. 23. |A török lapok drinápolyi táviratokat kö­zölnek, amelyek részleteket jelentenek a Tundza és Marim közt hivatalos közlés szerint meg­kezdődött harcról. A harc Marásnál volt, hat kilométernyire Drinápolytól nyugatra és 9 óra hosszáig tartott. A bolgár haderő 30.000 em­bert tett ki. A bolgárok Kara-Agacs felé mene­kültek, sok ezer halott visszahagyásával. A lapok jelentik továbbá, hogy a törökök Hadziköjnél (máskép Kasikköjnél) Drinápoly­tól 25 kilométernyire, északnyugatra győzelmet arattak. A törökök 11 ágyút zsákmányoltak. Egy őrnagyot és több bolgár katonát elfogtak. Támadások voltak továbbá Kirdsali, Ilaskoj, Ispinli, Csalikanak és Hamidie mel­lett. A bolgárok mindenütt vereséget szen­vedtek. A Drinápoly körüli harcról szóló hivata­los közlés még nem jelent meg, de délutánra várják. Konstantinápoly, okt. 23. Authentikus jelentések megerősítik azt a hírt, hogy a törökök a Drinápoly közelében le­folyt ütközetben fél bolgár lovasszázadot el­fogtak. A bolgárok visszavonulnak (?) Frankfurt, okt. 23. A „Frankfurter Zeitung“ egy Konstanti­nápolyban 22-én esti 10 óra 10 perckor föl­adott táviratot kapott a következő tartalom­mal: A bolgárokat Kirkkilise mellett vissza­vertük. Mintegy háromezer halottat hátrahagy­va a bolgárok megkezdték a visszavonulást. A törökök egészen a határig üldözik őket. A „Frankfurter Zeitungénak egy má­sik távirata, melyet október 22-én este 11 óra 35 perckor adtak föl, ezeket jelenti. Délben a török csapatok megkapták a pa­rancsot a csata megkezdésére. A koncentrált török haderő megkezdte az offenzívát. A határ­tól keletre történt meg az első rendkívül elkese­redett összeütközés. A nyugati részen a török csapatok hevesen nyomultak előre a bolgárok ellen. Ezen a részen a csata még folyik. (Az értesítés két utolsó mondata a Drinápolyból északnak előnyomuló török csapatok akciójára és a Tundza-folyó melletti csatára vonatkozik. Szerk.) A keleti határon a bolgárok nagy vesz­teségekkel visszahúzódtak. Konstantinápoly, okt. 23.­­— Saját tudósítónktól. — Hivatalos jelentések szerint a bolgárok Kirkkilise mellett eddig háromezer em­bert vesztettek s visszavonulnak a ha­tárra. A törökök üldözik őket. Fáris, okt. 23. — Saját tudósí­tónktól. — Az itteni hivatalos körök még nem isme­rik a Marica völgyében vívott harcoknak az eredményét, de azt már tudják, hogy a bolgár hadsereg vakmerő kísérlete, hogy Konstanti­nápolyt elérje, nem sikerült és hogy a bolgár offenzívát a törökök visszaverték. Ennek a megújítása a legjobb esetben is csak néhány nap múlva történhetnék meg és csak sokkal kedvezőtlenebb körülmények között, mert a tö­rökök a legközelebbi napokat föl fogják hasz­nálni arra, hogy csapataikat, melyek m­a is elég erősek "voltak arra, hogy a bolgár sereg támadását visszautasítsák, lényegesen megerő­sítik. A bolgár haditerv, Szarazagora, okt. 23. A bolgár hadvezetőségnek eredeti terve az volt, hogy a stratégiai főtámadást a keleti had­sereg intézi a Marica-völgyön át Musztafaixi­­sán keresztül egyenesen Drinápoly ellen. Jam­­bolból a Tundzától keletre és az Ardata-völgy­­ből Drinápolytól délre egyidejűleg erős oldaltá­madásoknak kellett volna történniök. Ennek a koncentrált támadásnak az ottani erős védmű­­vek és a nagyszámban összpontosított nehéz tö­rök tüzérség miatt igen kétséges lett volna a si­kere, annál is inkább, mivel a bolgár hadsereg nem rendelkezik elegendő számú ostromágyuk­kal. A bolgár vezérkar tehát Drinápolyra kon­centrált nagy támadást tervezett, de ezt a tervet az utolsó pillanatban elejtették. Négy nappal a háború proklamációja előtt Szavov altábor­­nagynak sikerült tervét elfogadtatnia, ami a Marica-völgyben már befejezéséhez közeledő felvonulásnak teljes megváltozását vonta maga után. Szavov terve szerint a Marica-völgyben csak körülbelül 2 és fél hadosztályt helyeznek el a meglévő nehéz ágyukkal a musztafapasa— drinápolyi irányban, a többi visszatartott ösz­­szes haderőt pedig Sztam-Zagorától délre, Jam­bol felé tolják előre. A főtámadás már most Jambolból fog történni a Tundza men­tén, Kirk-Kilise irányában, amelynek bevétele lesz a főfeladat. Egyidejűleg a másik szárnyon Drinápolytól délnyugatra is fognak támadni kurtköj—arda-völgy—drinápolyi irányban. Ez a szárnycsoport már m­últ csütörtökön meg­kezdte az előnyomulást, a határt Kurtköj—Ka­­reszinál csaknem kardcsapás nélkül átlépték és 18-án délben Kurtköj helységet elfoglalták. A hadsereg zöme, amely Jamboltól délre, a Tundza-völgyben van összpontosítva, előnyo­mulásában késedelmet szenved, mert a Zago­­rán át való átvonulás az egyetlen vasúton kissé lassan hajtható végre. A fősereg elő­védje azonban már behatolt török területre és heves harcban áll a török előőrsökkel. A hadi­terv megváltoztatására az az aggodalom szol­gáltatott okot, hogy Bulgáriában tudják, hogy a törökök már három héttel ezelőtt kezdték a harctérre szállítani a Dardanellák nehéz tüzér­ségét. Azonkívül arról is vannak értesülések, hogy Drinápolytól keletre sokkal kisebb számú török hadsereg van összpontosítva, mint aho­gyan eddig hitték. Mivel a bolgárok összes tar­talékaikat kimerítették, nagyon jól tudják, hogy Drinápoly sikertelen ostroma mély sebeket ütne bennük, a törökök ellenben az anatóliai csapa­tok összevonásával csak napról-napra erősöd­nének. Ezért az utolsó órában megváltoztatták a haditervet. Szófia, okt. 23. (A Pesti Hírlap tudósüánjának távirati jelentése.) A szarazagorai főhadiszállásról eredő megbízható értesülésem alapján jelenthetem a következőket: A török főhadsereg, amely több oldalról egybehangzó hírek szerint 270.000 em­berből, vagyis körülbelül 18 gyalog-hadosztály­ból áll, a Drinápoly, Kirkkilise, Uzunköprü és I­üleburgas alkotta négyszög területén vonult föl. E négyszögnek északi és déli oldala hatvan­hatvan, nyugati oldala ötven, keleti oldala negyven kilométer hosszú. Ezen a hatalmas te­rületen álltak napok óta a főhadsereg teljes harci készültségbe helyezett összes seregtestei. A négyszögtől keletre, a Fekete-tenger partjáig egy hatvan kilométer széles föld­sáv húzódik a bolgár határtól Konstantinápoly felé, melynek terepviszonyai Drinápoly környékénél súlyo­sabb­ak, miután a Sztranzsa hegység erdővel borított, úttalan vonulata keresztezi. Már a háború kitörése előtt az az egé­szen természetesnek látszó föltevés volt az eshe­tőségek mérlegelésének alapja, hogy a török főhadsereg a már említett négyszögből a Ma­rica folyása irányában, tehát észak-nyugati irányban fogja a döntést keresni. Ennek a stra­tégiai szempontokon kívül a földrajzi viszo­nyok is táplálékot adtak, miután a Marica­­menti mélysík az egyedüli hadműveleti terület, amely ilyen nagy erők mozgását és kifejlődését megengedi. A Sztranzsa hegység területének a számításokból már csak azért is ki kellett ma­radnia, mert a délkeleti bolgár határtól észak­ra a semmivel sem jobb földrajzi viszonyt nagyobb bolgár erők át­jutását nagyon m­egm­hezítenék. Végül pedig a Drinápoly és Filippopo közé eső döntés mellett szólt a bolgár főhadse­reg felvonulása is, amelynek erős jobbszárnya Szarazagorából a Maricának, tehát Drinápoly­­nak tartott és a hadműveletek megkezdése előtt Haskovó, Tirnovosejmen, Hebibcevo és Stam­­bolovo között csoportosult, m­íg a balszárny ki­sebb ereje, körülbelül hatvanezer ember, Jam­­boliból a Drinápolyba vezető műúton Kavakli és Arapli közé vonult előre. A valószínűség te­hát amellett szólt, hogy a török főhadsereg is két csoporttal, tehát egy erősebbel és egy gyen­gébb jobbcsoporttal, előbbivel a Marica men­tén, utóbbival Kirkkiliséből Jamboli felé fog támadni. A bolgár hadsereg főhadiszállásáról ka­pott — és még egyszer hangsúlyozom — meg­bízható jelentésünk szerint a legutóbbi napok­ban bolgár részen az erők átcsoportosítása tör­tént meg. A jobb szárnyról a sereg nagyobb ré­sze Kavakli irányában tolatott el s az ideérke­zett balszárnynyal egyesülve, mozdulatot vég­zett, mely után a balszárny Kirkkilisétől észak­ra a határ Kervanszeráj nevű pontja magas­ságába ért. Az átcsoportosítás tegnap teljes be­fejezést nyert. A bolgár főerő immár nem Dri­nápolytól északnyugatra, hanem északra toló­dott el s igy a törököknek a Marica mentén csak kisebb erő színlelt támadásával lehet dol­guk. Ez azonban nem zavarhatja meg számí­tásaikat, mert a török négyszög főarcvonala, alkalmasint a bolgár tervek ismerete alapján, amúgy is észak felé volt fordítva, minek foly­tán a török hadsereg csoportosítása az eddigi maradhat. Berlin, okt. 23. A Frankl. Zrg konstantinápolyi távira­tát, mely szerint a bolgár előnyomulás nem Drinápoly, hanem ettől az erősségtől keletre, Kirkkilise felé irányul, megerősíti egy péter­­vári jelentés, mely szerint a Novoje Vremjának a bolgár főhadiszállásra küldött katonai tudó­sítója azt táviratozta lapjának, hogy a Driná­poly elleni támadás csak szm­legesnek tekin­tendő. Péntekre várják az eredményt, Konstantinápoly, okt. 23. A hadügyminisztérium közli, hogy a mai nap folyamán nem érkeztek hírek a harcterek­ről. A hadügyminisztériumban azon a nézeten vannak, hogy talán még ma estére, vagy hol­napra nagy török-bolgár ütközet várható a dri­nápolyi síkságon és annak eredménye pénteken válhatnék ismeretessé. (Ez a döntő ütközet ked­den délben már meg is kezdődött a Kirkkilise ellen intézett bolgár támadással. Szerk.) Hiva­talosan elismernek egyes kisebb veszteségeket a nyugati harctereken, kijelentik azonban, hogy a törökök keleten előnyben vannak. ___________ _ A délnyugati bolgár határ, Harc Kalimanee mellett. Konstantinápoly, okt. 23. Nyugati csapataink is Kalimanee előtt bolgár haderővel találkoztak és harcot kezdtek, mely még nem ért véget. Mi történt a kresnai szorosban? Konstantinápoly, okt. 23. Bolgár bandák, melyek Bulgáriából jöt­tek, az Osmanje (másképen Pedicsevó, vagy Malesovó) bolgár parasztjainak támogatásával a kresnai átjáró környékén megtámadták a dzsimajabálai korabeli török csapatokat. Utób­biak erőteljes offenzívával válaszoltak és a bol­gár bandákat majdnem eljesen megsemmisítet­­ték. Csak kevesen menekültek közülük. A ban­dák az összes környékbeli falvakat fölgyúj­­tották. London, okt. 23. A Times jelenti Szarazagorából. A Py­­rin-hegységben levő Kresna-szorost, amely a Struma-folyó balpartján van, még a hadüzenet előtt macedóniai felkelők szállották meg. Szom­baton egy török hadoszlop, amely nem tudta, hogy a szorost 2000 felkelő tartja megszállva, belépett a szorosba. Amikor a Strumának a szó­

Next