Pesti Hírlap, 1912. november (34. évfolyam, 259-271. szám)
1912-11-01 / 259. szám
1912. november 1., péntek.____________ pesti hírlap maga személyében egyesített ma mindent. A derék munkapárti hívek vígan diskuráltak egymás között, miközben Tisza István egymagában végezte az egész napirendet. Tanúság rá a hiteles gyorsírói följegyzés, mely szerint a „Ház“ mai „ülésének“ napirendje igy intéztetett el. Gróf Tisza István elnök: Következik a napirend szerint Kammerer Ernő képviselő úr indítványának tárgyalása. Van valaki szólásra följegyezve? — Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. — Következik a szavazás. — Kérdem a t. Házat: Elfogadja-e Kammerer Ernő képviselő úrnak a házszabályok átdolgozására huszonegy tagú bizottság kiküldése tárgyában előterjesztett indítványát, igen vagy nem? — Úgy látom kimondhatom, hogy a Ház az indítványt egyhangúlag elfogadja.• Az indítvány letárgyaltatván, a következő lépés a most kiküldetni elhatározott bizottság tagjainak megválasztása lesz, amire nézve annak idején fogok a t. Háznak javaslatot tenni. — Ezzel a mai ülés napirendje letárgyaltatván, következik, hogy a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve tegyek javaslatot a t. Háznak, íme, így fest a „képviselőházi“ tanácskozás a munkapárt dicső korszakában. Tisza elnöksége alatt bebizonyosodott immár, hogy nemcsak az ellenzék fölösleges, hanem a kormánypárt is, mert mindent elvégez egymagában ő: Tisza István — és persze a fegyveres karhatalom. Tisza működését bizonyára méltóan jutalmazta meg a néphegy, mely az utcán zajos abcugolásban nyilatkozott meg iránta. Egy ideig most szünetelni fog a Tiszafálé magán parlament. Helyette a jövő héttől fogva a munkapárti delegáció és az ugyancsak munkapárti pénzügyi bizottság fog működni. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a parlament tájékát a „munka“ e napjaira megint a karhatalom szállja meg. Persze törvénytelenül. Mert a karhatalmi törvényjavaslat még nincs elintézve, csak beterjesztve. A beterjesztés ténye pedig — s ez igazán dicséretreméltó — még ma sem pótolja a törvényhozási elintézést, vagyis a képviselőházi meg a főrendiházi megszavazást, valamint a királyi szentesítést. Jelentéseinket az alábbiakban adjuk: * Az ellenzék és a delegáció. A magyar delegáció november ötödikén délelőtt fél tizenegy órakor tartja első ülését. Mint értesülünk, a szövetkezett ellenzéki pártok tagjai módot fognak keresni arra, hogy a törvénytelenül megalkotott delegáció üléselése ellen tiltakozzanak.zsef felügyelő, a műszaki hivatal fönöke, kisérik Budapestig. A külön udvari vonat mozdonyát Braun Ferenc főfelügyelő, a balparti üzletvezetőség vontatási osztályának főnöke, fogja vezetni a magyar határtól Budapestig. Az udvari külön vonaton jönnek még: Montenuovo főudvarmester, gróf Paar és Bolfras főhadsegédek, Horthy fregattkapitány, gr. Hoyos alezredes, Walluschek őrnagy, szárnysegédek, dr Kerzl udvari orvos, Lunzer kormánytanácsos, Fischer katonai kabinetirodai titkár, báró Nagy és Cseörgheő osztálytanácsosok, Uray udvari fogalmazó, lovag Margutty ezredes, gróf Paar szárnysegéde, Kerzan udvari utazási pénztáros és Repolusk kezelő. Már pénteken Budapestre utaznak Nepalek udvari szertartásigazgató, Prileszky udvari gazdasági igazgató és Miess udvari biztos, a teremszolgák, vasárnap pedig a gárda legénysége, négy gárdatiszt, a testőrgárdaezredek tisztjei, tizenhárom testőr és a testőrségi gyalogos század egy szakasza. A nyugati pályaudvaron a király óhajtásához képest ez alkalommal sem lesz ünnepélyes fogadtatás, csupán Bárczy István polgármester és Boda Dezső főkapitány jelennek meg, a vasút részéről pedig Sarkady és Haviár állomásfőnökök. A pályaudvar perronjára a király érkezésekor senkit sem bocsátanak be és az odavezető utakat már fél öt órakor elzárják. Őfelségét a királyi palotában József főherceg fogja fogadni. Gróf Berchtold közös külügyminiszter a delegáció egész tartama alatt a Várban fog lakni gróf Hoyos kabinetirodai titkárral és külügyminiszteri tisztviselővel. A király november 28-án tér vissza Bécsbe. * Tüntetés a király mellett és a kormány ellen. A király, mint már hivatalosan is megerősítették, november 4-én, hétfőn, három heti tartózkodásra Budapestre érkezik. A királyt ez alkalommal is hódolattal fogadja a magyar főváros közönsége, de amíg eddigelé vajmi ritkán esett meg, hogy politikai tüntetés vegyüljön a király üdvözlő fogadtatásába, ezúttal meg fog történni. A király érkezésének idején a főváros polgársága és a munkásság ki fog vonulni az ideára, hogy amikor köszönti az uralkodót, tüntessen az általános választói jog mellett és a mai kormányrendszer ellen, amely erőszakkal törvénytelenséggel igyekszik föntartani uralmát. A főváros valamennyi kerületi függetlenségi pártja értekezletet tart szombaton este, amikor elhatározzák, hogy testületileg kivonulnak a király elé. A tüntetés rendezésében részt vesz a Választójog Országos Szövetsége, az egyetemi ifjúság két nagy testülete, az Országos Diákszövetség és a Kossuth-szövetség, továbbá a szociáldemokrata párt is, amely a főváros egész munkásnépét talpraállítja ezen a napon. A király a végleges dispozíció szerint hétfőn délben 12 óra 45 perckor indul el Bécsből az államvasutak pályaudvaráról külön udvari vonattal Budapestre, ahova pontban öt órakor érkezik meg a nyugati pályaudvaron. A külön udvari vonatot Marcheggtől kezdés Marx János miniszteri tanácsos, az államasutak igazgatóságának elnöke, Kotányi Zsigfond udvari tanácsos, forgalmi igazgató, Décsey Lajos balparti üzletvezető és Winkler Jó- * Désy Zoltán vádjai. — A kormány nem indít pert. — Még szeptember hó 18-án történt, hogy Désy Zoltán országgyűlési képviselő a Saskörben tartott diákgyűlésen megismételte a kormány elleni ismeretes vádjait, hogy a kormány közpénzekből több mint négy milliót választási célokra költött. Nyilatkozatát a sajtó képviselői előtt autenticizálta. Szeptember 20-án Lukács László miniszterelnök kijelentette egy nyilatkozatban, hogy Désy Zoltán ellen pert nem indít. Azóta ebben az ügyben semmi sem történt és mind a mai napig az ügyészséghez Désy Zoltán ellen följelentés nem érkezett. Zajos tüntetés Tisza ellen, Tisza István a képviselőház csütörtöki ülése után gyalogsétára indult a Belváros utcáin, ahol fölismerték és zajos tüntetést rendeztek ellene, amely, dacára a rendőri beavatkozásnak, végig kisérte egészen a városligeti fasorban levő lakásáig. Tisza, aki sohasem dicsekedhetett nagy népszerűségével, a júniusi parlamenti események óta sohasem járt gyalog és egyedül az utcán. Állandóan rendőrök és detektívek kisérték a fővárosban és úgy, mint a vidéken, kocsija mögött alig egy-két lépésnyi távolságban ott haladt mindig egy másik kocsi, amelyben éber szemű detektívek lestek, nem jut-e valaki közel a házelnök kocsijához. Június óta most kísérelte meg először, hogy gyalogosan bár, de erős rendőri támogatással sétát tegyen a fővárosban. Próbálkozása balul ütött ki. Az utcán járókelők nyomban fölismerték, megálltak, végig néztek rajta és az abcug-kiáltások és szidalmaknak oly özöne zúdult feléje, hogy azt csak olyan konok csökönyös kitartásu ember tudta elviselni, mint ő. Jó félóráig tartott a tüntetés, mindenütt, amerre Tisza gyalogosan elhaladt. Az abcugálás mellett itt-ott kijutott neki a megdobálásból is. A rendőrség több ízben közbelépett és szokott erélyével ütött-vágott mindenkit, aki útjába került. A tüntetésről alább következik részletes tudósításunk. Délben egynegyed egy órakor gróf Tisza István elhagyta a szuronyokkal körülvett parlamentet és gyalog indult el az Egyetem utcába, ahol valami dolga akadt. A Ferenciek terén valaki felismerte a Ház elnökét és amint elkiáltotta az abcugot, már össze is sereglett két-háromszáz ember. Szenvedélyes kiáltozások hangzottak, fütyültek, kiabáltak, szakadatlanul abcugoltak, amíg Tisza szikár alakja eltűnt a Kecskeméti utca 1. számú ház kapuja mögött. Hogy volt-e itt valami dolga vagy csak az utca felindulásának csillapodásit síkerte megvárni, nem lehet tudni. Alighanem az utóbbiról volt szó, mert néhány perc múltán visszajött s a tömeg, amely nem oszlott szét, még vehemensebb tüntetést kezdett. A detektívek Bialoszkuvszky vezetésével, akiket a házelnök testtőreiül rendeltek ki, amíg a kapumélyedésben tűnt el, értesítették a negyedik kerületi kapitányságot , csakhamar megjelent egy nagyobb csapat rendőr. A már-már veszedelmessé váló demonstráció így lassan lecsillapodott. De csak nagyon rövid időre. Tisza a Kecskeméti utcából detektív-kíséretének védelme alatt a Kossuth Lajos utcába ment, a nemzeti kaszinó irányában. A tömeg, amelyet a rendőrök nem tudtak visszatartani, nyomon követte. Amikor befordult az egyik mellékutcába, hirtelen tüntetőkké alakultak át a meglepett bámészkodók és felhangzott az első kiáltás: — Abcug Tisza Pista! Tisza a nyári tüntető sétáiról ismeretes gúnyos arcot öltötte magára és jobbra-balra tekintgetve, mosolyogva hallgatta, amint a tömeg a legkellemetlenebb jelzőket kiáltotta feléje. A Ferenciek temploma mellett elhaladva, hirtelen rendőrök verődtek össze a tömeg mögött, de igyekezetük, hogy a tüntetőket szétoszlassák, eredménytelen volt, mert a sétálók közül a Kossuth Lajos utcából mindig újabb csapatok kerültek elő. Tisza István egyenesen a Nemzeti kaszinó felé tartott, ahol, mikor a kapun befordult, már körülbelül háromnégyszáz főnyi tömeg tüntetett. — Le az alkotmánytipróval! — Minek provokál bennünket? •— Pusztuljon a csendőrgenerális! Ilyen kiáltások hangzottak, mikor a rendőrök egyetlen egy munkást kiragadtak közülök és letartóztatásba helyezték. A tömeg gúnyolódni kezdett és felháborodásában neki akart rohanni a rendőröknek, mikor Huszár Károly néppárti képviselő megérkezett. Neki is előadták a történteket, mire megjegyezte fölháborodásában: —Mégis csak borzasztó, hogy ilyesmiért letartóztatnak embereket. Abcug Tisza! A mellette álló közrendőr ekkor vállára tette kezét és szigorú hangon fölszólította: — Azonnal kövessen, magát is beviszszük. A tömegből többen ismerték a képviselőt és odakiáltották a rendőrnek: — Hiszen az országgyűlési képviselő, nem lehet csak úgy bekísérni. Végül is egy rendőrtisztviselő lépett közbe és elutasította a rendőrt. Ekkorra már odagyűltek a politikai korzón sétáló ellenzéki képviselők közül gróf Zichy Aladár, Szmrecsányi György, Zlinszky István, Zboray Miklós, Múzsa Gyula és még többen. A tömeg veszedelmesen megnövekedett és Bialoszkovszky lovag detektív, aki a kapu alatt várta Tiszát, odalépett gróf Zichy Aladárhoz: — Kegyelmes uram — mondta — legyenek segítségünkre, alig tudjuk már megvédeni gróf Tisza Istvánt. Már egy fél órája sétál. Június óta kisérjük állandóan és szinte képtelenek vagyunk már újabb óvintézkedéseket kitalálni. Zichy Aladár kijelentette, hogy nem parancsolhat a közönségnek, amelyet szinte provokáltak, legfölebb megkérheti Tiszát, hogy a Nemzeti Kaszinót ne tegye ki ezentúl ilyen tüntetéseknek. Körülbelül tizenöt percig tartózkodott Tisza a Nemzeti Kaszinó nyilvános éttermében, ahol egy pohár sört ivott, majd a tömeg abengolásai közben kilépett az utcára és folytatta sétáját a Kossuth Lajos utcán a Károly-körut felé. A kocsiuton persze kisérte fogata és detektívek kocsija. A Károly-körut sarkánál a frakkerekre ugrált a tömeg és onnan tüntetett Tisza ellen. Az épülő házakról köveket is kezdtek dobálni, mikor Tisza a Dob utca felé vágott rendőri díszkiséretével együtt. A szűk utcában aztán hirtelen veszélyessé kezdett válni a tömeg hangulata. Ebben az utcában tudvalevőleg több száz kisiparos lakik, ezek természetesen a nagy zajra kicsődültek a kapuk elé és csatlakoztak legényeikkel együtt a tüntetőkhöz. A kis kocsmákból és kifőzésekből csak úgy tódult a munkások tömege Tisza köré: — Ki hívta ide? — kiabáltak minek provokál bennünket ? — Gezember, nem félti a bőrét? — Le a népjogok hóhérjával ! *— Éljen a szövetkezett ellenzéki * _________ ____3