Pesti Hírlap, 1912. november (34. évfolyam, 259-271. szám)

1912-11-05 / 262. szám

10 fffr Pesti Hírlap________ 1912 november 5., kedd­­ i ba­eszid—lüleburgasi vonalon teljesen megverték. A török sereg 150.000 emberből állt és most vissza­vonulóban van Csataldzsa mögé. Ezzel Drinápoly sorsa is meg van pecsételve. Drinápoly ostroma, Konstantinápoly, nov. 4. Drinápolyból érkezett hírek megerősítik, hogy a város északon Akbunarról, északnyugaton Kenanból és nyugaton Kojunliból a bolgárok ostro­molják. A város aránylag nyugodt. Csak egyetlen incidens volt, amikor elfogott bolgár menekültek ki akartak törni, amiben azonban a törökök puska­tüzelése megakadályozta őket. Az osztrák és magyar konzul intézkedéseket tett, hogy az osztrák és ma­gyar kolónia, valamint a német kolónia szükség esetn védelemben részesüljön. Sík­ szerint török ka­tonák menekülés közben kifosztották Hasker üzle­­­­teit. Egy török tábornokot katonái bántalmaztak. Pétervár, nov. 4. Jecimov orosz aviatikus szombaton két sike­res felderítő fel­szállást tett Drinápoly fölött ezer­­háromszáz méter magasságban. A repülőgépet ki­lenc golyó találta, de az aviatikus sértetlenül le­szállt Mustafapasában. Erősítések a bolgár seregnek. Szófia, nov. 4. Az 1912. és 1913. évi újoncokból százezer főnyi új hadsereget alakítottak. Az utóbbi na­pokban szerb csapatokat és nehéz ostrom agyu­kat szállítottak Szófián keresztül Drinápoly elé. Belgrád, nov. 4. A hadügyminisztérium elrendelte, hogy a nélkülözhető szerb csapatokat Bulgáriába szállítsák és valamennyi vasútvonalat tegyék szabaddá, hogy a csapatszállítás gyorsan történjék. Tegnap már több katonai vonat el­indult Bulgária felé. Aziz herceg tovább harcol. Kairó, nov. 4. Aziz herceg nővére táviratozza, hogy a fivérének hadbirósági ítélet alapján állítólag történt agyonlövéséről szóló hírek alaptalanok és hogy a herceg még most is harcol a csa­­­­tában.* A porta, békét kér. A porta a nagyhatalmakhoz. Konstantinápoly, nov. 4. Illetékes helyen kijelentik, hogy a porta a­ tegnapi miniszte­rtanácson megállapodott, hogy a nagyhatalmak közvetítését kérik, fegy­verszünet kötése céljából. Az a hír, hogy a portának a nagykövetek fölajánlották a köz­vetítést, egyelőre téves. London, nov. 4. A Reuter-ügynökségnek jelentik Kon­stantinápolyból. A porta kéri a hatalmak köz­belépését az ellenségeskedések megszüntetése és béketárgyalás megindítása érdekében. Konstantinápoly, nov. 4. Félhivatalosan jelentik, hogy a porta teg­nap nagyköveteit utasította, hogy az illető kor­mányokat értesítsék, hogy a porta szívesen venné támogatá­sukat az ellenségeskedés meg­szüntetésének előmozdításában. Konstantinápoly, nov. 4. A lakosság értelmesebb része a hatalmak közbelépését óhajtja, még mielőtt az ellenség a fővároshoz közeledik. Ezek a körök azt kíván­ják, hogy idegen hajórajok legyenek állandóan a főváros közelében. Páris, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — A török kormány amaz elhatározásának az előzményeiről, hogy Európa segítségét kéri, itt a következőket beszélik. A szultán, a herce­gek, a nagyvezír és a kormány tagjai a tábor­nokok optimisztikus táviratai által tegnapelőtt még teljesen félre voltak vezetve és csak akkor ocsúdtak fel, amikor az első angol hadihajó a Dardanellák elött megjelent. Csak az angol nagykövettel, majd ezután a nagyvezírrel és a külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után kapott a porta tiszta képet az általános hadi helyzetről és látta be a hiábavalóságát annak, hogy Csataldzsánál még egy utolsó erő­feszítést tegyen a főváros megvédésére. A szul­tán kények közt megadta beleegyezését Rodostó kiürítéséhez és a csapatok áthelyezéséhez és be­leegyezett abba is, hogy Konstantinápoly biz­tonságát a sztambuli és a perui csendőrségre és rendőrségre bízza. Egyben a nagyköveteket felhatalmazták hogy házaiknak a megvédésére annyi csapatot szállíttassanak partra, amennyit jónak látnak. Bécs, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — Azt a hirt, hogy Konstantinápolyban a hatalmak közbenjárását kérték, a török nagy­­követségen eleinte megerősítették, nemsokéira rá pedig megcáfolták. Minden valószínűség szerint ez az akció megtörtént és a lépéseket is megtették ebben az ügyben. A konstantiná­polyi hivatalos közlések erre vonatkozólag még hiányzanak. Hilmi pasa holnap Bécsbe érke­zik, de még néhány hétig Navrogeni beg viszi a nagykövetség ügyeit Magánértesülések sze­rint Konstantinápolyban a háborús helyzetet a lüle­burgasi ütközet után nagyon kedvezőtlen­nek tartják és ez a hír még azokat a köröket is meglepte, amelyek szentül hittek a hadisze­rencse megfordulásában. Azt a hírt, mintha Konstantinápolyban forradalom volna készü­lőben, a török nagykövetségen határozottan megcáfolták. Francia válasz a porta kérésére. Páris, nov. 4. A Havas-ügynökség a következő kom­münikét teszi közzé: Az ottomán kormány a francia kormánynál lépést tett abból a célból, hogy a nagyhatalmak az ellenségeskedések be­szüntetése és fegyverszünet kieszközlése érde­kében a balkáni államoknál interveniáljanak. A francia kormány azt válaszolta, hogy ilyen kívánságot nem teljesíthet a nemzetközi jog megsértése nélkül és anélkül, hogy az a látszat elő ne állana, mintha a balkáni álla­mok ellen foglalna állást. A francia kormány az összes nagyhatalmakkal egyetértésben csak tulajdonképeni médiádéra irányuló óhajt mér­legelhetne, ha ily óhaj intéztetnék hozzája. Páris, nov. 4. Félhivatalosan jelentik, hogy a minisz­terelnök a török közbenjárás kérelem vissza­utasítását azzal indokolta, hogy a francia kormány a háborút viselő feleket a békefelté­telek iránti szavatosság nélkül nem kénysze­­rítheti fegyverszünetre, mivel ilyen eljárás a szövetkezett balkáni államokat teljes sikerük közepett megállítaná és a törököknek időt en­gedne hadtesteik új formálásához, anélkül, hogy a szövetkezett hadseregeknek biztosítékuk volna a jövő iránt Poincaré miniszterelnök ezen elhatározását nyomban megsürgönyözte a konstantinápolyi francia nagykövetnek, anél­kül, hogy előbb más kormányokkal érintkezett volna. A francia kormány azonban meg van győződve, hogy Oroszország és Anglia osztják nézetét. E szerint várni fognak, míg a török indítvány új alakot ölt, mielőtt az új békeakciót megkezdik, melyet a szövetkezett balkáni álla­mok a törökök által adott formáiban bizonyosra elutasítottak volna. Törökország felosztásának terve. Bécs, nov. 4. A balkáni diplomácia köréből eredő hír­adás szerint a szövetséges Balkán-államok, ha a háború javukra üt ki, más megoldásba, mint az európai Törökország felosztásába, nem egyeznek bele. Az európai Törökország felosztásának módjára nézve a négy Balkán­állam egymás közt megegyezik. Ebből az osztozkodásból azonban Albánia, Konstantiná­poly és Szaloniki ki volna zárva. Albánia a szultán szuverenitásával autonómiát kapna, s élére egy európai fenhatóság alatt álló fejede­lem kerülne. Konstantinápolyt szabad nemzet­közi városnak nyilvánítanák. Minthogy a va­lóságban megszűnnék a szultán európai mal­ma, Brussal lennék meg a szultán székhelyéül. Szerbia és Ausztria-Magyarország közvetlenül egyeznének meg egymással. Szerbia ugyan­csak az európai hatalmak garanciájával, örök időkre szóló biztosítékot nyújtana Ausztria- Magyarországnak, hogy kereskedelmének mindenha nyitva áll az út kelet felé. Konstantinápoly sorsa, Róma, nov. 4. Diplomáciai körökből jelentik, hogy a balkán államok határozottan megígérték, hogy Konstanti­nápolyt nem fogják megszállani. A bolgárok a vá­ros kapuiig fognak menni és a külvárosokban fog­nak tanyázni, amíg a török kormány békét kér és a szövetségesek feltételeit elfogadja. Orosz javaslatok, Pétervár, nov. 4 — Saját tudósítónktól — Oroszország szombaton táviratilag utasí­totta diplomáciai képviselőit, hogy közöljék a hatalmakkal és a balkáni államok kormányai­val, hogy Oroszország elérkezettnek látja az időt a beavatkoz­­sra, mert Konstantinápoly fenyegető bevétele a bolgárok által nagy vé­rengzést idézhetne elő az ott élő európaiak kö­zött. Oroszország a román bolgár határ rende­zését a szerbek részére egy a tengerhez vezető útnak a megadására, Albánia autonómiáját, Montenegró területének a kibővítését és Ausz­­tria-Magyarország és Szerbia megegyezését ajánlja arra nézve, hogy az osztrák és magyar árukat a jövendőbeli Szerbi­­ szabadon átvi­­hesse. A nagyhatalmak beavat­kozása. A h­ármasszövetség állásfoglalása. Bécs, nov. 4. A német kormány Poincaré javaslatára elutasító választ adott. A hármas­ szövetség ha­talmai teljesen egybehangzó választ küldenek a francia kormánynak. Bécs, nov. 4. Németország és Olaszország válasza Poincaré javaslatára teljesen megfelel Ausz­tria-Magyarország érdekeinek. A hármas­szö­vetségi hatalmak mindegyike külön egybe­hangzó válaszokat fognak adni. Köln, nov. 4. A Kölnische Zeitung egy berlini sürgönyében a következőket fejti ki: A hármasszövetség hatal­mainak válasza Poincaré indítványára e sorok meg­jelenése pillanatában valószínűleg már elindult. Alig tévedünk ama feltevésben, hogy a válasz nem nem lesz sima hozzájárulás Poincaré desinteresse­­ment indítványához; ezen feltevésben megerősítenek a sajtó megjelent nyilatkozatai is. Másrészt azon­ban óvakodni kell attól, hogy hitelt adjunk a fran­cia hangoknak, melyek Poincaré kezdeményezésének rideg visszautasításáról szólanának. Nem helyes, ha egyes lapokban az a benyomás kerül érvényre, hogy a hatalmak közvetítése hajótörést szenvedett. Róma, nov. 4. — Saját indicitánktól A hármasszövetség kormányainak Poin­­carre előterjesztésére adott válaszában nincs szó a javaslat egyenes elutasít­ásáról, csak indi­rekte utasítják azt el és a válasz kifejezi, hogy a hatalmak uj előterjesztést várnak. Bécs, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — Mint beavatott helyről közlik, Ausztria- Magyarország ma adta meg válaszát Poin­­carre legutóbbi közvetítő előterjesztésére. A vá­laszszal egyidőben érkezett meg Párisba Né­metország és Olaszország hasonló hangzéssű válasza. A hármas hatalmak kijelentik teljes készségüket a háború befejezése érdekében közbenjárni és teljes szimpátiává­ fogadják Franciaországnak minden olyan erre vonat­kozó javaslatát, amely figyelembe veszi a ha­talmak érdekeit. Berlin, nov. 4 — Saját tudósítónktól. — Megerősítik azt a hírt, hogy Poincarre javaslatára úgy Bécsben, mint Berlinben el­utasító választ kaptak. Hir szerint Olaszország hasonlóképen elutasítólag fog válaszolni. A ja­vaslat ezzel végleg megbukott, úgy, hogy a ha­talmak további tárgyalásai során semmi szere­pet sem fog játszani. Ez a tény annál jelentő­­ségteljesebb, mert kitűnik belőle, hogy a holr­­masszövetség teljesen egységesen jár el és kü­lönösen Németorszzig áll teljes határozottsággal

Next