Pesti Hírlap, 1912. november (34. évfolyam, 259-271. szám)
1912-11-05 / 262. szám
10 fffr Pesti Hírlap________ 1912 november 5., kedd i baeszid—lüleburgasi vonalon teljesen megverték. A török sereg 150.000 emberből állt és most visszavonulóban van Csataldzsa mögé. Ezzel Drinápoly sorsa is meg van pecsételve. Drinápoly ostroma, Konstantinápoly, nov. 4. Drinápolyból érkezett hírek megerősítik, hogy a város északon Akbunarról, északnyugaton Kenanból és nyugaton Kojunliból a bolgárok ostromolják. A város aránylag nyugodt. Csak egyetlen incidens volt, amikor elfogott bolgár menekültek ki akartak törni, amiben azonban a törökök puskatüzelése megakadályozta őket. Az osztrák és magyar konzul intézkedéseket tett, hogy az osztrák és magyar kolónia, valamint a német kolónia szükség esetn védelemben részesüljön. Sík szerint török katonák menekülés közben kifosztották Hasker üzleteit. Egy török tábornokot katonái bántalmaztak. Pétervár, nov. 4. Jecimov orosz aviatikus szombaton két sikeres felderítő felszállást tett Drinápoly fölött ezerháromszáz méter magasságban. A repülőgépet kilenc golyó találta, de az aviatikus sértetlenül leszállt Mustafapasában. Erősítések a bolgár seregnek. Szófia, nov. 4. Az 1912. és 1913. évi újoncokból százezer főnyi új hadsereget alakítottak. Az utóbbi napokban szerb csapatokat és nehéz ostrom agyukat szállítottak Szófián keresztül Drinápoly elé. Belgrád, nov. 4. A hadügyminisztérium elrendelte, hogy a nélkülözhető szerb csapatokat Bulgáriába szállítsák és valamennyi vasútvonalat tegyék szabaddá, hogy a csapatszállítás gyorsan történjék. Tegnap már több katonai vonat elindult Bulgária felé. Aziz herceg tovább harcol. Kairó, nov. 4. Aziz herceg nővére táviratozza, hogy a fivérének hadbirósági ítélet alapján állítólag történt agyonlövéséről szóló hírek alaptalanok és hogy a herceg még most is harcol a csatában.* A porta, békét kér. A porta a nagyhatalmakhoz. Konstantinápoly, nov. 4. Illetékes helyen kijelentik, hogy a porta a tegnapi minisztertanácson megállapodott, hogy a nagyhatalmak közvetítését kérik, fegyverszünet kötése céljából. Az a hír, hogy a portának a nagykövetek fölajánlották a közvetítést, egyelőre téves. London, nov. 4. A Reuter-ügynökségnek jelentik Konstantinápolyból. A porta kéri a hatalmak közbelépését az ellenségeskedések megszüntetése és béketárgyalás megindítása érdekében. Konstantinápoly, nov. 4. Félhivatalosan jelentik, hogy a porta tegnap nagyköveteit utasította, hogy az illető kormányokat értesítsék, hogy a porta szívesen venné támogatásukat az ellenségeskedés megszüntetésének előmozdításában. Konstantinápoly, nov. 4. A lakosság értelmesebb része a hatalmak közbelépését óhajtja, még mielőtt az ellenség a fővároshoz közeledik. Ezek a körök azt kívánják, hogy idegen hajórajok legyenek állandóan a főváros közelében. Páris, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — A török kormány amaz elhatározásának az előzményeiről, hogy Európa segítségét kéri, itt a következőket beszélik. A szultán, a hercegek, a nagyvezír és a kormány tagjai a tábornokok optimisztikus táviratai által tegnapelőtt még teljesen félre voltak vezetve és csak akkor ocsúdtak fel, amikor az első angol hadihajó a Dardanellák elött megjelent. Csak az angol nagykövettel, majd ezután a nagyvezírrel és a külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után kapott a porta tiszta képet az általános hadi helyzetről és látta be a hiábavalóságát annak, hogy Csataldzsánál még egy utolsó erőfeszítést tegyen a főváros megvédésére. A szultán kények közt megadta beleegyezését Rodostó kiürítéséhez és a csapatok áthelyezéséhez és beleegyezett abba is, hogy Konstantinápoly biztonságát a sztambuli és a perui csendőrségre és rendőrségre bízza. Egyben a nagyköveteket felhatalmazták hogy házaiknak a megvédésére annyi csapatot szállíttassanak partra, amennyit jónak látnak. Bécs, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — Azt a hirt, hogy Konstantinápolyban a hatalmak közbenjárását kérték, a török nagykövetségen eleinte megerősítették, nemsokéira rá pedig megcáfolták. Minden valószínűség szerint ez az akció megtörtént és a lépéseket is megtették ebben az ügyben. A konstantinápolyi hivatalos közlések erre vonatkozólag még hiányzanak. Hilmi pasa holnap Bécsbe érkezik, de még néhány hétig Navrogeni beg viszi a nagykövetség ügyeit Magánértesülések szerint Konstantinápolyban a háborús helyzetet a lüleburgasi ütközet után nagyon kedvezőtlennek tartják és ez a hír még azokat a köröket is meglepte, amelyek szentül hittek a hadiszerencse megfordulásában. Azt a hírt, mintha Konstantinápolyban forradalom volna készülőben, a török nagykövetségen határozottan megcáfolták. Francia válasz a porta kérésére. Páris, nov. 4. A Havas-ügynökség a következő kommünikét teszi közzé: Az ottomán kormány a francia kormánynál lépést tett abból a célból, hogy a nagyhatalmak az ellenségeskedések beszüntetése és fegyverszünet kieszközlése érdekében a balkáni államoknál interveniáljanak. A francia kormány azt válaszolta, hogy ilyen kívánságot nem teljesíthet a nemzetközi jog megsértése nélkül és anélkül, hogy az a látszat elő ne állana, mintha a balkáni államok ellen foglalna állást. A francia kormány az összes nagyhatalmakkal egyetértésben csak tulajdonképeni médiádéra irányuló óhajt mérlegelhetne, ha ily óhaj intéztetnék hozzája. Páris, nov. 4. Félhivatalosan jelentik, hogy a miniszterelnök a török közbenjárás kérelem visszautasítását azzal indokolta, hogy a francia kormány a háborút viselő feleket a békefeltételek iránti szavatosság nélkül nem kényszerítheti fegyverszünetre, mivel ilyen eljárás a szövetkezett balkáni államokat teljes sikerük közepett megállítaná és a törököknek időt engedne hadtesteik új formálásához, anélkül, hogy a szövetkezett hadseregeknek biztosítékuk volna a jövő iránt Poincaré miniszterelnök ezen elhatározását nyomban megsürgönyözte a konstantinápolyi francia nagykövetnek, anélkül, hogy előbb más kormányokkal érintkezett volna. A francia kormány azonban meg van győződve, hogy Oroszország és Anglia osztják nézetét. E szerint várni fognak, míg a török indítvány új alakot ölt, mielőtt az új békeakciót megkezdik, melyet a szövetkezett balkáni államok a törökök által adott formáiban bizonyosra elutasítottak volna. Törökország felosztásának terve. Bécs, nov. 4. A balkáni diplomácia köréből eredő híradás szerint a szövetséges Balkán-államok, ha a háború javukra üt ki, más megoldásba, mint az európai Törökország felosztásába, nem egyeznek bele. Az európai Törökország felosztásának módjára nézve a négy Balkánállam egymás közt megegyezik. Ebből az osztozkodásból azonban Albánia, Konstantinápoly és Szaloniki ki volna zárva. Albánia a szultán szuverenitásával autonómiát kapna, s élére egy európai fenhatóság alatt álló fejedelem kerülne. Konstantinápolyt szabad nemzetközi városnak nyilvánítanák. Minthogy a valóságban megszűnnék a szultán európai malma, Brussal lennék meg a szultán székhelyéül. Szerbia és Ausztria-Magyarország közvetlenül egyeznének meg egymással. Szerbia ugyancsak az európai hatalmak garanciájával, örök időkre szóló biztosítékot nyújtana Ausztria- Magyarországnak, hogy kereskedelmének mindenha nyitva áll az út kelet felé. Konstantinápoly sorsa, Róma, nov. 4. Diplomáciai körökből jelentik, hogy a balkán államok határozottan megígérték, hogy Konstantinápolyt nem fogják megszállani. A bolgárok a város kapuiig fognak menni és a külvárosokban fognak tanyázni, amíg a török kormány békét kér és a szövetségesek feltételeit elfogadja. Orosz javaslatok, Pétervár, nov. 4 — Saját tudósítónktól — Oroszország szombaton táviratilag utasította diplomáciai képviselőit, hogy közöljék a hatalmakkal és a balkáni államok kormányaival, hogy Oroszország elérkezettnek látja az időt a beavatkozsra, mert Konstantinápoly fenyegető bevétele a bolgárok által nagy vérengzést idézhetne elő az ott élő európaiak között. Oroszország a román bolgár határ rendezését a szerbek részére egy a tengerhez vezető útnak a megadására, Albánia autonómiáját, Montenegró területének a kibővítését és Ausztria-Magyarország és Szerbia megegyezését ajánlja arra nézve, hogy az osztrák és magyar árukat a jövendőbeli Szerbi szabadon átvihesse. A nagyhatalmak beavatkozása. A hármasszövetség állásfoglalása. Bécs, nov. 4. A német kormány Poincaré javaslatára elutasító választ adott. A hármas szövetség hatalmai teljesen egybehangzó választ küldenek a francia kormánynak. Bécs, nov. 4. Németország és Olaszország válasza Poincaré javaslatára teljesen megfelel Ausztria-Magyarország érdekeinek. A hármasszövetségi hatalmak mindegyike külön egybehangzó válaszokat fognak adni. Köln, nov. 4. A Kölnische Zeitung egy berlini sürgönyében a következőket fejti ki: A hármasszövetség hatalmainak válasza Poincaré indítványára e sorok megjelenése pillanatában valószínűleg már elindult. Alig tévedünk ama feltevésben, hogy a válasz nem nem lesz sima hozzájárulás Poincaré desinteressement indítványához; ezen feltevésben megerősítenek a sajtó megjelent nyilatkozatai is. Másrészt azonban óvakodni kell attól, hogy hitelt adjunk a francia hangoknak, melyek Poincaré kezdeményezésének rideg visszautasításáról szólanának. Nem helyes, ha egyes lapokban az a benyomás kerül érvényre, hogy a hatalmak közvetítése hajótörést szenvedett. Róma, nov. 4. — Saját indicitánktól A hármasszövetség kormányainak Poincarre előterjesztésére adott válaszában nincs szó a javaslat egyenes elutasításáról, csak indirekte utasítják azt el és a válasz kifejezi, hogy a hatalmak uj előterjesztést várnak. Bécs, nov. 4. — Saját tudósítónktól. — Mint beavatott helyről közlik, Ausztria- Magyarország ma adta meg válaszát Poincarre legutóbbi közvetítő előterjesztésére. A válaszszal egyidőben érkezett meg Párisba Németország és Olaszország hasonló hangzéssű válasza. A hármas hatalmak kijelentik teljes készségüket a háború befejezése érdekében közbenjárni és teljes szimpátiává fogadják Franciaországnak minden olyan erre vonatkozó javaslatát, amely figyelembe veszi a hatalmak érdekeit. Berlin, nov. 4 — Saját tudósítónktól. — Megerősítik azt a hírt, hogy Poincarre javaslatára úgy Bécsben, mint Berlinben elutasító választ kaptak. Hir szerint Olaszország hasonlóképen elutasítólag fog válaszolni. A javaslat ezzel végleg megbukott, úgy, hogy a hatalmak további tárgyalásai során semmi szerepet sem fog játszani. Ez a tény annál jelentőségteljesebb, mert kitűnik belőle, hogy a holrmasszövetség teljesen egységesen jár el és különösen Németorszzig áll teljes határozottsággal