Pesti Hírlap, 1912. december (34. évfolyam, 285-309. szám)
1912-12-01 / 285. szám
fI!HR ft 3 1912. december 1., vasárnap. Pesti hírlap teremben, amikor Jankovich Béla alelnök megnyitotta az ülést. Lukács László miniszterelnök és báró Busai Samu honvédelmi miniszter mindjárt az ülés elejénbeterjesztette a háború esetére való különös intézkedésekről szóló törvényjavaslatokat. Ezután áttértek a költségvetés tárgyalására. Szabó János a szárazföldi és vízi közlekedési utak fejlesztését sürgeti. Magyarország gazdasági fejlődésének az úthálózat kifejlesztése egyik nélkülözhetetlen feltétele, különösen a Dunának és mellékfolyóinak nagy a jelentősége ebből a szempontból. Sürgeti a vasúti reformokat s ezek közt a pályaudvarok kibővítését is. A költségvetést elfogadja. Lukács László miniszterelnök elismerését fejezi ki Giesswein Sándor iránt, aki ibírt azzal az erkölcsi bátorsággal, hogy a reá nehezedő nyomás ellenére megjelenjen a Házban. Vajha így gondolkoznék az ellenzék többi tagja is s a parlamentbe vezető utat ott keresné, ahol az nyitva van s nem ott, ahol zárva van. Az ellenzék viselkedése sztrájkhoz hasonlít, a sztrákjog kodifikátorai azonban aligha gondoltak egy ilyen parlamenti munkamegszüntetés lehetőségére. Ha volt valaha idő, úgy a mostani az, mikor a körülmények úgy a bankkérdésben, mint a véderő dolgában fényesen igazolták a többség és a kormány politikáját. Vajda Sándornak arra a kérdésére, hogy változtassa meg az ellenzékkel semttni való bánásmódját, mert különben a választóközönség elfog idegenedni tőle, azt feleli, hogy a kormány e tekintetben épen az ellenkező jelenségekről győződik meg, szinte napról-napra. Hogy a nemzetiségek elnyomásából mennyi igaz, azt a mostani költségvetés is bizonyítja, amely tetemes összegeket fordít a nemzetiségi egyházak és lelkészek segítésére. Nézzenekszét Vajdáék Európában s meglátják, hogy bánnak el más kulturállamok a maguk nemzetiségeivel. A választójogi törvényjavaslat beterjesztését eddig a politikai körülmények hátráltatták, a javaslatot azonban a kormány még ebben az évben a Ház elé terjeszti. A görög katholikus magyar püspökséggel nem akar a kormány hódító célokat szolgálni, esni, azt akarja megakadályozni, hogy a magyarságtól ne hódítsanak jogtalanul a nemzetiségek. Is vannak kisebb-nagyobb sérelmek, ezek a közigazgatási rendszer hiányaiból folynak s ezeken csak az egész rendszer gyökeres, reformjával lehet majd segíteni. A birtokváltozásokban a kormányok javára mutatkozó eltolódások megcáfolják azt a vádat, mintha a kormány a nemzetiségekkel szemben ellenséges birtokpolitikát követne. A horvát-szerb koalcióálásfoglalásáraazt jegyzi meg, hogy az magában is megokoltj a tenne a, Horvátországban foganatosított rendkívüli intézkedéseket. A koalíció tegnap végre beismerte, hogy,igenis szövetségre lépett a jogpárttal, mely a Magyarországtól való elszakadást nyíltan zászlajára írta. Különben akármit beszél a koalíció, a horvát nép há-A kopogásra kinyílt a fűszeres ajtaja. Halkan mint egy sóhaj. Eliznek elállt a szive verése. A fűszeres lépett ki az ajtón, az árnyékhoz sietett és miután előbb óvatosan körülnézett a sötétben, megölelte az árnyékot és csókok csattanása hallatszott és egy összeölelkező emberi pár árnyéka esett titokzatosan a rózsaszínű hóra. És ekkor Eliz, akinek a torkát szorongatta valami, köhintett. Az ölelkező árnyék hirtelen kettévált. Az egyik a vízvezeték mellett lefutott a melléklépcsőn. A másik megint eltűnt az ajtó mögött. A jómodorú fűszereslegény hűtlensége, csapodársága nyilvánvaló volt. Elitre néztem. Élettelen arca az ajtófélfára ájult. A szemé le volt hunyva és az ajka halkan remegett. A rózsaszínű hó a háztetőről rávetette gyöngéd fényét. Olyan volt a leány arca, mint a halotté. Megijedtem tőle és a vállánál fogva fölráztam bénulásából. — És aztán mi történt a kiffinnel? — faggattam kíváncsian. Eliz megrázkódott, magához tért és szomorúan elmosolyodott a kérdésemen. Valahogyan legyűrte a könnyeit, amik szinte a torkáig szaladtak. Összeráncolta a homlokát. Vissza akart emlékezni a mese elhagyott fonalára. Erőltette, csucsorította a száját és valami keserű, különös mosolyra torzította az ajkát. — A szegény kiffin — szólt halkan Eliza— elkezdett mosolyogni. Mosolygott, mosolygott és a néhány perc alatt helyre akarta hozni mindazt, amit az életben elmulasztott. Mert mindaz, amit az ember az életben szenved, sír és gyötrődik, nem érdemes egyébre, mint hogy utolsó három percünkben mosolyogjunk rajta, amíg bírunk... De Eliz nem bírta és zokogva borult a hajamra. . Más azért, hogy fölszabadult végre a politikai terrorizmus alól. Azok a gazdasági és kulturális reformok, melyeket a kormány Horvátországnak megígért, köztük a vasúti pragmatika is legközelebb megvalósulásra kerül. Kéri a költségvetés elfogadását. A szünet után Lengyel Zoltán szólalt föl. Az ellenzéknek semmi oka nincs a házszabályok kezelése möiatt panaszkodni, mert a koalíció alatt minden visszaélésre maga szolgáltatott példát. A költségvetést nem szavazza meg, mert nincs bizalma a kormány iránt, míg a választójogi törvényt be nem terjeszti a kormány. Az elnök az ülést két órakor berekeszti A szövetkezett ellenzék. A szövetkezett ellenzéki pártok tagjai hétfőn délelőtt kilenc órakor azOrszágház-kávéházban gyülekeznek és onnan vonulnak a képviselőházba. A pártok vezetősége ez után is felkéri a párttagokat, hogy a jelzett időben minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. ■ÉÉMlHÉHHHHÉRÉflÉlBI A . neiyssot: Az abszolút kormányhatalom felé. Szurony és szájkosár, A kivételes intézkedések, A mozgósítás vagy hadi készülődés esetére kivételes intézkedésekre kér felhatalmazást az a törvényjavaslat, melyet Lukács László miniszterelnök szombaton a munkapárti Ház elé terjesztett és amelyet a munkapárt, felhasználva az ellenzéknek a karhatalom következtében való távollétét, bizonyára sietve meg is fog szavazni. Lapunk mellékletén olvashatók azok a kivételes intézkedések, melyekre a törvényjavaslat módot akar adni a kormánynak és vezércikkünk foglalkozik a Tisza- Lukács-rendszernek ezzel a legújabb hajtásával, mely adott esetben statáriális hatalmat ad a kormánynak mindenkinek személyes szabadsága, vagyona fölött és olyan fundamentális közjogok fölött, mint aminő a gyülekezési szabadság és a sajtószabadság. Minden más kulturáltamban mindenki megnyugvással bízhalik abban, hogy háború vagy háborús veszedelem esetén az ilyen kivételes intézkedések tényleg csak az állam érdekében vétetnek foganatba. Magyarországon, a szuronyos parlament hazájában azonban méltán kelt aggodalmat és félelmet ez a készülő új törvény, mely adott esetben a kormány politikai hatalmát minden elképzelhető irányban kiterjeszti. * A kormánypárti huszonegyes házszabályrevíziós bizottság, amint előrelátható volt, Tisza István akaratának és terveinek végrehajtójául szegődött. Tisza István lett e bizottság elnöke és az ő szava, az ő akarata szab nemcsak irányt, hanem adja meg a tartalmát is e bizottság művének, melyet a munkapárti Ház januári műsorára már ki is tűztek. A Tiszafáré végleges házszabályrevíziós terv véglegesíteni akarja először is a permanens ülések lehetőségét, ami formális klotúr nélkül is biztosítja minden kormányjavaslat keresztülvitelét. Ez a házszabályrevíziós terv kiépíti az elnök hatalmát mindabban az irányban, amelyben ezt Tisza de fakto ma már gyakorolja és házszabályt alkot a képviselő kiutasítására,kivezettetésére, megbírságolására, sőt talán a mandátumfosztásra is. Tisza gondossága kiterjed még a korelnök személyére is (hátha az is ellenzéki!) és már a Ház megalakulására többségi ideiglenes elnököt rendel. És Tisza még azt képzeli, hogy erre a „robogó vonatra“ menet közben fel fog ugrani az ellenzék! Erre a vonatra, melynek végállomását csak ízlésünk tiltja megnevezni!* Amíg egyrészt a munkapárt és kormánya tervszerűen készíti elő a leigázási hadműveletet minden ellenzéki működés lehntősége ellen, addig a munkapárti Ház sem marad tétlenül. Justh Gyula megérkezésének és az ellenzék nagyobb arányú felvonulásának puszta hírére megháromszorozták a rendőri és csendőri készenlétet a képviselőhöz előtt. A felvonuló ellenzéki képviselők ellen szuronyt szegeztek ma már a csendőrök, annak bizonyságául, hogy Tisza ármádiája a vérontástól sem riad vissza. Benn az ülésteremben pedig két nevezetes beszéd hangzott el: Lukács Lászlóé és Lénynél Zoltáné. Lukács László beszédében az volt az érdekes, hogy csupa gyöngéd, jó szava volt a nemzetiségiekhez, különösen a románokhoz, a horvátoknak pedig csakugyan megígérte a vasúti pragmatika nyelvrendelkezéseinek visszamódosítását, — ellenben szidta, korholta a miniszterelnök, végig egész beszédében az adminisztrációt, amiből immár nyilvánvaló, hogy az állami közigazgatás megvalósítása csakugyan küszöbön áll. És ez a reform fölötte fontos is a kormány számára, melynek politikai hatalma ily módon föltétlen úrrá válik a megyékben. A másik nevezetes beszéd Lengyel Zoltáné volt, aki, mint a kormány szájaize szerint való „ellenzék“, olyan ízléstelen és szégyenletes módon pocskondiázta volt elvtársait, hogy ebbe még a munkapárt is belepirult. Jelentéseinket az alábbiakban részletezzük: Tisza házszabályrevíziós terve. A munkapárti házszabályrevíziós bizottság ülésén Tisza István javaslatára albizottságot küldtek ki a kérdés tanulmányozására, az aljázottság tagjai lettek: Beöthy Pál, Jankovich Béla, Vadász Lipót és Barvai Fülöp. Elnökül természetesen saját magát ajánlotta a szerény Tisza, aki nyomban ki is fejtette, hogyan képzeli a házszabályok megreformálását. E szerint a házszabályrevízióba belefoglalandók: 1. A régi házszabályok alkalmasnak és szükségesnek bizonyult intézkedései. 2. Anyár folyamán elfogadott Vadász-féle paragrafusok. 3. A régi házszabályoknak az összeférhetetlenségre vonatkozó összes paragrafusai. A jelenlegi házszabálynak azt az intézkedését, amely lehetővé teszi, hogy a korelnök esetleg hetekig vezesse a tanácskozásokat, hatályon kívül óhajtja helyezni a bizottság E tekintetben a bizottság rendkívüli elnököt ajánl, aki a tényleges megalakulásig a tanácskozásokat vezeti. Fontos ez az intézkedés azért, mert a képviselőház ügyeinek intézését nem a véletlenszülte elnökre bízza, hanem még a képviselőhöz megalakulása előtt módot nyújt a többség akaratának kifejezésére. Fontos úyítása lesz a házszabályrevíziónak az elnöki jogok, illetve kötelességek pontos előírása, főleg az elnök fegyelmi jogának szempontjából. Návay Lajosnak van egy terve, amely fokozatokban állapítja meg az okok fegyelmi jogait. Az új házszabályok kizárják a klotür összes nemeit. Tisza azért nm tartja szükségesnek klotür alkalmazását, mert a revíziónak csak az a célja, hogy a képviselőház rendjét és nyugalmát, a Ház tanácskozási képességét, a többség akaratának érvényesülését biztosítsa. Csupán a költségvetés tárgyalási tartamát óhajtja bizonyos fix határnapok közé szorítani. Tisza István az ülés végén ezt a nyilatkozatot tette: " A revízió tárgyalásira szánt időt azért tágítottuk ki ennyire, hogy egyrészt ily nagyfontosságú javaslat megérlelésére kellő időt hagyjunk, másrészt, mert remélhető, hogy az ellenzék, amely lekésett a vonatról, időközben meggondolja magát és felugrik a robogó vonatra. * * Az intézőbizottság ülése. A szövetkezeti ellenzéki pártok intézőbizottsága kedden délelőtt 11 órakor a Kossuth-párt közhelyiségében ülést tart.