Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-06 / 32. szám
1913. február 6., csütörtök. m _______pesti Hírlap_______ _____________________3 tagjait mint honvéd-, illetve csendőr-egyéneket nyugdíjazzál, az ezekre fennálló törvényes rendelkezések szerint. Az őrség felállítására vonatkozó előkészületek javában folynak. A pályázók kérvényeiket szolgálati úton tartoznak a honvédelmi miniszterhez e hó 15-éig beadni; a honvédelmi minisztériumba vagy a képviselőház elnökségéhez közvetlenül a kérvényeket beadni nem lehet. Az ellenzék választójogi bizottsága. A szövetkezeti ellenzék választójogi bizottságának jogügyi albizottsága szerdán délután a Kossuth-pártkörben értekezletet tartott. Az értekezleten Polónyi Géza, Csermák Ernő és Bizony Jrpos vettek részt. Csermák Ernő előadó felolvasta részletes memorandumát, amelyet beható megvitatás alá vettek. Az elaborátumot ezek után a plenáris bizottsági ülés fogja tárgyalni. A II. albizottság szerdán este a függetlenségi párt közhelyiségeiben értekezletet tartott Holló Lajos elnöklésével. Az ülésen élénk helyesléssel fogadták Hammersberg László előadó előterjesztését, mely a választási eljárásra, a választók összeírására és általában az adminisztratív kérdésekre vonatkozott. A bizottság a tárgyalásokat hétfő délután öt órára halasztotta. Károlyi Mihály a választói javaslatról. Gróf Károlyi Mihály, aki választójogi tanulmányon dolgozik, amely párhuzamot von a kormány választójogi javaslata és az ellenzéki memorandum között, így nyilatkozik Az Estben a kormány javaslatáról: — Csupa reakció a javaslat minden intézkedése. Eddigi elég volt tíz ember a jelöléshez, most száz kell. Eddig a jelöltnek semmiféle nyilatkozatot nem kellett tennie a jelöltség elfogadásáról, most közjegyzői okiratokkal molesztálják. Eddig a választási elnök a jelöltekre köteles volt minden körülmények közt elrendelni a szavazást, most pedig szinte a választási elnök diszkrecionális jogától függ, hogy ki lesz a jelölt. Ezek azintézkedések alkalmasak arra, hogy egy nem tisztességes választási elnök kezében a tisztességes választást lehetetlenné tegyék. Illuzóriussá volna téve minden választás komolysága azzal a választási eljárással, amelyet a kormány proponál. Az ellenzék attól az álláspontjától, hogy Tisza István elnöksége alatt nem tárgyalhat, el nem tér. Tovább megyek, nemcsak, hogy tárgyalni nem fog, hanem a jövőben is, amennyiben alkalma nyílik, lehetetlenné igyekszik tenni a tárgyalást. Hogy milyen módon, azt esetről-esetre fogja meghatározni. * Az ország a kormány ellen, Törökszentmiklóson a választópolgárság körében pártkülönbségre való tekintet nélkül nagy elkeseredést keltett a kormány által beterjesztett választójogi törvényjavaslat. Elhatározták, hogy ellene állást foglalnak és ezért még e hó folyamán nagyszabású népgyűlést hívnak össze, amelyen felszólítják a kerület országgyűlési képviselőjét, Beöthy Pált, a képviselőház alelnökét, hogy a javaslaot ne támogassa. Arra a hírre, hogy Jankovich Bélát, a kerület országgyűlési képviselőjét a kultuszminisztérium államtitkárává nevezik ki, amely esetben le kell mondania mandátumáról, az Ipolysági kerületben az ellenzéki pártok mozgalmat indítottak aziránt, hogy ellenjelöltjéül Beniczky Ödön volt képviselőt léptessék föl. « Negyven népgyűlés a tömegsztrájk érdekében. A főváros és környékének munkássága szerdán este negyven népgyűlésen agitált a politikai tömegsztrájk és az általános, titkos, egyenlő választójog érdekében. Minden rétege a munkásságnak állást foglalt már a tömegsztrájk kérdésében és nem akadt egyetlen szakma sem, nem akadt egyetlen munkás sem a tízezrek között, aki ellenezte volna ennek a fegyvernek alkalmazását. Csütörtökön megkezdi a választójogi bizottság a kormány választójogi javaslatának tárgyalását, a munkásság pedig szervezi harcrakész csapatait. A tömegsztrájk réme közelebb jutott egy lépéssel újra a megvalósulás felé. A szerdai negyven népgyűlés határozata biztosította a szociáldemokrata párt vezetőségét, hogy a tömegsztrájk egységes lesz Budapesten, egységes a nagyarányú mozgalom, amely meg akarja akadályozni, hogy a torz javaslatból törvény legyen. A gyűlések közül jelentékenyebbek voltak a Csáklya utca 14. számú vendéglőben, ahol Nyisztor György beszélt, a Bethlen utcai gyűlés, ahol Buchinger Manó, a párt titkára tartott beszédet, a Sándor utca 23. szám alatt tartott gyűlés, ahol Preusz Mór beszélt, a Práter utcai Böhm-féle vendéglői gyűlés, az Almássy téren levő, Zimmermannféle vendéglői gyűlés, ahol Böhm Vilmos volt a szónok, továbbá az újpesti Munkás Otthon gyűlése, itt Klárik Ferenc volt a szónok, s végül a kispesti gyűlés, ahol Farkas István tartott beszédet. A szónokok minden gyűlésen azt fejtegették, hogy a választójogi bizottság nagyrészben Tisza személyes híveiből s általában a demokratikus választójog ellenségeiből van összeállitva s igy kevés remény lehet, hogy a kormány elfogadhatatlan, a legnagyobb mértékben a mnkásellenes s tisztán a munkások kizárására felépített választójogi javaslatát úgy megváltoztatják, hogy az elfogadható legyen. A munkásság figyelmébe ajánlja a bizottságnak s a kormánynak is, hogy számolniok kell a munkásság elkeseredésével, amely a végső eszközök alkalmazására, az általános sztrájk kimondására is minden pillanatban készen áll és ezeket alkalmazni is fogja, ha nyilvánvaló lesz, hogy a bizottság munkája nem nyújt reményt a választójogi tervezet megváltoztatására. Figyelmezteti a választójogi bizottságot arra is, hogy ezúttal nemcsak a munkássággal kell megküzdenie, hanem a polgárság nagy részével is, amely már belátta, hogy a demokratikus választójog nem tisztán a munkásság érdeke, hanem legalább olyan mértékbe® a polgárságé is. Az állanos sztrájkot a polgárság ezúttal nemcsak rokonszenvel nézi, hanem erélyesen támogatja is. Mindezt gondolja meg jól a bizottság, mielőtt munkáját megkezdi és ha a javaslaton csak lényegtelen változtatásokat tesz, akkor elkövetkezik az általános sztrájk. A gyűléseken nagy tömegekben jelent meg a munkásság s a szónokok beszédét nagy tetszéssel fogadta. Rendzavarás nem történt sehol. A rendőrség nagy csapatokkal állott készenlétben az utcán és a kerületi kapitányságokon, hogy elfojtson minden demonstrációt, hogy ezen az értekezleten minél számosabban jelenjenek meg. Újabban a budapesti kőfaragók és kosárfonó munkások, a budai cipész- és csizmadia-munkások, a budapesti aranyművesek és rokonszakmák munkásai, a budapesti vas- és ércöntők, a budapesti sütőmunkások, továbbá az újpesti, csepeli, bácskossuthfalvai, temesvári, szabadkai, nagyoroszii, gyulai, gyomai, szarvasi, kolozsvári és marosvásárhelyi munkásság jelentette be a sztrájkhoz való csatlakozását. Az Országos ügyvédjelölt-szövetség dr Fábián Béla elnöklete alatt választmányi ülést tartatott. Az elnök bejelentette, hogy Bánóczy Dénes és még huszonhat ügyvédjelölt indítványt adtak be rendkívüli közgyűlés összehívása iránt és egyben egy határozati javaslatot is beterjesztettek, amely szerint mondja ki az Országos ügyvédjelölt szövetség, hogy az általános választójogért rendezendő politikai tömegsztrájkkal szimpatizál és azt teljes erejével támogatja. A választmány dr Guttmann Lajos, dr Turnovszky Sándor és dr Berend Béla felszólalása után kimondotta, hogy az Ügyvédjelölt-szövetség alapszabályainál fogva politikai kérdésekkel nem foglalkozik és így az indítványt nem tárgyalhatja. Hol a gyülekezési jog? A felsőőri járás Bődöny községében s vidékén hatalmas szervezete van a szocialistáknak, kik jobbára kőművesmunkások lévén, így tél idején ráérnek a közdolgokkal is foglalkozni. A választójogi reformjavaslat megtárgyalása céljából népgyűléstartására kértek engedelmet a rődönyvidéki szocialisták a felsőőri járás főszolgabírójától, ki a következő indokolással tagadta meg a kérelem teljesítését: A bejelentés szerint a népgyűlés tárgya a választói törvényjavaslat bírálata lenne. Tekintve, hogy a választók számát már most lényegesen szaporító és jelenleg a választói bizottsághoz utalt törvényjavaslat fontos módosításokon fog előreláthatólag (!) keresztülmenni és tekintve, hogy a napisajtó már eddig kimerítően bírálta a törvényjavaslatot és a járás nagyszámú olvasóközönsége ereről eléggé tudomást szerez és ezen bírálat eddig is érthető izgalmat keltett a közönségben, a népgyűlés megtartása most nem időszerű és csak fölösleges izgalmakat okozna.“ A rédönyi polgárok megapellálták a betiltást a vieispánhoz, de mire döntésre került volna a dolog, a gyűlés tervezett ideje elmúlt s így a másodfokú döntés, a felebbezés és a kérelem teljesítése tárgytalanná vált. A felsőőri főszolgabíró úrnak nagyon rossz értesülései lehetnek, ha azt hiszi, hogy Tisza István „fontos“ módosításokhoz majd hozzájárul. Az általános sztrájk előkészületei. Grócf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az elemi és községi iskolák igazgatóihoz, hogy az ifjúságot igyekezzenek távoltartani az általános sztrájkkal kapcsolatos mozgalmaktól. Sztrájk idején az iskolákat be kell zárni s a tanítás addig szüneteljen, míg a sztrájk véget ér. Az egyetemi és főiskolai hallgatóság választójogi sztrájkmozgalma mind nagyobb mérveket ölt. A szervezőbizottság szerdán este tartott értekezletén körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek a szövetség programmját fogják képezni és amelyeket csütörtökön este fél hét órakor a VII. kerületi függetlenségi körben (VII., Wesselényi utca 41.) tartandó nagy értekezleten fognak véglegesen megbeszélés alá venni. Felhívja tehát a szervezőbizottság ez után is az egyetemi és főiskolai hallgatókat. Belpolitikai hírek. Képviselőjelölés a Ferencvárosban. A főváros kilencedik és tizedik kerületének ellenzéki polgársága erősen készülődik, hogy a megüresedett mandátumot a munkapárttól elhódítsa. Most már bizonyos, hogy Helvey Tivadar gyáros, a munkapárti kör díszelnöke nem fog a kerületben mint az ellenzék jelöltje föllépni. A ferencvárosi jelölés dolgában szerdán délelőtt Kossuth Ferenc lakásán megbeszélés volt, amelyen az egyes pártok részéről Földes Béla és Justh János, gróf Apponyi Albert, Tóth János, Désy Zoltán és Szmrecsányi György vettek részt, Héderváry Lehel és dr Waigand József ügyvéd pedig a kerület hangulatáról számoltak be. Délután hat órakor a kerület tekintélyes vezető férfiai dr Waigand József lakásán értekezletet tartottak, amelyen jelen voltak a ferencvárosi, kőbányai, rákosfalvai és tisztviselőtelepi összes ellenzéki körök elnökei is. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a kerület képviselőjelöltjéül Visontai Soma udvari tanácsost kéri föl, akinek jelölése az országos ellenzéki pártok körében is rokonszenvel találkozott. A kerület vezető emberei csütörtökön délben köztik megállapodásukat Kossuth Ferenccel, hogy az összes ellenzéki pártok támogatását kikérjék. Ausztriai hírek. Az adójavaslatok tárgyalása. Bécsből jelentik. A személyi jövedelmi adó reformjavaslatának folytatólagos vitája Goran Zaleski pénzügyminiszter ellenzi Stanek javaslatát, hogy a papi testületek a személyi jövedelmi adó tekintetében mint háztartás kezelendők. Ellenzi Renner javaslatát, aki azt kívánta, hogy a magángazdaságilag művelt földdarabok jövedelmének fölbecslésénél ne legyenek tekintettel a katasztrális tiszta hozamra. A miniszter visszautasítja azt a szemrehányást, mintha a nagybirtok kivonná magát a megadóztatás alól és az agráriusok javára rendkívül enyhe praxis lenne érvényben. Igaz ugyan, — úgymond —, hogy a megadóztatásnál a kisexisztenciák sokszor átcsúsznak, de ez nemcsak a mezőgazdaságnál történik, hanem a lakosság más rétegeinél is. A miniszter nem akar vadászatot tartani a kisemberekre. Kéri a bizottságot, hogy alaposan vitassa ugyan meg a javaslatot, de igyekezzen azt minél előbb elintézni, hogy az akció pénzügyi eredményét még ebben az évben megítélhessék. A bizottság délután befejezte a vitát Staner indítványa felett a kongregációk megadóztatása ügyében és Renner indítványa felett a saját kezelésben levő telkek jövedelmének megállapításánál a kataszteri tiszta jövedelem figyelmen kívül hagyása ügyében. Több szónok tiltakozott a kultúrharc szőnyegrehozása ellen, állást foglalt a kongregációk jótékony működése mellett, amelyekre nézve nem szabad kivételes rendelkezéseket megszabni. Ezzel szemben többen annak szükségét hangoztatták, hogy szüntessék meg az adózás egyenlőtlenségét. Renner indítványával szemben az agrárius szónokok foglaltak állást. Stanzek indítványát húsz szavazattal 19 ellenében elvetették. A kormányjavaslatban foglalt pótindítványt, amely szerint az egyesületek szavatolnak a tagjaikra eső adóért, elfogadták. Renner indítványát 23 szavaz«