Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-06 / 32. szám

1913. feb­ruár 6., csütörtök. m _______pesti Hírlap_______ _____________________3 tagjait mint honvéd-, illetve csendőr-egyéneket nyugdíjazzál, az ezekre fennálló törvényes rendel­kezések szerint. Az őrség felállítására vonatkozó előkészüle­tek javában folynak. A pályázók kérvényeiket szol­gálati úton tartoznak a honvédelmi miniszterhez e hó 15-éig beadni; a honvédelmi minisztériumba vagy a képviselőház elnökségéhez közvetlenül a kér­vényeket beadni nem lehet. Az ellenzék választójogi bizottsága. A szövetkezeti ellenzék választójogi bizott­ságának jogügyi albizottsága szerdán délután a Kossuth-pártkörben értekezletet tartott. Az érte­kezleten Polónyi Géza, Csermák Ernő és Bizony Jrpos vettek részt. Csermák Ernő előadó felolvas­ta részletes memorandumát, amelyet beható meg­vitatás alá vettek. Az elaborátumot ezek után a plenáris bizottsági ülés fogja tárgyalni. A II. albizottság szerdán este a függetlenségi párt közhelyiségeiben értekezletet tartott Holló Lajos elnöklésével. Az ülésen élénk helyesléssel fo­gadták Hammersberg László előadó előterjesztését, mely a választási eljárásra, a választók összeírásá­ra és általában az adminisztratív kérdésekre vo­natkozott. A bizottság a tárgyalásokat hétfő dél­után öt órára halasztotta. Károlyi Mihály a választói javaslatról. Gróf Károlyi Mihály, aki választójogi tanul­mányon dolgozik­, amely párhuzamot von a kor­mány választójogi javaslata és az ellenzéki memo­randum között, így nyilatkozik Az Estben a kor­mány javaslatáról: — Csupa reakció a javaslat minden intézke­dése. Eddigi elég volt tíz ember a jelöléshez, most száz kell. Eddig a jelöltnek semmiféle nyilatkozatot nem kellett tennie a jelöltség elfogadásáról, most közjegyzői okiratokkal molesztálják. Eddig a vá­lasztási elnök a jelöltekre köteles volt minden kö­rülmények közt elrendelni a szavazást, most pedig szinte a választási elnök diszkrecionális jogától függ, hogy ki lesz a jelölt. Ezek az­­intézkedések al­kalmasak arra, hogy egy nem tisztességes választási elnök kezében a tisztességes választást lehetetlenné tegyék. Illuzóriussá volna téve minden választás komolysága azzal a választási eljárással, amelyet a kormány proponál. Az ellenzék attól az álláspont­jától, hogy Tisza István elnöksége alatt nem tár­gyalhat, el nem tér. Tovább megyek, nemcsak, hogy tárgyalni nem fog, hanem a jövőben is, amennyi­ben alkalma nyílik, lehetetlenné igyekszik tenni a tárgyalást. Hogy milyen módon, azt esetről-esetre fogja meghatározni. * Az ország a kormány ellen, Törökszentmiklóson a választó­polgárság kö­rében pártkülönbségre való tekintet nélkül nagy el­keseredést keltett a kormány által beterjesztett vá­lasztójogi törvényjavaslat. Elhatározták, hogy­ el­lene állást foglalnak és ezért még e hó folyamán nagyszabású népgyűlést hívnak össze, amelyen fel­szólítják a kerület országgyűlési képviselőjét, Beö­thy Pált, a képviselőház alelnökét, hogy a javasla­­ot ne támogassa. Arra a hírre, hogy Jankovich Bélát, a kerü­let országgyűlési képviselőjét a kultuszminiszté­rium államtitkárává nevezik ki, amely esetben le kell mondania mandátumáról, az Ipolysági kerü­letben az ellenzéki pártok mozgalmat indítottak aziránt, hogy ellenjelöltjéül Beniczky Ödön volt képviselőt léptessék föl. « Negyven népgyűlés a tömegsztrájk­­ érdekében. A főváros és környékének munkássága szerdán este negyven népgyűlésen agitált a politikai tömeg­sztrájk és az általános, titkos, egyenlő választójog érdekében. Minden rétege a munkásságnak állást foglalt már a tömegsztrájk kérdésében és nem akadt egyetlen szakma sem, nem akadt egyetlen munkás sem a tízezrek között, aki ellenezte volna ennek a fegyvernek alkalmazását. Csütörtökön meg­kezdi a választójogi bizottság a kormány választó­­jogi javaslatának tárgyalását, a munkásság pedig szervezi harcrakész csapatait. A tömegsztrájk ré­me közelebb jutott egy lépéssel újra a megvalósulás felé. A szerdai negyven népgyűlés határozata bizto­sította a szociáldemokrata párt vezetőségét, hogy a tömegsztrájk egységes lesz Budapesten, egységes a nagyarányú mozgalom, amely meg akarja akadályoz­­ni, hogy a torz javaslatból törvény legyen. A gyűlések közül jelentékenyebbek voltak a Csáklya­ utca 14. számú vendéglőben, ahol Nyisztor György beszélt, a Bethlen­ utcai gyűlés, ahol Bu­­chinger Manó, a párt titkára tartott beszédet, a Sándor­ utca 23. szám alatt tartott gyűlés, ahol Preusz Mór beszélt, a Práter­ utcai Böhm-féle ven­déglői gyűlés, az Almássy­ téren levő, Zimmermann­­féle vendéglői gyűlés, ahol Böhm Vilmos volt a szó­nok, továbbá az újpesti Munkás­ Otthon gyűlése, itt Klárik Ferenc volt a szónok, s végül a kispesti gyűlés, ahol Farkas István tartott beszédet. A szónokok minden gyűlésen azt fejtegették, hogy a választójogi bizottság nagyrészben Tisza sze­mélyes híveiből s általában a demokratikus válasz­tójog ellenségeiből van összeáll­itva s igy kevés re­mény le­het, hogy a kormány elfogadhatatlan, a leg­nagyobb mértékben a mnkásellenes s tisztán a munkások kizárására felépített választójogi javas­latát úgy megváltoztatják, hogy az elfogadható le­gyen. A munkásság figyelmébe ajánlja a bizott­ságnak s a kormánynak is, hogy számolniok kell a munkásság elkeseredésével, amely a végső eszközök alkalmazására, az általános sztrájk kimondására is minden pillanatban készen áll és ezeket alkalmazni is fogja, ha nyilvánvaló lesz, hogy a bizottság mun­kája nem nyújt reményt a választójogi tervezet megváltoztatására. Figyelmezteti a választójogi bi­zottságot arra is, hogy ezúttal nemcsak a mun­kássággal kell megküzdenie, hanem a polgárság nagy részével is, amely már belátta, hogy a demokratikus választójog nem tisztán a munkásság érdeke, hanem legalább olyan mértékbe® a polgárságé is. Az álla­­nos sztrájkot a polgárság ezúttal nemcsak rokon­­szenvel nézi, hanem erélyesen támogatja is. Mind­ezt gondolja meg jól a bizottság, mielőtt munkáját megkezdi és ha a javaslaton csak lényegtelen vál­toztatásokat tesz, akkor elkövetkezik az általános sztrájk. A gyűléseken nagy tömegekben jelent meg a munkásság s a szónokok beszédét nagy tetszéssel fogadta. Rendzavarás nem történt sehol. A rend­őrség nagy csapatokkal állott készenlétben az ut­cán és a kerületi kapitányságokon, hogy­ elfojtson minden demonstrációt,­ hogy ezen az értekezleten minél számosabban je­­­lenjenek meg. Újabban a budapesti kőfaragók és kosárfonó munkások­, a budai cipész- és csizmadia-munkások, a budapesti aranyművesek és rokonszakmák mun­kásai, a budapesti vas- és ércöntők, a budapesti sütőmunkások, továbbá az újpesti, csepeli, bács­­kossuthfalvai, temesvári, szabadkai, nagyoroszii, gyulai, gyomai, szarvasi, kolozsvári és marosvásár­helyi munkásság jelentette be a sztrájkhoz való csatlakozását. Az Országos ügyvédjelölt-szövetség dr Fá­bián Béla elnöklete alatt választmányi ülést tarta­tott. Az elnök bejelentette, hogy Bánóczy Dénes és még huszonhat ügyvédjelölt indítványt adtak be rendkívüli közgyűlés összehívása iránt és egyben egy határozati javaslatot is beterjesztettek, amely szerint mondja ki az Országos ügyvédjelölt szövet­ség, hogy az általános választójogért rendezendő politikai tömegsztrájkkal szimpatizál és azt teljes erejével támogatja. A választmány dr Guttmann Lajos, dr Turnovszky Sándor és dr Berend Béla felszólalása után kimondotta, hogy az Ügyvéd­jelölt-szövetség alapszabályainál fogva politikai kérdésekkel nem foglalkozik és így az indítványt nem tárgyalhatja. Hol a gyülekezési jog? A felsőőri járás Bődöny községében s vidékén hatalmas szervezete van a szocialistáknak, kik job­bára kőművesmunkások lévén, így tél idején ráér­nek a közdolgokkal is foglalkozni. A választójogi reformjavaslat megtárgyalása céljából népgyűlés­­tartására kértek engedelmet a rődönyvidéki szocia­listák a felsőőri járás főszolgabírójától, ki a kö­vetkező indokolással tagadta meg a kérelem teljesí­tését: A bejelentés szerint a népgyűlés tárgya a választói törvényjavaslat bírálata lenne. Tekintve, hogy a választók számát már most lényegesen sza­porító és jelenleg a választói bizottsághoz utalt törvényjavaslat fontos módosításokon fog előrelát­hatólag (!) keresztülmenni és tekintve, hogy a na­pisajtó már eddig kimerítően bírálta a törvényja­vaslatot és a járás nagyszámú olvasóközönsége ere­­­ről eléggé tudomást szerez és ezen bírálat eddig is érthető izgalmat keltett a közönségben, a népgyűlés megtartása most nem időszerű és csak fölösleges izgalmakat okozna.“ A rédönyi polgárok megapel­lálták a betiltást a vieispánhoz, de mire döntésre került volna a dolog, a gyűlés tervezett ideje elmúlt s így a másodfokú döntés,­­ a felebbezés és a ké­relem teljesítése tárgytalanná vált. A felsőőri főszolgabíró úrnak nagyon rossz értesülései lehetnek, ha azt hiszi, hogy Tisza István „fontos“ módosításokhoz majd hozzájárul. Az általános sztrájk előkészületei. Grócf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett az elemi és községi iskolák igazgatóihoz, hogy az ifjúságot igyekezze­nek távoltartani az általános sztrájkkal kapcsolatos mozgalmaktól. Sztrájk idején az iskolákat be kell zárni s a tanítás addig szüneteljen, míg a sztrájk véget ér. Az egyetemi és főiskolai hallgatóság választó­­jogi sztrájkmozgalma mind nagyobb mérveket ölt. A szervezőbizottság szerdán este tartott értekezle­tén körvonalazta azokat a feladatokat, amelyek a szövetség programmját fogják képezni és amelye­ket csütörtökön este fél hét órakor a VII. kerületi függetlenségi körben (VII., Wesselényi­ utca 41.) tartandó nagy értekezleten fognak véglegesen meg­beszélés alá venni. Felhívja tehát a szervezőbizott­ság ez után is az egyetemi és főiskolai hallgatókat. Belpolitikai hírek. Képviselőjelölés a Ferencvárosban. A fővá­ros kilencedik és tizedik kerületének ellenzéki pol­gársága erősen készülődik, hogy a megüresedett mandátumot a munkapárttól elhódítsa. Most már bizonyos, hogy Helvey Tivadar gyáros, a munka­párti kör díszelnöke nem fog a kerületben mint az ellenzék jelöltje föllépni. A ferencvárosi jelölés dol­gában szerdán délelőtt Kossuth Ferenc lakásán megbeszélés volt, amelyen az egyes pártok részéről Földes Béla és Justh János, gróf Apponyi Albert, Tóth János, Désy Zoltán és Szmrecsányi György vettek részt, Héderváry Lehel és dr Waigand Jó­zsef ügyvéd pedig a kerület hangulatáról számol­tak be. Délután hat órakor a kerület tekintélyes vezető férfiai dr Waigand József lakásán értekez­letet tartottak, amelyen jelen voltak a ferencvárosi, kőbányai, rákosfalvai és tisztviselőtelepi összes el­lenzéki körök elnökei is. Az értekezlet megállapo­dott abban, hogy a kerület képviselőjelöltjéül Vi­­sontai Soma udvari tanácsost kéri föl, akinek je­lölése az országos ellenzéki pártok körében is ro­­konszenvel találkozott. A kerület vezető emberei csütörtökön délben köztik megállapodásukat Kos­suth Ferenccel, hogy az összes ellenzéki pártok tá­mogatását kikérjék. Ausztriai hírek. Az adójavaslatok tárgyalása. Bécsből jelen­tik. A személyi jövedelmi adó reformjavaslatának folytatólagos vitája Goran Zaleski pénzügyminisz­ter ellenzi Stanek javaslatát, hogy a papi testüle­tek a személyi jövedelmi adó tekintetében mint ház­tartás kezelendők. Ellenzi Renner javaslatát, aki azt kívánta, hogy a magángazdaságilag művelt földdarabok jövedelmének fölbecslésénél ne legye­nek tekintettel a katasztrális tiszta hozamra. A mi­niszter visszautasítja azt a szemrehányást, mintha a nagybirtok kivonná magát a megadóztatás alól és az agráriusok javára rendkívül enyhe praxis lenne érvényben. Igaz ugyan, — úgymond —, hogy a megadóztatásnál a kisexisztenciák sokszor átcsúsznak, de ez nemcsak a mezőgazdaságnál tör­ténik, hanem a lakosság más rétegeinél is. A mi­niszter nem akar vadászatot tartani a kisembe­rekre. Kéri a bizottságot, hogy alaposan vitassa ugyan meg a javaslatot, de igyekezzen azt minél előbb elintézni, hogy az akció pénzügyi eredmé­nyét még ebben az évben megítélhessék. A bizottság délután befejezte a vitát Staner indítványa felett a kongregációk megadóztatása ügyében és Renner indítványa felett a saját keze­lésben levő telkek jövedelmének megállapításánál a kataszteri tiszta jövedelem figyelmen kívül ha­gyása ügyében. Több szónok tiltakozott a kultúr­harc szőnyegrehozása ellen, állást foglalt a kongre­gációk jótékony működése mellett, amelyekre néz­ve nem szabad kivételes rendelkezéseket megszab­ni. Ezzel szemben többen annak szükségét hangoz­tatták, hogy szüntessék meg az adózás egyenlőtlen­ségét. Renner indítványával szemben az agrárius szónokok foglaltak állást. Stanzek indítványát húsz szavazattal 19 ellenében elvetették. A kor­mányjavaslatban foglalt pótindítványt, amely sze­rint az egyesületek szavatolnak a tagjaikra eső adóért, elfogadták­. Renner indítványát 23 szavaz«

Next