Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-15 / 40. szám

8 Fővárosi ügyek, A közigazgatás egyszerűsítése. A számonkérő szék tárgyalásain történt megállapodások folytán a polgármester rendele­tet intézett a főváros hivatalaihoz, intézeteihez és üzemeihez. E rendeletben fölemlíti a polgármes­ter, hogy a számonkérő szék tárgyalásain több oly irányú megállapodás jött létre, amelyeknek keresztülvitele célravezető lenne abban a tekin­tetben, hogy a közigazgatási ügyvitelt bizonyos mértékben egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá, és egyöntetűbbé tegyék. A megállapodások nyomán a polgármester a következőket rendeli el: Felhívja az összes hivatalok vezetőit, fog­lalkozzanak azzal­­, kérdéssel, mely módon le­hetne a vezetésük alatt álló ügyágazatokban az eljárást egyszerűsíteni, ilyen módon a­z ügyvi­telt megkönnyítve, az ügydarabok tömegét csök­kenteni s az egyes hivatali közegek esetleges túl­terhelését megszüntetni. Elrendeli a polgármes­ter, hogy az egyes osztályok és hiva­­lok között szokásos iratváltást a jövőben lehetőleg mellőz­zék s az ügy gyorsabb elintézését akadályozó ilyen intézkedés helyett az illető előadó közvetlen szóbeli tárgyalás u­tán informálódjék az ügy el­intézésének szükséges adatairól és körülményei­ről. A hivatalos órák pontos megtartását a pol­gármester akként szabályozza, hogy ez a főisko­lai képesítéshez kötött állásokban működő tiszt­viselők és hivatalnokok részére, akik gyakrab­ban vannak a délutáni órákban is vagy külső eljárásokon igénybe véve, a hivatali munka kez­detét hétköznapon reggeli fél kilenc órában álla­pítja meg, a többi tisztviselők azonban nyolc órakor kötelesek hivatalukban lenni. Felhívja a magasabb minősítésű alkalmazottakat, hogy a következmények ellenében a hivatali munkaidőt a jövőben pontosan tartsák meg. Hogy a­ hivata­los órák pontos betartását ellenőrizhessék, fel­kéri a polgármester a három alpolgármestert és a tanácsos-főjegyzőket, hogy a felügyeletük alatt álló hivatalokban ezentúl minél gyakr­abban­ tart­sanak vizsgát. Az e tárgyban kiadott régebbi rendeletet annyiban módosítja a polgármester, hogy ezt az ellenőrzést az árvaszékre és a tiszti ügyészségre is kiterjeszti. Az árvaszék szabá­lyaiban a vizsgálatoknak megtartására Rózsa­­völgyi Gyula helyettes polgármestert,­ a tiszti ügyészség személyzetének ellenőrzésére pedig dr Vaszilievits János alpolgármestert kéri fel, az irattár és levéltár ellenőrzésével pedig dr Marker Aladár tanácsnok-főjegyzőt bízza meg. A szol­gák szolgálati idejét illetőleg úgy intézkedik a polgármester, hogy ezek szolgálatukat a rendes hivatalos óra előtt legalább egy órával előbb megkezdjék. A hivatalos órák megtartásának el­lenőrzése szempontjából szükségét látja a pol­gármester annak, hogy a központi városházán és a kerületi elöljáróságoknál a hivatalos órák kezdetét és végét megfelelő készülék jelezze. Fel­hívja ezért a XVI. (közgazdasági) ügyosztályt,, hogy a jelzőkészülékek berendezésére sürgősen tegyen előterjesztést.­ A rendelet további részé­ben a munkaerők kihasználásának a kérdésével foglalkozik és megtiltja az alkalmazottaknak, hogy a hivatalos órákat újságolvasással, egymás közötti társalgással, a felekkel való hosszadal­mas, magánjellegű beszélgetésekkel, látogatók fogadásával, magánügyeik intézésével töltsék el. Az étkezésre vonatkozólag pedig, amelylyel a rendelet szerint szintén sok időt töltenek el egye­sek, nem dik­t fel teljes tilalmat, de felhívja az alkalmazottakat, hogy az étkezéssel rövid idő alatt végezzenek, a felek jelenlétében pedig ne étkezzenek; meleg ételnek és szeszes italoknak a hivatalban való fogyasztását szigorúan meg­tiltja. Kötelességévé teszi a rendelet a hivatal­­főnököknek, hogy különös gondot fordítsanak arra, hogy az alájuk rendelt személyzet a kö­zönséggel való érintkezésben előzékeny modort tanúsítson, fölemlíti azt, hogy olyan hivatalos ügyekben, amelyek esetleg nem tartoznak ahhoz a hivatalhoz, amelyhez a járatlan fél fordul, az ilyen feleket ne utasítsák el ridegen, hanem elő­zékenyen adják meg részükre a szükséges útba­igazítást. A közönséggel való előzékeny modort elsősorban természetesen a szolgáktól és az al­tisztekből megköveteli a polgármester, akikre nézve még felhívja a hivatalfőnökök figyelmét ar­ra is, hogy a hivatali munkaidő alatt a hivatalos helyiségekben, az előszobákban, vagy egyéb mel­lékhelyiségekben ne dohányozzanak. Ezt a do­hányzási tilalmat részben a hivatalnoki személy­zetre is alkalmazza a rendelet, amennyibe­n megkívánja azt, hogy azokban a helyiségekben, amelyekben sok tel fordul meg, az alkalmazottak túlságosan ne dohányozzanak. A polgármester rámutat a rendeletében arra, hogy a hivatali kö­telességeknek pontos és lelkiismeretes teljesítése maguknak az alkalmazottaknak legfőbb érdeke, mert csak így érhető el az, hogy az alkalmazot­tak javát szolgáló újabb intézmények életbelép­­tethetők legyenek. A polgármester ugyanis fog­lalkozik azzal, hogy az alkalmazottak hiteligé­nyeinek alkalmas kielégítésére, üdülőtelepek lé­tesítésére, továbbá a beteg, alkalmazottak részére, szanatórium felállítására, nézve előterjesztést te­gyen. A rendelet azután a nyomtatványok egy­­ségesütésének kérdésével foglalkozik, majd fel­hívja Szimely Árpád főszámvevőt, hogy a heti jegyzékkel való utalványozás módjának csök­kentésére és kezelésének egyszerűsítésére három hónapon belül javaslatot tegyen. Érdekes része a rendeletnek az is, amely rámutat azokra a gyakran felmerülő panaszokra, hogy a még kel­lőleg nem kész és egészségtelen házakra enge­délyeket adnak ki, amivel azután sokszor lap­pangó gyanúsításokra szolgáltatnak okot, a pol­gármester az e tárgyban már múlt évben kiadott rendeletét újra a kerületi elöljáróság figyelmébe ajánlja és felhívja őket, hogy a lakhatási enge­délyek kiadásánál a közegészségügyi érdekek szigorú szem előtt tartásával járjanak el. Szük­ségét látja a polgármester annak is, hogy a fő­városi levéltár anyagát­ egy előzetes durva se­­­­lejtezés alá vegyék s erre vonatkozólag a szo­ciálpolitikai ügyosztályt hivja fel, hogy ezt a kérdést tanulmányozás tárgyává tegye. — A nyugdíjszabályzat módosítása. A pénz­ügyi bizottság pénteken délelőtt dr Vaszilievits Já­nos alpolgármester­­ elnöklete alatt ülést tartott, amelynek napirendjén elsősorban a nyugdíjszabály­zat , módosításáról szóló polgármesteri előterjesztés állott. Magát az előterjesztést Marker Aladár ta­nácsnok-főjegyző ismertette és ahhoz általánosság­ban elsőnek Flatthy György­­szólott, aki kifogásolta, hogy az előterjesztés mellett hiányzik a tiszti fő­ügyész jelentése. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ezt a rendi­ül fontos méltóságot sze­rinte a tanács háttérbe szorítja és az ügyészi hivatal­ból tisztán segédhivatalt csinál. Az elnöklő alpol­gármester erre kijelentette, hogy a polgármesteri előterjesztést kiadták a tiszti főügyésznek, amely­nek joga és módja lett volna arra­, hogy az előter­jesztésre a maga észrevételeit megtegye. Külön­ben is részt vett a jogügyi bizottság tárgyalásain és ott is módjában állott a kifogásainak, érvényesítése és a pénzügyi bizottság pénteki ülésére is meghívót kapott. Ezzel az incidens felett napirendre tért a bizottság és­­áttért a módosított szabályrendelet ,puszteres tárgyalására. 1.­A második szakasza e módosított szabályren­deletnek arról intézkedik, hogy a polgármester és az alpolgármesterek maguk kérhetik bármikor nyug­díjaztatásukat. Márkus József kifogásolta ezt a ren­delkezést, mert ez odavezetne, hogy a főváros esetleg felelős vezető nélkül marad. Ő annak a híve, hogy ezt a rendelkezést teljesen hagyják el, a legrosszabb esetben azonban hajlandó ezt a jogot pusztán a pol­gármesterre szűkíteni. Platthy György ezt a ren­delkezést olyan csodabogárnak tartja, hogy ezt a főügyésznek már észre kellett volna vennie, mert ennek igen messze kiható következményei vannak. Ez a pont t. i. nem a kormánytól, hanem a tör­vényhatóságtól függetleníti a polgármestert. Amíg a polgármester közigazgatási és minősített tisztvi­selő, addig nem tehető ki politikai befolyásoknak és nem adható meg neki az a jog, hogy ő maga álla­pítsa meg, mikor akar nyugdíjba menni. Márkus indítványához csatlakozott. Feleki Béla szerint e pontnak nincs oly jelentősége, amilyet az előtte szólók neki tulajdonítottak. Példákat hozott fel arra, hogy ez a rendelkezés épp­ az ellenkezőjét szol­gálja annak, mint amit­­Platthy György neki impu­­tál. Szerinte a polgármesterre vonatkozólag a ren­delkezésnek benn kell maradni és ily értelmű in­dítványt tesz. Eulenberg Salamon szintén ezt az álláspontot vallja, mert szinte elképzelhetetlen, hogy a törvényhatóság első tisztviselője oly könnyű mó­don hagyja el azt a díszes állást, amelyre őt a pol­gárság bizalma emelte. Feleki indítványához csat­lakozott. Springer Ferenc szerint az intézkedésre semmi szükség nincs. A törlés mellett foglalt ál­lást. Marker Aladár tanácsos-főjegyző reflexiói után Vaszilievits János elnöklő alpolgármester szólalt fel és kijelentette, hogy ő a maga személyét illető­leg helyesli, hogy a rendelkezést az alpolgármeste­rekre ne terjeszszék ki, de feltétlenül helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartja, hogy a polgár­­mesterre nézve ez a rendelkezés igen­is fennálljon, vagyis a polgármesternek adassák­ meg az a jog, hogy akkor menjen nyugdíjba, amikor akar. Vá­­zsonyi Vilmos szintén azon az állásponton van, hogy a szakaszt törölni kell, mert amíg a polgármesteri állás minősített állás, vagyis tisztviselő, addig nem lehet kivételeket statuálni. A bizottság többsége a szakasz törlése mellett foglalt állást. A többi szakaszt, kisebb módosításoktól elte­kintve, változatlanul fogadták el. Fontosabb módo­sítás csupán egy történt: Feleki Béla indítványára kimondották ugyanis, hogy azok részére, akik egye­temen szerzett diplomia alapján elfoglalt állásból lépnek a főváros szolgálatába, a közgyűlés a polgár­mester előterjesztésére biztosíthatja azt, hogy előbbi önállóan folytatott foglalkozásuk után legjölebb tizenöt évet beszámít a nyugdíjellátásba. — Bárczy István polgármester a Pedagógiai szemináriumban. Csütörtökön délután Bárczy István polgármester Déri Ferenc tanácsnok és Wolfner József bizottsági tag társaságában meg­jelent a Pedagógiai szemináriumban. A társaság három órán át időzött ott Végighallgatta dr Se­bestyén Károly filozófiai, dr Weszely Ödön főigaz­gató, pedagógiai és dr Klupatity Jenő fizikai elő­­adásait. Végül megtekintették a fizikai laborató­riumot és a gyermektanulmányi múzeumot. — Uj állások szervezése. A pénzügyi bizott­ság pénteken hozzájárult hat másodosztályú tiszti­orvosi állás szervezéséhez, tizenöt kezelő főtiszti állásnak segédhivatali igazgatói állásra, való át­szervezéséhez és ahhoz, hogy a közélelmezési osz­tály ügykörébe tartozó intézmények gépüzemei ré­szére egy műszaki főtanácsosi állást szervezzenek. A közoktatásügyi osztály is több ideiglenes állás véglegessé való szervezésére tett javaslatot, amely­hez a közoktatásügyi bizottság legutóbb tartott ülé­sében hozzájárult és amelyet ma a pénzügyi bizott­ság is magáévá tett. Eszerint szerveznek a felső kereskedelmi iskoláknál egy igazgatói és tizenöt tanári, a felsőbb leányiskoláknál öt tanári, a pol­gári iskolásnál hét igazgatói és húsz tanítói és tanítónői, az elemi iskoláknál huszonöt igazgatói, az iskolai növénykertnél egy igazgatói állást. A szociálpolitikai ügyosztály javaslatára pedig az ele­mi iskoláknál tíz rajztanítási kötelezettséggel egy­bekötött tanítói, huszonkét énekszaktanítási köte­lezettséggel egybekötött; a leánytanonc- és ismét­lő iskoláknál való tanítási kötelezettséggel egybe­kötött tizenöt, a polgári iskolákhoz tizenhét rajz, ének és kézimunka, az iparrajziskolánál pedig egy tervező osztályvezető tanítói, illetve tanári állás tervezését határozták el. —­ Új locsoló kocsik. A köztisztasági bizott­ság pénteken délelőtt Rényi Dezső tanácsos el­nöklésével ülést tartott. Előadó Brandt Lajos fo­galmazó volt. Az elnöklő tanácsos üdvözölte a bizottságot újjáalakulása alkalmából és támoga­tását kérte, amiről a bizottság nevében dr Mezey Sándor biztosította az elnököt. A napirenden a negyven darab új locsoló kocsi szállítására ki­irt árlejtés volt. A bizottság hosszas vita után, amelyben Klein Gyula, Weimesz Mariann, dr Mezey Sándor, Krakkauer Samu, Winter Lajos, Schreil János bizottsági tagok,­ továbbá Rényi Dezső elnöklő tanácsos és Baló Alfréd köz­isz­­tasági igazgató vettek részt, elfogadta az ügy­osztálynak a szállításra vonatkozó javaslatát. Az ülés ezzel véget ért. " - -­ Pesti Hírlap 1913. február 15., szombat. Katonai rovat. A tengerészeti parancsnok nyugalomba vonu­lása. Bécsből táviratozzék: Gróf Montecuccoli, a tengerészet parancsnoka, azt az elhatározását, hogy amint a hetven éves életkort eléri, nyuga­lomba vonul, fentartja. Montecuccoli e hó 22-én lesz hetven éves. Hír szerint helyettesének, Krnsti altengernagynak is az a szándéka, hogy nemsokára kilép a tényleges szolgálatból. Mon­tecuccoli utódaként Hans Antal tengernagy flottafelügyelőt emlegetik. A tisztikar és az új nyugdíjtörvény. Az ál­lami tisztviselők új nyugdíjtörvényének életbelép­tetése óta a hadsereg tisztikara nyugtalansággal tárgyalja azokat a szembetűnő különbségeket, me­lyek a katonai nyugdíjellátás és az államhivatal­­nokok új nyugdíjtörvénye között van, ez utóbbiak előnyére. Igaz ugyan, hogy a katonatisztek fizeté­se aránylag jobbnak mondható, mint a civ­i hiva­talnokoké, azonban a nyugdíjellátás lényegesen rosszabb, így egy százados húsz évi szolgálat után 1800 korona nyugdíjban részesül, míg az ugyan­ilyen fizetésű államhivatalnok 3120 korona nyug­díjat kap, ha húsz évi szolgálat után nyugt­omba megy. A két nyugdíjtörvény közötti különbség,­ a függetlenségi párt szakértői már a nyugdíja­­vaslat benyújtása idején figyelmesek lettek­ és terv­ben is volt, hogy a javaslat tárgyalásánál felhív­ják arra a kormány figyelmét. A nyugdíjavasla­­tot azonban a munkapárt-­ fiókparlament egyedül intézte el s igy a katonatiszteik méltányos kielégí­tésére senki sem gondolt. A katonatisztek ugyanis nem szavaznak és Tisza István javaslata sem szánt nekik választójogot. A tengerészeti főparancsnok Fiuméban, Gróf Montecuccoli tengerészeti főparancsnok a déli vas­út gyorsvonatával pénteken délelőtt felesége és csa­ládja kíséretében Fiuméba érkezett. A pályaudvar­ról a Molo Adamich mellett horgonyzó Lacroma haditengerészeti yachtra szállt, ahol fiumei időzése alatt lakik. Montecuccoli látogatást tett gróf Wickenburg István fiumei kormányzónál, majd a Danubius hajógyárba ment, ahol megtekintette a szombaton vízrebocsátandő Novara hajót, majd a haditengerészeti akadémiát látogatta meg. Este a kormányzó és a felesége családias jellegű vacsorát adtak Montecuccoli és családja tiszteletére. Az osztrák légiflotta védnöke. Az a bizott­ság,­ amely az osztrák légi flotta létesítése végett

Next