Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-15 / 40. szám
8 Fővárosi ügyek, A közigazgatás egyszerűsítése. A számonkérő szék tárgyalásain történt megállapodások folytán a polgármester rendeletet intézett a főváros hivatalaihoz, intézeteihez és üzemeihez. E rendeletben fölemlíti a polgármester, hogy a számonkérő szék tárgyalásain több oly irányú megállapodás jött létre, amelyeknek keresztülvitele célravezető lenne abban a tekintetben, hogy a közigazgatási ügyvitelt bizonyos mértékben egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá, és egyöntetűbbé tegyék. A megállapodások nyomán a polgármester a következőket rendeli el: Felhívja az összes hivatalok vezetőit, foglalkozzanak azzal, kérdéssel, mely módon lehetne a vezetésük alatt álló ügyágazatokban az eljárást egyszerűsíteni, ilyen módon az ügyvitelt megkönnyítve, az ügydarabok tömegét csökkenteni s az egyes hivatali közegek esetleges túlterhelését megszüntetni. Elrendeli a polgármester, hogy az egyes osztályok és hivalok között szokásos iratváltást a jövőben lehetőleg mellőzzék s az ügy gyorsabb elintézését akadályozó ilyen intézkedés helyett az illető előadó közvetlen szóbeli tárgyalás után informálódjék az ügy elintézésének szükséges adatairól és körülményeiről. A hivatalos órák pontos megtartását a polgármester akként szabályozza, hogy ez a főiskolai képesítéshez kötött állásokban működő tisztviselők és hivatalnokok részére, akik gyakrabban vannak a délutáni órákban is vagy külső eljárásokon igénybe véve, a hivatali munka kezdetét hétköznapon reggeli fél kilenc órában állapítja meg, a többi tisztviselők azonban nyolc órakor kötelesek hivatalukban lenni. Felhívja a magasabb minősítésű alkalmazottakat, hogy a következmények ellenében a hivatali munkaidőt a jövőben pontosan tartsák meg. Hogy a hivatalos órák pontos betartását ellenőrizhessék, felkéri a polgármester a három alpolgármestert és a tanácsos-főjegyzőket, hogy a felügyeletük alatt álló hivatalokban ezentúl minél gyakrabban tartsanak vizsgát. Az e tárgyban kiadott régebbi rendeletet annyiban módosítja a polgármester, hogy ezt az ellenőrzést az árvaszékre és a tiszti ügyészségre is kiterjeszti. Az árvaszék szabályaiban a vizsgálatoknak megtartására Rózsavölgyi Gyula helyettes polgármestert, a tiszti ügyészség személyzetének ellenőrzésére pedig dr Vaszilievits János alpolgármestert kéri fel, az irattár és levéltár ellenőrzésével pedig dr Marker Aladár tanácsnok-főjegyzőt bízza meg. A szolgák szolgálati idejét illetőleg úgy intézkedik a polgármester, hogy ezek szolgálatukat a rendes hivatalos óra előtt legalább egy órával előbb megkezdjék. A hivatalos órák megtartásának ellenőrzése szempontjából szükségét látja a polgármester annak, hogy a központi városházán és a kerületi elöljáróságoknál a hivatalos órák kezdetét és végét megfelelő készülék jelezze. Felhívja ezért a XVI. (közgazdasági) ügyosztályt,, hogy a jelzőkészülékek berendezésére sürgősen tegyen előterjesztést. A rendelet további részében a munkaerők kihasználásának a kérdésével foglalkozik és megtiltja az alkalmazottaknak, hogy a hivatalos órákat újságolvasással, egymás közötti társalgással, a felekkel való hosszadalmas, magánjellegű beszélgetésekkel, látogatók fogadásával, magánügyeik intézésével töltsék el. Az étkezésre vonatkozólag pedig, amelylyel a rendelet szerint szintén sok időt töltenek el egyesek, nem dikt fel teljes tilalmat, de felhívja az alkalmazottakat, hogy az étkezéssel rövid idő alatt végezzenek, a felek jelenlétében pedig ne étkezzenek; meleg ételnek és szeszes italoknak a hivatalban való fogyasztását szigorúan megtiltja. Kötelességévé teszi a rendelet a hivatalfőnököknek, hogy különös gondot fordítsanak arra, hogy az alájuk rendelt személyzet a közönséggel való érintkezésben előzékeny modort tanúsítson, fölemlíti azt, hogy olyan hivatalos ügyekben, amelyek esetleg nem tartoznak ahhoz a hivatalhoz, amelyhez a járatlan fél fordul, az ilyen feleket ne utasítsák el ridegen, hanem előzékenyen adják meg részükre a szükséges útbaigazítást. A közönséggel való előzékeny modort elsősorban természetesen a szolgáktól és az altisztekből megköveteli a polgármester, akikre nézve még felhívja a hivatalfőnökök figyelmét arra is, hogy a hivatali munkaidő alatt a hivatalos helyiségekben, az előszobákban, vagy egyéb mellékhelyiségekben ne dohányozzanak. Ezt a dohányzási tilalmat részben a hivatalnoki személyzetre is alkalmazza a rendelet, amennyiben megkívánja azt, hogy azokban a helyiségekben, amelyekben sok tel fordul meg, az alkalmazottak túlságosan ne dohányozzanak. A polgármester rámutat a rendeletében arra, hogy a hivatali kötelességeknek pontos és lelkiismeretes teljesítése maguknak az alkalmazottaknak legfőbb érdeke, mert csak így érhető el az, hogy az alkalmazottak javát szolgáló újabb intézmények életbeléptethetők legyenek. A polgármester ugyanis foglalkozik azzal, hogy az alkalmazottak hiteligényeinek alkalmas kielégítésére, üdülőtelepek létesítésére, továbbá a beteg, alkalmazottak részére, szanatórium felállítására, nézve előterjesztést tegyen. A rendelet azután a nyomtatványok egységesütésének kérdésével foglalkozik, majd felhívja Szimely Árpád főszámvevőt, hogy a heti jegyzékkel való utalványozás módjának csökkentésére és kezelésének egyszerűsítésére három hónapon belül javaslatot tegyen. Érdekes része a rendeletnek az is, amely rámutat azokra a gyakran felmerülő panaszokra, hogy a még kellőleg nem kész és egészségtelen házakra engedélyeket adnak ki, amivel azután sokszor lappangó gyanúsításokra szolgáltatnak okot, a polgármester az e tárgyban már múlt évben kiadott rendeletét újra a kerületi elöljáróság figyelmébe ajánlja és felhívja őket, hogy a lakhatási engedélyek kiadásánál a közegészségügyi érdekek szigorú szem előtt tartásával járjanak el. Szükségét látja a polgármester annak is, hogy a fővárosi levéltár anyagát egy előzetes durva selejtezés alá vegyék s erre vonatkozólag a szociálpolitikai ügyosztályt hivja fel, hogy ezt a kérdést tanulmányozás tárgyává tegye. — A nyugdíjszabályzat módosítása. A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt dr Vaszilievits János alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelynek napirendjén elsősorban a nyugdíjszabályzat , módosításáról szóló polgármesteri előterjesztés állott. Magát az előterjesztést Marker Aladár tanácsnok-főjegyző ismertette és ahhoz általánosságban elsőnek Flatthy Györgyszólott, aki kifogásolta, hogy az előterjesztés mellett hiányzik a tiszti főügyész jelentése. Ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ezt a rendiül fontos méltóságot szerinte a tanács háttérbe szorítja és az ügyészi hivatalból tisztán segédhivatalt csinál. Az elnöklő alpolgármester erre kijelentette, hogy a polgármesteri előterjesztést kiadták a tiszti főügyésznek, amelynek joga és módja lett volna arra, hogy az előterjesztésre a maga észrevételeit megtegye. Különben is részt vett a jogügyi bizottság tárgyalásain és ott is módjában állott a kifogásainak, érvényesítése és a pénzügyi bizottság pénteki ülésére is meghívót kapott. Ezzel az incidens felett napirendre tért a bizottság ésáttért a módosított szabályrendelet ,puszteres tárgyalására. 1.A második szakasza e módosított szabályrendeletnek arról intézkedik, hogy a polgármester és az alpolgármesterek maguk kérhetik bármikor nyugdíjaztatásukat. Márkus József kifogásolta ezt a rendelkezést, mert ez odavezetne, hogy a főváros esetleg felelős vezető nélkül marad. Ő annak a híve, hogy ezt a rendelkezést teljesen hagyják el, a legrosszabb esetben azonban hajlandó ezt a jogot pusztán a polgármesterre szűkíteni. Platthy György ezt a rendelkezést olyan csodabogárnak tartja, hogy ezt a főügyésznek már észre kellett volna vennie, mert ennek igen messze kiható következményei vannak. Ez a pont t. i. nem a kormánytól, hanem a törvényhatóságtól függetleníti a polgármestert. Amíg a polgármester közigazgatási és minősített tisztviselő, addig nem tehető ki politikai befolyásoknak és nem adható meg neki az a jog, hogy ő maga állapítsa meg, mikor akar nyugdíjba menni. Márkus indítványához csatlakozott. Feleki Béla szerint e pontnak nincs oly jelentősége, amilyet az előtte szólók neki tulajdonítottak. Példákat hozott fel arra, hogy ez a rendelkezés épp az ellenkezőjét szolgálja annak, mint amitPlatthy György neki imputál. Szerinte a polgármesterre vonatkozólag a rendelkezésnek benn kell maradni és ily értelmű indítványt tesz. Eulenberg Salamon szintén ezt az álláspontot vallja, mert szinte elképzelhetetlen, hogy a törvényhatóság első tisztviselője oly könnyű módon hagyja el azt a díszes állást, amelyre őt a polgárság bizalma emelte. Feleki indítványához csatlakozott. Springer Ferenc szerint az intézkedésre semmi szükség nincs. A törlés mellett foglalt állást. Marker Aladár tanácsos-főjegyző reflexiói után Vaszilievits János elnöklő alpolgármester szólalt fel és kijelentette, hogy ő a maga személyét illetőleg helyesli, hogy a rendelkezést az alpolgármesterekre ne terjeszszék ki, de feltétlenül helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartja, hogy a polgármesterre nézve ez a rendelkezés igenis fennálljon, vagyis a polgármesternek adassák meg az a jog, hogy akkor menjen nyugdíjba, amikor akar. Vázsonyi Vilmos szintén azon az állásponton van, hogy a szakaszt törölni kell, mert amíg a polgármesteri állás minősített állás, vagyis tisztviselő, addig nem lehet kivételeket statuálni. A bizottság többsége a szakasz törlése mellett foglalt állást. A többi szakaszt, kisebb módosításoktól eltekintve, változatlanul fogadták el. Fontosabb módosítás csupán egy történt: Feleki Béla indítványára kimondották ugyanis, hogy azok részére, akik egyetemen szerzett diplomia alapján elfoglalt állásból lépnek a főváros szolgálatába, a közgyűlés a polgármester előterjesztésére biztosíthatja azt, hogy előbbi önállóan folytatott foglalkozásuk után legjölebb tizenöt évet beszámít a nyugdíjellátásba. — Bárczy István polgármester a Pedagógiai szemináriumban. Csütörtökön délután Bárczy István polgármester Déri Ferenc tanácsnok és Wolfner József bizottsági tag társaságában megjelent a Pedagógiai szemináriumban. A társaság három órán át időzött ott Végighallgatta dr Sebestyén Károly filozófiai, dr Weszely Ödön főigazgató, pedagógiai és dr Klupatity Jenő fizikai előadásait. Végül megtekintették a fizikai laboratóriumot és a gyermektanulmányi múzeumot. — Uj állások szervezése. A pénzügyi bizottság pénteken hozzájárult hat másodosztályú tisztiorvosi állás szervezéséhez, tizenöt kezelő főtiszti állásnak segédhivatali igazgatói állásra, való átszervezéséhez és ahhoz, hogy a közélelmezési osztály ügykörébe tartozó intézmények gépüzemei részére egy műszaki főtanácsosi állást szervezzenek. A közoktatásügyi osztály is több ideiglenes állás véglegessé való szervezésére tett javaslatot, amelyhez a közoktatásügyi bizottság legutóbb tartott ülésében hozzájárult és amelyet ma a pénzügyi bizottság is magáévá tett. Eszerint szerveznek a felső kereskedelmi iskoláknál egy igazgatói és tizenöt tanári, a felsőbb leányiskoláknál öt tanári, a polgári iskolásnál hét igazgatói és húsz tanítói és tanítónői, az elemi iskoláknál huszonöt igazgatói, az iskolai növénykertnél egy igazgatói állást. A szociálpolitikai ügyosztály javaslatára pedig az elemi iskoláknál tíz rajztanítási kötelezettséggel egybekötött tanítói, huszonkét énekszaktanítási kötelezettséggel egybekötött; a leánytanonc- és ismétlő iskoláknál való tanítási kötelezettséggel egybekötött tizenöt, a polgári iskolákhoz tizenhét rajz, ének és kézimunka, az iparrajziskolánál pedig egy tervező osztályvezető tanítói, illetve tanári állás tervezését határozták el. — Új locsoló kocsik. A köztisztasági bizottság pénteken délelőtt Rényi Dezső tanácsos elnöklésével ülést tartott. Előadó Brandt Lajos fogalmazó volt. Az elnöklő tanácsos üdvözölte a bizottságot újjáalakulása alkalmából és támogatását kérte, amiről a bizottság nevében dr Mezey Sándor biztosította az elnököt. A napirenden a negyven darab új locsoló kocsi szállítására kiirt árlejtés volt. A bizottság hosszas vita után, amelyben Klein Gyula, Weimesz Mariann, dr Mezey Sándor, Krakkauer Samu, Winter Lajos, Schreil János bizottsági tagok, továbbá Rényi Dezső elnöklő tanácsos és Baló Alfréd közisztasági igazgató vettek részt, elfogadta az ügyosztálynak a szállításra vonatkozó javaslatát. Az ülés ezzel véget ért. " - - Pesti Hírlap 1913. február 15., szombat. Katonai rovat. A tengerészeti parancsnok nyugalomba vonulása. Bécsből táviratozzék: Gróf Montecuccoli, a tengerészet parancsnoka, azt az elhatározását, hogy amint a hetven éves életkort eléri, nyugalomba vonul, fentartja. Montecuccoli e hó 22-én lesz hetven éves. Hír szerint helyettesének, Krnsti altengernagynak is az a szándéka, hogy nemsokára kilép a tényleges szolgálatból. Montecuccoli utódaként Hans Antal tengernagy flottafelügyelőt emlegetik. A tisztikar és az új nyugdíjtörvény. Az állami tisztviselők új nyugdíjtörvényének életbeléptetése óta a hadsereg tisztikara nyugtalansággal tárgyalja azokat a szembetűnő különbségeket, melyek a katonai nyugdíjellátás és az államhivatalnokok új nyugdíjtörvénye között van, ez utóbbiak előnyére. Igaz ugyan, hogy a katonatisztek fizetése aránylag jobbnak mondható, mint a civi hivatalnokoké, azonban a nyugdíjellátás lényegesen rosszabb, így egy százados húsz évi szolgálat után 1800 korona nyugdíjban részesül, míg az ugyanilyen fizetésű államhivatalnok 3120 korona nyugdíjat kap, ha húsz évi szolgálat után nyugtomba megy. A két nyugdíjtörvény közötti különbség, a függetlenségi párt szakértői már a nyugdíjavaslat benyújtása idején figyelmesek lettek és tervben is volt, hogy a javaslat tárgyalásánál felhívják arra a kormány figyelmét. A nyugdíjavaslatot azonban a munkapárt- fiókparlament egyedül intézte el s igy a katonatiszteik méltányos kielégítésére senki sem gondolt. A katonatisztek ugyanis nem szavaznak és Tisza István javaslata sem szánt nekik választójogot. A tengerészeti főparancsnok Fiuméban, Gróf Montecuccoli tengerészeti főparancsnok a déli vasút gyorsvonatával pénteken délelőtt felesége és családja kíséretében Fiuméba érkezett. A pályaudvarról a Molo Adamich mellett horgonyzó Lacroma haditengerészeti yachtra szállt, ahol fiumei időzése alatt lakik. Montecuccoli látogatást tett gróf Wickenburg István fiumei kormányzónál, majd a Danubius hajógyárba ment, ahol megtekintette a szombaton vízrebocsátandő Novara hajót, majd a haditengerészeti akadémiát látogatta meg. Este a kormányzó és a felesége családias jellegű vacsorát adtak Montecuccoli és családja tiszteletére. Az osztrák légiflotta védnöke. Az a bizottság, amely az osztrák légi flotta létesítése végett