Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-18 / 42. szám
* 1913. február 18., kedd. Pesti Hírlap kir. operaházban csakis mint — énekhurorista szerepelhetne. — A közönség is ilyen véleménynek adott kifejezést; annál szívélyesebben tapsolt Langaard asszony kiváló Aidájának, Fodor Aranka meleghangú és drámai erejű Amneriszének, valamint Rózsa énekben és játékban egyaránt kitűnő Amonaszojának is. * (Aranyeső.) Idei szezonjának tizenharmadik újdonságát hozza színre a Népopera és annak a nagy munkának, amelyet ez a műsor igényelt, a legjavát kívánja adni a közönség számára, mert két magyar szerző darabját, Bélái—Zerkowitz „Arabiyese“-jét szolgálja. A Bélái végtelenül vidám és fordulatos szövegkönyve Budapestről, egy tönkrement fiatal gróf legénylakásából Monte Carlóba vezet, Zerkovitz pedig, akinek népszerű nótáit tudvalevőleg sok tízezer példányban kapkodja szét a közönség azzal az igyekezettel komponálta meg az „Aranyeső“-t, hogy annak minden száma ilyen slágerré váljék. Az Aranyesőt Feseler Géza dirigálja és Szoyer Ilona (egy menetjegyirodás leány) és Berki Lili (milliárdos amerikai miss) mellett Pázmán, Balog Baske, Hajnal Hajnalka, Újvári, Marosffy, Hobbi, Mátrai, Pajor a főszereplők. * (Népopera.) Nevezetes újítással, új és mindenképen elismerésre méltó kulturális intézménynyel gyarapította ismét a Népopera buzgó vezetősége eddigi érdemeit: hétfőn este nagyszabású Wagner-hangversenyt rendezett, olcsó helyárak mellett, a zenekedvelő közönség szélesebb rétegei számára, a Wagner-emlékünnepélyeknek mintegy epilógusa gyanánt. A hangversenyben közreműködött a Népopera jeles zenekara és néhány magánénekese; karmester pedig dr Dahn- Speyer Rudolf volt, egy jelenleg német földön működő, de anyja révén magyar származású dirigens. A hangverseny jegyeinek legnagyobb része elővételben kelt el és a színház óriási nézőtere zsúfolásig megtelt díszes, előkelő közönséggel, (melynek soraiban sok katonatisztet is láttunk) ; ez az elite hallgatóság pedig egész este sarvélyes ovációkkal adózott a közreműködőknek és a vezénylő karmesternek egyaránt. Cohn-Speyer érdekes dirigens; szép és kifejező gesztusa erősen emlékeztet Nikisekre, akinek növendéke volt; másrészt szuverén biztonsága és meglepő rutinja jó színházi karmester-praxisra vall (a kieli színháznak és a hamburgi operaháznak volt karmestere, jelenleg pedig a charlottenburgi operaháznál működik, a berlini Scharvenka-konzervatóriumnak tanára és a berlini Opernvereinnak egyik elöljárója stb.) De másrészt erős egyéniséget árul el nagyszabású stílusa, érdekes felfogása és gondos nüanszírozása. A Rionzi és a Bolygó hollandi, továbbá a Tannhäuser és a Lohengrin nyitányát adta elő, nemkülönben a Mesterdalnokok előjátékát és a harmadik felvonás élőzenéjét, befejezte pedig a Lohengrin nászzenéjével a műsort — (melyből a Trisztán, a tetralógia és a Parsifal technikai okokból eleve ki volt zárva, illetve későbbre marad), és mindegyik előadásával zajos tetszést, mindenképen kiérdemelt elismerést aratott. A zenekari számok közt a Népopera három fiatal művésze énekelt: Bihar kiváló ízléssel adta elő az őrgróf dikcióját a Tannhtoserből. Gábor szép, nemes hanggal és meleg érzéssel énekelte Wolfram románcát és Pogány viharostapsot aratott Stolzingi Walther versenydalának, valamint a Grálról szóló elbeszélésnek stílszerű, nobilis előadásával. Mind a három hozzájárult a sikerült, mindenképen magas nívójú hangverseny fényes művészi sikeréhez. Csak még a teljesség kedvéért említjük, hogy Gábornak a közönség zajos, lelkes tapsaira meg kellett ismételnie az Estcsillag románcot — valamint hogy a zenekarnak kétszer is kellett eljátszani a Lohengrinelőjátékot és hogy másodszor még szebben játszották, mint első tízben. * (Az elnökné) vasárnapi előadása előtt is igen sokan voltak, akik hiába ostromolták jegyért a pénztárt, évek óta nem volt ily kacagtató újdonsága a Vígszínháznak, ami a bravúros előadásban nagyszerűen érvényesül. Az ál-törvényszéki elnökné szerepében Gazsi Mariska művészi pályájának egyik legnagyobb sikerét aratja, míg Haraszthy Hermin az igazi elnöknél avatja kacagtató figurává, az elnök szerepében pedig Hegedüs Gyula kelti a legosztatlanabb hódolatra a közönséget. A viharos derültségben nagy része van Tanay Frigyes miniszterének is, valamint fő részesei a sikernek Molnár Aranka, Moday Margit, Romlás Ilka, Tapolczai, Sarkadi és Zátony. Kedden a szenzációs Szomory-darabot, a Bellát, ismétlik Varsányi Irénnek graciózus alakításában. Itt említjük meg, hogy vasárnapi számunknak az a közleménye, mintha a Vígszínház a most jövő vasárnap délután az Ostromot adná, téves színre ugyanis ezen a délutánon a Tatárjárás, Bakonyi Károly és Kálmán Imre világhírű operetteje kerül. * (A nagy sikerrel felújított Faustot kedden három vendéggel hozza színre a Népopera. Margaréta Svardström Valborg, Faust Seidler Pál, a wiesbadeni opera művésze, Mefisztó Zádor Dezső kamaraénekes lesz. Az előadás 7 órakor kezdődik. Csütörtökön a Carment adják, Gutherl-Schoder asszony, Seidler Pál és Zádor Dezső felléptével. * (Bella — Debella.) Szomori Dezső nagysikerű darabjának, Bellának, már megszületett a paródiája. Ezt a kacagtatóan pikáns blöfföl ma, kedden, este mutatja be a Ferenczy kabaré az ő nagy sikert ígérő új műsorával együtt, amely szinte túl van zsúfolva az aktuális tréfák, kuplók és ellenállhatatlanul kacagtató bohózatok egész sorával. Ferenczy új szólószámai, Ötvös Jenny fess footbal-tánckupléja, Várady Elza pikáns szólói, Gelléri (Reich) Ilonka első debütje, Iiadós Sándor bemutatkozása, a szép Bethlen Mariska virágáruslány-piécéje, Marosi Adél fenomenális Jászai-utánzata, mind eseményszerű számai a műsornak. Molnár Ferenc új színpadi jelenete, A katona, Lipthay Imre két pompás bohózata szintén erősségei a Ferenczy kabaré mai új műsorának, amely iránt teljes az érdeklődés. * (Az Uránia-színházban) Győry Lóránt Az Anyaföld című darabjának bemutatóját e hó 21-re tűzte ki az igazgatóság. Az érdekes darabból most folynak az utolsó próbák. * (A debreceni színház válsága.) Békéssy Gyula, akit Zilahy után Debrecen város megbízott a színház vezetésével, hétfőn visszalépett. Helyére Irmay Bélát, nevezték ki igazgatónak. Valószínű, hogy a napokban kihirdetik a pályázatot a színházra, négy évi időtartamra, ez idei október elsejétől. Beöthy László tervezetének egyre több a hive. * (Színész-jubileum.) Székesfehérvárról Írják: Déry Béla jellemszínészt, Szalkay Lajos társulatának érdemes tagját, 30 éves színészi működése alkalmából meleg ünneplésben részesítette Székesfehérvár közönsége. Déry Béla 1883-ban kezdte pályáját és húsz esztendővel ezelőtt került Székesfehérvárra Veszprémy Jenő társulatához s azóta minden esztendőben viszont látta őt Székesfehérvár közönsége mert szerződése mindig a székesfehérvári társulathoz kötötte. A jubiláris estén Déry egyik legkiválóbb szerepét, az Arany ember címszerepét, játszotta. A színház zsúfolásig megtelt közönséggel, mely elhalmozta őt a szeretet és elismerés minden jelével. * (Egy francia államtitkár levele.) A francia kultuszminisztérium szépművészeti osztályának vezetője, Léon Bérard államtitkár, abból az alkalomból, hogy a Nemzeti színház előadta Le conte de Lisle tragédiáját, az Ervinyseket, levelet intézett a darab fordítójához, Ivánfi Jenőhöz, amelyben többes között ezeket úja: „Legyenek meggyőződve, hogy mi mindig a legélénkebb érdeklődéssel és a legmélyebb rokonszenvvel kísérjük a magyar Nemzeti színháznak azt a törekvését, hogy színpadján, a magyar közönség körében a francia irodalom legtisztább remekműveit terjeszti. Konklúziója az, hogy a magyarság jövőjét illetőleg komoly aggodalomra nincs ok, de ügyelni kell, hogy a nyugodt fejlődés a jövőre is biztosítva legyen és a nemzet életbevágó kérdései elsősorban a magyarság érdekeinek, a magyar hegemónia biztosításának szem előtt tartásával oldassanak meg. Ajtay József miniszteri titkár azt fejtegette, hogy a nemzetiségekkel szemben nem szabad túl szigorú politikát követnünk, mert ez reakciót szül, de nem szabad engedékenyeknek sem lennünk abban az irányban, hogy a nemzetiségeknek mint egészeknek adjunk engedményeket. A fő az, hogy társadalom és kormány összefogva határozott politikát folytasson az egységes magyar állam további kiépítése irányában. A két előadó tanulságos fejtegetéseiért Széll K. meleg köszönetet mondott. Gaál Jenő Kálmán meleg köszönetet mondott. Gaál Jenő ezután felolvasta Jankó Ágost torontálmegyei alispánnak beküldött véleményét, amely a megyéjében tett tapasztalatokról számol be. Még Balás Károly jogakadémiai tanár véleményét olvasta fel, aki a nemzetiségi törekvések irredentista jellegében lát veszedelmet. A gazdasági önrendelkezés a magyarság erősítésének fő eszköze. Az értekezlet folytatását kedd délutánra halasztották. Széll Kálmán elnöknek Gaál Jenő mondott köszönetet részvételéért. — A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület közgyűlése. A Lórántffy Zsuzsanna Egyesület, amelyne ttgjai a református társadalom előkelő mágnáshölgyei, már huszonegy esztendő óta eredményes céldásos működést fejt ki. Az egyesület csendes munkával igyekszik eszményképének, a jótékonyságáért örök emlékezetű Lorántffy Zsuzsannának nyomdokait követni. Ezért nemcsan itt a fővárosban, hanem a vidéken is fiókegyesületei által a szegényügyi nyilvántartó hivatal segédkezése mellett a szegényeket meleg ruhával, élelmiszerekel és pénzbeli adománynyal segíti, a gyermekeket vasárnapi iskolába gyűjti és vallásos oktatásban részesíti. Különösen a kültelken van sok hallgatója a vasárnapi iskolának. Az egyesület múlt évi kiadása különböző jótékony célokra összesen 75.405 korona 63 fillér volt, bevétele az adományokkal és alapítványokkal együtt 84 554 korona 49 filér, pénztári maradványa tehát 9148 korona 80 fillér, amelylyel együtt az egyesület vagyona 230.113 korona 64 fillérre emelkedett. Az egyesületnek vasárnapi Közgyűlésén a tisztikarba megválasztottak: elnöknek: Szilassy Aladárné, másodelnökök: báró Radvánszky Gézáné és gróf Tisza Istvánná, pénztáros: Szőts Farkasné, titkár: Szalay Teréz, ellenőr: Nagy Dezső, jogtanácsos: dr Karátsonyi Jenő, missziós lelkész: Böszörményi Jenő. — A Magyar Társadalomtudományi Egyesület Széchenyi-ciklusa vasárnap véget ért. A záró- előadást Berzeviczy Albert akadályoztatása folytán Gaal Jenő, a tudományos akadémia tagja, tartotta meg, „Széchenyi társadalmi politikája“ címen, kiemelvén, hogy Széchenyi mint társadalmi politika volt a legnagyobb. Az előadást a nagyszámú előkelő közönség élvezettel hallgatta és az előadót lelkesen megéljenezte. A Művészet és Művelődés Magyar Nőp Köre Royal-szállóbeli klubhelyiségében sikerül zeneestélyt rendezett. Komáromi Kncz Endre művészi hegedű játékával, Feldmann Herta finom énekelőadásával, Urbányi Anikó igen ügyes zongorajátékával és Osváth Eszter hangulatos, szép költeményeinek felolvasásával gyönyörködtette a nagyszámú, előkelő közönséget. E hó 38-án, kedden Kuliffay Izabella rendezi a zeneestélyt, amebnek műsora: Brahms, Scherzo és Chopin. Nocturne és Grandevaise-at zongorán előadja: Hevesi Erzsébet, Brahms, Csiky János és Kurucz János dalait énekli Sziráky Dóra. — A Magyar Turista Egyesület folyó hó 18-án, kedden, este 6 és 9 órakor felolvasó-estélyt rendez a Sándor-utcai régi országház nagytermében. Ezúttal Lévay István felsőkereskedelmi iskolai igazgató tart vetített képek bemutatásával előadást. — Az Országos Népoktató Egyesület (Budapesti Népoktatási Kör) a M. Tud. Akadémia Kistermében 1913 február 20-án d. u. 5 órakor választmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Beszámoló a tanfolyamok eddigi működéséről. 2. A tanfolyamok egy részének bezárása. 3. Az uj tagok s a beérkezett adományok bejelentése. 4. Esetleges indítványok. Egyletek és intézetek. — A nemzetiségi kérdés. A Magyar Társadalomtudományi Egyesület a nemzetiségi kérdés megbeszélésére értekezletet tartott hétfőn délután. Dr Gaál Jenő főrendiházi tag, az egyesület igazgatója nyitotta meg az értekezletet és felkérte Széll Kálmán belső titkos tanácsost az értekezlet bevezetésére. Széll Kálmán hangoztatta, hogy ebben az országban minden magyar politikus egyetért abban a meggyőződésben, hogy ennek az országnak egységes nemzeti országnak kell lenni. Az ország magyar jellegének megóvásáért dolgoznia kell a társadalomnak is, mert a társadalmi tevékenység istápja az állam tevékenységének. Nekünk törvényes jogunk, ősi jogunk, hogy ezt az országot magyarnak tartsuk meg. Ez nem jelenti a nemzetiségek elnyomását, mert szabad fejlődésük biztosítva van, ha magukat magyar embereknek, a magyar nemzet tagjainak tartják és ennek következményeit le is vonják. Örömmel üdvözli az értekezletre egybejötteket, akik komoly, becsülésre méltó munkát teljesítenek. Az első előadó Kovács Alajos miniszteri titkár volt, akil a nemzetiségi kérdést a statisztikai tudomány alapján világította meg a legújabb népszámlálás eredményei szerint. A Tudomány. * (A Magyar Nyelvtudományi Társasági hó 18-án délután két órakor a Magyar Tud. Akadémia heci üléstermében felolvasó-ülést tart, amelynek tárgya: Gombócz Zoltán: A finn-magyarság legrégibb jövevényszavai. Az ülés előtt fél hat emkor választmányi ülés lesz. ?