Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-18 / 42. szám

* 1913. február 18., kedd. Pesti Hírlap kir. operaházban csakis mint — énekhur­orista szerepelhetne. — A közönség is ilyen vélemény­nek adott kifejezést; annál szívélyesebben tap­solt Langaard asszony kiváló Aidájának, Fodor Aranka meleghangú és drámai erejű Amneriszé­­nek, valamint Rózsa énekben és játékban egy­aránt kitűnő Amonaszojának is. * (Aranyeső.) Idei szezonjának tizenharma­dik újdonságát hozza színre a Népopera és an­nak a nagy munkának, amelyet ez a műsor igé­nyelt, a legjavát kívánja adni a közönség számá­ra, mert két magyar szerző darabját, Bélái—Zer­­kowitz „Arabiyese“-jét szolgálja. A Bélái vég­telenül vidám és fordulatos szövegkönyve Buda­pestről, egy tönkrement fiatal gróf legénylakásá­­ból Monte Carlóba vezet, Zerkovitz pedig, aki­nek népszerű nótáit tudvalevőleg sok tízezer pél­dányban kapkodja szét a közönség azzal az igyekezettel komponálta meg az „Aranyeső“-t, hogy annak minden száma ilyen slágerré váljék. Az Aranyesőt Feseler Géza dirigálja és Szoyer Ilona (egy menetjegyirodás leány) és Berki Lili (milliárdos amerikai miss) mellett Pázmán, Ba­log Baske, Hajnal Hajnalk­a, Újvári, Marosffy, Hob­bi, Mátrai, Pajor a főszereplők. * (Népopera.) Nevezetes újítással, új és min­­denképen elismerésre méltó kulturális intézmény­­nyel gyarapította ismét a Népopera buzgó veze­tősége eddigi érdemeit: hétfőn este nagyszabású W­agner-hangversenyt rendezett, olcsó helyárak mellett, a zenekedvelő közönség szélesebb réte­gei számára, a Wagner-emlékü­nnepélyeknek mintegy epilógusa gyanánt. A hangversenyben közreműködött a Népopera jeles zenekara és néhány magánénekese; karmester pedig dr Dahn- Speyer Rudolf volt, egy jelenleg német földön működő, de anyja révén magyar származású di­rigens. A hangverseny jegyeinek legnagyobb ré­sze elővételben kelt el és a színház óriási néző­tere zsúfolásig megtelt díszes, előkelő közönség­gel, (melynek soraiban sok katonatisztet is lát­tunk) ; ez az elite hallgatóság pedig egész este sarvélyes ovációkkal adózott a közreműködők­nek és a vezénylő karmesternek egyaránt.­­ Cohn-Speyer érdekes dirigens; szép és kifejező gesztusa erősen emlékeztet Nikisekre, akinek nö­vendéke volt; másrészt szuverén biztonsága és meglepő rutinja jó színházi karmester-praxisra vall (a kieli színháznak és a hamburgi opera­háznak volt karmestere, jelenleg pedig a char­­lottenburgi operaháznál működik, a berlini Scharvenka-konzervatóriumnak tanára és a ber­lini Opernvereinnak egyik elöljárója stb.) De másrészt erős egyéniséget árul el nagyszabású stílusa, érdekes felfogása és gondos nüanszíro­­zása. A Rionzi és a Bolygó hollandi, továbbá a Tannhäuser és a Lohengrin nyitányát adta elő, nemkülönben a Mesterdalnokok előjátékát és a harmadik felvonás élőzenéjét, befejezte pedig a Lohengrin nászzenéjével a műsort — (melyből a Trisztán, a tetralógia és a Parsifal technikai okokból eleve ki volt zárva, illetve későbbre ma­rad), és mindegyik előadásával zajos tetszést, mindenképen kiérdemelt elismerést aratott.­­ A zenekari számok közt a Népopera három fiatal művésze énekelt: Bihar kiváló ízléssel adta elő az őrgróf dikcióját a Tannhtoserből. Gábor szép, nemes hanggal és meleg érzéssel énekelte Wolfram románcát és Pogány viharos­­tapsot aratott Stolzingi Walther versenydalának, vala­mint a Grálról szóló elbeszélésnek stílszerű, no­bilis előadásával. Mind a három hozzájárult a sikerült, mindenképen magas nívójú hangverseny fényes művészi sikeréhez. Csak még a teljesség kedvéért említjük, hogy Gábornak a közönség zajos, lelkes tapsaira meg kellett ismételnie az Estcsillag románcot — valamint hogy a zene­karnak kétszer is kellett eljátszani a Lohengrin­­előjátékot és hogy másodszor még szebben ját­szották, mint első tízben. * (Az elnökné) vasárnapi előadása előtt is igen sokan voltak­, akik hiába ostromolták jegy­ért a pénztárt, évek óta nem volt ily kacagtató újdonsága a Vígszínháznak, ami a bravúros elő­adásban nagyszerűen érvényesül. Az ál-törvény­­széki elnökné szerepében Gazsi Mariska művészi pályájának egyik legnagyobb sikerét aratja, míg Haraszthy Hermin az igazi elnöknél avatja ka­cagtató figurává, az elnök szerepében pedig Hegedüs Gyula kelti a legosztatlanabb hódolat­ra a közönséget. A viharos derültségben nagy része van Tanay Frigyes miniszterének is, vala­mint fő részesei a sikernek Molnár Aranka, Mo­day Margit, Romlás Ilka, Tapolczai, Sarkadi és Zátony.­­ Kedden a szenzációs Szomory-dara­bot, a Bellát, ismétlik Varsányi Irénnek gració­­zus alakításában. Itt említjük meg, hogy vasárnapi számunk­nak az a közleménye, mintha a Vígszínház a most jövő vasárnap délután az Ostromot adná, téves­ színre ugyanis ezen a délutánon a Tatár­járás, Bakonyi Károly és Kálmán Imre világhírű operetteje kerül. * (A nagy sikerrel felújított Faustot­ ked­den három vendéggel hozza színre a Népopera. Margaréta Svardström Valborg, Faust Seidler Pál, a wiesbadeni opera művésze, Mefisztó Zá­­dor Dezső kamaraénekes lesz. Az előadás 7 óra­kor kezdődik. Csütörtökön a Carment adják, Gutherl-Schoder asszony, Seidler Pál és Zádor Dezső felléptével. * (Bella — Debella.) Szomori Dezső nagysi­kerű darabjának, Bellának, már megszületett a paródiája. Ezt a kacagtatóan pikáns blöfföl ma, kedden, este mutatja be a Ferenczy kabaré az ő nagy sikert ígérő új műsorával együtt, amely szinte túl van zsúfolva az aktuális tréfák, kup­lók és ellenállhatatlanul kacagtató bohózatok egész sorával. Ferenczy új szólószámai, Ötvös Jenny fess footbal-tánckupléja, Várady Elza pikáns szólói, Gelléri (Reich) Ilonka első de­­bütje, Iiadó­s Sándor bemutatkozása, a szép Bethlen Mariska virágáruslány-piécéje, Marosi Adél fenomenális Jászai-utánzata,­­ mind ese­ményszerű számai a műsornak. Molnár Ferenc új színpadi jelenete, A katona, Lipthay Imre két pompás bohózata szintén erősségei a Ferenczy kabaré mai új műsorának, amely iránt teljes az érdeklődés. * (Az Uránia-színházban) Győry Lóránt Az Anyaf­öld című darabjának bemutatóját e hó 21-re tűzte ki az igazgatóság. Az érdekes darabból most folynak az utolsó próbák. * (A debreceni színház válsága.) Békéssy Gyula, akit Zilahy után Debrecen város megbízott a színház vezetésével, hétfőn visszalépett. Helyére Irmay Bélát, nevezték ki igazgatónak. Valószínű, hogy a napokban kihirdetik a pályázatot a színház­ra, négy évi időtartamra, ez idei október elsejétől. Beöthy László tervezetének egyre több a hive. * (Színész-jubileum.) Székesfehérvárról Ír­ják: Déry Béla jellemszínészt, Szalkay Lajos tár­sulatának érdemes tagját, 30 éves színészi műkö­dése alkalmából meleg ünneplésben részesítette Székesfehérvár közönsége. Déry Béla 1883-ban kezdte pályáját és húsz esztendővel ezelőtt került Székesfehérvárra Veszprémy Jenő társulatához s azóta minden esztendőben viszont látta őt Székes­­fehérvár közönsége mert szerződése mindig a székesfehérvári társulathoz kötötte. A jubiláris estén Déry egyik legkiválóbb szerepét, az Arany ember címszerepét, játszotta. A színház zsúfolásig megtelt közönséggel, mely elhalmozta őt a szeretet és elismerés minden jelével. * (Egy francia államtitkár levele.) A francia kultuszminisztérium szépművészeti osztályának ve­zetője, Léon Bérard államtitkár, abból az alkalom­ból, hogy a Nemzeti színház előadta Le conte de Lisle tragédiáját, az Ervinyseket, levelet intézett a darab fordítójához, Ivánfi Jenőhöz, amelyben többes­ között ezeket úja: „Legyenek meggyőződve, hogy mi min­dig a legélénkebb érdeklődéssel és a legmélyebb rokonszenvvel kísérjük a magyar Nemzeti szín­háznak azt a törekvését, hogy színpadján, a magyar közönség körében a francia irodalom legtisztább remekműveit terjeszti. Konklúziója az, hogy a magyarság jövőjét ille­tőleg komoly aggodalomra nincs ok, de ügyelni kell, hogy a nyugodt fejlődés a jövőre is bizto­­sítva legyen és a nemzet életbevágó kérdései elsősorban a magyarság érdekeinek, a magyar hegemónia biztosításának szem előtt tartásával oldassanak meg. Ajtay József miniszteri titkár azt fejtegette, hogy a nemzetiségekkel szemben nem szabad túl szigorú politikát követnünk, mert ez reakciót szül, de nem szabad engedékenyek­nek sem lennünk abban az irányban, hogy a nemzetiségeknek mint egészeknek adjunk enged­ményeket. A fő az, hogy társadalom és kormány összefogva határozott politikát folytasson az egységes magyar állam további kiépítése irá­nyában. A két előadó tanulságos fejtegetéseiért Széll K. meleg köszönetet mondott. Gaál Jenő Kálmán meleg köszönetet mondott. Gaál Jenő ezután felolvasta Jankó Ágost torontálmegyei alispánnak beküldött véleményét, amely a me­gyéjében tett tapasztalatokról számol be. Még Balás Károly jogakadémiai tanár véleményét olvasta fel, aki a nemzetiségi törekvések irre­­dentista jellegében lát veszedelmet. A gazdasági önrendelkezés a magyarság erősítésének fő esz­köze. Az értekezlet folytatását kedd délutánra halasztották. Széll Kálmán elnöknek Gaál Jenő mondott köszönetet részvételéért. — A Lorántffy Zsuzsanna Egyesület közgyű­lése. A Lórántffy Zsuzsanna Egyesület, amelyne t­­tgjai a református társadalom előkelő m­ágnáshöl­gyei, már huszonegy esztendő óta eredményes c­­éldásos működést fejt ki. Az egyesület csendes munkával igyekszik eszményképének, a jótékony­ságáért örök emlékezetű Lorántffy Zsuzsannának­ nyomdokait követni. Ezért nemcsan itt a főváros­ban, hanem a vidéken is fiókegyesületei által a szegényügyi nyilvántartó hivatal segédkezése mel­lett a szegényeket meleg ruhával, élelmiszerekel és pénzbeli adománynyal segíti, a gyermekeket va­sárnapi iskolába gyűjti és vallásos oktatásban ré­szesíti. Különösen a kültelken van sok hallgatója a vasárnapi iskolának. Az egyesület múlt évi ki­adása különböző jótékony célokra összesen 75.405 korona 63 fillér volt, bevétele az adományokkal és alapítványokkal együtt 84 554 korona 49 filér, pénztári maradványa tehát 9148 korona 80 fillér, amelylyel együtt az egyesület vagyona 230.113 korona 64 fillérre emelkedett. Az egyesületnek vasárnapi Közgyűlésén a tisztikarba megválasztot­tak: elnöknek: Szilassy Aladárné, másodelnökök: báró Radvánszky Gézáné és gróf Tisza Istvánná, pénztáros: Szőts Farkasné, titkár: Szalay Teréz, ellenőr: Nagy Dezső, jogtanácsos: dr Karátsonyi Jenő, missziós lelkész: Böszörményi Jenő. —­ A Magyar Társadalomtudományi Egyesü­let Széchenyi-ciklusa vasárnap véget ért. A záró-­ előadást Berzeviczy Albert akadályoztatása folytán Gaal Jenő, a tudományos akadémia tagja, tartotta meg, „Széchenyi társadalmi politikája“ címen, ki­emelvén, hogy Széchenyi mint társadalmi politika­ volt a legnagyobb. Az előadást a nagyszámú előkelő közönség élvezettel hallgatta és az előadót lelkesen megéljenezte.­­ A Művészet és Művelődés Magyar Nőp Köre Royal-szállóbeli klubhelyiségében sikerül zeneestélyt rendezett. Komáromi Kncz Endre mű­vészi hegedű játékával, Feldmann Herta finom énekelőadásával, Urbányi Anikó igen ügyes zon­gorajátékával és Osváth Eszter hangulatos, szép költeményeinek felolvasásával gyönyörködtette a nagyszámú, előkelő közönséget. E hó 38-án, ked­den Kuliffay Izabella rendezi a zeneestélyt, ameb­­­nek műsora: Brahms, Scherzo és Chopin. Noctur­ne és Grandevaise-at zongorán előadja: Hevesi Erzsébet, Brahms, Csiky János és Kurucz János dalait énekli Sziráky Dóra. — A Magyar Turista Egyesület folyó hó 18-án, kedden, este 6 és 9 órakor felolvasó-estélyt rendez a Sándor-utcai régi országház nagytermé­ben. Ezúttal Lévay István felsőkereskedelmi isko­lai igazgató tart vetített képek bemutatásával elő­adást. — Az Országos Népoktató Egyesület (Buda­pesti Népoktatási Kör) a M. Tud. Akadémia Kis­termében 1913 február 20-án d. u. 5 órakor vá­lasztmányi ülést tart, melynek tárgyai: 1. Beszá­moló a tanfolyamok eddigi működéséről. 2. A tan­folyamok egy részének bezárása. 3. Az uj tagok s a beérkezett adományok bejelentése. 4. Esetleges indítványok. Egyletek és intézetek. — A nemzetiségi kérdés. A Magyar Társa­dalomtudományi Egyesület a nemzetiségi kérdés megbeszélésére értekezletet tartott hétfőn dél­után. Dr Gaál Jenő főrendiházi tag, az egyesü­let igazgatója nyitotta meg az értekezletet és fel­kérte Széll Kálmán belső titkos tanácsost az ér­tekezlet bevezetésére. Széll Kálmán hangoztatta, hogy ebben az országban minden magyar politi­kus egyetért abban a meggyőződésben, hogy en­nek az országnak egységes nemzeti országnak kell lenni. Az ország magyar jellegének meg­óvásáért dolgoznia kell a társadalomnak is, mert a társadalmi tevékenység istápja az állam tevé­kenységének. Nekünk törvényes jogunk, ősi jo­gunk, hogy ezt az országot magyarnak tartsuk meg. Ez nem jelenti a nemzetiségek elnyomását, mert szabad fejlődésük biztosítva van, ha magu­kat magyar embereknek, a magyar nemzet tag­jainak tartják és ennek következményeit le is vonják. Örömmel üdvözli az értekezletre egybe­­jötteket, akik komoly, becsülésre méltó munkát teljesítenek. Az első előadó Kovács Alajos mi­niszteri titkár volt, akil a nemzetiségi kérdést a statisztikai tudomány alapján világította meg a legújabb népszámlálás eredményei szerint. A Tudomány. * (A Magyar Nyelvtudományi Társasági hó 18-án délután két órakor a Magyar Tud. Aka­démia heci üléstermében felolvasó-ülést tart, amelynek tárgya: Gombócz Zoltán: A finn-ma­gyarság legrégibb jövevény­szavai. Az ülés előtt fél hat emkor választmányi ülés lesz. ?

Next