Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-20 / 44. szám
1913. február 20., csütörtök. ___ Pesti Hírlap______ ipari élet majdnem minden ágát ölelte fel. Az iparfejlesztés rögös útján egyike volt azoknak, akik a legnagyobb tehetséggel és fáradhatatlan odaadással mily nagy alkotásokat lehet létesíteni. Hogy mit vesztett benne szövetségünk, azt önök előtt, tisztelt uraim, ecsetelni nem kell. Az ő agyában fogamzott meg először szövetségünk megteremtésének eszméje. Tizenegy év múlt el azóta, hogy először gyülekeztünk össze az eszme megvalósítására és ez idő alatt a legnagyobb ragaszkodással és szeretettel csüngött szövetségünk fejlődésén és minden sikerén. Benne látta megtestesítve a magyar gyáripar erejét, jelenét és jövőjét. Nem tudok mégha. *at*ozni azzal a gondolattal, hogy a szék, amely mellettem van s amelyről annyiszor örvendeztetett meg szellemének szikráival, ezentúl üresen marad s nem halljuk az ő gyakran kritizáló, da mindig buzdító szavait. Ilyen férfiak, mint a megboldogult, hozták létre Nyugat-Európa nagy iparát. Sajnos, nálunk még kevesen vannak, akik egész életüket, vagyonukat az iparfejlesztés szolgálatába állítják és nem riadnak vissza semmiféle nehézségtől, semmiféle kockázattól, hogy valamit alkossanak. Életének és sikereinek tetőpontján ragadta el a kérlelhetetlen halál, amikor szellemével és munkaerejével még sokat használhatott volna nemcsak szövetségünknek, de az egész ország közgazdaságának. Az elnök indítványára az igazgatóság elhatározta, hogy báró Hatvany-Deutsch Sándor haláláról külön gyászjelentést ad ki, a szövetség tagjai testületileg vesznek részt a temetésen, ahol a koporsó mellett Hegedűs Lóránt, a szövetség alelnöke, mond gyászbeszédet. A szövetség a gyászoló családhoz részvétiratot intéz, a ravatalra koszorút helyez és díszterme számára megfesteti a megboldogult arcképét. Szerdán este rendkívüli választmányi ülést tartott a Magyar Unió Club is, amelynek báró Hatvany-Deutsch Sándor alapítója és egyik elnöke volt. Báró Hatvany-Deutsch Sándor özvegyéhez szerdán a következő távirat érkezett: József főherceg ur és Auguszta föhercegasszony ő cs. és kir. fenségeik Méltóságod férje elhunyta alkalmából legőszintébb és legmélyebb részvétüket kifejezni méltóztattak. Gróf Szapáry főudvarmester. Ezenkívül kondoleáltak: Lukács László miniszterelnök, Sieghardt v. b. t. t., báró Radvánszky Béla koronaőr, Széll Kálmán v. b. t. t., Friedtaender-Fauld titkos tanácsos (Berlin), gróf Zichy Aladár, báró Liebig Tivadar, gróf Zichy Andor, báró Haupt-Stummer Ipót és az ipari és pénzügyi világ számos előkelő tagja. Életrajza: Báró Hatvany-Deutsch Sándor 1862-ben ,Aradon született. Ez idő szerint legidősebb tagja volt a köztiszteletben álló báró Hatvany-Deutschcsaládnak. Már kora ifjúságában a kereskedelmi pályára készült, tanulmányai befejeztével első berlini és párisi pénzintézeteknél működött, hol a kereskedelmi és pénzügyi tudomány minden ágában kiterjedt ismeretekre tett szert. Óriási tettvágygyal tért vissza hazájába s 1873-ban beltagja lett a nagyatyja által 1822-ben alapított „Deutsch lg. és Fia“ cégnek. Fölismerte már akkortájt, hogy Magyarország gazdasági élete nem maradhat meg egyoldalúan a földművelés körében, hanem hogy legalább azokat az iparágakat is fejleszteni kell, melyek a mezőgazdasággal silyos kapcsolatban állnak. Önbizalommal, merész bátorsággal és szakavatottan látott hozzá a munkához. Noha néhány évtizeddel ezelőtt Magyarországon még hiányzott a sikeres ipari tevékenységnek legfőbb előfeltétele, a szakképzettség, a vállalkozó szellem bátor elhatározásával fogott hozzá az akkor fölötte válságos helyzetbe jutott magyar cukoripar restaurálásához. Akkoriban egy nemzetközi válság alapjaiban ingatta meg a cukortermelést Európa legtöbb országában. Magyarország, melynek ipara egyébként alig volt számottevő, a válságba belesodortatott s az akkori legnagyobb magyar cukorgyár, a nagysurányi 1880. körül fizetési zavarokba került, úgy, hogy üzemét kénytelen volt megszüntetni. Báró Hatvany-Deutsch Sándor a szakférfiaknak csaknem egyhangú tanácsa ellenére, rábírta a tőle vezetett kereskedelmi házat, hogy több más céggel szövetkezve, a válságba jutott vállalatot megszerezze s az üzemet modorú irányban tökéletesítse. Az új vezetés mellett a gyár csakhamar föllendült és annyira megizmosodott, hogy ez idő szerint egyike a legelső üzemeknek az országban. A megkezdett után tovább haladva, báró Hatvany- Deutsch Sándor szakított azzal az előítélettel, hogy Magyarországon feldolgozásra alkalmas répa csak a nyugati részeken termelhető. Fölkeresett olyan vidékeket, melyek mindaddig a cukoriparral kapcsolatos nagy gazdasági előnyökben hiányt szenvedtek s bebizonyította, hogy azok is alkalmasak répatermelésre. Így jött létre a hatvani, a sárvári és az oroszkai cukorgyár. E négy gyár állandóan körülbelül négyezer gyári munkást foglalkoztat, nem is szólva arról a sok ezer mezei munkásról, aki közvetve e gyárak utján keresi kenyerét. Kiváló érdemeket szerzett a cukorkivitel emelése és szervezése körül. Működése alatt a cukoripar immár az ország első iparágává fejlődött és elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy elhárította a brüsszeli konvenció rendelkezései következtében a magyar cukoripart fenyegető válságos viszonyokat. Mint az ország első kereskedőházának tagja, szakított a hagyományokkal s hazai termékeinkkel a távol külföldön keresett fogyasztási piacot. Fáradozásait siker koronázta, mert a magyar cukor immár keresletnek örvend Japán, China, India, Kisázsia és Amerika legtávolabbi vidékein is. Sokoldalú munkáját cukorgyáros társai azzal jutalmazták, hogy 1994-ben a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének elnökévé választották, mely szakegyesület egyike a legtevékenyebb és legjobban vezetett magyar szaktestületeknek. Hatvanadik születésnapját a múlt év végén nagy ünnepiességgel, díszülésben jubilálta az egyesület, mely alkalommal a Cukoregyesület tagjai báró Hatvany-Deutsch Sándor elnök felejthetetlen érdemei elismeréséül és tiszteletére százezer koronát meghaladó alapítványt létesítettek, amely öszszegből évente a cukoripar körül szerzett érdemek jutalmazására ösztöndíjak fognak kiadatni. A hazai közgazdaság szempontjából legszámottevőbb érdeme a cukor-surtaxe megvalósításához fűződik. Az 1902. évi brüsszeli konvenció egész új helyzet elé állította a cukorpiacot és a cukortermelő államokat és jogosult volt az az aggodalom, hogy a konvenció következtében előállott új helyzet a magyar cukoripar végromlását jelentheti. Ebben a kritikus és nagystílű férfiakat kivánó időben báró Hatvany-Deutsch Sándor szinte gondviselésszerűleg állott a hazai cukoripar és a vele összefüggő sokféle gazdasági érdekek élén. Finom tapintattal, a diplomata ügyességével és az államférfiú koncepciójával hárította el azokat az akadályokat, melyek a surtaxe-kérdés rendezésének a magyar érdekek érvényesülése szempontjából útjában állottak. A brüsszeli konvencióban Magyarország első ízben szerepelt mint külön szerződő fél és 1903-tól 1908-ig, tehát öt évig terjedő kitartó küzdelem után az 1908. évi kiegyezésben a cukor surtaxe-ot, az első magyar vámot, sikerült a valóságba átültetni. Itt kezdődik a magyar cukoripar fénykora, a cukortermelésnek öt millió métermázsára való emelkedése, nemzetközi és világpiaci jelentősége, a gyárak rohamos szaporodása, a répatermelés kiterjesztése és a jólétnek az az emelkedése, amelyet a mezőgazdasággal összefüggő iparágak rohamos fejlődése okoz. Báró Hatvany-Deutsch Sándor az ipar többi ágaiban is szerzett érdemeket és mint földbirtokos, a tulajdonát képező ősrégi Grassalkovich hercegi birtokot az ország egyik mintagazdaságává alakította át. Éveken át élénk tevékenységet fejtett ki Budapest főváros képviselőtestületében és az országgyűlés főrendiházában, melynek 1903. óta kinevezett tagja volt. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének egyik alapítója, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület egyik igazgatósági tagja és a Hazai Banknak alelnöke volt, mely vállalatok intézésében tevékeny részt vett. A jótékonyság terén is vezető szerepet töltött be. Évekkel ezelőtt egy kórház létesülő női osztálya részére kétszázezer koronás alapítványt tett, a poliklinikai egyesületnek a közelmúltban ugyanily öszszeget adományozott s a tüdőbetegek szanatóriumában több ágyasapitványt létesített. Érdemei elismeréséül a királyi kegy 1893-ben a III. oszt. vaskorona renddel tüntette ki, 1903-ban a főrendiház tagjává neveztetett ki, 1909. év júniusában pedig az elhunyt és egész családja abárói méltóságot kapta. Hatvanadik születésnapja sem múlt el anélkül, hogy munkássága legfelsőbb helyről elismerésben ne részesült volna; néhány hónappal előbb a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntették ki. Báró Hatvany-Deutsch Sándor néhány hónappal ezelőtt Újra nősült, feleségül vette özv. dr Hernádi Mórné szül. Amberg Tillyt. Első házasságából három gyermeke született: dr Hatvany Lajos ifé, Ferenc festő és leánya, Irén, férjezett dr Hirsch Albertné. Egyházi élet. Az uj hercegprimás egyházi funkciója. Dr Csernoch János, az új hercegprimás, mint a „Hitcsarnok“ jelenti, illetékes helyen bejelentette, hogy a budavári koronázó Mátyás templomban tartandó országos ünnepségeken személyesen fog pontifikálni és a nagyobb egyházi ünnepeken maga fogja végezni az egyházi funkciót az esztergomi bazilikában. A hercegprímás fővárosi tartózkodása idején állandóan a Szent Imre kollégium budai épületében fog lakni, míg a püspöki értekezleteket és ünnepi összejöveteleket a központi papnevelőintézetben tartja meg. Az egyházfejedem végleges otthona a budavári új hercegprímási palota lesz, melynek felépítését egyik legsürgősebb feladatának tekinti. Ez a palota a koronázó Mátyás templom déli oldalán épül, közvetlenül az Eszterházy hercegi palota szomszédságában. Az építés programmjának és költségvetésének elkészítését közelebb munkába veszik. Napi hírek. A Czuczor utcai rablógyilkosság. — A tettes nyomában. — Két nap óta hajszolja már a rendőrség a kis Zsichter Anna gyilkosát. Szerdán már határozottabb formában alakult ki a vizsgálat, a rendőrség meggyőződése, hogy az az ember, akiben a rablógyilkost sejtik. Vicze Ferenc huszonnégy éves rovott múltú boltiszolga, aki már négy ízben volt különböző börtönök lakója. Szerdán reggel jelentkezett a rendőrségen Kozumkó Géza tizenhét éves kádárinas, aki a nyomozásra vonatkozóan fontosnak látszó adatokat mondott el. Elbeszélte, hogy nevelőatyjánál, Fidrant János asztalosnál, Kisfaludy utca 18. szám alatt, karácsony tájékán egy Vicze Ferenc nevű kvártélyos lakott. Ez a Vicze csak két-három napig lakott náluk, aztán kidobták, mert észrevették, hogy a szekrények ajtaját akarta egy ízben felfeszíteni. Rozumkónak most, amikor a lapokban olvasta, hogy egy vöröses fakofferes fiatalembert gyanúsítanak a Czuczorutcai gyilkosság elkövetésével, eszébe jutott, hogy ennek a Vicze Ferencnek is volt egy ilyen pirosra festett koffere, amelyet még távozása után is otthagyott náluk, és csak vasárnap múlt egy hete, hogy elvitte tőlük. Miután az újságokban olvasott személyleírás minden részlete is ráillett erre a Viczére, Rozumba, mielőtt a rendőrséghez ment volna, elment a Lónyay utca 40. számú házba. Tudta ugyanis, hogy Vicze Ferenc legutóbb ebben a házban volt boltiszolga egy fűszeresnél. Itt azonban azt mondták neki, hogy Viczét e hó 14-én, pénteken elzavarták, mert észrevették, hogy éjszaka a fiókokat nyitogatja. E kis nyomozás után a fiú jelentkezett a detektiveknél s közölte velük Viczére irányuló gyanúját. A detektívek, akik most minden nyomot a legapróbb részletig kinyomoznak, először a bűnügyi nyilvántartásban néztek utána Viczének s megállapították, hogy a suhanc négy ízben volt büntetve lopás miatt s legutóbb másfél évig ült fegyházban. De ami ennél sokkal értékesebb, a bűnügyi nyilvántartásban megtalálták a fényképet is. A Vicze törzslapján olvasható személyleírás, meg az is, amelyet Kozumkó, meg a szülei adtak, teljesen egyezik azzal a személyleírással, amelyet a tanúk adtak a gyilkosról. Mindennél azonban sokkal fontosabb az, hogy Rozumkó anyja, akinek a gyilkos kését felmutatták, kijelentette, hogy Viczének teljesen ugyanilyen zsebkése volt. Délelőtt aztán még jobban halmozódott a Vicze ellen irányuló gyanú. Jelentkezett Frey Lajosné, egy bérkocsis neje és elmondta, hogy amikor a gyilkos a fehérneműt a Ferenc-téri zálogházban elzálogosította, ő is ott volt a helyiségben s közvetlenül a gyilkos mellett állott. Még jól szemügyre is vette őt, mert a fehérneműn, amelyet elzálogosított, M. E. monogram volt s az ő leánykori neve is ezekkel a betűkkel kezdődik. Freyhé közölte, hogy határozottan emlékszik, hogy az illető suhanc jobb arcán erős forradás volt. A gyanúba vett Vicze Ferenc arcán, mint azt törzslapjáról megállapították, szintén ilyen forradás helye látszik a jobb oldalon. Ez a körülmény megerősíti a Vicze ellen irányuló gyanút, bár a zálogházban a négy év előtt készült fényképben nem ismertek rá egészen határozottan a gyilkosra. A legújabb fordulatról a detektívek nyomban értesítették Krecsányi Kálmán főkapitány-helyettest és a nyomozást vezető Kóródy Béla rendőrkapitányt s aztán hozzáláttak Vicze felkutatásához. Megállapították, hogy a keresett suhanc, amikor Fidraniéktól távozott, a Szent István-kórházban vétette fel magát. Ott feküdt két hétig betegen, aztán elszegődött a Lónyay utca 40. szám alá, Lövő Farkas fűszereshez boltiszolgának. Csütörtökön éjszaka Löw leánya észrevette, hogy Vicze a boltban a fiókokat nyitogatja, mire másnap elzavarták. Hogy azóta hol járt, hová lett, nem tudja senki. A legkülönösebb, hogy a bejelentő hivatalban megtalálták Vicze legújabb bejelentő lapját, amely szerint február 14-én, tehát aznap, amikor Löw kijelentette, a Lónyay-utca 41. szám, földszint 2. alól Horvát Lajos viceházmester által eltt bejelentve. Tálos detektív nyomban megállaptoitta, hogy a Lónyay-utca 41. számú ház viceházmesterét nem is hivják Horvátnak s ott Vicze nem lakik és egyáltalán nem ismerik. Ezek a gyanús körülmények mindenesetre nagyon figyelemreméltók s most a detektívek mindenfelé hajszolják az eltűnt Vicze Ferencet, mert nem lehetetlen, hogy ő a keresett gyilkos. A rendőrség a rablógyilkosság dolgában szerdán este körözvényt adott ki, amelyben rész* 1t