Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-18 / 42. szám

1913. február 18., kedd. Pesti Hírlap itt tart a csata a törökök és a három görög ha­­j­­óról a sárosi öbölben partraszállított bolgár csapatok között. A veszteséget korid óta mind a két részein 20.000 emberre becsülik és főleg shrapnelek és szuronyoktól erednek. Gallipoli lakóit és a sebesülteket az ázsiai partra szál­lították. Az összes csapatokat az imámok arra esketik, hogy a harcot minden körülmények közt a legvégsőig fogják folytatni. A törökök csataldzsai offenzívája. Konstantinápoly, febr. 17. A török sereg tegnap Csataldzsa előtt hat ki­lométernyire előre nyomult és Kuskainál visszahó­dított a bolgárok által elfoglalt hadállást, anélkül, hogy különösebb ellentállásra talált volna. A törö­kkök ott 470 bolgár halottat találtak. A bolgárok a Midia—Smekli—Rodostó-vonalon elsáncolják ma­gukat. A vasút a 65- ik kilométerkőig, amely négy kilométernyire fekszik Csataldzsa előtt, szabad. Török hivatalos jelentés: Konstantinápoly, febr. 17.­­A mai hivatalos harctéri jelentés így hang­zik: A tegnapi éjjel Drinápolyban nyugodtan folyt le. Nappal az ellenség mintegy 150 bombát lőtt a város felé. A bulairi táborban nem állott be válto­zás. A Csataldzsa-vonalon tegnapelőtt egy ellensé­ges csapat Belgrád (tráciai város) felől Csiflik és Szofasz irányában előnyomult és tüzértámadást in­tézett Ozmanli ellen, mely a mi kezünkben van. Azonnal megtettük a szükséges ellenintézkedéseket. A bolgárok tegnap megerősíteni kezdték a SzofasZ- tól nyugatra lévő dombot. Egyéb nem történt. Általános támadás Drinápoly ellen. Konstantinápoly, febr. 17. A bolgárok tegnap általános feltámadást in­téztek Drinápoly keleti erődei ellen. Sukri pasa sziklatáviratban jelenti, hogy mind a két erőd helyőrsége a legnagyobb erélylyel, a legvégsőig vé­dekezik. Hazug hírek Enver bey-ről London, febr. 17. Enver bey partraszállási kísérletéről az alábbi hihetetlen részleteket jelenti Allan Ostler, a Daily Express török harctéri tudósítója, aki a Gallipoli­­félszigetre ment és egy hajóról szikratáviratot kül­dött lapjának. Az angol hírlapíró ezt közli: „Nem sokáig maradhattam Gallipolin, mert Fahri pasa főparancsnok nem tűr idegent, de rö­vid tartózkodásom ideje alatt megtudtam, hogy Enver­bey nek menekülnie kellett Gallipoliról. Őt a hadvezetőség vezérkari főnökké osztotta be Fahri pasa mellé, de a Gallipolin levő török csapatok sze­mében Enver bey gyűlöletes,­­Nazim pasa meggyil­kolása óta Tartania kellett tőle, hogy megölik, ezért Enver bey a Haireddin Barbarossa hadihajóra menekült és most is ott rejtőzködik. Konstantinápoly, febr. 17. — Saját tudósítónktól. — A városban az a hir van elterjedve, hogy Enver béget meggyilkolták. Állítólag boszunak esett áldozatul és a merényletet egy hajón kö­vették el. A hirt eddig nem erősítették meg. London, febr. 17. — Saját tudósítónktól. — A Central News konstantinápolyi szikra­távirata szerint Enver­bey ellen tegnap me­rényletet követtek el. A külföldiek elhagyják Drinápolyt. Páris, febr. 17. Az itteni bolgár követség a következő közlést teszi közzé: „Franciaország, Anglia és Ausztria-l Magyar­ország konzuljai, akik táviratilag azt kérték, hogy hontársaikkal elhagyhassák Drinápolyt, egy bolgár parlamentari közvetítésével szófiai követségeiktől azt a felszólítást fogják kapni, hogy állítsák össze Dri­nápolyban levő honfitársaik listáját. Mihelyt e lista kész lesz, a bolgár főhadiszállás a drinápolyi pa­rancsnokkal a listában említett külföldiek kivonu­lása dolgában meg fog állapodni.“ A Hamidie útja. Málta, febr. 17. — Saját tudósítónktól. — (Reuter.) A Hamidie nevű török cirkáló éjjel egy órakor elhagyta a kikötőt. A nyugati harctér: Skutari ostroma, Konstantinápoly, febr. 17. A sajtóiroda a következő kommünikét közli: E hó 4-ikén mintegy 16.000 montenegrói számos ágyúval megtámadta a tarabosi és brdicai erődöket. A török csapatok hősiesen visszaverték a támadást, úgy, hogy a montenegróiaknak vissza kellett vo­­nulniok. A montenegróiak hat ágyút és 3000 sebe­sültet hagytak cserben. Celfinje, febr. 17. (Hivatalos montenegrói forrásból.) A lapok­nak az a híre, hogy Brdicát háromezer malisszor védelmezte és egy szerb támadó csapatot megtize­delve visszavert, nem felel meg a tényeknek. Mi­után a szerb csapatosztály Busatit megszállta és ott sáncolta magát, felderítő utat tett Brdica felé, mely azt eredményezte, hogy öt több mint tíz nagy­­kaliberű ágyú van. A szerb parancsnok, mely csak négy hegyiágyuval, két golyószóróval és két tábori ágyúval rendelkező, meg sem kísérelte a táma­dást. A Skutari körül efolyt kétrendbeli összecsapás áldozatait egyáltalában nem közölték túlzottan. Gettinjében több mint ezer sebesült van, Podgori­­cában ugyanannyi. A szomorú valóság, hogy a har­cok ilyen nagy emberáldozatokat követeltek, köny­­nyen ellenőrizhető, mert Cettinjében és Podgoricá­­ban minden középület, sőt számos magánház kór­házzá alakult át. Janina körüli harcok, Athén, febr. 17. A görög fővárosban lázas izgatottsággal vár­ják a Janina előtt levő görög sereg jelentéseit Bi­­zani erőd ostromáról. Az óriási veszteségek dacára a görögök nem csüggednek el és naponta újabb tá­madásokat intéznek az erőd ellen. A 260 főnyi kré­tai önkéntes diákcsapatnak kétharmad része elesett. A rendes sorkatonaság veszteségei is ugyanolyan irányúak. Konstantin trónörökös, a csapatok főpa­rancsnoka, beszédet intézett a sereghez, amelyben hősiességükről megemlékezve, további kitartásra buzdítota a harcosokat. Általában az a meggyőződés uralkodik, hogy Janina bevétele végre is sikerül­ni fog. Feltartóztatott cseh orvosexpedició. Prága, febr. 17. — Saját tudósítónktól. — Pécsből jelentik a Narodni Pistinek, hogy egy öttagú cseh orvos-expediciót, amely Szer­biába készült, Zimonyból érkezett távirat sze­rint ott feltartóztatták, mert nem voltak fölsze­relve a szükséges iratokkal. A feltartóztatott orvosok felkértek egy képviselőt a belügymi­niszternél való intervencióra. Katonai rovat Montecuccoli visszavonulása. Montecuccoli admirális e napokban szemlét tart a faaani csa­tornában a monarchia flottája felett és ez egyben búcsúja is lesz az admirálisnak, mert a hetven év olyan súlyosan nyomja vállait, hogy felelős­ségteljes méltóságát nem akarja tovább viselni. Ő nevezhető a monarchia tengeri hadereje reor­­ganizátorának. Nyolc esztendő óta viseli a legma­­gasabb tisztet flottánkban és ez idő alatt történt jóformán az összes régibb típusú hajók kicseré­lése és az újak építése. Az uralkodó ismeri az ősz katona igazi érdemeit, kitüntette nemrégen a leg­nagyobb renddel, az aranygyapjúval. Montecuc­­coli utóda, miután Ripper viceadmirális már nyu­galomba ment, valószínűleg Haus ellentenger­nagy lesz. Gróf Montecuccoli Rezső tengernagy, ten­gerészeti parancsnok vasárnap délután Pólából Triesztbe érkezett. Hétfőn délelőtt a san-marcoi hajógyárban megtekintette a felszerelés alatt levő hadihajókat és este visszautazott Bécsbe. Tanfelügyelő tábornokok. A hadvezetőség a katonai általános és különleges iskolák megvizsgá­lására hír szerint ezentúl minden évre néhány tábornokot nevez ki abból a fegyvernemből, mely­hez a rájuk bízott iskolák tartoznak. A tanfel­ügyelő generálisok ellenőrzik, hogy az iskoláztatás előírásosan történik-e és a tanulók békében és há­borúban megfelelhetnek-e a követelményeknek? Ezenkívül ellenőrzik a polgári iskoláknál szerve­zett katonai kiképzést i­s­ 9 A német hadsereg fejlesztése. Berlinből je­lentik, hogy a legközelebb véglegesen megállapí­tandó új véderőtörvény a német hadsereg békelét­számát 659.000 főre emeli, az eddigi 516.000-rel szemben. Tervbe van véve továbbá a póttartalékos intézmény bevezetése osztrák-magyar mintára. A Scott-expedice tudományos eredménye. (Evans parancsnok legújabb jelentése.) Evans, a Scott-féle délsarki expedíció má­­sodparancsnoka, múlt pénteken újabb távirati je­lentést küldött Christschurchból a londoni Cen­tral News című lapnak, amelyben érdekes rész­leteket közöl a tragikus véget ért expedíció tag­jainak sorsáról és az expedíció tudományos eredményéről. Ezt a jelentést a milánói Corriere della Sera után kivonatosan az alábbiakban is­mertetjük : Julius derekáig — írja Evans — Campbell és társai, akik eddig szűkölködtek az élelmisze­rekben, három fókát ejtettek el. Hevenyészve ke­mencét építettek s tüzelőanyagul, egyéb héjján, fókacsontokat és fókazsírt használtak, lámpa gyanánt pedig fókazsírral telt fadobozt alkal­maztak, amelyben kócmadzag pótolta a lámpa­belet. A hosszantartó, dúló viharok idején több­ször megtörtént, hogy azt a csövet, amely jég­kunyhójuk szellőztetésére szolgált, betemette a hó s egy izben majd hogy mindnyájan meg nem fuladtak a megrekedt füstben. A levegő annyira megromlott a kunyhóban, hogy a tűz kialudt a tűzhelyen és a lámpából. Cukorkészletük any­­nyi volt, hogy minden vasárnap tizenkét kocka jutott fejenkint; a csokoládéból már csak egy öt centiméter hosszú táblácska járt ki minden szombaton. A vasárnapot teázással ünnepelték meg. Miután a teát már két izben kifőzték, meg­­szárították és a dohány helyett használták, mert bizony az igazi dohánykészletük már ré­gebben kifogyott. Egyedüli szórakozásuk az olvasás volt. Egyikük fennhangon olvasott föl Dickens „Cop­­penfield Dávid“ című könyvéből és Stephenson életrajzából. Ennyiből állott a könyvtáruk. Szom­­batonkint hangversenyt rendeztek, de a vasárna­pot vallásos ájtatosságokkal ünnepelték meg. A svéd testgyakorlat mindenkire nézve kötelező volt. Társaink sokat szenvedtek a bélhurut miatt; Browning altiszt egész télen át szenvedett ben­ne. Minthogy a ruhájuk és lábbelijük lerongyo­lódott, többnek a lába fagyott meg, de szeren­csére súlyosabb eset nem fordult elő. Amikor si­került újabb fókazsákmányra szert tenniök, is­mét visszatértek a rendes hús- és zsiratagra, de azért csak a második étkezésük alkalmával ettek nyers fóka- vagy pinguin-húst. Szeptember 30 án indultak el Evans-fok fe­lé a jégmezőkön át, de csak lassan haladhattak, mert valamennyien elgyengültek s Browning alig bírta vontatni a szánkót. A Terra Nova-öböl nem volt befagyva, igy társainknak hosszú ke­rülő utat kellett tenniök a Dry­­alski-torlasz hepe­hupás jegén, miközben roppant sokat szen­vedtek a szörnyű hóviharoktól s kétizben cso­dával határos módon menekültek meg a biztos haláltól. Tiz napig tartott ez az út, miközben az utolsó szerencsés pillanatban egy roppant mély szakadékot vettek észre, amelyen át egy 175 lé­pés hosszú hó­hid vezet Most meg jégfal állotta el útjukat s azon át csákánynyal kellett magukat keresztül küzdeniök. Campbell hadnagy átkutat­ta a környéket s a David féle geológiai expedició hátrahagyott tárgyait kereste; meg is találta eze­ket a Tripp-szigeten. Innen már könnyebb út­jük volt, de Browning olyan rosszul lett, hogy szánkón kellett tovább szállítani. Nagyon kapóra jött nekik Campbell lelete, aki ugyanis a David féle expedíció élelmiszer­készletét megtalálta; negyedfél doboz kétszer­sült, tojás, cukor, csokoládé, vaj, szalonna ke­rült elő az éléskamrából, ahol találtak még ruha­neműt és teljes naplójegyzetet. Nagy bankettet rögtönöztek hamarjában. Campbell és társai abban reménykedtek, hogy a „Terra Nova“ hajó fölvette Scott kapi­tányt és társait, kiknek az időjárás miatt észak-

Next