Pesti Hírlap, 1913. február (35. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-12 / 37. szám
10 Pesti Hírlap 1913. február 12. szerda. A török cseres eredményes harcai. A törökök visszaszorították a gallipoli-i bolgár hadsereget. — A Márvásytenger több pontján sikerült a flotta támadása mellett újabb csapatokat partra szállítani. — A csatardzsai előttvonalon a törökök a támadók. — A bolgár főhadiszállás megcáfolja a gallipoli-i török győzelmeket, ellessen Szófiában elismerik, hogy Csatárdzsánál hátrább vonult a bolgár hadsereg. — Skutarinál tovább harcolnak. A szerbek és mortenegróiak nagy veszteségeket szenvedtek. — A háborús állapot dacára Bulgária és Törökország ismét megkezdik a béketárgyalásokat . Az albán kérdésben még mindig nagyok az ellentétek a monarchia és Oroszország között. — A leszerelés híreit megcáfolják. A hadiszerencse, úgy látszik, tényleg a törököknek kedvezett az utóbbi napok harcaiban. Gallipoliban sikerült visszaszorítani a bolgárokat, sőt egy újabb jelentés szerint a török csapatok már át is keltek a Kávák folyón, ahol a múlt héten elég érzékeny veszteségeket szenvedtek. A törökök sikere itt, ahová most a bolgárok főereje koncentrálódik, főleg annak tulajdonítható, hogy a 10-ik konstantinápolyi hadtestet még idejekorán sikerült partraszállítani a Márvány-tenger partjain. Szófiából ugyan török vereségről számolnak be, de úgy látszik hogy ez még mindig a múlt heti bulairi ütközetre vonatkozik. Csataldzsánál még mindig törökök a támadók és ma — amint hivatalosan jelentik — igen figyelemreméltó eredményt értek el amennyiben heves szuronyharcok után megszállották Csataldzsa városát, amely tizenhárom kilométernyire fekszik az erődvonaltól. A bolgár távirati iroda különben maga is elismeri, hogy a bolgár hadsereg Gsatakizsánál visszahúzódott újabb pozíciójába, miután a törökök összes támadásait visszaverte. Ez kissé különösen hangzik, mert hiszen, ha győzedelmesen visszaverték a törökök támadásait, akkor miért kellett meghátrálni. A vereségeknek ezt a kissé kuptoros palástolását különben már a legutóbbi hadjáratokból eléggé ismerjük és igy most már semmi okunk sincs kételkedni abban hogy Csataldzsánál a törökök előnyben vannak. Drinápolynál sem tudtak a szövetségesek előnyöket kivívni és, úgy látszik, hogy ennek a fontos erődítménynek az eleste nem várható a legközelebbi időre, mint azt Szófiában és Belgrádban remélték. Skutari ostroma és a szerb-montenegrói hadsereg általános támadása szintén nem végződött azzal az eredménynyel, mint azt még tegnap világgá kürtölték a cetjinjei táviratok. A tény az, hogy a montenegrói hadsereg igen jelentékeny térelőnyhöz jutott, olyan áldozatok árán, hogy ma egész Montenegró gyászba borult. Még egy ilyen eredményes roham és Nikita királynak nem marad hadserege, amely Skutarit ostromolja. A szerbeknek talán a montenegróiaknál is kevesebb szerencséjük van. Ők egy lépést sem tudtak előbbre menni, sőt egyik rohamuk közben rettenetes vereséget szenvedtek. A harc állítólag még elkeseredetten folyik az egész vonalon, de, úgy látszik, Nikita király reménye, hogy megadásra kényszerítheti Hasszán Rita ezredest, a minimumra redukálódott. A görögök helyzete Janina körül szintén nem irigylésreméltó. Athénból ugyan megcáfolják azt, mintha a görög hadsereg súlyos vereséget szenvedett volna, ez azonban nem sokat változtat a helyzeten, mert ha a törökök nem is arattak elhatározó győzelmet, bizonyos, hogy a görögök sem tudtak semmiféle eredményt elérni. A monarchia viszonyáról Oroszországhoz ma ismét rosszabb hírek érkeztek. Az ellentétek különösen az albán kérdésben nagyok. A monarchia ugyanis azt óhajtja, hogy az új állam életképes legyen és nem engedi, hogy a szerbek, görögök és montenegróiak olyan területeket okkupáljanak, amelyek lakossága túlnyomóan albán és amelyek földrajzilag is Albániának elválaszthatatlan részeit képezik. Oroszország ellenben magáévá akarja tenni úgy a szerb, mint a montenegrói aspirációkat. Diplomáciai körökben azonban remélik, hogy végeredményében sikerülni fog megtalálni a középutat a két ellentétes álláspont között. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek is, hogy Bulgária és Törökország között ismét béketárgyalások lesznek, dacára a háború folytatásának, úgy látszik, Törökország ki akarja aknázni hadseregének pillanatnyi fölülkerekedését és olyan békét akar kiforszírozni ellenfeleitől, amelyet akceptálhat az egész török nemzet. A legújabb eseményekről a következő táviratokat kaptuk:• Gallipoli, Csataldzsa és Ierinápoly, Török győzelem Gallipoli előtt. Konstantinápoly, febr. DL A Bulakr és Sadillo között tegnapelőtt lefolyt harcokról tájékozott katonai oldalról a következőket jelentik: A bolgárok Xamiltepen, Doghian-Arslaurosefliktől északnyugatra elterülő magaslaton, erős állásokban helyezkedtek el. E hó 8-án reggel a török csapatok megtámadták az ellenséget, amely kezdett visszavonulni. Más török csapatok, amelyek közben a Márvány-tenger partjáról odaérkeztek volt, kényszerítették a bolgárokat, hogy még 6 kilométernyire visszavonuljanak. Délelőtt 11 órakor sűrü köd állott be, mely a harcot megállította. Dél felé a köd eloszlott, mire a harc újra kitört. A török csapatok most megszállták Doghan-Arslant és kettőzött erővel támadtak. A bolgárok tovább vonultak vissza és mintegy nyolcszáz halottat és sebesültet, köztük kétszáz könnyű sebesültet hagytak a csatatéren. A köd következtében a törököknek, is veszteségeik voltak, amelyeket kétszáz halottra, illetve sebesültre becsülnek. E hétén a törökök a Kuron-Cseflik melletti bolgár hadállást megtámadták és e hely, valamint a Kávák folyó torkolata között körülzárták őket. Az itt kifejlődött harc az éj beálltáig tartott. A törököknek sikerült a Kávák folyón átkelniük, mire Klemontini felé nyomultak előre. A török haderő megszállotta Mirofitót, majd előnyomult Kehanig, amelyet szintén megszállt. A török előőrsöket már Muraddhig tolták előre. A bolgár haderő egyik becslés szerint mintegy tízezer emberből áll. A törököknek Sadillo körül kivívott győzelmét egy kis kudarc előzte meg, melynél fogva Bulakig viszszavonultak. A törökök azonban visszanyerték az elvesztett terrénumot és jelentékenyen előnyomultak, átlépvén a Kávák folyót is. Egy másik hír szerint, mely még hivatalosan nem nyert megerősítést, a bolgárok Mirofitóból az ország belsejébe visszavonulva, számos elesettet hagytak viszsza, az egyik verzió szerint 1800-at, amelyek közt hatszáz sebesült van. A kormány üdvözölte a csapatparancsnokokat a sikerekért, melyek a csapatok hangulatát rendkívül emelték. Sikeres partraszállás Rodostónál. Konstantinápoly, febr. 11. Bár a Rodostó körüli hadműveletekről hivatalos jelentések még nem tétettek közzé, hivatalos helyen mégis megerősítik a török haderő nagy partraszállási sikerét. Több összeütközés is volt a bolgárokkal, akik az ország belsejébe vonultak vissza. A porta csak a végleges eredményeket várja, hogy azután közzétegye a jelentéseket. Már most is megállapítható azonban, hogy a török csapatok tért nyernek, sőt már sok foglyot is ejtettek. Silivri török kézen. Konstantinápoly, febr. 11. Ma több török hadihajó bombázta Silivrit és a bombázás védelme alatt a török csapatok partraszálltak és hatalmukba kerítették a várost. Újabb partraszállások: Konstantinápoly, febr. 11. Tegnap színtén szállítottak új csapatokat, valamint 30 ágyút megfelelő munícióval a Márvány-tenger partjaira. Általában konstatálható horig valamennyi elszállított csapat, amelyeknek számát hatvanezerre becsülik, erős, egészséges legénységből áll, amely jól föl van szerelve. A Midia mellett és a Fekete-tenger más pontjain megkísérelt partraszállítások eredményéről eddig nincsenek megbízható hírek. Hire jár, hogy az eddigi kísérletek nem sikerültek. A török offenzíva Csataldzsánál, Konstantinápoly, febr. 11. Csataldzsánál a helyzet a törökökre igen kedvező. Az „Isham“ szerint tegnapelőtt egy török önkénteskülönítmény hevesen megtámadta a bolgárok hadállását. Az önkéntesek a szúrós drótsövények akadályát legyőzve, a sánc-erődökig nyomultak előre és veszteségeket okoztak a bolgároknak. Az ellenség, mely közben erősítéseket kapott, megkísérelte az önkéntes csapatot, mely csak száz emberből állott, körülzárni, de az önkénteseknek sikerült magukat átvágniok és halottaikat és sebesülteiket is elvitték. Az ellenségnek több mint ezer halottjuk és sebesültjük volt. Amikor az önkéntesek erősítéseket kaptak, megint előnyomultak és a bolgárokat kiszorították állásaikból. A bolgárok cserbenhagyták ágyúikat. A törökök kétszáz bolgárt elfogtak, kik közül harmincnyolcat ma este idehoztak. A törökök megszállták Csataldzsa városát. Konstantinápoly, febr. 11. A hadügyminisztérium a következő hivatalos közlést adta ki: Tegnapelőtt a csataldzsai jobbszárnyon nem állott be változás. Jobbszárnyunk az ellenséget, mely a 9-ik hadosztály által kiküldött csapatokkal találta magát szemben, Akalan irányában visszaverte. Egy felderítő osztályunk napfölkeltekor benyomult Csataldzsába és megszállotta a várost. Az ellenség odahagyta a buluki magaslatokat, melyek Csataldzsát nyugat felől uralják. Haderőink, melyek Babas-Burgasban állapodtak meg, vitéz szurony támadással bevették az e helységtől nyugatra eső hegyhátakat. Csak tíz bolgár menekült meg. Egy bolgár tisztet elfogtunk. Néhány puskát zsákmányoltunk. Lovasságunk megszállotta Digadost. A bolgárok nyugati irányban visszavonulnak. Török önkéntesek bolgár területen. Konstantinápoly, febr. 11. Az ..Alemdara szerint önkéntes lázadók (pakisztáni néptörzs) e hó 8-án Arslan pasa alatt, aki 1877-ben Batum mellett kitüntette magát, megtámadott egy falut a bolgár tengerparton. A törökök négy bárkán jöttek és megszállták a helységnek stratégiailag fontos pontjait. A községi lakosság és a bolgár helyőrség egy zászlóalja szembeszálltak a törökökkel. A harc három óra hosszáig tartott és a bolgároknak 600 halottjuk és sebesültjük volt, míg a lázoknak csak 23 sebesültjük volt. Mikor a bolgárok erősítéseket kaptak, a lázok ismét hajóra szálltak és magukkal vitték sebesültjeiket is. Konstantinápoly diadalmámorban, Konstantinápoly, febr. 11 A török seregek sikereiről szóló jelentések nagy diadalmámort idézte elő a fővárosban. Az eddig teljesen közömbös lakosság most lelkes tüntetéseket rendez az ifjú-török kormány mellett. A mecsetekben a hodzsák dicsőítik a győzelmes seregeket és lelkesítik a népet. Konstantinápolyban önkéntes csapatok alakultak és a lakosság diadalmenetben kiséri a Kisázsiából jövő csapatokat.