Pesti Hírlap, 1913. április (35. évfolyam, 77-102. szám)
1913-04-23 / 96. szám
12 Pesti Hírlap 1913. április 23., szerda. — (A nagy belga sztrájk.) Brüsszeli tudósítónk szerint a belga kamara keddi ülése után a szocialista csoport elhatározta, hogy szerdára összehívja a sztrájkbizottságot. Itt el fogják határozni a kongresszus összehívását, amely a munka újra való felvételéről fog határozni. Azt hiszik, hogy a miunkások legkésőbb hétfőn újra megkezdik az egész vonalon a munkát. Albert király genti utazására, mely már egész biztosan szombaton fog megtörténni, nagy biztonsági előkészületeket tettek. A király védelmére nagy csapattömegeket rendeltek Gentbe. Noha a munkáspárt főtanácsa kijelentette, hogy a világkiállítás fölavatását semmiképen sem fogják megzavarni, attól tartanak, hogy a királyt, amikor a kiállítás területére megy, nagy munkástömegek fogják várni, hogy lármásan tüntessenek a választójog reformja érdekében. A sztrájk-kassza újabban is jelentékeny pénzösszegeket kapott, köztük a bécsi munkáspárt adományát, ötezer frankot. Maeterlinck ezer frankot küldött és újabb adományokat helyezett kilátásba. (Koronghy Lippich Dénes tragédiája.) Huszka Jenőné a következő nyilatkozat közlésére kérte fel lapunkat: „Boldogult fivérem, Koronghy Lippich Dénes, tragédiájával kapcsolatosan a lapokban különféle verziók merültek fel az öngyilkosság okaira nézve. Legutóbb az a híresztelés került a lapokba, hogy állítólag nagy összegeket költött éjjeli mulatozásokra és költséges életmódja hajtotta volna bele az öngyilkosságba. Boldogult fivérem emléke iránti kegyelet kötelez ezzel szemben annak a kijelentésére, hogy ő idejét egyáltalán nem léha éjjelezésekkel, hanem ellenkezőleg a legkomolyabb munkával töltötte és kizárólag írói ambícióinak élt, jóformán teljes visszavonultságban. A szomszédságunkban lakott, estéit állandóim a mi családi körünkben töltötte és költekező életmódot egyáltalán nem folytatott. Tragédiájának oka kizárólag az a lelki diszharmónia volt, hogy az ő ideális törekvéseit nem tudta összhangba hozni az élet kegyetlen realitásával. Mielőtt tanulmányait befejezte és az életre felkészülhetett volna, édesanyánk meghalt. Az ő elköltözésével fivérem elvesztette maga mellől azt a szeretetteljes és aggódóan gondos kezet, amelyre oly nagy szüksége lett volna az életnek megalkuvásokat nem tűrő nehéz küzdelmeiben. Ezeket a küzdelmeket az ő ideális lelke nem bírta el és így végül is bekövetkezett a katasztrófa. Ezzel a pár sorral magyarázatot kívántam adni a tragédiának és nagyon kérek mindenkit, hogy ezek után kímélje meg az én szegény jó fivéremnek előttem szent emlékét a további találgatásoktól. Huszka Jenőné, Koronghy Lippich Leóna.“ (Az elbocsátott alkalmazott boszuja.) Az osztrák államvasutak prágai igazgatósági épületében kedden izgalmas jelenet játszódott le. Az épület folyosóján egy ember orvul rátámadt Bock Vilmos császári tanácsos főfelügyelőre és több botütéssel súlyos sérüléseket ejtett a fején. A merénylő Broc József volt, aki mint szénlerakómunkás állott a vasút szolgálatában, de egy szerencsétlenség következtében munkaképtelen lett és nyugdíjazni kellett. Kedden megjelent az igazgatóság épületében és a személyzeti ügyek referensével, dr Soukup főfelügyelővel, akart beszélni, hogy vagy járadékának fölemelését, vagy újra való alkalmaztatását kérje. A főfelügyelő előszobájában ülő hivatalnok azonban azt mondta neki, hogy a főfelügyelővel nem lehet beszélni. Broc erre eltávozott ugyan az előszobából de megállt a folyosón. Kevés idő múlva Bock főfelügyelő haladt el mellette. Broc, amint őt észrevette, utána sietett és botjával hátulról három hatalmas ütést mért a főfelügyelő fejére, aki elvesztette eszméletét és összeesett. A merénylőt csakhamar letartóztatták, elvették tőle botját és amikor több gyanús kézmozdulatot tett a zsebe felé, ezt is kikutatták és töltött revolvert találtak nála. A merénylőt a rendőrség fogházába szállították. (Merénylet a templomban.) Izgalmas jelenet játszódott le Bukarestben a katholikus templomban. Dejanovics Demeter hatvannégy éves lakatos az istentisztelet közben revolverből kétszer rálőtt Henry Gyula lelkészre. A templom zsúfolva volt és a közönség közt nagy pánik keletkezett. Nagyon sok embert eltapostak és nagyon sokan sebesültek meg. A lelkész sértetlen maradt. A merénylőt letartóztatták. Kihallgatásakor azt mondta, hogy boszúból lőtt a lelkészre, mert az mindig üldözte a feleségét, amért mint katholikus asszony szerb emberhez ment feleségül. Azt hiszik, hogy a merénylő nem, épelméjű. (Botrány a nagyváradi korzón.) Kínos incidens történt kedden a nagyváradi korzón. Hant Jenő kereskedő megtámadta Révész Jakab ügyvédet. Botjával súlyos csapásokat mért ellenfelére, aki eszméletlenül rogyott össze. A támadásra az szolgáltatott, okot, hogy az ügyvéd kilakoltatta a kereskedőt az üzletéből. Révész fölre- felítésttett a merénylője ellen a rendőrségen. (A hohenzollern—cumberlandi nász.) Szertefoszlóban van az a szépséges illúzió, hogy a hohenzollern—cumberlandi nász találkozója lesz az uralkodóknak, szóba kerül a nagy világpolitika is és ilyenformán az ünnepségek betetőzése az európai béke elintézése lesz. A cár részvételéről szóló hírt már megcáfolták és most beavatott bécsi helyen azt mondják, hogy az uralkodóház tagjai közül előreláthatólag senki sem vesz részt Lujza hercegnő berlini esküvőjén, amelyre csak a két érdekelt uralkodóház tagjai hivatalosak. (Pivár Ignác emléke.) A vakok és siketnémák oktatása felejthetetlen apostolának, Pivár Ignácnak, tisztelői és hálás tanítványai emléket állítanak szülőfalujában, Csobánkán. A csobánkai katholikus templom falába díszes márványtáblát illesztenek emlékére, melynek ünnepies leleplezése május 4-én lesz. Pivár Ignác előbb kegyesrendi tanár volt, majd pedig a nyomorékok oktatásának szentelte életét és nagyszerű pedagógiai elvek fűződnek nevéhez. Előbb a váci siketnémák intézetének lett az igazgatója, majd a budapesti vakok intézetének élére állott és mint ilyen halt meg hosszú, áldásos élet után. A csobánkai emlékünnepen az ország gyógypedagógiai intézeteinek tanári kara testületileg vesz részt , és küldöttség fogja képviselni a kegyes tanítórendet is . (Rendelet a vörös kereszt használatáról.) A hivatalos lap keddi száma kormányrendeletet közöl a „vörös kereszt“ szó s a vörös kereszt vagy genfi kereszt jelvény kereskedelmi használatáról. Ez év szeptember 1--ikétől kezdve a vörös keresztjelvényt csak azok használhatják, kik erre a Vörös kereszt egylettől engedélyt kapnak; azok, akik 1889. óta használják, tíz évre meghosszabbíthatják. Akik rövidebb idő óta használják a jelvényt gyári vagy kereskedelmi jegyeken, iparcikkeken, árukon, üzleti helyiségen, címtáblákon, címlapokon, üzleti nyomtatványokon stb., azok egy ízben még kérhetik a használati engedély meghosszabbítását. Mindazok az áruk, melyek vörös kereszt-jegygyel forgadómban maradnak, szeptember 27-ikétől kezdve az elsőfokú iparhatóság által bélyegzővel látandók el. A lebélyegzés díjtalan. A rendelet be nem tartása kihágás, melynek büntetése kétszáz koronáig, háború esetén ötszáz koronáig terjed . (A társpályázat csalója.) A Sport Élet című lóversenylap minden esztendőben háromszáz koronás pályázatot ír ki, amelyet az nyer meg, aki a Rákosi-díj, a Nagy alagi akadályverseny és a Przedswit-handicap nyerőjét eltalálja. A háromszáz koronás pályadíjért 30 filléres szelvényen kell pályázni. Az idén Fenzler Dávid volt az egyetlen, aki Látatlant, Szegénylegényt és Satrapot jelölte a treeble eventjébe. A Przedswit után nyomban jelentkezett is egy ember, aki bemutatkozott, hogy ő a nyertes Fenzler Dávid, kéri a pénzt. A szerkesztőségben íráspróbát csináltak vele, s miután az írás megegyezett a szelvényen látható kézírással, kiadták a jelentkezőnek a háromszáz koronát. Másnap azonban egy másik Fenzler Dávid is jelentkezett, aki, mint később kiderült, a valódi nyerő volt és ő is követelte a pénzt. Hamarosan kisült aztán, hogy az, aki a pénzt felvette Fenzler helyett, valami Sinka nevű zugbukméker. Fenzler ugyanis, amikor a pályázatot beküldte, egy kávéházban ezzel a Sinkával töltette ki a szelvényt és ezért sikerült annak magát az írás azonossága alapján Fenzlernek kiadni. Sinka ellen megtették a feljelentést és most a rendőrség keresi. (A fogászügy epilógusa) című közleményünkre dr Antal János egyetemi m. tanár úrtól az alábbi nyilatkozatot kaptuk: „A fogászügy epilógusa“ cím alatt b. lapja mai számában egy, sok félreértésre okot adható hír jelent meg a fogtechnikusok vizsgáztató bizottságának kitüntetéséről és egy állítólag általam javasolt pótvizsga tartásáról. Kérem az igazság érdekében közölni, hogy ilyen javaslatról én semmit sem tudok, ilyet soha elő nem terjesztettem a belügyminisztériumban és ilyen javaslat előterjesztése tőlem teljesen távol áll. — A közlemény egyéb hírei is minden alapot nélkülöznek és ha nem „ballon d’essay“-ként helyeztetett el a pótvizsga után vágyakozók részéről, úgy nyilván egyéb, velünk szemben nem épen barátságos tendenciát szolgáló félreértésen alapul. A szíves helyreigazításért köszönetet mondva, vagyok kiváló tisztelettel dr Antal János. — (A fiumei munkásharc.) Kedden reggel már teljes erővel megindult a munka a Ganz— Danubius-gyár fiumei hajóépítő telepén. Az öszszes munkások visszatértek a gyárba. A kikötőmunkások sztrájkja még nem ért teljesen véget. A keddi napon csak az akkord munkások kezdték meg a munkát, a napszámosok még miindig nem dolgoznak. Remélhetőleg szerdán már ők is munkába állanak. — (Kétszáz zsidó család kiutasítása.) Rigából — mint Pétervárról jelesnik — kiutasítottak kétszáz zsidó családot. Száz család két hónap, a többi pedig hat hónap alatt köteles a várost elhagyni. Köztük több olyansalád van, mely már évtizedek óta lakik Rigában. (A Bazilika-tér rendezése.) A lipótvárosi Szent István bazilika főhomlokzata előtt már a múlt évben megkezdték a Zrinyi utca torkolatának kiszélesítését. A lépcsőzetes főbejárással szemben, közvetlenül a Magyar Földhitelintézet újjáalakított palotája előtt megcsinálták a teret, melyet most rendeznek. A tér közepén a székesfőváros kertészeti igazgatósága ültetvényeket helyez el és pázsitos virágágyakat létesít. Az egészet vasrácscsal veszik körül, úgy, hogy újabb park lesz a Lipótváros kellős közepén. A tér kibővítését és a park megnagyobbítását a jövő évben folytatni fogják. (Zátonyra jutott a legnagyobb gőzös.) A Hamburg—Amerika vonal Imperator nevű új személyszállító hajója, amely a világ legnagyobb személyszállító gőzöse, Altona közelében, az Elba alsó folyásánál zátonyra futott. Az Imperator most készül első útjára és azért az Elba alsó folyásához kell mennie. Mint ismeretes, eredetileg Vilmos császár akart résztvenni a hajó első útján, amely Gibraltárba vezetett volna, de azután az uralkodó a külpolitikai helyzet következtében lemondott az utazásról. Egy később érkezett hamburgi távirat szerint, az Imperatort este hat óra tájban szabaddá tették, mire a gőzös folytatta útját az alsó Elba felé. (Az ellenállhatatlan kényszer.) Hétfőn éjjel Szentesen rövid időközökben három helyen tűz ütött ki, amelyet az önkéntes tűzoltóság oltott el. A rendőrség kedden előállította Mécs József asztalossegédet, aki önkéntes tűzoltó és a keresztkérdésekre bevallotta, hogy mind a három helyena gyújtogatást ő követte el ellenállhatatlan lelki kényszer alatt. Bevallotta továbbá, hogy tavaly nyár óta tíz esetben gyújtogatott. Letartóztatták. — (A szégyen halottja.) Sarkadon — mint nagyváradi tudósítónk írja — egy lámpavasra felakasztva holtan találták Sárközi Benjámin lámpagyujtogatót. A szerencsétlen öreg embert az keserítette el, hogy leányát elcsábitotta egy legény s a viszonynak következményei lettek. Az öngyilkos zsebében cédulát találtak, amire a szegény Benjámin ezeket a sorokat irta: — Nem tudom elviselni a nagy szégyent, megöltem magam. Sárközi Benjámin. — (Letartóztatott sikkasztok.) A rendőrség letartóztatta Kunovics Pál ügynököt, aki Gross Dávid kereskedőtől háromezer koronát sikkasztott. — A rendőrség letartóztatta ifj. Csokály Ferenc huszonhat éves ügynököt, aki a Beifeld-féle bankház alkalmazottja volt. Csokásy a sorsjegyrendelési íveket árusította, mint sorsjegyeket. Hladimecz László tett följelentést Csokásy ellen a rendőrségen, elmondván, hogy Csokásytól, vásárolt, ilyen hamis sorsjegyet. Néhány nappal később azügynök azzal állított be hozzá, hogy a sorsjegyét kihúzták és nyert száz koronát, de még tizenegy koronát kell ráfizetni. Hladimecz szívesen fizetett és csak akkor tudta meg, hogy becsapták, amikor a nyereményért jelentkezett a bankházban. Letartóztatta még a rendőrség Nagy Ferenc huszonnyolc éves ügynököt, aki a Balog-féle hentesárugyár alkalmazottja volt és kilencezer koronát sikkasztott. A pénzt lóversenyen játszotta el. (E rovat folytatása a mellékleten van a 35-ik oldalon.) Házasság: Ifjabb gróf Tisza István eljegyezte Sándor Jolánt, özvegy Sándor Kálmánná leányát. Fuchs Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank cégvezetője. Frankl Irén úrhölgygyel házasságot kötött. Az esküvőn előkelő közönség volt jelen. Tanuk voltak Fehér Miksa és dr Hegedűs Lóránt, orsz. képviselő, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatói. Dr Komlósi Gyula budapesti ügyvéd eljegyezte Szalkai Annát, Szálkai Sándor országgyűlési képviselő, mátészalkai földbirtokos és neje szül. kántorjánosi Mándy Etelka leányát. (Minden külön értesítés helyett.) Halálozás: Gegus Béla máv. ellenőr, április 20-án este 10 órakor hirtelen meghalt. Kedden délután temették el a Kerepesi úti temető halottasházából. Az elhunytban Gegus Gusztáv volt igazságügyminiszter és Gegus Dániel rendőrtanácsos fivérüket gyászolják. Tolcsvay Lipót 60 éves korában meghalt Törökszenmiklóson. Vasárnap temették nagy részvét mellett, Klein A. Sándor magánzó, április 19-én, életének 69-ik évében Szegeden meghalt. Ozv Raditz Sándorné szül. König Mária f. hó 21-én, 60 éves korában meghalt. Az elhunytban dr Radványi László, „Az Üzlet“ szerkesztője, édesanyját gyászolja. Abrudbányai Rédiger Béla, Torda-Aranyos vármegye nyug alispánja, a magyarországi unitárius főtanács tagja, egykori garibaldista, élete 71, özvegysége 18-ik évében, folyó hó 20-án meghalt Tordán. Özv. Czincz Ignácné 82 éves korában szombaton Nyíregyházán meghalt. Temetése nagy részt vét mellett e hó 20-án volt.