Pesti Hírlap, 1913. május (35. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-28 / 125. szám

1913. május 28., szerda. Pesti Hírlap p­énzkölcsöki sorsjegyekre, értékpapírokra es vidéki tak.penzt. reszv hirzeebdzsovfijvKyi'eJ.­* — Jósai v . 1O^­ , Bazilika „ 20.— M&trvar ». t „ 22*— Olasz v. t sorsjegyre 35 K Osztrák V» t . 4­0 Haza: , 90 Kopt, Jelzálog w 130 A -föld­ön­ apró részietekben terjeszthető. — Ha sorsjegyei barbor zalogban vannak, úgy a tetet vagy beküldése ellenében a kölc­önt a lönti összegre teleipegük. — Készletfizetegre vásárolt, de m­eg ki nem f­izetett sorsjegyeket kiváltunk és Htfoh fönti kölcsönt adjuk. — A sorsjegyszámokat a zálog-­j­­egyre rávezettük.­­ Olcsó kamat és azonnali elintézés. I beifeld bankház *isr 1874?-^" MÜNCHEN Újonnan épül Grand Bo­i 1 Bellevue. Megnyitás 1913. április hó 1-án. w*9 Előkelő, legm­odernebb ház a­egnagyobb komforttal — 150 szoba és azarón, pavarcfürdőkkel összekötve — 200 ágy — Hideg és meleg víz — Távbeszélő minden szobá­ban — Elzárt mellékhelyiségek — Társalgó-termek — Étterem terrasszal — Garage. Szobák 1 márkátis feljebb. Tulajdonos: W­­ranizmann, igazgató: H. ferd­ttmayr k© isik Jótállás mellett a legjobb és legelegánsabb kivitelben eredeti gyári árban szállít Keleti I. betegápolási cikkek gyára BUDAPEST, IV., Korona­herceg­ utca 17. szám Képe, ár­jegyzék ingyen­es bérmentye ÉLI BÖIHDEI-TELEP Tulajdonos: B. NASSAU pedagógus Wien, II., Czern In­platz 4 I fiúnevelő-intézet A 25 év óta minta­szerűen vezetett a szünidő elején (julius 2-án) saját vakációs tele­pére költözködik. Üdülő fiuknak torna, úszás, tennis stb. játékok. — A legjobb alkalom gyakor­lati tanítással conversatio közben a német nyelv megtanulására. — Referenciák. Telephon 17671. 6501 1 Valódi brünni szövetek az 1913. évi tavaszi és nyári idényre. Egy szelvény 3.10 m­. hosszú teljes férfiruhához (kabát, nadrág, és mellény) elegendő, csak 1 szelvény 7 kor. 1 szelvény 10 kor. 1 szelvény 15 kor. 1 szelvény 17 kor. 1 szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete szalonruhához 20.— K­órt, szintúgy felöjtőszövetet, turistalódent, selyemkaingzint, női kosztüm szöveteket stb. gyári árakon küld, mint megbízható és szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár. Siegel-Imnhof Brü­nn Minták Ingyen és bérmentve* Az előnyök a melyeket a magánvevő élvez, lát szövet* szükségletét közvetlen Sieger-Imhof cégnél, a gyári piacon rendeli meg, igen jelentékenyek. Szabott, lej£* olcsóbb árak. Óriási választék. Mint aha, figyelne kiszolgálás, még a legkisebb rendelésnél is, teljesen friss árúban. 6664 & ® 0® 0 ^0 © 0 ü 0 § 0 © & Második tetemesen bővített ás javított kiadás Gyakorlati Útmutatások a zöldséges kerti mun­­kákhoz. BOUCHÉ J­­otis a hazai viszonyok­hoz alkalmazva magyarra átdolgozta KARDOS ÁRPÁD, az Országos Ma­gyar Kertészeti Egyesület szerkesztő­ titkára. A szívig kisté nyomtatott 20 képpel. Ára 2 korona, ajánlott kármentes küldéssel 2 korona 35 fillér. LEGRADY TESTVÉREK könyvkiadóhivatala Budapest, V., Váci­ körút 78. 00 000 € V­II 00 9 m ja ft! 99 „BBIM Tartósabb a bri-nél! Ruganyos! feikroéni a hásgerinczet és az idegeket ■' "■ vii. ..................» Beraon:ajauű ifj Budapest, alil I f \ — (A költő és három fia.) Egy külföldi fo­lyóiratban jelent meg a következő kis mese, ame­lyet F. C. Badendieck írt: — Egyszer élt egy modern költő, aki érezve, hogy közeledik a halála, maga köré gyűjtötte há­rom fiát és így szólt a legidősebbhez, egy délceg, szőke ifjúhoz: — Te vagy a Gyönyör. Menj ki a világba, keresd meg a legszebb nőt és ha megtaláltad, ne­vezd el Boldogságnak, azután mondj le róla, mert csak úgy leszel igazán szerencsés. A boldogság ve­szedelmes örvény, igazi üdvösséget egyedül a ki­elégítetlen, végnélküli vágy nyújt. A beteljesülés ostobaság, mert az az élet célja. A második fiú barna és büszke volt és a sze­meiben valami bátor tűz égett. A költő igy szólt hozzá: — Téged Erőnek hívnak. Menj ki a világba, keresd meg a legszebb nőt és ha megtaláltad, ne­vezd el Asszonynak, azután mondj le róla, mert csak úgy leszel igazán szerencsés. A boldogság ve­szedelmes örvény, igazi örömet egyedül a végnél­küli győzelmek nyújtanak." Ha egyesülsz az Asz­­szonynyal, nem uralkodhatsz senkin. A második fiú fölemelte barna fejét s a sze­meiben ujjongás villant meg. A legfiatalabb fiú fekete és cingár volt és haja úgy meredt ég felé, mintha drótszálakból lett volna. A költő így szólt hozzá: — A te neved Tudomány. Menj ki a világba, keresd meg a legszebb nőt és ha megtaláltad, ne­vezd el Vágynak, azután élj együtt vele, mert csak úgy leszel igazán szerencsés. A boldogság a béke és nyugalom. Egyedül a béke csöndesíti el a vá­gyakat és ha a vér nem nyugodt, az agy képtelen dolgozni. A legfiatalabb fiú lehajtotta fejét, sokáig ma­ga elé révedt, azután lassan elsimította honkioká­­ról kemény hajfürtjeit. A költő meghalt. A legöregebb fiú kiment a világba, kereste a legszebb nőt és mikor megtalálta, addig szerette, mig meg nem unta. Akkor kolostorba vonult és meghalt. A második fiú is kiment­ a világba, kereste a legszebb nőt és mikor megtalálta, addig szerette, mig meg nem unta. Akkor polgármester lett egy kis városkában és meghalt. . A harmadik fiú azonban otthon maradt. Mi­kor fiatal testét fonnyasztani kezdte az öregség, irt egy könyvet a nemi kérdésről és ha azóta meg nem halt, még ma is él . (Elaludt a gyertya!) Franciaországban agyafúrt tolvajszövetség veszélyezteti mostanában a szállodák lakóinak vagyonbiztonságát, amely egy új trükk révén fényes sikereket arat. A cinkosok többnyire hármasban dolgoznak és a „lépvesszőt“ mindig egy gyönyörű fiatal nő képviseli. Műkö­désük főterét leginkább az olyan vidéki szállodák képezik, ahol még sem gáz, sem villamos világítás nincs bevezetve, de ahol előszeretettel szoktak megszállni a gazdag földbirtokosok. Ha kiválasz­tották áldozatukat, bérelnek egy szobát a „lép­vessző“ részére, közvetlenül az áldozat lakása mel­lett. Mikor a nő a falon keresztül meghallja, hogy szomszédja hazatért és lefeküdni készül, kisiet a folyosóra s bekopogtat hozzá. — Ki az? — hangzik olyankor belülről. — Ezer bocsánat, uram, — feleli legkedve­sebb hangján a nő, — kénytelen vagyok háborgat­ni önt, mert roppant kellemetlen helyzetbe jutot­tam. Elaludt a gyertyám és a szobámban nincs gyufa. A férfi persze nem tud ellenállni a nyájas, sőt csalogató női hangnak, sietve kinyitja az ajtót s elvakítva a simulékony pongyolában álldogáló je­lenségtől, felajánlja őnagyságának, hogy ő maga fogja meggyújtani szobájában a gyertyát, ha meg­engedi. Ezt természetesen nem lehet pár pillanat alatt elintézni, mert az­ urak ritkán sietnek el­hagyni a szép szomszéd szobáját. Mialatt a nő kedveskedve cseveg az udvarias és szolgálatkész úrral, társai belopódznak annak szobájába és gyor­san elemelik minden értékes tárgyát, óráját, er­szényét, stb. amiket vetkőzés közben már kitett zsebéből. A férfi a legtöbb esetben csak másnap reggel veszi észre, hogy meglopták, önagysága né­ha nem engedi meg, hogy az áldozat a szobájába lépjen, csak az ajtóig kisérteti magát,­­— ezt olyan­kor teszi, ha kissé messze bérelhetett lakást tőle —, úgy, hogy világítson az úton és addig várakoz­tatja, míg meggyújtja bent a gyertyát. Persze ő is a lehető leglassabban végzi el ezt, miközben az áldozat az ajtó előtt áll, arcával a szoba felé for­dulva, úgy, hogy a társainak elég idejük van az idegen értéktárgyait eltüntetni.­­ (Városi farm­gazdaságok.) Az amerikai városok legtöbbje már régebb ideje kísérletezik az­zal, hogy egyrészt az egyes élelmicikkek árának mérséklése, másrészt a város szennyvizeinek ér­tékesítése céljából saját kezelésben farm-gazdasá­gokat rendezett be, amelyek a szennyvizek felhasz­nálása segélyével teremtett bőséges és gazdag ve­getáció révén termelésükkel eredményesen működ­tek közre a piaci árviszonyok egyhitésén és a köz­élelmezés javításán. A legjelentősebb sikert a többi közt — az Unió Departement of agricultur­ hiva­­talának jelentése szerint — Pasadena város érte el, amely 530 acre kiterjedésű farmgazdaságán 65 acren narancsot, 110 acren mogyorótermelést lé­tesített, 142 acren pedig alfajfát (lucernát), gabo­nát és takarmánynövényeket termel, a farm ho­mokos részén pedig kerti gazdaságot rendezett be o­ly módon az elmúlt esztendőben az alig 500 ma­gyar holdas farmon 73.838 korona tiszta jövedel­met ért el. Ez az amerikai példa ékesszóló bizonyí­téka annak, hogy a csatornázási költségek — ha azt egy nagyobb és állandó üzemkör részeként fog­juk fel — nagyon is produktív befektetést jelen­tenek s a városi földek értékesítése és kihasználá­sa így nagyon könnyű és jutalmazó módon jut ér­vényre amellett, hogy a város közélelmezési viszo­nyainak bizonyos irányú és mértékű javítása is a városi hatóság közvetlen befolyása alá vonható. Mindezt pedig azért említjük fel, mert tudvalevő­leg a székesfőváros hatósága is városi farmok lé­tesítésére határozta el magát, de elfeledkezett a szennyvizekről és a kanalizációról, holott pedig ha ezek továbbra is a Dunába vezettetnek és vesznek, a budapesti városi farmoktól valami nagyobb ered­mény semmiesetre sem lesz várható. 47

Next