Pesti Hírlap, 1913. május (35. évfolyam, 103-128. szám)

1913-05-04 / 105. szám

­013. május 4., vasárnap ______Pesti Hírlap _______ versenyre vállalt fuvarok kétfogatú bérkocsinál az egygyel magasabb díjszabás alá esnek. Ha a fuvar a vámvonalon túl terjed és a kocsit visszafelé nem használják, a kétfogat­ú bérkocsinál 2 korona pót­­díjat kell fizetni és végül, hogy a híd, alagút és egyéb vámdíjakat a bérkocsi használója fizeti. Az alapviteldíjak egyébként változatlanok m­aradtak. — Az osztrák-magyar követségekkel való le­velezés. A plojesti cs. és kir. alkonzul megkeresést intézett a belügyminiszterhez, hogy azokat az ügyiratokat, amelyeket eddig a külügyminisztéri­um­ közvetítésével küldtek, az időveszteség elkerü­lése céljából ezentúl közvetlenül küldjék a konzu­látushoz. E megkereséssel kapcsolatban a belügy­miniszter körrendeletet bocsátott ki az összes tör­vényhatóságokhoz, amelyben hivatkozással egy ré­gebbi rendeletre, kijelenti, hogy a külföldön szé­kelő osztrák-magyar követségekhez és konzuli hi­vatalokhoz, úgyszintén a külföldi hatóságokhoz in­tézett hivatalos leveleket továbbítás végett csak ak­kor kell a külügyminisztériumhoz küldeni, ha az­zal a helylyel, ahová az illető levelek szólaltak, nem a közönséges postán, hanem futár útján lehet csak közlekedni. E körrendeletben felsorolt he­lyek között azonban, amelyekhez ez idő szerint még Pétervár és Varsó is tartozik, sem Ploiest, sem a Romániában fekvő egyéb közös konzuli kép­viseleti hatóságok székhelye nem szerepel. A mi­niszter tehát felhívta a törvényhatóságokat, hogy a Romániában levő cs. és kir. képviseleti hatósá­gokhoz intézett hivatalos küldeményeket szabály­szerűen közvetlenül posta útján küldjék meg. — Közigazgatási bejárás. A budapesti villa­mos városi vasút részvénytársaságnak régi vágyát képezi, hogy a Tisztviselőtelep és Kőbánya között közvetlen kapcsolatot létesítsen. E kapcsolat léte­sítésére már régebben tervek készültek, amelyek­nek egy részét már el is fogadták és szombaton an­nak a vonalrésznek közigazgatási bejárását tartot­ták meg, amely a Kőbányai-úttól a Tomcsányi-ut­­cáig a Hungária-úton át vezet. Ugyanebből a cél­ból, hogy majdan Erzsébetfalva és Kőbánya kö­zött is közvetlen kapcsolat legyen létesíthető, a vasúttársaság a sertésközvágóhíd mellett végállo­mást akar berendezni. A tervek közigazgatási be­járását szombaton délelőtt tartották meg Darányi Ferenc miniszteri titkár vezetésével. Jelen voltak a főváros részéről Rényi Dezső tanácsos, Köncs Boldizsár tiszti ügyész, Mihályfy József műszaki főtanácsos, Valtinyi József műszaki tanácsos. A közmunkák tanácsát Lipthay Ágost miniszteri osz­tálytanácsos képviselte. A vasúttársaság részéről Hűvös Iván vezérigazgató és Wörner Adolf mű­szaki igazgató voltak jelen. A tervekhez, amelye­ket Nagy Dezső kir. főmérnök ismertetett, a bi­zottság hozzájárult s aztán a helyszínére ment, ahol a vonalat bejárta.­­ A jogügyi bizottság szombaton délelőtt Pi­­perkovics Bátor tanácsos elnöklésével ülést tar­tott. Előadó Bukovszk­y Viktor főjegyző volt. A bizottság tárgyalta a városgazdasági ügyosztálynak a székesfővárosi állat- és növénykert szervezése ügyében készített előterjesztését. A tárgyaláson je­len volt dr Márkus Jenő tanácsos, a városgazda­­sági ügyosztály vezetője is. A bizottság Márkus Jenő tanácsos, Berger Rezső, Wladár Tivadar hozzászólása után a szervezési szabályzathoz hoz­zájárult.­­— A parlamenti őrség vezetője a városházán. Szombaton délelőtt Horváth Péter alezredes, a par­lamenti őrség parancsnoka, Gerő Vilmos százados, helyettes-parancsnok és Bertl Emil százados meg­jelentek dr Bárczy István polgármesternél, hogy új minőségükben bemutatkozzanak. A parancsnokok, akik teljes díszben jelentek meg, új uniformisuk­ban feltűnést keltettek a városháza folyosóin. A tisztek ezután meglátogatták Rózsavölgyi Gyula és dr Bódy Tivadar alpolgármestereket, a távolle­vő dr Vaszilievits János alpolgármesternél pedig névjegyüket adták le. — Zöldségkereskedők kérelme. Szombaton délelőtt egy nagyobb zöldségkereskedőkből álló kül­döttség jelent meg Folkusházy Lajos tanácsosnál és elpanaszolta, hogy visszatért bolgárok, akik azonban állítólag nem is bolgárok, kiszorították őket a Ferdinánd-téri piacon arról a helyről, ame­lyet a vásárfelügyelőség intézkedése folytán az­óta foglaltak el, hogy a bolgár kertészek hazájuk­ba mentek résztvenni a háborúban. Most néhányan visszatértek közülük és a zöldségkiskereskedők ar­ra kérték a tanácsot, intézkedjék, hogy ők mostani helyükön megmaradhassanak annál is inkább, mert a vásárfelügyelő az ő helyüket már tényleg át is adta a bolgároknak. A tanácsos intézkedett, hogy az ügyet azonnal vizsgálják meg. — A kiadók kérelme. Június 1­5-ig Buda­pesten tartják meg a nyolcadik nemzetközi kiadói kongresszust. A kongresszus rendezőbizottsága az­zal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy abból a képeslevelezőlap sorozatból, amely a főváros lát­nivalóiról készült, háromszáz példányt bocsásson a kongresszus rendező­bizottságának­­ rendelkezésére. — Kedvezmény a fővárosi tisztviselőknek. A belügyminiszter rendeletet intézett a fővároshoz, amelyben közli azokat a kedvezményeket, amelye­ket a főváros tisztviselői az állami gyógyfürdők­ben és nyaralótelepeken igénybe vehetnek. A ked-­i­d­vezm­ények Herkulesz fi­rdőre, Vízaknára, Fenyőim-­s­­­zára, Bánkfüredre és Tátrai M.) tróra érvényesek é­­s a belügyminiszter által küldött értesítés részlete­sen felsorolja a kedvezménynek azt a mértékét, amit nekik engedélyezni lehet. A polgármester in­tézkedett, hogy a belügyminiszternek ezt az intéz­kedését a tisztviselők között körözzék. — Adófizetés április hóban. A székesfőváros adópénztárainál ez év április havában a következő összegek folytak be: állami adóban 1.145.254 ko­rona 97 fillér, községi adóban 510.045 korona 8 fillér, útadóban 14.502 korona 73 fillér, kereske­delmi és iparkamarai illeték címén 5755 korona 95 fillér, betegápolási pótadóban 52.593 korona 10 fillér. Összesen 1.728.151 korona 83 fillér. A fizető felek száma 16.655 volt. Az összes pénztáraknál január 1-től április végéig 92.909 fél 19.037.461 korona 64 fillért fizetett. A múlt év ugyanezen idő­szakában 91.159 fél 18.804.924 korona 44 fillért fizetett be, vagyis ebben az évben a fizető felek szá­ma 1750-nel szaporodott, a befizetett összeg pedig 172.537 korona 20 fillérrel emelkedett. — Kiházasítási alapítvány. A tanács a Pos­ner Károly Lajos és neje, Betty nevét viselő ki­házasítási alapítványnál rendelkezésre álló kamat­összegből öt, egyenként 400 koronás kiházasítási ajándékra pályázatot hirdet. A pályázatokat má­jus 31-én déli 12 óráig az illetékes kerületi elöljá­róságok iktató hivatalában kell benyújtani. Az alapítványra vonatkozó részletesebb feltételek a tanács közjótékonysági ügyosztályában tudhatók meg.­­ A vízfogyasztás február hóban. Ez év feb­ruár havában a főváros összes területén 5,140.183 köbméter szűrt vizet fogyasztottak, a múlt évi 5.510.728 köbméterrel szemben. Sem üzemzavar, sem vízhiány nem volt. Képzőművészet * (Postimpresszionizmus.) Szegény, becsü­letes impresszionizmuson újabb súlyos operáció esett meg: az ,,új művészet“ apostolai kinyestek belőle egy keskeny csíkot s ezzel körülszabták az új Karthago, illetve a „postimpresszionizmus" hatá­rait. Akik azt hiszik, hogy mi elvből gyilkoljuk az új és legújabb művészeti törekvéseket, azok csa­lódnak. Csak nemrég ismertük el a Nemzeti Sza­lonban szerepelt futuristák érdekes és szellemes kaleidoskopos festésmodorát. A „postimpresszio­­nizmus“-ban azonban nincs újdonság. Az ultratö­rekvések, a jövőbelátások, unalmas biablonjaitól hemzseg ez a nemzetközi tárlat, melyet a Művészház jóvoltából adagolnak be közönségünknek. Bizony szomorú, de kezd már a hátunkon kinőni ez a sok művészeti újdonságnak nevezett internacionálisan elcsépelt biablon. Még mindig a kubizmus? Még mindig az ultramarinkontúros, kénsárga és umbrabarna húsú aktok? Még mindig a sok nyakatekert, keze-lába csa­vart, ötlábú, hat emlőjű, léggömbidomú Évák és Vénuszok ? Még mindig sejtelmes piszkok és szétfolyá­­sok, pöttyök, csíkok, izék és még izebbek, — az „új művészet“ tíz év előtti receptje szerint? Még mindig vadzöld, piros-kék és lila-sárga Fosztónadrágokból összevarrt tájképek? stb. stb. A postimpresszionizmus gyűjtőneve sem je­lent mást. Kár, igazán kár, hogy annyi komoly magyar talentum pazarolja idejét ezekre az új mű­­vésznyelvezeti stílgyakorlatokra, anélkül, hogy csak egy lépéssel előbbre vitte volna a „jövő“ mű­vészetét. Ha most mégis valami újat látunk a Művész­házban, azt Archipenko görög szobrásznak köszön­hetjük, aki kitalálta a villamos vasúti szobrászától, vagyis csupa olyan nyomorék alakot mintáz, akik­­nek kezét-lábát levágta a villamos vasút, sőt a fe­jét is összelapította. Szegény görög klasszikusok Szalonikiig hemperegnének sírjukban, ha meglát­nák ezt az u. n. szobrászművészetét. A külföldi mesterek közül legkubikosabb Robert Delaunay, aki különös tökéletességre tett szert a pepita-kubizmus terén, illesve a pepita szövetek mélységes poézisét.­­ Egy Kandinsky ne­vű mester viszont a Untafolt-impresszionizmusban kéjeleg, melynek kiindulási pontja kétségkívül az, hogy előbb tintával fröcscsenti be vásznait, azután keresi a benne rejlő művészetet. — Egy Franz Marc néven nevezett mester a köb-állatokat teremtette meg, látunk tőle köb-tehenet, köbözet a köb-erdő­ben s egy igen sikerült fa-kutyát (a köbözés törvé­nyei szerint.) A magyar mesterek közül nyolcas­ m­este­reinké a főszerep, újabbat még a „jövőt- nem váltott ki belőlük Komolyodott és a­­ klasszikus felé törekszik Aiglon (Sassy Attilla), különösen az ,.Aktok“ címü vásznán. Az ismeretlenségből bukkant fel Beth Alfred neve. A mester évek óta Párisban élt s most egész kol­lekcióval kér szót. Művei közt komolyabbak a kom­pozíciók, melyeken Kernstock hatása látszik. Bár kompozícióiban sok az ismétlés és egészen vázla­tos marad, mégis művészi effektusokat vált ki. Ott, ahol a kubizmussal kacérkodik, ő is komikus ha­tást ér el. Legvidámabb dolga a „Vizes üveg", melyet egyszerűen a szétrobbanás pillanatában rögzített „csendélet“-tá. Komolyságával válik ki a társaságból Komat József. Csoda, hogy bevették a műveit. A többi magyar művészeti stíl­usítót meg sem említjük. Egyszerűen három kérdőjelet (???) teszünk a nevük mellé. Ez többet jelent minden filozofálásnál. Azt is jelentheti, hogy a lelkünk egyszerűen az étherikus bizonytalanságba olvad fel ennyi művészcsoda láttára,­­ de azt is jelentheti, hogy mi abszolúte buták vagyunk, mikor uj lát­o­­mányokról, uj megértésekről, uj művészkulturá­­ról s uj művészeti elmebajról van szó. (k. k. I.)­­ (A gróf Andrássy Dénes-féle képzőimű­vé­sze­ti ösztöndijak.) A néhai Andrássy Dénes által a felesége emlékére alapított két egyenkint négy­ezerkétszáz koronából álló képzőművészeti ösztön­díj odaítélése dolgában báró Forster Gyula való­ságos belső titkos tanácsos elnöklésével szombaton ülésezett az Országos Magyar Képzőművészeti Tanács a Szépművészeti Múzeumban. Az ösztön­díjra rengeteg művész pályázott és közölök a tanács az ösztöndíjjal való kitüntetésre egyhan­gúlag Dohai Székely Andor és Mikola András fes­tőművészeket terjesztette fel Jankovich Bélá val- i.*- és közoktatásügyi miniszternek, akinek joga az ösztöndíjakat végérvényesen odaítélni. * (A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása.) A Nemzeti Szalon tavaszi kiállítása még egy hétig marad nyitva és május 12-én, pünkösd második napján bezárul. Úgy a tavaszi tárlat, mint a vele kapcsolatos Horvai-kollekció iránt változatlanul nagy az érdeklődés. * (A Képzőművészeti Tanács pályázatai.) A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács pályá­zatot hirdet itt, a festőművészet és szobrászat kö­réhez tartozó képzőművészeti ösztöndíjra és pedig egy ösztöndíjra 1600 koronával, két ösztöndíjra 1200 koronával, három ösztöndíjra 1000 koroná­val, két ösztöndíjra 800 koronával és két ösztön­díjra 600 koronával. Ez ösztöndíjak a kiadásuktól kezdődő egy évre szólnak s céljuk az, hogy olyano­kat, kik a művészeti pályán az alapvető képzésen már túl vannak s a hivatottságnak kétségtelen bizonyitékait tudják nyújtani, tanulmányaik ki­egészítésében támogassák. Pályázhatnak a hazai művészeti iskolák végzett növendékei s egyelőre még mint olyanok is kik ha külföldön tanultak, legalább oly sokan vannak a készültségnek, mint aminő az Országos Magyar Képzőművészeti Főis­kola és az Országos Iparművészeti Iskola elvég­­zésével szerezhető meg. A pályázatban csak ma­gyar honosságú egyének vehetnek részt. A pályá­zók folyamodásához melléklendők: Mutatvány­művek (rajzok, festmények, szobortanulmányok, eredeti grafikai művek stb.) oly számmal, hogy a végzett tanulmányokról hű képet nyújtsanak. A folyamodások a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumhoz cimezve 1913. évi május hó 31-éig, az Országos Képzőművészeti Tanácsnál (V kerület» Báthory­ utca 12. szám) nyújtandók be, a mutat­ványművek pedig május hó 29. 30 és 31-én a Szép­művészeti Múzeumba szállítandó!»­A Magyar Országos Képzőművészeti Tanács pályázatot hirdet az építőművészet köréhez tartozó két ösztöndíjra és pedig 1000 koronával és 800 ko­ronával. Ezek az ösztöndíjak a kiadásuktól kez­dődő egy évre szólanak és céljuk az hogy olyano­kat, kik az építőművészeti pályán az alapvető kép­­zésen már túl vannak és a hivatottságnak kétség­telen bizonyítékait tudják felmutatni, tanulmá­nyaiknak kiegészítésében támogassák. E kiegészí­­tés vonatkozh­atik külföldi építőművészeti alkotá­sok tanulmányozására, de vonatkozhatik hazai ta­nulmányútokra is, hazai műemlékeink és népmű­vészetünk architektúrájának megismerése, feldol­gozása és közzététele céljából. Pályázhatnak a ki­rályi József Műegyetemet végzett műépítészek vagy olyan, akár itthon, akár a külföldön tanult építészek, akik az építőművészeti képzettségnek a József Műegyetemet végzett építészeknek képzett­ségével ugyanazon fokon állanak. A pák-ú­ton csak magyar honosságú egyének vehetnek részt. A pályázók folyamodványaihoz melléklendők: Épí­tészeti tervezetek (tervrajzok festmények, vázla­­ t__

Next