Pesti Hírlap, 1913. július (35. évfolyam, 154-166. szám)

1913-07-11 / 163. szám

____________________ talpra állítani, ezt az alaptalan panamavádak­­kal tévútra vezetett közvélemény aligha fogja megérteni. Nem­ tudjuk, hogy miért kell állami se­gélyt és azoknak a gyáraknak adni, amelyek a segély folyósítása után amúgy is megbuknak. És ha azt sem tudjuk, hogy amikor a legbe­csületesebben vezetett gyáraink egymás után szüntetik be üzemüket és száz meg száz mun­kás válik egyszerre munkanélkülivé, miért kell az államnak és azokat a törpe vállalatokat je­lentékeny és az ország erejéhez egyáltalában aránytalan segélylyel a — bukásuk után — tá­mogatni, amelyekkel egyik-másik hatalmas tényező igen különös kapcsolatban van. * Mi csak azt tudjuk, hogy a szerszámgyár igazgatója és a szubvenció kieszközlője, dr Christián Géza, unokaöccse Kálmán Gusztáv úr ő méltóságának, a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi minisztérium mélytudású politikai államtitkárjának. Feh­éri Armand: Külpolitikai hírek. Oroszország China ellen. Oroszország Zizi­­kai elfoglalásával fenyegetőzött arra az esetre, ha China nem adja meg a követelt elégtételt Mandzsúriában élő oroszok szerződésellenes ke­zelése miatt. Zizikar előtt 8000 főnyi orosz csa­pat áll. Oroszország fenyegető magatartása kö­vetkeztében a chinai kormány teljesítette Orosz­ország összes követeléseit. A zizikari kormány­zóságban élő oroszokat üldöző intézkedéseket ennek értelmében eltörölték. A bűnösök bűn­hődni fognak. Új szerb követ Pétervárott. Spalajkovics szófiai szerb követet az egészségi okokból lemon­dott követ helyébe pétervári követté fogják kine­vezni. Színház és zene. * (Az elnökné Budán.) Közvetlenül a Diák­­hercegnő pénteki premierje előtt bohózat bemu­tatóval kedveskedett Krecsányi a közönségnek. Ma, csütörtökön este ugyanis szinte hozta az Elnökné­t, ez az elmésen pikáns francia bohó­zatot, amely az elmúlt szezonban a Vígszínház­­nak volt kasszadarabja. Hogy a mai estén a bu­dai közönség rengeteg sokat kacagott, a legjobb bizonyítéka, hogy míg egyrészt jó volt az elő­adás, másrészt Krecsányi is vonzó műsordarabot lelt a darabban. G­obertet a szépen fejlődő Gre­­guss Margit játszotta pajkos szeretetreméltóság­­gal, különösen a második felvonásban volt elemé­ben. Sok derültséget keltett Bánházy Gerő, Szegő, mint kitűnő elnök, Magass mint felette kellemes beszédű miniszter, Kövesi mint pompás humoru szolga, de rászolgált a dicsőségre Ligeti Klára, Kövesiné, Kertész, Kardos és Szigeti is, hiánya miatt megszüntette. * (Bécsi statisztika magyar darabokról.) A bécsi Burgtheater most tette közzé legutolsó sze­zonjának statisztikáját; a statisztikából kiderül, hogy legtöbbször Molnár Ferenc Farkas című vígjátéka került színre, és pedig huszonhétszer, ami ritka nagy szám a legelső bécsi színháznál szigorúan vett repertoár-rendszer mellett, annál inkább, mert a Farkast Bécsben a szezon negye­dik hónapjában mutatták be, minélfogva nem is a teljes szezon áll eddigi bécsi karrierje mögött. A legtöbbször — tizenháromszor — adták meg a Schiller-darabokat, míg Shakespeare darabjai tíz előadáshoz jutottak. Kiadta statisztikáját legelső szezonjáról Bécs legfiatalabb színháza, a Volksbühne is, mely irodalmi nívó dolgában mindjárt a Burgtheater után következik. És itt is magyar darab, Heltai Jenőnek Masamódja bizonyult slágernek, ameny­­nyiben harmincötször került színre, beleértve a Carltheaterben történt vendégszereplést is. Meg­említjük még, hogy Heltai darabja rövid három hónap alatt érte meg a harmincöt előadást. * (Rostand Faust-fordítása.) A Cyrano, a Sasfiúk, a Napkeleti királykisasszony, a Regénye­sek és a Chantecler költője most fejezte be Goethe Faust-jának francia fordítását, amelyen hosszabb időn át dolgozott és amelyre ő, az elragadó, finom nevű poéta, különösen hivatott. Ilyenformán Pá­­risban már legközelebb színre fog kerülni az új fordítású Faust, a címszerepben a híres és nálunk is ismert Lebargyval. Mindenesetre kérdés, hogy a gallusok, akik eddig ép oly kevéssé lelkesedtek Goethe remeke, mint akár Wagner operái vagy Shakespeare drámái iránt, szívesebben fogadják-e majd a Faustot az ő ünnepelt szerzőjük fordításá­ban, mint az eddigi átültetésekben. Rostand egyéb­iránt már elkészült egy új színművével is, amely­nek fő női szerepét Bernhardt Saraknak szánta. * (A negyvenéves asszony.) A jövő szezonban egy új név fog bevonulni az európai drámairoda­lomba. Hogy győztes lesz-e, vagy pedig kudarc éri, avagy tán a közbülső sorsban, a langyos fogad­tatásban fog részesülni, azt még nem lehet tud­ni. A jelek mindenesetre biztatók és azt is határo­zottan meg lehet á­llapítani,­hogy a bemutató na­gyon élénken foglalkoztatja kivált a Spree-parti metropólis színházi köreinek érdeklődését. A darab címe: A negyvenéves asszony. A szerzője angol em­ber, Lil Vara a neve. A dráma már megjelent könyv alakban. A még ismeretlen szerző kétségtelenül finom és kiadós témát fogott meg és a cselekmény fölfejtésében igen figyelemreméltó, sőt újszerű ösz­­szeütközéseit adja a „veszedelmes életkoriban levő nő szerelmének. A negyvenéves asszony egy meleg kedélyű, okos és még mindig vonzó szépségnek a szívét megperzseli egy botrányosan fiatal legény, egy alig húsz éves ifjú. Sok eredetiség nyilvánul meg annak az elgondolásában, ahogy a darabban egymásra találnak az első csillogó álmokat szövő fiú és a sokszor megcsalódott, de azért hinni még mindig tudó anyányi hölgy, a ver sacrum (a szent tavasz) és a pompáját már veszíteni kezdő nyár. A szerelmesek együtt élnek, de persze csak úgy, ahogy a magyar mondja: bagóhiten. A nő nemso­kára és még idejekorán ráeszmél a komor való­ságra. Hogy üdvöt nem teremhet többé a szerelem akkor, ha már a szív kezd kiégni. Hogy hiába minden, nem tudja örökre magához láncolni a férfit. Abba­hagyja tehát a céltalan küzdelmet és keres egy másik nőt „neki“, olyant, aki igazán „hozzá“­való. Az ő szerelme megmaradt lemondó álomnak csupán, amely elfúl a hosszú vergődésbe. Eltitkolja a szomorú ébredés fájdalmait és bele­nyugszik abba az árva vigasztalásba, hogy a múlt hazug évei meghozták számára a boldogságnak egy kicsiny részét és többhöz nincsen joga. — összefoglaló ismertetésben ez a tárgya az újdon­ságnak, amelyet máris több nagy színpad szerzett meg előadásra. Köztük a berlini Deutsches Theater és a bécsi Burgtheater is. * (10 . 777.) Ez a címe annak a turskomé­­diának, amit a jövő héten mutat be Heltai Nándor hamburgi társulata a berlini Neues Theaterben. A darabnak annak idején már megcsinálta a jó rek­lámot a mindenható cenzúra, amikor az előadását betiltotta azzal a megokolással, hogy izgatást lát benne a lóversenyfogadásokra. * (Szerb színtársulat a délvidéken.) A bel­ügyminisztérium értesítette a Színészegyesület tanácsát, hogy Hadzsics udvari tanácsos és Szá­­vics Zsarkó újvidéki lakosoknak ez év július 1-től 1914 június 30-áig terjedő színigazgatói engedélyt adott egy szerb társulat részére. Ez a szerb tár­sulat eddig csak négy-öt városban működhetett, most azonban a működési engedélyét a miniszté­rium kiterjesztette úgyszólván az egész Bács­kára, a Bánátra és Temes megyére is. A belügy­minisztérium rendelkezése nagy elkeseredést kelt a vidéki színészet körében most, amikor a ma­gyar színtársulatok maguk is csak a legnagyobb erőfeszítéssel képesek magukat fentartani. * (Dán cenzúra egy magyar szerző ellen.) A kopenhágai Nordisk megvette dr Tímár Miklós­nak A testvérek című mozidrámáját; a dán cen­zúra azonban — kényes tartalma miatt — bemu­tatni nem engedte. * (Az Ember tragédiája Mannheimban.) A jövő szezonban színre hozza a mannheimi udvari színház Madách Imre drámai költeményét, az „Em­ber tragédiájáét. A színház intendánsa, Bernau Alfréd személyesen fogja rendezni a darabot, amely Lechner fordításában kerül bemutatóra már az ősz­szel. Ugyanez a színház bemutatja gróf Zichy Géza operáját, a „Nemo“-t is. * (Meer Margit.) A lipcsei zenekonzervató­rium évzáró vizsgáján nagy feltűnést és ritka sikert aratott, egy magyar művészleány, a buda­pesti származású Meer Margit. Az egészen fiatal zongoraművésznő Chopin, Liszt, Beethoven válo­gatott darabjait játszotta, az internacionális kö­zönség lelkes ünneplése közben. Meer Margit Teichmüller tanár növendéke és ez évben fejezi be külföldi tanulmányait. Fővárosi ügyek. — A hirdetési vállalat jövedelme. A fővárosi hirdetési vállalat működésére felügyelő bizottság dr Márkus Jenő tanácsos elnöklésével dr Igaly Kálmán tanácsjegyző előadásában tárgyalta a hirdető­­vállalat jövő évi költségelőirányzatát, a­mely 125.000 koronában állapítja meg azt az ösz­­szeget, amely minden kiadás levonása után a köz­ségi alapnak fog jutni.­­ A Rudas- és Széchenyi-fürdők költségelő­irányzata. Az állandó gyógyfürdő-bizottság Már­kus Jenő tanácsos elnöklete alatt és Igaly Kálmán tanácsjegyző előadásában tárgyalta a Rudas- és Széchenyi-fürdők 1914. évi költségelőirányzatát. Rudasfürdő költségelőirányzata a régi keretek között mozog és csak a forrásoknak kitisztítása és egy új melegvíztartály létesítése okoz újabb ki­adásokat, de a fürdő ennek ellenére is közel 60.000 koronát fog a költségelőirányzat szerint a jövő esztendőben a községi alapnak jövedelmezni. Az új Széchenyi-fürdő költségelőirányzatát, bár ta­pasztalati adatok nem állanak még rendelkezésre, mégis megállapították és remélhető, hogy a fő­városnak ez az új üzeme már az első évben is 30.000 koronán felül fogja a községi alap jövedel­meit gyarapítani. — Fürdőügyek. Az állandó gyógyfürdő­bizottság szerdán ülést tartott, amelyen­ napirend előtt dr Reiner Ede a Széchenyi-fürdő népfürdő­jében pihenő- és váróterem létesítését kívánta. Márkus József hozzájárult ehhez a kívánsághoz és még azt is szükségesnek tartja, hogy a fürdő ál­landó orvosi felügyelet alatt legyen és hogy a fürdő mellett állandó bérkocsiállomást létesítse­nek. Dr Márkus Jenő elnöklő tanácsos kijelen­tette, hogy e kívánságok egy része már teljesítve van és gondoskodni fog arról, hogy a többi kíván­ságoknak is sürgősen megfeleljenek. A Rudas-für­dő ügyének tárgyalásánál Márkus Jenő tanácsnok az esetleges újjáépítésig a mostani épület moder­nizálását kívánná. Benedek Dezső ugyanezt a» óhajt»hangoztatta, dr Andreánszky Jenő és Szabó József pedig a fürdő jövedelmezőségének fokozását tették szóvá. Glück Frigyes újra fölvetette azt a régebbi eszméjét, hogy a fürdőépület dunaparti homlokzata előtt a rakodó part felett terraszt építsenek, amelyen a vendéglő nyerne elhelyezést. Márkus Jenő elnök kijelentette, hogy ez irányban is folytak má­r tárgyalások és hogy e kívánságokat a kivitelben figyelembe fogják venni.­­ A rákosszentmihályi lóvasút megszűnés©. A legutóbbi tanácsülésen parentálta el Rényi De­zső tanácsos a rákosszentmihályi lóvasutat, a fő­városnak, illetve környékének utolsóelőtti lóüzemű közúti vonatát. Ezzel az utolsó és egyetlen most már a margitszigeti lóvasút marad. A rákosszent­­mihályi lóvasutat a kilencvenes évek elején csi­nálták és a cinkotai helyiérdekű vasutat kötötte össze akkor még Pusztaszentmihály teleppel. Elég jó vállalkozás volt egészen addig, míg a múlt év­ben a helyi érdekű vasútnak most már villamos vonala ki nem ágazott Rákosszentmihályra. Ezzel egyszerre megszűnt a régi lóvasút minden jelen­tősége, természetesen a jövedelme is. A kereske­delmi miniszter most értesítette a fővárost, hogy az említett vasút részvénytársasága, miután az üzem nemcsak nem fedezte a kiadásokat, hanem tetemes ráfizetéssel is járt, az üzemet junius hó 30-ával beszüntette. A tanács ezt a miniszteri le­iratot tudomásul vette. — Szabadságon. Dr Melly Béla árvaszéki el­nök julius 7-étől augusztus 4-ig szabadságon van. Távolléte alatt a hivatal vezetését dr Rill Ágoston elnökhelyettes vette át. — Adókivetés. A főváros kerületeiben, az adókivető­bizottságok a III. osztályú keresetadó javaslatokat e hé­ten a következő sorrendben tárgyalják. Az 1. ker. 1. sz. bizottsága 11-én: 13474—13866-ig, 12-én: 13882—14390 hrsz.-ig a külön meghívottakét. A II ker. 1. sz. bizottság 11-én 2749—287548, 12-én 2877—3016-ig. A II. ker. 1. sz. bizottsága 11-én a külön meghí­vottakét. A IV. ker. bizottsága 11-én 535—634-ig a külön meghívottakét. Az V. ker. 1. sz. bizottsága 11-én 770—807-ig. A 2. és 3. sz. bizottság 1-én a külön meghívottakét. A VI. ker. 1. sz. bizottság 11-én 3580—913—3618 —22 913-ig, 12-én 3618—22—913—3700—913-ig. A 2. sz. bizottság I-én 3916—3977-ig, 12-én 3979—b— 4005-ig. A 3. sz. bizottság I-én 3232—3255-ig, 12-én 3256—3282—92—2-ig. A 4. sz. bizottság I-én 1548—49 —50—52—a—97—1683—5-ig, 12-én 1683—a—1742— 20-ig. A VII. ker. 1. sz. bizottsága U-én 4978—93-ig. A 2. sz. bizottság U-én 4572—4654-ig, 12-én 4655—4691-ig. A 3. sz. bizottság U-én 4364—4371-ig. A 4. sz. bizottság U-én 2267—8—a—2521—2—54—7—54-ig.­­ A VIII. ker. 1. sz. bizottsága U-én 5474—5539-ig, 12-én 5540—5605—b-ig. A 2. sz. bizottság U-én 5968— 6079-ig, 12-én 6080 és a Rákóczi-téri vásárcsarnok (6081 —87) A—R. betűig. A 3. sz. bizottság U-én 6747—6921— 22-ig, 12-én 6925—7075—1-ig. A IX. ker. 1. és 2. sz. bizottságai U-én és 12-én a külön meghívottakét. A X. ker. adókivető bizottsága U-én és 12-én a külön meghívottakét. __________Pesti Hírlap__________ 1913. július 11., péntek.

Next