Pesti Hírlap, 1913. július (35. évfolyam, 154-166. szám)
1913-07-11 / 163. szám
____________________ talpra állítani, ezt az alaptalan panamavádakkal tévútra vezetett közvélemény aligha fogja megérteni. Nem tudjuk, hogy miért kell állami segélyt és azoknak a gyáraknak adni, amelyek a segély folyósítása után amúgy is megbuknak. És ha azt sem tudjuk, hogy amikor a legbecsületesebben vezetett gyáraink egymás után szüntetik be üzemüket és száz meg száz munkás válik egyszerre munkanélkülivé, miért kell az államnak és azokat a törpe vállalatokat jelentékeny és az ország erejéhez egyáltalában aránytalan segélylyel a — bukásuk után — támogatni, amelyekkel egyik-másik hatalmas tényező igen különös kapcsolatban van. * Mi csak azt tudjuk, hogy a szerszámgyár igazgatója és a szubvenció kieszközlője, dr Christián Géza, unokaöccse Kálmán Gusztáv úr ő méltóságának, a nagyméltóságú m. kir. kereskedelemügyi minisztérium mélytudású politikai államtitkárjának. Fehéri Armand: Külpolitikai hírek. Oroszország China ellen. Oroszország Zizikai elfoglalásával fenyegetőzött arra az esetre, ha China nem adja meg a követelt elégtételt Mandzsúriában élő oroszok szerződésellenes kezelése miatt. Zizikar előtt 8000 főnyi orosz csapat áll. Oroszország fenyegető magatartása következtében a chinai kormány teljesítette Oroszország összes követeléseit. A zizikari kormányzóságban élő oroszokat üldöző intézkedéseket ennek értelmében eltörölték. A bűnösök bűnhődni fognak. Új szerb követ Pétervárott. Spalajkovics szófiai szerb követet az egészségi okokból lemondott követ helyébe pétervári követté fogják kinevezni. Színház és zene. * (Az elnökné Budán.) Közvetlenül a Diákhercegnő pénteki premierje előtt bohózat bemutatóval kedveskedett Krecsányi a közönségnek. Ma, csütörtökön este ugyanis szinte hozta az Elnöknét, ez az elmésen pikáns francia bohózatot, amely az elmúlt szezonban a Vígszínháznak volt kasszadarabja. Hogy a mai estén a budai közönség rengeteg sokat kacagott, a legjobb bizonyítéka, hogy míg egyrészt jó volt az előadás, másrészt Krecsányi is vonzó műsordarabot lelt a darabban. Gobertet a szépen fejlődő Greguss Margit játszotta pajkos szeretetreméltósággal, különösen a második felvonásban volt elemében. Sok derültséget keltett Bánházy Gerő, Szegő, mint kitűnő elnök, Magass mint felette kellemes beszédű miniszter, Kövesi mint pompás humoru szolga, de rászolgált a dicsőségre Ligeti Klára, Kövesiné, Kertész, Kardos és Szigeti is, hiánya miatt megszüntette. * (Bécsi statisztika magyar darabokról.) A bécsi Burgtheater most tette közzé legutolsó szezonjának statisztikáját; a statisztikából kiderül, hogy legtöbbször Molnár Ferenc Farkas című vígjátéka került színre, és pedig huszonhétszer, ami ritka nagy szám a legelső bécsi színháznál szigorúan vett repertoár-rendszer mellett, annál inkább, mert a Farkast Bécsben a szezon negyedik hónapjában mutatták be, minélfogva nem is a teljes szezon áll eddigi bécsi karrierje mögött. A legtöbbször — tizenháromszor — adták meg a Schiller-darabokat, míg Shakespeare darabjai tíz előadáshoz jutottak. Kiadta statisztikáját legelső szezonjáról Bécs legfiatalabb színháza, a Volksbühne is, mely irodalmi nívó dolgában mindjárt a Burgtheater után következik. És itt is magyar darab, Heltai Jenőnek Masamódja bizonyult slágernek, amenynyiben harmincötször került színre, beleértve a Carltheaterben történt vendégszereplést is. Megemlítjük még, hogy Heltai darabja rövid három hónap alatt érte meg a harmincöt előadást. * (Rostand Faust-fordítása.) A Cyrano, a Sasfiúk, a Napkeleti királykisasszony, a Regényesek és a Chantecler költője most fejezte be Goethe Faust-jának francia fordítását, amelyen hosszabb időn át dolgozott és amelyre ő, az elragadó, finom nevű poéta, különösen hivatott. Ilyenformán Párisban már legközelebb színre fog kerülni az új fordítású Faust, a címszerepben a híres és nálunk is ismert Lebargyval. Mindenesetre kérdés, hogy a gallusok, akik eddig ép oly kevéssé lelkesedtek Goethe remeke, mint akár Wagner operái vagy Shakespeare drámái iránt, szívesebben fogadják-e majd a Faustot az ő ünnepelt szerzőjük fordításában, mint az eddigi átültetésekben. Rostand egyébiránt már elkészült egy új színművével is, amelynek fő női szerepét Bernhardt Saraknak szánta. * (A negyvenéves asszony.) A jövő szezonban egy új név fog bevonulni az európai drámairodalomba. Hogy győztes lesz-e, vagy pedig kudarc éri, avagy tán a közbülső sorsban, a langyos fogadtatásban fog részesülni, azt még nem lehet tudni. A jelek mindenesetre biztatók és azt is határozottan meg lehet állapítani,hogy a bemutató nagyon élénken foglalkoztatja kivált a Spree-parti metropólis színházi köreinek érdeklődését. A darab címe: A negyvenéves asszony. A szerzője angol ember, Lil Vara a neve. A dráma már megjelent könyv alakban. A még ismeretlen szerző kétségtelenül finom és kiadós témát fogott meg és a cselekmény fölfejtésében igen figyelemreméltó, sőt újszerű öszszeütközéseit adja a „veszedelmes életkoriban levő nő szerelmének. A negyvenéves asszony egy meleg kedélyű, okos és még mindig vonzó szépségnek a szívét megperzseli egy botrányosan fiatal legény, egy alig húsz éves ifjú. Sok eredetiség nyilvánul meg annak az elgondolásában, ahogy a darabban egymásra találnak az első csillogó álmokat szövő fiú és a sokszor megcsalódott, de azért hinni még mindig tudó anyányi hölgy, a ver sacrum (a szent tavasz) és a pompáját már veszíteni kezdő nyár. A szerelmesek együtt élnek, de persze csak úgy, ahogy a magyar mondja: bagóhiten. A nő nemsokára és még idejekorán ráeszmél a komor valóságra. Hogy üdvöt nem teremhet többé a szerelem akkor, ha már a szív kezd kiégni. Hogy hiába minden, nem tudja örökre magához láncolni a férfit. Abbahagyja tehát a céltalan küzdelmet és keres egy másik nőt „neki“, olyant, aki igazán „hozzá“való. Az ő szerelme megmaradt lemondó álomnak csupán, amely elfúl a hosszú vergődésbe. Eltitkolja a szomorú ébredés fájdalmait és belenyugszik abba az árva vigasztalásba, hogy a múlt hazug évei meghozták számára a boldogságnak egy kicsiny részét és többhöz nincsen joga. — összefoglaló ismertetésben ez a tárgya az újdonságnak, amelyet máris több nagy színpad szerzett meg előadásra. Köztük a berlini Deutsches Theater és a bécsi Burgtheater is. * (10 . 777.) Ez a címe annak a turskomédiának, amit a jövő héten mutat be Heltai Nándor hamburgi társulata a berlini Neues Theaterben. A darabnak annak idején már megcsinálta a jó reklámot a mindenható cenzúra, amikor az előadását betiltotta azzal a megokolással, hogy izgatást lát benne a lóversenyfogadásokra. * (Szerb színtársulat a délvidéken.) A belügyminisztérium értesítette a Színészegyesület tanácsát, hogy Hadzsics udvari tanácsos és Szávics Zsarkó újvidéki lakosoknak ez év július 1-től 1914 június 30-áig terjedő színigazgatói engedélyt adott egy szerb társulat részére. Ez a szerb társulat eddig csak négy-öt városban működhetett, most azonban a működési engedélyét a minisztérium kiterjesztette úgyszólván az egész Bácskára, a Bánátra és Temes megyére is. A belügyminisztérium rendelkezése nagy elkeseredést kelt a vidéki színészet körében most, amikor a magyar színtársulatok maguk is csak a legnagyobb erőfeszítéssel képesek magukat fentartani. * (Dán cenzúra egy magyar szerző ellen.) A kopenhágai Nordisk megvette dr Tímár Miklósnak A testvérek című mozidrámáját; a dán cenzúra azonban — kényes tartalma miatt — bemutatni nem engedte. * (Az Ember tragédiája Mannheimban.) A jövő szezonban színre hozza a mannheimi udvari színház Madách Imre drámai költeményét, az „Ember tragédiájáét. A színház intendánsa, Bernau Alfréd személyesen fogja rendezni a darabot, amely Lechner fordításában kerül bemutatóra már az őszszel. Ugyanez a színház bemutatja gróf Zichy Géza operáját, a „Nemo“-t is. * (Meer Margit.) A lipcsei zenekonzervatórium évzáró vizsgáján nagy feltűnést és ritka sikert aratott, egy magyar művészleány, a budapesti származású Meer Margit. Az egészen fiatal zongoraművésznő Chopin, Liszt, Beethoven válogatott darabjait játszotta, az internacionális közönség lelkes ünneplése közben. Meer Margit Teichmüller tanár növendéke és ez évben fejezi be külföldi tanulmányait. Fővárosi ügyek. — A hirdetési vállalat jövedelme. A fővárosi hirdetési vállalat működésére felügyelő bizottság dr Márkus Jenő tanácsos elnöklésével dr Igaly Kálmán tanácsjegyző előadásában tárgyalta a hirdetővállalat jövő évi költségelőirányzatát, amely 125.000 koronában állapítja meg azt az öszszeget, amely minden kiadás levonása után a községi alapnak fog jutni. A Rudas- és Széchenyi-fürdők költségelőirányzata. Az állandó gyógyfürdő-bizottság Márkus Jenő tanácsos elnöklete alatt és Igaly Kálmán tanácsjegyző előadásában tárgyalta a Rudas- és Széchenyi-fürdők 1914. évi költségelőirányzatát. Rudasfürdő költségelőirányzata a régi keretek között mozog és csak a forrásoknak kitisztítása és egy új melegvíztartály létesítése okoz újabb kiadásokat, de a fürdő ennek ellenére is közel 60.000 koronát fog a költségelőirányzat szerint a jövő esztendőben a községi alapnak jövedelmezni. Az új Széchenyi-fürdő költségelőirányzatát, bár tapasztalati adatok nem állanak még rendelkezésre, mégis megállapították és remélhető, hogy a fővárosnak ez az új üzeme már az első évben is 30.000 koronán felül fogja a községi alap jövedelmeit gyarapítani. — Fürdőügyek. Az állandó gyógyfürdőbizottság szerdán ülést tartott, amelyen napirend előtt dr Reiner Ede a Széchenyi-fürdő népfürdőjében pihenő- és váróterem létesítését kívánta. Márkus József hozzájárult ehhez a kívánsághoz és még azt is szükségesnek tartja, hogy a fürdő állandó orvosi felügyelet alatt legyen és hogy a fürdő mellett állandó bérkocsiállomást létesítsenek. Dr Márkus Jenő elnöklő tanácsos kijelentette, hogy e kívánságok egy része már teljesítve van és gondoskodni fog arról, hogy a többi kívánságoknak is sürgősen megfeleljenek. A Rudas-fürdő ügyének tárgyalásánál Márkus Jenő tanácsnok az esetleges újjáépítésig a mostani épület modernizálását kívánná. Benedek Dezső ugyanezt a» óhajt»hangoztatta, dr Andreánszky Jenő és Szabó József pedig a fürdő jövedelmezőségének fokozását tették szóvá. Glück Frigyes újra fölvetette azt a régebbi eszméjét, hogy a fürdőépület dunaparti homlokzata előtt a rakodó part felett terraszt építsenek, amelyen a vendéglő nyerne elhelyezést. Márkus Jenő elnök kijelentette, hogy ez irányban is folytak már tárgyalások és hogy e kívánságokat a kivitelben figyelembe fogják venni. A rákosszentmihályi lóvasút megszűnés©. A legutóbbi tanácsülésen parentálta el Rényi Dezső tanácsos a rákosszentmihályi lóvasutat, a fővárosnak, illetve környékének utolsóelőtti lóüzemű közúti vonatát. Ezzel az utolsó és egyetlen most már a margitszigeti lóvasút marad. A rákosszentmihályi lóvasutat a kilencvenes évek elején csinálták és a cinkotai helyiérdekű vasutat kötötte össze akkor még Pusztaszentmihály teleppel. Elég jó vállalkozás volt egészen addig, míg a múlt évben a helyi érdekű vasútnak most már villamos vonala ki nem ágazott Rákosszentmihályra. Ezzel egyszerre megszűnt a régi lóvasút minden jelentősége, természetesen a jövedelme is. A kereskedelmi miniszter most értesítette a fővárost, hogy az említett vasút részvénytársasága, miután az üzem nemcsak nem fedezte a kiadásokat, hanem tetemes ráfizetéssel is járt, az üzemet junius hó 30-ával beszüntette. A tanács ezt a miniszteri leiratot tudomásul vette. — Szabadságon. Dr Melly Béla árvaszéki elnök julius 7-étől augusztus 4-ig szabadságon van. Távolléte alatt a hivatal vezetését dr Rill Ágoston elnökhelyettes vette át. — Adókivetés. A főváros kerületeiben, az adókivetőbizottságok a III. osztályú keresetadó javaslatokat e héten a következő sorrendben tárgyalják. Az 1. ker. 1. sz. bizottsága 11-én: 13474—13866-ig, 12-én: 13882—14390 hrsz.-ig a külön meghívottakét. A II ker. 1. sz. bizottság 11-én 2749—287548, 12-én 2877—3016-ig. A II. ker. 1. sz. bizottsága 11-én a külön meghívottakét. A IV. ker. bizottsága 11-én 535—634-ig a külön meghívottakét. Az V. ker. 1. sz. bizottsága 11-én 770—807-ig. A 2. és 3. sz. bizottság 1-én a külön meghívottakét. A VI. ker. 1. sz. bizottság 11-én 3580—913—3618 —22 913-ig, 12-én 3618—22—913—3700—913-ig. A 2. sz. bizottság I-én 3916—3977-ig, 12-én 3979—b— 4005-ig. A 3. sz. bizottság I-én 3232—3255-ig, 12-én 3256—3282—92—2-ig. A 4. sz. bizottság I-én 1548—49 —50—52—a—97—1683—5-ig, 12-én 1683—a—1742— 20-ig. A VII. ker. 1. sz. bizottsága U-én 4978—93-ig. A 2. sz. bizottság U-én 4572—4654-ig, 12-én 4655—4691-ig. A 3. sz. bizottság U-én 4364—4371-ig. A 4. sz. bizottság U-én 2267—8—a—2521—2—54—7—54-ig. A VIII. ker. 1. sz. bizottsága U-én 5474—5539-ig, 12-én 5540—5605—b-ig. A 2. sz. bizottság U-én 5968— 6079-ig, 12-én 6080 és a Rákóczi-téri vásárcsarnok (6081 —87) A—R. betűig. A 3. sz. bizottság U-én 6747—6921— 22-ig, 12-én 6925—7075—1-ig. A IX. ker. 1. és 2. sz. bizottságai U-én és 12-én a külön meghívottakét. A X. ker. adókivető bizottsága U-én és 12-én a külön meghívottakét. __________Pesti Hírlap__________ 1913. július 11., péntek.