Pesti Hírlap, 1913. július (35. évfolyam, 167-180. szám)

1913-07-31 / 180. szám

1913. július 31., csütörtök. ______Pesti Hírlap______ Albánia függetlensége. Bécs, jul. 30. — Saját tudósítónktól. — A Neue Freie Pressének diplomáciai kör­ből szerzett értesülése szerint Albániának a végleges statútumát azonnal kidolgozzák, mi­helyt az Albánia részére kiküldött nemzetközi bizottság jelentését előterjeszti. Kérdés azon­ban, hogy ki vegye át ezt a jelentést és ezért valószínű, hogy a nagyköveti reunió annak ide­jén ismét összeül, hogy a nemzetközi bizottság javaslatait megvitassa. Nagy jelentősége van annak, hogy a reunió tegnapi ülésén jegyző­könyvbe foglalták, hogy Szerbia kereskedelmi célokra Albániában kikötőt és ehhez a kikötő­höz vasutat kap. Egy francia bankszindikátus a szerb kormánynak — hír szerint — már tervet terjesztett elő ennek a vasútnak a financírozá­­sára. Hogy track­ozva van-e már a vasút, még nem tudják de még az sincs eldöntve, hogy melyik kikötőt fogják Szerbiának átutalni. A vasút szerb területen Szerbia, albán területen pedig a nemzetközi bizottság igazgatása alatt fog állani. Miután Albánia, mihelyt mint ön­álló állam fog létezni, előreláthatólag kereske­delmi szerződést köt Szerbiával, erre a vasútra nézve is pontos megállapodásokat fognak bele­formálni. A vasút őrzése valószínűleg az új al­bán csendőrségnek a feladata lesz. London, jul. 80. — Saját tudósítónktól. — A tegnapi nagyköveti konferencián többek között azt is elhatározták, hogy Szerbiát felszó­lítják, hogy Albániának szerb csapatok által még megszállva tartott területeit sürgősen ürítse ki. A hatalmak haladéktalanul lépéseket tesznek Bel­­grádban és Cettinjében ,hogy a Szerbia és Monte­negróban kisebbségben élő mohamedán és albán lakosságot megvédelmezzék. A skutarii érsek Ischlbei, Ischl, jul. 30. A skutarii érsek, Msrgr. Jakobus Sereggi titkára, Ambrosius Marlaskay páter kíséretében ma este ideérkezett. Az érseket a pályaudvaron dr Pekmezy György, a bécsi keleti akadémia ta­nára, és neje fogadták. Törökország Bulgária ellen, örömünnep Drinápolyban. Konstantinápoly, júl. 30. Jusszaf Izzeddin trónörökös és Zia Ed­­din herceg tegnap reggel Drinápolyba érkeztek. Az érkezőket a drinápolyi vál­, a polgári és ka­tonai hatóságok képviselői, valamint a vallásfe­lekezetek elöljárói és nagyszámú török előkelő­ség fogadta. A trónörökös és Zia herceg ezután díszszemlét tartottak a csapatok fölött. A la­kosság a hercegeket lelkesedéssel fogadta. A trónörökös beszédet mondott, amelyben kifej­tette, hogy Törökországra nézve igen fájdal­mas volt Drinápolynak, a birodalom második fővárosának, elvesztése. Hálát mond az Isten­nek, hogy a várost a hadsereg vitézsége ismét visszaszerezte. Délután a mufti elnöklete alatt népgyűlés volt, amelyen az az óhaj nyert kifejezést, hogy Drinápoly a törököké maradjon. Konstantinápoly, júl. 30. A szultán a trónörököstől táviratot kapott, amely szerint nem talál szavakat a drinápolyi törökök örömének kifejezésére, hogy a szent várost visszahódították az ellenség kezéből. A portához táviratok érkeztek az indliai és más mohamedán középpontok muzulmán la­kosságától, amelyekben gratulálnak Drinápoly újra való megszállása alkalmából. Törökország nem enged. Párig, júl. 30. A Matin drinápolyi tudósítója beszélt En­ver béggel, a Drinápolyba bevonuló török sereg parancsnokával. A bég ezt mondotta a tudósí­tónak: — Hirdesse ki egész Európának, hogy mi Drinápolyt sohasem ürítjük ki. Semmiféle kényszereszközzel sem fognak minket a régi szultánvárosból ismét kikergetni. Ha szükséges lesz, küzdeni fogunk a város birtokáért az utolsó emberig. Ez a legszilárdabb elhatározása az egész török hadseregnek. Ha a hatalmak meg akarják akadályozni Törökországot jogaik megvédelmezésében, akkor már készülhetnek erre. Konstantinápoly, júl. 30. •— Saját tudósítónktól. — A lapok azt írják, hogy nem kell tartani attól, hogy Oroszország­­flottatüntetéssel fog Tö­rökország ellen eljárni, mert Péterváron nagyon jól tudják, hogy ennek a legelső következménye az volna, hogy Törökország elzárná a Dardanellá­­kat, miáltal Oroszországnak most a gabonaexport kezdetén sok millióra menő kárt okozna. Egyéb­ként pedig az orosz tengerészet vezérkari főnöke és most hosszabb szabadságra megy, már­pedig ezt bizonyára nem tenné, ha Oroszországnak a tenge­ren valamiféle tervei volnának. A thrácita kérdés az angol alsóházban. London, júl. 30. Az alsóház mai ülésén Auckland parlamenti államtitkár kijelentette, hogy Thraciának a törö­kök által történt visszahódítását az összes ha­talmak mérlegelés tárgyává teszik. Az angol kor­mány nem ajánl külön akciót, azonban a török ko­rmány tekintettel a török csapatok bulgáriai behatolására, megkapta a szükséges intelmet, minthogy Anglia nem védheti meg azon követ­kezmények elől, amelyek erőszakos eljárásából származhatnának. Török-görög szövetség, Konstantinápoly, júl. 30. Törökország és Görögország közt a szö­vetséget megkötötték és már alá is írták a jegy­zőkönyvet. Resid béget athéni török követté ne­vezték ki és még ma elutazik a görög fővárosba. Bornin, júl. 30. — Saját tudósítónktól. — A Berliner Tageblatt jelenti Konstantiná­polyból. A Görögország és Törökország közt folyó tárgyalások újabban meglepőleg kedvező fordulatot vettek. Az Athénből érkezett újabb uta­sítások annyira előzékenyek voltak, hogy a teg­napi­ minisztertanács, amelyen mint tanácsadó Resid bég is részt vett, elhatározhatta, hogy a görög javaslatokat elfogadja. Resid bég holnap Athénbe utazik, hogy az ententeről szóló jegyző­könyvet aláírja. Bulgária engedékenysége. Konstantinápoly, jfd­. 30. A Südslavische Korrespondenz külön for­rásból úgy értesül, hogy a Radoszlavov-kabinet továbbra is kedvező kiegyezést igyekszik létre­hozni Törökországgal és hajlandó engedménye­ket tenni a portának, ha visszavonja csapatait Tráciából. Nacsevics bolgár követ nem távozott el Konstantinápolyból és igyekszik újra meg­kezdeni a tárgyalást. Nehézzé teszi a helyzetet, hogy a porta most ragaszkodik ama privilégiu­mok megadásához, amelyeket az első londoni értekezlet kezdetén kért. úgy látszik, hogy a tárgyalás ezen a ponton fog meghiúsulni. Azt mondják, hogy Bulgária Bukarestben gyors békét fog kötni, ultimátumot intéz Törökor­szághoz és azután egyedül vagy idegen segít­séggel fog föllépni Törökország ellen. London, júl. 30. Az Evening Standard jelenti Szófiából: Bulgária felajánlja Törökországnak Drinápoly semlegesítését és az ottani erődök lerombolását. A város Bulgáriáé maradna, de a szultánt a városban egyházi méltóság képviselné és a nagy mecset körül elterülő török városrészt ex­­territoriálisnak mondanák ki. Érdekes ez a terv azért is, mert tudvalevő, hogy Drinápoly ostroma alatt Törökország felkínálta ugyanezt a javaslatot Bulgáriának. Most állítólag a bol­gár kormány ajánlaná ezt a megoldást a por­tának. A nagyhatalmak Törökország ellen. Berlin, jul. 30. — Saját tudósítónktól. — A Tägliche Rundschau állítólag magas diplomáciai forrásból úgy értesül, hogy a hatal­mak tegnap óta a Törökország ellen foganatba veendő lépésekről tanácskoznak. Állítólag Orosz­országot akarják európai mandátummal megbízni. Az orosz fekete-tengeri flotta van esetleg kisze­melve arra, hogy Európa akaratának érvényt sze­rezzen. Most az orosz beavatkozás mérvéről fo­lyik a tanácskozás. A hármas szövetség nem akarja, hogy egyelőre túlmenjenek a flottatünte­­té­sen, míg ellenben Oroszország és Franciaor­szág mindjárt élesebb eszközökhöz szeretnének folyamodni. Oroszországnak Örményországba való bevonulásáról többé nincsen szó, mert a hár­masszövetség hallani sem akar erről és ebben Anglia is támogatja. Sukri pasa halálhíre. Belgrád, jul. 30. —­ Saját tudósítónktól. — A Balkán cimű­ lap jelenti, hogy Sukri pasa, S­rinápolynak a védelmezője, a napokban kolerában megbetegedett és tegnap meghalt. * A harctéren. Megverték a görögöket. Belgrád, jul. 30. Athéni Jelentés szerint a görög hadsereg hadműveleteit mindaddig tovább folytatja, míg a görög csapatok a régi Bulgária területén ál­lanak. A legutóbbi három napon át a görög csa­patok Dsumajánál nagyon szerencsétlenül har­coltak. A görögöket, akik nagy veszteségeket szenvedtek, a bolgárok több ponton visszavertek. Szaloniki, júl. 30. A mindenfelől érkező jelentések megerősítik, hogy a Dsumajabala birtokáért folytatott harcok nagy veszteséggel jártak. A bolgárok kedvezően megválasztott állásaikban kétségbeesetten védekez­nek. A veszteségek nagysága még nem ismeretes, de nagy sebesült-szállítmányokat várnak. A bolgá­rok Dubnica irányában visszavonulnak. Ki győzött dzsumájánál ? Athén, júl. 30. — Saját tudósítónktól. — A főhadiszállásról a vezérkartól a következő távirat érkezett: A szinitlii nagyon komoly és nagy veszteségekkel járó harcok után az ellen­ség Dzsumájánál jól előkészített és megerősített állásokba vonult vissza. Csapataink megtámad­ták ezeket az állásokat és a bolgárokat, kik idő­közben nagyon jelentékeny erősítéseket kaptak, rendkívül véres csata után, megfutamították. A bolgárok óriási veszteségeke szenvedtek. Egyes zászlóaljakat annyira megtizedeltünk, hogy har­minc ember is alig maradt belőlük. A bolgárok visszavonulásuk közben a Bisztrica összes hídjait lerombolták. Dzsumáját felgyújtották és az ösz­­szes ottani előkelőségeket bilincsekbe verve ma­gukkal vitték. A bolgár csapatok a régi Bulgária területére vonultak vissza. A görög sereg holnap Bulgária területére készül betörni. A szerbek Viddin ellen, Bukarest, jul. 30. Az Universul szerint tegnap délben a szerb követség hivatalos jelentést kapott, hogy a szerbek bombázzák Viddint. Bukarest, jul. 30. — Saját titkosítónktól. — Viddinnek hétfőn megkezdett bombázása itt a legnagyobb szenzációt kelti. Bulgária azzal a ké­réssel fordult Romániához, hogy a szerbek előtt szállja meg Viddint, hogy annak a lakói semmiféle mészárlásoknak se legyenek kitéve. Herceg Fürsten­berg osztrák-magyar követ Viddin bombázása miatt előterjesztést tett Pasicsnál, aki azt felelte, hogy ez az Ügy a szerb hadsereg főparancsnokának a ha­táskörébe tartozik, hogy azonban a komplikációkat elkerüljék. Pasics kész a konferencia első ülésén a fegyverszünetre vonatkozó indítványt pártolni. Kegyetlenkedések a harctéren. Szófia, júl. 30. (Bolgár távirati iroda.) A hadseregparancs­­nokok a főhadiszállásra kimerítő jelentést küld­tek azon kegyetlenkedésekről, amelyeket a szerb és a görög csapatok elkövettek, miközben a szerbek és a görögök nem ritkán együtt operáltak török ban­dákkal. A kiskisi kerületben a kerület székhelyét és 25 helységet feldúltak. A gevghelii kerületben négy, a strumicai kerületben 7, a demirhisszari ke­rületben 7, a serresi kerületben 2, a petricsiben egy, a nevrokopi kerületben 5, a pecsevai kerület­ 7

Next