Pesti Hírlap, 1913. december (35. évfolyam, 284-295. szám)

1913-12-02 / 284. szám

t­ szik majdnem olyan gúnyos lenni, mint Tisza István, a kormánypárti fölszólalások alatt pe­dig úgy bólogat, mintha nem egy kizárt, hanem egy bezárt delegátus volna. Rettenetesen kíván­csiak vagyunk, hogy a delegációs teremben, a karzattól eltekintve, miféle törvény vagy jog alapján ültetnek be egy Barát Ármint, akinek lehet munkaköre a saját hivatalában, vagy iro­dájában, de a delegációs teremben nem. Talán ezt is de kigondol­ná valamelyik szabályrendeletbe vagy házszabályba Tisza István? * Az ünnepélyes eskütételnél gróf Tisza István mi­niszterelnök és, mint zászlósrag, herceg Esterházy Miklós, fognak közreműködni. A bán az eskütétel után audiencián jelenik meg a király előtt és még este visszautazik Zágrábba. A zágrábi községtanács hétfői ülésén Hel­jác polgármester bejelentette, hogy a királyi biz­tosi intézményt megszüntették és báró Skerlecz Ivánt Horvátország bánjává nevezték ki. (He­lyeslés.) A polgármester felkérte a községi taná­csosokat, hogy e hó 4-én gyülekezzenek a köz­ségházán, hogy vezetésével bemutatkozó látoga­tást tegyenek a bánnál. A községtanács többségi körei osztatlan rokonszenvet viseltetnek a kor­mány iránt, melynek a zágrábi községi képvise­lettel való harmóniája teljes terjedelmében bizto­sítottnak látszik. A delegáció munkarendje. A delegáció legközelebbi teljes ülését de­cember 9-én délelőtt tíz órakor tartja és a kül­ügyi albizottság jelentését veszi tárgyalás alá. Kedden délelőtt tíz órakor a tengerészeti albi­zottság, délután 3 órakor pedig a hadügyi al­bizottság tart ülést. * Feljelentés vesztegetés miatt. Lukács és Jeszenszky ellen. ■7 Dr Bozóky Árpád szolnoki ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, büntető feljelentést tett ma a budapesti királyi ügyészségen. A margitszigeti játékbank ügyéből kifolyólag a bűnvádi eljárás megindítását kéri L­ukács László volt miniszterelnök és Jeszenszky Sán­dor államtitkár ellen megvesztegetés büntette miatt, az Általános Forgalmi Részvénytársa­ság vezetői ellen pedig megvesztegetés vétsége miatt. Dr Bozóky följelentése, amelyet ma ik­tattak a királyi ügyészségen, érdemi részében így hangzik: A múlt hónapban kipattant és az egész euró­pai sajtót bejárta a Lukács-kormány úgyneve­zett margitszigeti panamája, mely lényegileg ab­ban áll, hogy az Általános Forgalmi Részvény­­társaság 1.400.000 koronát adott a Lukács-kor­mánynak azért, hogy a kormány a margitszigeti játékkaszinónak a hazárdjátékot is megengedő alapszabályait jóváhagyja. Ebben a panamában minden valószínűség szerint az egész kormány és annak egész pártja bűnös és így ezek ellen legalább is bűnpártolás miatt vádat kellene emelni, de a főbűnösök Lukács László volt mi­niszterelnök és Jeszenszky Sándor jelenleg is ál­lamtitkár, budapesti lakosok. Ezek ugyanis köz­vetlenül érintkeztek a kaszinó kiküldött embe­reivel és ezek egyeztek meg a kaszinó emberei­vel, hogy a kormány a közerkölcsiségbe és a ki­­hágási törvény 87—91. szakaszaiba ütköző alap­szabályokat jóváhagyja és ezért a kaszinó fizet a Lukács László vezérlete alatt működő politikai pártnak 1.400.000 koronát. Ezen egyezség foly­tán Lukács és Jeszenszky fel­ is vették a pénzt. Hogy hová, tették, azt a nyomozás lesz hivatott kideríteni. Lukács László jóváhagyta az alap­szabályaikat, átadta Jeszenszky Sándornak, hogy az majd mikor a kaszinó megnyílik, 1914-ben, k­­ézbe­sütte­sse ki. Tagadás esetére gróf Tisza István miniszterelnököt és Sándor János bel­ügyminisztert méltóztassék erről kihallgattatni. Junkács László és Jeszenszky Sándor ezáltal a btkv. 467. szakaszába ütköző megvesztegetés bűntettét követték el, melynek büntetése öt évig terjedhető fegyház. A kaszinó emberei pedig, akik ebben a dologban eljártak, a btkv. 470. sza­kaszába ütköző vétséget követték el. Hogy ezek kik voltak, azt a nyomozás igen könnyen meg­állapítja. E tekintetben dr Róth Zsigmond kir. közjegyző, Kristóffy József országgyűlési kép­viselő fognak útbaigazítást adni. A fent előadott bűncselekmény hivatalból üldözendő és így a királyi ügyészségnek köteles­sége lett volna ebben az ügyben a nyomozást a bp. 33. szakasza, alapján feljelentés nélkül hiva­talból elrendelni! Várta is az egész ország, hogy az ügyészség itt is megteszi kötelességét, de csa­lódtunk. Azért én, mint a magyar állam egyik polgára, a bp. 89. szakaszában megírt jogomnál fogva a fent körülírt bűncselekményt ezennel feljelentem. Teszem ezt azért, mert a közmo­rálra, sőt a jogbiztonságra, hihetetlenül romboló hatással volt már eddig is az az általánosan el­terjedt tudat, hogy ez a bűncselekmény büntet­lenül fog maradni, csak azért, mert a törvény­hozó testület hatalmasai, miniszterek, államtit­kár és társaik követték el.* A f­orvát bán eskütétele. A hivatalos lap vasárnapi száma jelenti, hogy a király báró Skerlecz Iván horvát kirá­lyi biztost állásától fölmenti és Horvát-Szlavon­os Dalmátországok bánjává kinevezi. Az új bán kedden délben teszi le az esküt ,ő felsége kezébe. A horvátországi választások­ Zágrábból jelentik. Kedden hivatalosan ki fogják írni a választásokat e hó 16-ra. Esetle­ges pótválasztások e hó 17-ikén lesznek. A horvát-szexeb koalíció minden egyes kerü­letben jelöltet fog állítani, de a Starcsevics-cso­­port is az összes kerületekben fölveszi a harcot. A koalíció jelöltjei között van Silberschein ügy­véd, a zágrábi zsidó hitközség elnöke. Az új la­­bor december 26-ikán tartja első ülését Tuskán Gergely korelnök elnöklésével és a megalakulás formaságai után még ebben az évben foglalkoz­ni fog a magyar-horvát pénzügyi egyezmény kérdésével. Az unionisták egyetlenegy kerület­ben sem fognak kandidálni, csupán gróf Janko­­vich Aladár tartja meg régi kerületét. A nemzeti haladópárt azonban nem oszlik föl, hanem to­vábbra is ha unionista párt marad és igyekezni fog az igazi unionista szellemet a nép körében­­ terjeszteni és híveit összetartani. A jogpárt, kü­lönösen a Franky csoport, a leghevesebb küzde­lemre készül a koalíció ellen, melyet szószegés­sel vádolnat A románok reménykedése. A hazai román nemzetiségi sajtó nagy örömmel fogadta a miniszterelnök azt a képvise­lőházi beszédjét, amelyben bejelentette a horvá­­tokkal való megegyezést. A paktum megkötése nem lepte meg őket, mert azt mondják, hogy a monarchia bel- és külügyi politikájának a nem­zetiségiekre nézve kedvező változása egyenesen kényszerí­tette a magyar kormányt arra, hogy a horvátokkal a paktumot megkösse. Braniste Va­lér, a román-magyar paktumtárgyaló bizottság egyik tagja, a Drapelul-ban a következőket írja erről: — A horvát-magyar béke megkötésével nem­csak Horvát-Szlavonországokban, hanem Ma­gyarországban is új korszak veszi kezdetét, a­mely kénytelen lesz más politikát kezdeményez­ni. A magyar sovinizmus, amennyiben a h­orvát­­szlavón területet illeti, már lelkét kiadta. A h­or­­vát-magyar béke megkötése jelenti a soviniszti­­kus magyar politika feladását. Mi, románok, csak üdvözölni tudjuk e megegyezést, amely csak jó előjel lehet részünkre is. A magyarosítás po­litikája elérkezett a megálljig. Eddig és nem to­vább! A magyarosítás, ha már nem érhet el po­zitív eredményeket, ezek után csakis negatív le­het. A horvátokkal és sztárokkal való béke után a politikai események hatása folytán következik a velünk, románokkal, való megegyezés is. A jövőben nem kell félnünk a soviniszta magya­rosítás­ politikától, mert az, amint a horvátok­nál, úgy a románoknál is kénytelen lesz a közel­jövőben visszafejlődni. Nem kell aggodalommal tekintenünk a román nemzet jövője iránt, ellen­kezőleg, a horvát-magyar megegyezés megerősíti azon hitünket, hogy közeledik a mi óránk is, amidőn az áldozatokkal járt ellenállásunk telje­sen honoráltatni fog. * Az erdélyi ellenzék kongresszusa. Az erdélyi ellenzéki pártszervezetek és Er­dély ellenzéki vezető férfiai f. évi december 7-én délelőtt 10 órakor Kolozsvárt, a Vigadóban ösz­­szegyűlnek, hogy Erdély önvédelmének szerve­zése és egy „Erdélyi Szövetség“ létesítése felől tanácskozzanak. A tanácskozáson az ellenzéki vezérek közül Justh Gyula, gróf Apponyi Albert és gróf Károlyi Mihály is részt vesznek. Ugyan­aznap este 8 órakor avatja föl a Kolozsvári Füg­getlenségi Párt kor újonan berendezett közhelyi­­ségeit. A tanácskozás sorrendje a következő: Az értekezlet alakulása: Elnök és jegyzők választása. Dr Apáthy István: Előterjesztés Er­dély önvédelmének szervezéséről. Dr Pócsa Béla: Erdély közművelődése. Dr Kenéz Béla: Erdély közgazdasága. Torma Miklós: Az erdélyi kö­igazgatás Bárt Kemény Árpád: Indítvány­­ „Erdélyi Szövetség“ megalakítására. Just Gyula, gróf Apponyi Albert és gróf Káról­, Mihály hozzászólásai. Délután fél 2 órák, lakoma a „Központi szálló“ emeleti termébe. Délután 4 órakor a Kolozsmegyei Függetlenség Párt szervezés­e bizalmas értekezlet.) A szervező bizottság fölhívása többek köz ezeket mondja: — Tanácskozásainkra a Mauikapártbo tartozó honfitársainkat, sajnos, nem hívhatja meg, m­ert az ő politikai hitvallásuk a jelenlét és mindenkori kormány cselekedeteinek bírák nélküli helyeslése és türelmes bevárása kés ügyekben annak, amit a kormányzati bölcsesé határozni fog. Mi látjuk e bölcseségnek szörny tévedéseit, látjuk a kés villogását, melylyel bölcseség Erdélyt lemetszi Magyarország teszi föl; de előbb, mint orvos a levágandó lábat vérteleniti, elsorvasztja, és hogy a levágást saj­nálni se kelljen, még szenvedőbbé, az egész Ma­gyar­országnak gyötrelmévé teszi, melytől meg­szabadulni megváltás legyen. És nem hívhatjuk sajnos, a nem magyar anyanyelvűeket sem. Ve­zetőik egy része a nép bőrén alkussza ki a kor­mánytól a saját egyéni hasznait, melyeket író Tisza István bölcsesége és hazafisága az egé­­séges magyar állam javaiból, a mindnyájunkét kínál nekik nem az igazság, hanem a párturalom m értéke szerint. Lelkük mélyén ezek sem akar­ják belátni, de a vezetők másik része nyíltan­­ tagadja, hogy anyanyelvre való k k­lönbség nél­k­ül, közös munkára vagyunk hivatva egy egy­séges politikai nemzet feldicsőítésében, hogy itt Erdély önvédelmében közös érdekeink vannak. A javakat, melyekért küzdünk, egész Erdély­nek akarjuk, a hajdani magyar, székely és szász nemzet és a mai erdélyi oláh nyelvűek külön ér­dekeit nem ismerjük el. Védelmezzük az erdély­i érdekeket, Erdélyt, hogy Erdélyben Magyaror­szágnak emeljünk erős várat. Védelmezzük a gazdasági elnyomorodás, az értelmi és erkölcsi züllés ellen, védelmezzük az erdélyiek és a ma­gyar kormány ellen. Függetlenségi gyűlés Nagykőrösön. Vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor tartot­ta meg a nagykőrösi függetlenségi párt újjászerve­ző nagygyűlését és­ a­ kerület függetlenségi képvise­lőjének, Bakó Józsefnek, beszámoló gyűlését, mely­re az egyesült függetlenségi párt központjának kép­viseletében gróf Károlyi József, Förster Aurél, Ile,­derváry Lehel, Egry Béla­­s Benedek,­ János ország­gyűlési képviselők utaztak le. A városi színház nagy terme és a karzatok is zsúfolásig megteltek ez alkalommal a város függetlenségi polgárságáva­, melynek nevében Danner.)­ Antal üdvözölte a gyű­lést és ajánlatára a népgyűlés elnökévé választották Szappanos Sándor ügyvédet, jegyzőjévé dr Székely Bélát. Az elnöki megnyitó után zajos , éljenzés és taps közben tartotta meg beszámolóját Bakó József. Kemény szavakkal ostorozta ezután azt a rendszert, amely elrúgva magától a törvényességet és a tisztes­séges kormányzás minden eszközét, bűnös pénzen szerzett többségével garázdálkodik az országban. Dr Székely­ Béla terjesztette elő a következő határozati javaslatot: „A nagykőrösi függetlenségi és 48-as párt mély aggodalommal, hazafias felháborodással látja azt a nemzetrontó munkát, amelyet az uralmon le­vő kormány az erőszak eszközeivel és­­egy oly több­ség támogatásával végez, mely a nemzet, élő lelki­ismerete előtt elvesztette erkölcsi jogosultságát ar­ra, hogy a többségi elv hazug, jelszava alatt a nem­zet számára törvényeket alkothasson. A megdöbbe­nés és az elkeseredés hatja át a szíveket a hatalmi téboly ama szomorúi megtévelyedésének láttára amely immár a legértékesebb alkotmány­biztosi­té­kok lerombolásától sem riad vissza. A nemzet jövő­jét féltő aggodalomnak e­ kétségbeejtő napjaiban egyedül a magyar ellenzék önfeláldozó hazaszere­tetében, minden akadályával szembeszálló, kitartó ellenállásában találunk vigasztalást és ezekben lát­juk a jobb és szebb jövő zálogát. Azért együttérző, meleg szeretettel üdvözöljük a nemzet igazáért küz­dő ellenzéket, annak nagynevű vezéreit és bátor ka­tonáit egyaránt.“ A határozati javaslatot a népgyűlés egyhan­gú lelkesedéssel elfogadván, a központ képviseleté­ben megjelent országgyűlési képviselők közül első­nek gróf Károlyi József szólalt­ fel, akit a közönség a szószékre léptekor lelkes tapssal és zajos éljenzés­sel üdvözölt Az ováció után mindvégig nagy tet­széssel fogadott, zajos éljenzéssel és tapsviharral sűrűn megszakított beszédet mondott. A független­ségi párt elnöke, gróf Károlyi Mihály, nevében és a függetlenségi párt részéről szólott. Ismertette a politikai helyzetet s a kormány­ erőszakosságát .s igy végezte: Ali, mégis teljesítjük kötelességünket és elmegyünk­ a képviselőházba mindig, valahány­szor ezt kötelességtudásunk megszabja, hogy vissz­hangja legyen az ország közvéleményének, hogy itt a Pesti Hírlap­­ 1913. december 2., kedd. *

Next