Pesti Hírlap, 1913. december (35. évfolyam, 284-295. szám)
1913-12-02 / 284. szám
t szik majdnem olyan gúnyos lenni, mint Tisza István, a kormánypárti fölszólalások alatt pedig úgy bólogat, mintha nem egy kizárt, hanem egy bezárt delegátus volna. Rettenetesen kíváncsiak vagyunk, hogy a delegációs teremben, a karzattól eltekintve, miféle törvény vagy jog alapján ültetnek be egy Barát Ármint, akinek lehet munkaköre a saját hivatalában, vagy irodájában, de a delegációs teremben nem. Talán ezt is de kigondolná valamelyik szabályrendeletbe vagy házszabályba Tisza István? * Az ünnepélyes eskütételnél gróf Tisza István miniszterelnök és, mint zászlósrag, herceg Esterházy Miklós, fognak közreműködni. A bán az eskütétel után audiencián jelenik meg a király előtt és még este visszautazik Zágrábba. A zágrábi községtanács hétfői ülésén Heljác polgármester bejelentette, hogy a királyi biztosi intézményt megszüntették és báró Skerlecz Ivánt Horvátország bánjává nevezték ki. (Helyeslés.) A polgármester felkérte a községi tanácsosokat, hogy e hó 4-én gyülekezzenek a községházán, hogy vezetésével bemutatkozó látogatást tegyenek a bánnál. A községtanács többségi körei osztatlan rokonszenvet viseltetnek a kormány iránt, melynek a zágrábi községi képviselettel való harmóniája teljes terjedelmében biztosítottnak látszik. A delegáció munkarendje. A delegáció legközelebbi teljes ülését december 9-én délelőtt tíz órakor tartja és a külügyi albizottság jelentését veszi tárgyalás alá. Kedden délelőtt tíz órakor a tengerészeti albizottság, délután 3 órakor pedig a hadügyi albizottság tart ülést. * Feljelentés vesztegetés miatt. Lukács és Jeszenszky ellen. ■7 Dr Bozóky Árpád szolnoki ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, büntető feljelentést tett ma a budapesti királyi ügyészségen. A margitszigeti játékbank ügyéből kifolyólag a bűnvádi eljárás megindítását kéri Lukács László volt miniszterelnök és Jeszenszky Sándor államtitkár ellen megvesztegetés büntette miatt, az Általános Forgalmi Részvénytársaság vezetői ellen pedig megvesztegetés vétsége miatt. Dr Bozóky följelentése, amelyet ma iktattak a királyi ügyészségen, érdemi részében így hangzik: A múlt hónapban kipattant és az egész európai sajtót bejárta a Lukács-kormány úgynevezett margitszigeti panamája, mely lényegileg abban áll, hogy az Általános Forgalmi Részvénytársaság 1.400.000 koronát adott a Lukács-kormánynak azért, hogy a kormány a margitszigeti játékkaszinónak a hazárdjátékot is megengedő alapszabályait jóváhagyja. Ebben a panamában minden valószínűség szerint az egész kormány és annak egész pártja bűnös és így ezek ellen legalább is bűnpártolás miatt vádat kellene emelni, de a főbűnösök Lukács László volt miniszterelnök és Jeszenszky Sándor jelenleg is államtitkár, budapesti lakosok. Ezek ugyanis közvetlenül érintkeztek a kaszinó kiküldött embereivel és ezek egyeztek meg a kaszinó embereivel, hogy a kormány a közerkölcsiségbe és a kihágási törvény 87—91. szakaszaiba ütköző alapszabályokat jóváhagyja és ezért a kaszinó fizet a Lukács László vezérlete alatt működő politikai pártnak 1.400.000 koronát. Ezen egyezség folytán Lukács és Jeszenszky fel is vették a pénzt. Hogy hová, tették, azt a nyomozás lesz hivatott kideríteni. Lukács László jóváhagyta az alapszabályaikat, átadta Jeszenszky Sándornak, hogy az majd mikor a kaszinó megnyílik, 1914-ben, kézbesüttesse ki. Tagadás esetére gróf Tisza István miniszterelnököt és Sándor János belügyminisztert méltóztassék erről kihallgattatni. Junkács László és Jeszenszky Sándor ezáltal a btkv. 467. szakaszába ütköző megvesztegetés bűntettét követték el, melynek büntetése öt évig terjedhető fegyház. A kaszinó emberei pedig, akik ebben a dologban eljártak, a btkv. 470. szakaszába ütköző vétséget követték el. Hogy ezek kik voltak, azt a nyomozás igen könnyen megállapítja. E tekintetben dr Róth Zsigmond kir. közjegyző, Kristóffy József országgyűlési képviselő fognak útbaigazítást adni. A fent előadott bűncselekmény hivatalból üldözendő és így a királyi ügyészségnek kötelessége lett volna ebben az ügyben a nyomozást a bp. 33. szakasza, alapján feljelentés nélkül hivatalból elrendelni! Várta is az egész ország, hogy az ügyészség itt is megteszi kötelességét, de csalódtunk. Azért én, mint a magyar állam egyik polgára, a bp. 89. szakaszában megírt jogomnál fogva a fent körülírt bűncselekményt ezennel feljelentem. Teszem ezt azért, mert a közmorálra, sőt a jogbiztonságra, hihetetlenül romboló hatással volt már eddig is az az általánosan elterjedt tudat, hogy ez a bűncselekmény büntetlenül fog maradni, csak azért, mert a törvényhozó testület hatalmasai, miniszterek, államtitkár és társaik követték el.* A forvát bán eskütétele. A hivatalos lap vasárnapi száma jelenti, hogy a király báró Skerlecz Iván horvát királyi biztost állásától fölmenti és Horvát-Szlavonos Dalmátországok bánjává kinevezi. Az új bán kedden délben teszi le az esküt ,ő felsége kezébe. A horvátországi választások Zágrábból jelentik. Kedden hivatalosan ki fogják írni a választásokat e hó 16-ra. Esetleges pótválasztások e hó 17-ikén lesznek. A horvát-szexeb koalíció minden egyes kerületben jelöltet fog állítani, de a Starcsevics-csoport is az összes kerületekben fölveszi a harcot. A koalíció jelöltjei között van Silberschein ügyvéd, a zágrábi zsidó hitközség elnöke. Az új labor december 26-ikán tartja első ülését Tuskán Gergely korelnök elnöklésével és a megalakulás formaságai után még ebben az évben foglalkozni fog a magyar-horvát pénzügyi egyezmény kérdésével. Az unionisták egyetlenegy kerületben sem fognak kandidálni, csupán gróf Jankovich Aladár tartja meg régi kerületét. A nemzeti haladópárt azonban nem oszlik föl, hanem továbbra is ha unionista párt marad és igyekezni fog az igazi unionista szellemet a nép körében terjeszteni és híveit összetartani. A jogpárt, különösen a Franky csoport, a leghevesebb küzdelemre készül a koalíció ellen, melyet szószegéssel vádolnat A románok reménykedése. A hazai román nemzetiségi sajtó nagy örömmel fogadta a miniszterelnök azt a képviselőházi beszédjét, amelyben bejelentette a horvátokkal való megegyezést. A paktum megkötése nem lepte meg őket, mert azt mondják, hogy a monarchia bel- és külügyi politikájának a nemzetiségiekre nézve kedvező változása egyenesen kényszerítette a magyar kormányt arra, hogy a horvátokkal a paktumot megkösse. Braniste Valér, a román-magyar paktumtárgyaló bizottság egyik tagja, a Drapelul-ban a következőket írja erről: — A horvát-magyar béke megkötésével nemcsak Horvát-Szlavonországokban, hanem Magyarországban is új korszak veszi kezdetét, amely kénytelen lesz más politikát kezdeményezni. A magyar sovinizmus, amennyiben a horvátszlavón területet illeti, már lelkét kiadta. A horvát-magyar béke megkötése jelenti a sovinisztikus magyar politika feladását. Mi, románok, csak üdvözölni tudjuk e megegyezést, amely csak jó előjel lehet részünkre is. A magyarosítás politikája elérkezett a megálljig. Eddig és nem tovább! A magyarosítás, ha már nem érhet el pozitív eredményeket, ezek után csakis negatív lehet. A horvátokkal és sztárokkal való béke után a politikai események hatása folytán következik a velünk, románokkal, való megegyezés is. A jövőben nem kell félnünk a soviniszta magyarosítás politikától, mert az, amint a horvátoknál, úgy a románoknál is kénytelen lesz a közeljövőben visszafejlődni. Nem kell aggodalommal tekintenünk a román nemzet jövője iránt, ellenkezőleg, a horvát-magyar megegyezés megerősíti azon hitünket, hogy közeledik a mi óránk is, amidőn az áldozatokkal járt ellenállásunk teljesen honoráltatni fog. * Az erdélyi ellenzék kongresszusa. Az erdélyi ellenzéki pártszervezetek és Erdély ellenzéki vezető férfiai f. évi december 7-én délelőtt 10 órakor Kolozsvárt, a Vigadóban öszszegyűlnek, hogy Erdély önvédelmének szervezése és egy „Erdélyi Szövetség“ létesítése felől tanácskozzanak. A tanácskozáson az ellenzéki vezérek közül Justh Gyula, gróf Apponyi Albert és gróf Károlyi Mihály is részt vesznek. Ugyanaznap este 8 órakor avatja föl a Kolozsvári Függetlenségi Párt kor újonan berendezett közhelyiségeit. A tanácskozás sorrendje a következő: Az értekezlet alakulása: Elnök és jegyzők választása. Dr Apáthy István: Előterjesztés Erdély önvédelmének szervezéséről. Dr Pócsa Béla: Erdély közművelődése. Dr Kenéz Béla: Erdély közgazdasága. Torma Miklós: Az erdélyi köigazgatás Bárt Kemény Árpád: Indítvány „Erdélyi Szövetség“ megalakítására. Just Gyula, gróf Apponyi Albert és gróf Káról, Mihály hozzászólásai. Délután fél 2 órák, lakoma a „Központi szálló“ emeleti termébe. Délután 4 órakor a Kolozsmegyei Függetlenség Párt szervezése bizalmas értekezlet.) A szervező bizottság fölhívása többek köz ezeket mondja: — Tanácskozásainkra a Mauikapártbo tartozó honfitársainkat, sajnos, nem hívhatja meg, mert az ő politikai hitvallásuk a jelenlét és mindenkori kormány cselekedeteinek bírák nélküli helyeslése és türelmes bevárása kés ügyekben annak, amit a kormányzati bölcsesé határozni fog. Mi látjuk e bölcseségnek szörny tévedéseit, látjuk a kés villogását, melylyel bölcseség Erdélyt lemetszi Magyarország teszi föl; de előbb, mint orvos a levágandó lábat vérteleniti, elsorvasztja, és hogy a levágást sajnálni se kelljen, még szenvedőbbé, az egész Magyarországnak gyötrelmévé teszi, melytől megszabadulni megváltás legyen. És nem hívhatjuk sajnos, a nem magyar anyanyelvűeket sem. Vezetőik egy része a nép bőrén alkussza ki a kormánytól a saját egyéni hasznait, melyeket író Tisza István bölcsesége és hazafisága az egéséges magyar állam javaiból, a mindnyájunkét kínál nekik nem az igazság, hanem a párturalom m értéke szerint. Lelkük mélyén ezek sem akarják belátni, de a vezetők másik része nyíltan tagadja, hogy anyanyelvre való k klönbség nélkül, közös munkára vagyunk hivatva egy egységes politikai nemzet feldicsőítésében, hogy itt Erdély önvédelmében közös érdekeink vannak. A javakat, melyekért küzdünk, egész Erdélynek akarjuk, a hajdani magyar, székely és szász nemzet és a mai erdélyi oláh nyelvűek külön érdekeit nem ismerjük el. Védelmezzük az erdélyi érdekeket, Erdélyt, hogy Erdélyben Magyarországnak emeljünk erős várat. Védelmezzük a gazdasági elnyomorodás, az értelmi és erkölcsi züllés ellen, védelmezzük az erdélyiek és a magyar kormány ellen. Függetlenségi gyűlés Nagykőrösön. Vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor tartotta meg a nagykőrösi függetlenségi párt újjászervező nagygyűlését és a kerület függetlenségi képviselőjének, Bakó Józsefnek, beszámoló gyűlését, melyre az egyesült függetlenségi párt központjának képviseletében gróf Károlyi József, Förster Aurél, Ile,derváry Lehel, Egry Bélas Benedek, János országgyűlési képviselők utaztak le. A városi színház nagy terme és a karzatok is zsúfolásig megteltek ez alkalommal a város függetlenségi polgárságáva, melynek nevében Danner.) Antal üdvözölte a gyűlést és ajánlatára a népgyűlés elnökévé választották Szappanos Sándor ügyvédet, jegyzőjévé dr Székely Bélát. Az elnöki megnyitó után zajos , éljenzés és taps közben tartotta meg beszámolóját Bakó József. Kemény szavakkal ostorozta ezután azt a rendszert, amely elrúgva magától a törvényességet és a tisztességes kormányzás minden eszközét, bűnös pénzen szerzett többségével garázdálkodik az országban. Dr Székely Béla terjesztette elő a következő határozati javaslatot: „A nagykőrösi függetlenségi és 48-as párt mély aggodalommal, hazafias felháborodással látja azt a nemzetrontó munkát, amelyet az uralmon levő kormány az erőszak eszközeivel ésegy oly többség támogatásával végez, mely a nemzet, élő lelkiismerete előtt elvesztette erkölcsi jogosultságát arra, hogy a többségi elv hazug, jelszava alatt a nemzet számára törvényeket alkothasson. A megdöbbenés és az elkeseredés hatja át a szíveket a hatalmi téboly ama szomorúi megtévelyedésének láttára amely immár a legértékesebb alkotmánybiztositékok lerombolásától sem riad vissza. A nemzet jövőjét féltő aggodalomnak e kétségbeejtő napjaiban egyedül a magyar ellenzék önfeláldozó hazaszeretetében, minden akadályával szembeszálló, kitartó ellenállásában találunk vigasztalást és ezekben látjuk a jobb és szebb jövő zálogát. Azért együttérző, meleg szeretettel üdvözöljük a nemzet igazáért küzdő ellenzéket, annak nagynevű vezéreit és bátor katonáit egyaránt.“ A határozati javaslatot a népgyűlés egyhangú lelkesedéssel elfogadván, a központ képviseletében megjelent országgyűlési képviselők közül elsőnek gróf Károlyi József szólalt fel, akit a közönség a szószékre léptekor lelkes tapssal és zajos éljenzéssel üdvözölt Az ováció után mindvégig nagy tetszéssel fogadott, zajos éljenzéssel és tapsviharral sűrűn megszakított beszédet mondott. A függetlenségi párt elnöke, gróf Károlyi Mihály, nevében és a függetlenségi párt részéről szólott. Ismertette a politikai helyzetet s a kormány erőszakosságát .s igy végezte: Ali, mégis teljesítjük kötelességünket és elmegyünk a képviselőházba mindig, valahányszor ezt kötelességtudásunk megszabja, hogy visszhangja legyen az ország közvéleményének, hogy itt a Pesti Hírlap 1913. december 2., kedd. *