Pesti Hírlap, 1914. február (36. évfolyam, 28-40. szám)
1914-02-01 / 28. szám
1914. február 1., vasárnap. Pesti Hírlap telepítő kenéz nevéről elnevezve. A kenézség ennélfogva a betelepítés biztos jele. d) Határozott történeti adatok. A rumének lassú bevándorlása fontos esemény volt ugyan hazánkra nézve, de nem járt zajjal, háborúval, mint pl a kunoké. Nem csoda azért, ha minden egyes telepítvény bejövetele nincsen különben is fogyatékos kulturforrásainkban följegyezve. Mindamellett is vannak határozott történeti adataink, melyek a rumének későbbi bevándorlását tanúsítják, így pl van egy részletes határleírás 1281-ből a mai Nagybánya vidékéről. Nyomról-nyomra követhetjük az érdekes oklevél adatait és ekkor teljes világossággal megállapíthatjuk, hogy az időben a Miszt-pataktól le Sáros-Berkesdig, a Szamostól a Kékes- és Zazar-patakok eredetéig Fentős és Kékes nevű lakatlan erdők terültek el; Nagybánya, Felsőbánya városoknak hire-hamva sem volt, de az a városok körül fekvő 20 rumén faluból sem létezett egy sem s így azok mind későbbi telepitvények. Az orosz évkönyvek bizonyítják, hogy IV. László a Balkán-tartományokból segítségül hívott ruméneket a hódi csata után (1280) Máramarosban és a Fehér-Körös mentén (inter Mores et Tiriam) telepítette le. A moldvai rumén fejedelemség megalapítójáról, Bogdán vajdáról, legalább is azt hitték a rumén írók, hogy Traján legelső tribunjának egyenes ivadéka és soha nem szívott más levegőt, mint Dáciáét, pedig nemrég előkerült egy oklevél, mely világosan bizonyítja, hogy Bogdánt I. Károly magyar király 1334—35-ben telepítette át hazánkba. Ugyanez az oklevél, amely oly világosan beszél „de transitu et translatione Bogdan voyvode de terra sua in Hungáriam“, mutatja azt is, hogy Bogdán Galambóc tájékáról, tehát a mai Szerbia keleti részéről jött hazánkba. Erdélyben, Fogaras vidékét nagyobb mértékben csak Nagy Lajos királyunk korában szállották meg a rumének, mert László oláh vajda még 1372- ben is a fogarasi új telepítvény (nova plantatio) fejedelmének nevezi magát. Egy 1495-iki országos törvénycikkely, mint általában ismert dolgot említi, hogy a rácok, az oroszok és az oláhok a magyar királyok és bánok hívására és biztatására telepedtek meg hazánk keleti részein.*) E nagyobb mértékben való telepítésen kívül még századokon át folyt a kisebb, falunkint való telepítgetés, így népesítették be a XIV. században rumén lakosokkal a biharmegyei Lók falut a Telegdyek, Esküllőt ugyanott a Czibakok.**) És mennyi adatot rejtenek még erre nézve átvizsgálatlan levéltáraink?! Annyi bizonyos, hogy a rumének a magyar nemzetet ért két rettentő csapás révén jöttek be hazánkba és csak azután terjeszkedtek. A tatárjárás okozta hogy nagyobb számban telepedtek be; a török dúlás okozta, hogy hegyeinkről leszállhattak s a síkságon 10—20 mértfölddel előbbre nyomulhattak s míg nemzetünk fogyott, ők szaporodtak. Ha az isteni gondviselés ezt igy rendezte el, nem lehet szavunk ellene. De hogy ezenkívül még azt a magyar nemzetet, mely a rumén (oláh) népet befogadta, kiváltságokkal felruházta, jobbjaikat a nemesek sorába iktatta, ezt a magyar nemzetet oktalan mesék alapján még történeti jogától is megfosztani akarják, ez a legrutább hálátlanság. És bízunk benne, hogy ha egy ideig ragaszkodnak is a rumén írók a Traján gyarmatairól szőtt meséhez, első még az idő, amikor ők sem fogják azokat egyebeknek tartani ügyetlenül kigondolt, politikai okokból ápolt ábrándoknál és hazugságoknál. Pituk Béla, íme, az itt felsorolt hiteles történelmi adatok minden kétséget kizáró módon bizonyítják a túlzó románok működésének rosszhiszeműségét, azt, hogy tudva mondanak valótlant, csupán azért, hogy a máskülönben békés, jámbor oláh népet államellenes gondolkodásmódra, érzésre és cselekedetek elkövetésére fanatizálják. H. T. Az 1914. év két csillagászati eseményéről. Az 1914-ik év csillagászati eseményei közül kettő keltheti fel leginkább az érdeklődők figyelmét. Az egyik: az aug. 21-iki teljes napfogyatkozás, mely Magyarország számára részlegesnek látszik; a másik a Merkúr bolygónak a Nap korongja előtt való nov. 7-iki átvonulása. A ritkábban előforduló tünemény az utóbbi. Tulajdonképen csaknem tökéletesen azonos jelenség a részleges napfogyatkozással, mert a Merkúr bolygó napkörüli keringése közben a Föld és a Nap közé kerülvén, kicsiny, kerek és sötét korongjával átvonul a Nap tányérján, elfödve világító felületének egy részét. Ha a Merkúr a Nap körül ugyanazon síkban keringene, mint a Föld, ily átvonulás évenként legalább háromszor fordulna elő. Ámde a Merkur pályája a Föld pályájával 7 foknyi (a nagy bolygók pályasíkjának hajlásai között legnagyobb) szöget képezvén, ez átvonulás csak akkor következhetik be, ha a Merkur pályájának csomópontja közelében, vagyis azon pont közelében áll, ahol pályája metszi a Föld pályasíkját, az ekkliptikát , ha egyúttal e pont a Földet és Napot összekötő egyenesben vagy annak közelében van. Egy században 13 ily Merkur átvonulás jö létre ée pedig vagy májusban vagy novemberben. A novemberi átvonulások gyorsabbak, mert ilyenkor a Merkur napközelben van s mozgása — Kepler második törvényének megfelelőleg — gyorsabb, mint naptávolban. Az átvonulások ideje pár pillanattól 7 óra 50 percig tarthat. A múltban legközelebbi Merkur-átvonulás 1907 novemberében volt, a jövőben legközelebbi pedig 1924 májusában lesz, amikor is az átvonulás ideje meg fogja közelíteni a legnagyobb értéket. Az 1914 nov. 7-iki átvonuláskor a Merkur sötét felülete a Nap déli részének keleti oldala felől hatol a Nap fényes felülete elé s már kisebbfajta és sötét üveggel ellátott csillagászati távcső, vagy jobbfajta földi távcső segélyével is látható. Az átvonulás kezdete budapesti helyi középidőben 11 óra 13 perc d. e., vége 3 óra 26 perckor d. u. Az átvonulás időtartama tehát 4 óra 13 perc. A Merkur átvonulásainak egyébként nem sok csillagászati jelentősége van A Nap parallaxisának meghatározására a Földtől való nagyobb távolsága s a Naphoz való nagyobb közelsége miatt nem oly alkalmas, mint a Vepusz bolygónak sokkalta ritkább átvonulása. Ilyen fajta átvonulása természetesen csak az olyan égitesteknek lehet, melyek a Naphoz a Földnél közelebb kerülhetnek; tehát a Holdnak, a Vénusz és Merkur bolygóknak s némely üstökösnek. Pl. az 1882-iki nagy üstökös s a Halley üstökös 1910-ben szintén elvonult a Nap előtt, azonban mindkettőnek anyaga annyira ritkának bizonyult, hogy a Nap fényes korongján egyik sem volt észrevehető. Ily átvonulásainak kellene lennie a Merkúron belüli (s egy időben már Vulkán névre keresztelt) bolygónak is. De eddig sem ily átvonulás, sem teljes napfogyatkozásokkor a Nap közvetlen környékének szorgos átkutatása nem igazolta egypothetikus bolygó létezését, melyekből következtetve — ha egyáltalán létezik — igen kicsiny, a Földről észre nem vehető tömeggel kell rendelkeznie. A teljes napfogyatkozásnak meglepő és ritka tüneményében mi magyarországiak ez évben sem s egészen 1999-ig nem gyönyörködhetünk, bár a napfogyatkozások száma felülmúlja a holdfogyatkozások számát a 4:3-hoz való arányban. Csakhogy míg a holdfogyatkozás (akár részleges, akár teljes) a Föld egész felületének mintegy a feléről látható, addig a teljes napfogyatkozás csak azon a hosszú, de keskeny (átlag 250 km. széles) területen látható, melyeken a Hold kúpalaku árnyékának csúcsa végig suhan. Az ily helyek környékén pedig részleges napfogyatkozás áll be s az elsötétülés nagysága annál kisebb, minél távolabb vagyunk a Hold árnyékkúpjának utjától s bizonyos jókora nagyságú távolságban már semmiféle fogyatkozást nem tapasztahatunk. Napfogyatkozás mindig csak Újholdkor állhat be, amikor a Hold sötét korongja — ha az árnyékkúp csúcsa eléri a Földet — teljesen eltakarja a Napot. A Hold árnyékának átlagos hossza 374.000 km, s a Hold Földtől való távolságának szélső értékei pedig 355.000 és 407.000 km. Amikor tehát az árnyékkúp nem éri el a Földet, a kúp tengelyének meghosszabbításában — ahol az a Földet érinti, — gyűrűs, távolabb pedig szintén részleges napfogyatkozás áll be. De nem keletkezik minden Újholdkor napfogyatkozás s ennek oka az, hogy a Hold ritkán áll" ilyenkor a Nap és Föld középpontjait összekötő egyenesben, vagy más szóval az ekkliptika síkjában, mert pályasikja a Föld pályasikjával 5 foknyi szöget alkotván, az árnyékkúp vagy a Föld felett, vagy a Föld alatt suhan el s a Hold sötét korongja is a Nap korongja fölött vagy alatt megy el. Napfogyatkozás tehát csak akkor keletkezhetik, ha a Hold újhold alkalmával pályájának azon pontján (vagy legalább attól átlag 18 foknál nem nagyobb távolságban) áll, ahol pályasikja metszi a Föld pályasíkját, az ekkliptikát. A metszési pontokat nevezik a csillagászok csomópontoknak. A két csomópont mindegyike a Föld és Hold együttes Nap körül való keringése következtében minden évben egyszer a Földet és Napot összeköti egyenesbe kerül (olykor az egyik csomópont a csomóknak nyugat felé mozgása következtében kétszer kerül egy esztendő alatt ez egyenes közelébe) s ha a csomókat az Újhold ez egyenesben találja, napfogyatkozás keletkezik. Ha a csomók ugyanazon helyen maradnának, az évnek mindig ugyanazon idejében állanának be a fogyatkozások. Ámde a csomók nyugat felé haladva 18 és 8 esztendő alatt bejárják az ekkliptikát s ennek következtében a fogyatkozások évente valamivel előbb állanak be. Pl. 1913-ban aug. 31-én volt napfogyatkozás s 1914-ben aug. 21-én lesz. A Hold pályacsomóinak ezen szabályos mozgása magyarázza meg egyúttal azt is, hogy a nap- és holdfogyatkozások bizonyos szabályos időközökben ismétlődnek. Ez idő (18 év 11 és 17 nap , a Hold fényváltozati keringésének és csomóponttól csomópontig való rövidebb keringési idejének közös többszöröse) az úgynevezett „Sáros“, melyet már az ókori népek is ismertek. Ennek alapján a fogyatkozások ideje megközelítő pontossággal előre meghatározható. Pl. az 1896 aug. 9-iki napfogyatkozás ismétlődik 1914 aug 21-én s ez ismét 1932 szept. 2-án. A napfogyatkozás láthatósági területére vonatkozólag azonban csak az állapítható meg a „Sáros“ alapján, hogy a Sárosban foglalt Ús napnak (vagy ami mindegy: 360 fok egyharmadának) megfelelőleg 120 foknyira nyugatra lesz az a hely, — az előbbi megfelelő napfogyatkozás területétől számítva — ahol a fogyatkozás látható. A napfogyatkozás pontos körülményeinek meghatározása azonban a csillagászati évkönyvek ismerete nélkül nem lehetséges. Különösen gondot igénylő feladat a Hold árnyékkúpja haladási vonalának pontos meghatározása; ezt t. i. több körülmény, elsősorban a Földnek és a Holdnak napkörüli mozgási sebessége, a Földnek ferde tengely körül való forgása s gömb alakja is befolyásolja. Az 1914 aug. 21-iki teljes napfogyatkozás kezdete Budapesten 12 óra 43 perc d. u. helyi középidő szerint s vége 3 óra 6 perckor d. u. Az árnyékkúp csúcsa Európában Norvégia, Svéd- és Oroszország *) Artie. XLV. An 1495. **) A Wesselényiek görcsöni levéltára. 1359-iki oklevél. — Anjou-kori okmánytár IV. 79. 1. 67 emlékezeté)», hogy: 1. A Se©M-féle emulsió az egyetlen Scott eljárása szerint előállított majdnem 40 éves hírnévnek örvendő csukamájolaj emulsió. 3. A Scott-fféS® csukamájolaj emulsió kizárólag a legfinomabb Lofoten gőzhalolajból és más hasonlóképen csak elsőosztályú anyagokból lesz előállítva Innen van maradandó jósága és hatóereje. 3. A Scott-féle csukamájolaj jószű, könnyen emészthető, étvágyjavító erősítő szer, épúgy felnőttek, mint gyermekek számára. A Scotte ® emulsiió hála a bevált Scott-féle elírásnak a megromlás veszélye nélkül tartható és úgy télen, mint nyáron egyforma hatóerővel bír. De csak a Scott-féle emulsió és nem más ! Egy eredeti üveg ára 2 korona 60 fillér. Minden gyógytérben kapható. Ha ezer a lapra hivatkozva 50 fillér értékű bélyeget küld SCOTT & BOWNE Ges. m. b.H. elmére, Wien VII.,egy gyógytár útján próba* da erő* trbMfunk.