Pesti Hírlap, 1914. február (36. évfolyam, 41-51. szám)
1914-02-25 / 48. szám
_ — (A nemzeti kosztüm és az oláh nők.) "Azokban a kisebb-nagyobb városokban, amelyekben a románság szerepet játszik, tél idején igen vidám román bálokat szoktak rendezni. Ezek a mulatságok rendszerint sikerülnek, mert hiszen a szép oláh asszonyok és leányok a magyar táncosokat is vonzzák és mert a román táncoknak a magyarok között is sok híve van. Bármennyire látogassák azonban ezeket a mulatságokat, a román nők évtizedek óta holmi kis tüntetésekre használják föl az alkalmat és pedig azzal, hogy oláh nemzeti kosztümben jelennek meg s az oláh színeket feltűnően alkalmazzák. Volt idő, amikor a hatóságok ezeket a tüntetéseket nem nézték el s különösen a Bánfy-kormány idején történt meg többször, hogy a rendőrség a nagy oláh szinű csokrokat és miegyebeket a táncosnőkről leszedte vagy leszedette. Emiatt persze nagy volt az elkeseredés s ebből a túlzók messze hallatszó lármát csaptak, olyasmit hirdetve a külföldi lapokban, hogy az oláh asszonyokat és leányokat a bálokban rendőrök támadják meg és ruháikat brutálisan leszaggatják. A hatóság közbelépése folytán azután a tüntetésnek ez a neme múlni kezdett és a román bálokban zavaró incidensek nem igen történtek. Legutóbb azonban egy nagyváradi táncmulatság alkalmával megtörtént, hogy a jelenlevő rendőrtiszt a nagyon is rikító és majdnem minden táncosnő által viselt oláh szinű kokárdákat eltávolíttatni akarta és evégből a rendezőséget szólította föl, hangoztatása mellett annak, hogy idegen államok színeit nálunk viselni és azokkal tüntetni nem szabad. A rendezőség persze nem akart kötélnek állani s a kiválóbb román urak olyan erővel szálltak síkra, hogy a rendőrség embere, aki időközben esetleg utasítást is kérhetett, szépen visszavonult. Akkor persze, amikor ez történt, Tisza és a románok között a tárgyalások már javában folytak s a váradi főispán is tudomást szerezhetett arról, hogy az oláhokat „üldözni“ nem szabad. Azóta a miniszterelnök már el is mondotta ismeretes beszédét, kilátásba helyezve, hogy a románok ennek az országnak dédelgetett kedvencei lesznek, akiknek a közeljövőben több lesz szabad, mint a magyaroknak. Tisza eljárása és okoskodása hirtelen nagy merszre hangolta az oláhságot, amely azután most már nyíltan hirdeti és teszi azt, amiről eddig hallgatott vagy amit suttyomban cselekedett. Ezt bizonyítja az is, hogy az a bizottság, amely a február huszonhatodikán rendezendő gyulafehérvári oláhbált üti nyélbe, már a meghívók szövegezését is úgy végezte, mintha ebben az országban a románság volna az ur. Hogy a meghivó oláh szövegű és hogy abban Gyulafehérvár Alba-Júliaként szerepel, az csak természetes . Ez ellen kifogást nem is lehet emelni, mert hiszen nyelvüket szabadon használhatják és mert Tisza a megmagyarositott román községeket visszarománositja s erről talán törvényt is hozat. Az azonban, ami a meghivó egy másik részében talál helyet, már méltó megütközést kelthet, mert ebben az a kérelem foglaltatik a szép asszonyokhoz és leányokhoz, hogy oláh nemzeti kosztümben, oláh színekkel jelenjenek meg és pedig annyival is inkább, mert a jelmez kötelező. Talán mondani sem kell, hogy a gyulafehérvári hatóság aligha fog az oláh színek miatt beavatkozni, bölcsen tudva, hogy ezekben Tiszának kedve telik és hogy a mai nehéz napokban nem azokat büntetik meg, akik az oláhokkal szemben a szentesített törvényeket és miniszteri rendeleteket alkalmazzák, hanem azokat, akik a románok ilyen vagy olyan nemzetellenes tüntetése miatt tiltakozni mernek. (Hajókatasztrófa.) Brémából jelentik: A Hansa német gőzhajós-társaság a Wildenfels-gőzös kapitányától dróttalan távirón a következő jelentést kapta: Az „Ekliptika“ nevű kopenhágai gőzös a nagy viharban a negyvenhetedik északi és hatodik nyugati fok táján elsülyedt. Megmenekült egy utas, a második gépész, egy hajópincér, öt matróz és Három sütő. A kapitány halott. A Wildenfels német gőzösre vonatkozó hírek tehát tévesek Ugyanis az Ekliptika nevű dán gőzöst érte katasztrófa és a Wildenfels csupán ennek segítségére sietett. Az Uránia hajózási társaság szintén kapott a Wildenfels német gőzöstől dróttalan távirón hírt az Ekliptika katasztrófájáról. Ez a hír nem szól a legénység sorsáról semmit sem. (Kardaffaire a vendéglőben.) Kedden éjjel a nagyváradi Széchényi-vendéglőben mulatozott Dömötör Béla honvédszázados, Radics Demeter főhadnagy társaságában. A vendéglőben voltak egy másik társaságban Csatay Árpád nagyváradi máv-mérnök, dr Rigó Lóránt és Engelmayer mérnök. Mindkét társaság meglehetősen hangosan volt már és a mulató tisztek egyike Rigó Lórántra ezt a tréfás megjegyzést tette:— Sárga rigóval nem járunk egy kávéházba. A megjegyzésért Csatay Árpád magyarázatot kért és közben inzultálta Radics főhadnagyot, aki kardot rántott és Csatay mérnök fején és arcán tizenkét centiméteres mély sebet ejtett. A zajra rendőrség jelent meg a helyszínen, majd megjelent a katonai készültség is, mire a tisztek eltávoztak a vendéglőből. Csatay sebét a helyszínen kötözték be a mentők. (Mással beszél.) A telefon-központ technikai berendezésének jobb kihasználásával a telefon-kapcsolások meggyorsítása és egyúttal a kezelőnők munkájának egyszerűsítése érdekében folyó évi március elsejétől kezdve a központ a hívott állomásnak elfoglaltságát két különböző módon fogja jelezni,, aszerint, amint a hívott állomás ugyanazon, vagy másik központba tartozik. Ha a hívott előfizetőnek állomása ugyanazon központba van bekapcsolva, mint a hivóé, úgyi miként eddig is, a kezelő „mással beszél“ bemondással adja a hivó tudtára az elfoglaltságot. 2. Ha ellenben a kért állomás nem abba a központba tartozik, mint amelyikbe a hivóé, vagyis ha a kapcsolást a meghívott központnak a másik központtól kell kérnie, úgy a központ a kapcsoló útján búgó hangjelzéssel fogja az elfoglalatságot a hivó félnek tudtára adni, így például, ha 50—49, 13—30-at, vagy „József“ 10—87, „József“ 99—64-et fogja kérni, akkor, mivel mindkét esetben a hivó és hivott állomás ugyanazon központba van bekapcsolva, a kezelőnő az elfoglaltságot az eddig is szokásos „mással beszél“ mondással fogja jelezni. Ha ellenben pl 135— 46, „József“ 29—83-mal, vagy pedig „József“ 835, 62—93-mal kér majd kapcsolatot, a központ „búgó hangjelzéssel“ fogja tudatni, hogy a hivott állomás el van foglalva; minthogy ezen utóbbi esetekben a hivó és hivott fél állomásai más-más központba tartoznak. (Csökkent a bajor sörfogyasztás.) Hiebhir érkezik Bajorországból, amely minden jámbor bajor polgár szívét megremegteti. Csökkent a sörfogyasztás, mégpedig igen nagy mértékben. Münchenben 56.000, Nürnbergben 62.000 és Kulmbachban 10.000 hektoliterrel kevesebb sört fogyasztottak tavaly, mint az előző esztendőben. Ez a statisztika egyenesen lesújtó és Münchenben máris meg vannak róla győződve, hogy ilyen körülmények között a világ csakhamar el fog pusztulni. (Hir Eulenburg hercegről.) A Harden Miksa leleplezései révén oly szomorú szerephez jutott Eulenburg Fülöp hercegnek a pőrét tudvalevőleg félbe kellett szakítani, mert a herceg olyan beteg és gyönge volt, hogy nem folytathatták vele a tárgyalást. Azóta a herceget egy orvosi bizottság évenkint többször megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a főállamügyész minden alkalommal jelentést tesz az igazságügyminiszternek. A legutolsó ilyen orvosi vizsgálat a múlt héten volt és e szerint a herceg egészségi állapota még mindig nem olyan, hogy a megszakított törvényszéki tárgyalást életének veszélyeztetése nélkül le lehetne folytatni. Az előrehaladott érelmeszesedés folytán a herceg állandó életveszélyben forog és bármilyen izgalom halálát idézhetné elő. Magas kora miatt nincs is kilátás arra, hogy a herceg egészségi állapota annyira helyreálljon, hogy ismét törvényszék elé lehetne állítani. (Rampolla iratai.) A Figaro jelenti Rómából: Miután a pápai udvar és Rampolla bíboros örökösei között nem tudtak megegyezést létrehozni a bíboros iratainak tulajdonjogára vonatkozólag, az örökösök és a pápai udvar közös elhatározása szerint az iratokat megsemmisítették. Az okiratok elégetése hivatalos személyiségek jelenlétében hétfőn este történt a Santa Maria palotában. (Diplomaták bálja Pétervárott.) Az orosz fővárosban a német nagykövetségen hétfőn éjjel ragyogó bált adtak melyen résztvettek: a cári család legtöbb tagja, Sasonov külügyminiszter és a Pétervárott akkreditált diplomaták és családtagjaik. Ausztria-Magyarország újonnan kinevezett képviselője, gróf Szapáry is megjelent a hálón, valamint ott volt Paléologue, Franciaországnak ugyancsak most kinevezett nagykövete. (Szélhámos gróf.) A Berliner Morgenpost casseli jelentése szerint az államügzvészség bűnvádi eljárást indított ifjabb Wolff-Metternich Giesbert és az elhunyt Wegmann Péter nagyiparos fia ellen. Mind a ketten nagy összeggel károsították meg az üzleti köröket, a pénzt pedig könnyelmű társaságban elköltötték . (A megsértett német trónörökös.) Berlini tudósítónk jelenti: A rendőrség szombaton a Der Weg című folyóirat szerkesztőségében és dr Zepler szerkesztő lakásán házkutatást tartott. A folyóirat ugyanis a német trónörökös áthelyezésével kapcsolatban cikket közölt és ebben a trónörökös harcias búcsúzó napiparancsával gúnyos hangon foglalkozott. Az ügyészség a cikken a trónörökös megsértését látta és eljárást k**tott a szerző ellen. (Érdekes természeti tünemény a tengeren.) A Provence nevű francia hajó kapitánya érdekes természeti tüneményről emlékezett meg naplójában, amelyet Newyorkból jövet, az Atlanti-óceánon figyelt meg. — „Kevéssel azután, hogy elhagytuk az amerikai partokat — írja a parancsnok — olyan sűrű ködfelhő ereszkedett reánk, hogy négy méternyire se láttunk magunk körül. Mikor a Golf-áramba értünk, azt a megfigyelést tettem, hogy a víz hőmérséklete hirtelen -1-19 Celsius-fokra emelkedett, míg a levegőé ugyanakkor -10 fokra sülyedt. A tenger mintha felforrott volna, s a felszálló gőzök nyomban a víz felszínén, sűrű köddé tömörültek. Még a hullámokat se láthattuk, amelyek pedig ugyancsak ostromolták a hajó oldalát, úgy éreztük, mintha valami óriási üstben táncolt volna a hajónk, pedig csak úgy dideregtünk a hidegben.“ (A bányaváros veszedelme.) Megírtuk, hogy a körülbelül negyvenezer lakost számláló Cradley Heath angol bányavárost a pusztulás veszedelme fenyegeti, mert teljesen alá van aknázva bányaüregekkel. Londoni jelentés szerint a péntekről szombatra virradó éjszaka ismét tömegesen omlottak be az utcák. A város külső képe olyan, mintha ostromolták volna. A házak falain hatalmas repedések tátonganak, az utcák pedig most már teljesen járhatatlanok a hirtelen keletkező mély szakadékok miatt. A megrémült lakosság elhurcolkodott a városnak arra a részére, amely még sértetlen. Ezreket tesz ki a hajlék nélkül álló családok száma. Cradleyben tudták, milyen veszedelmes helyen laknak, valamint tudták azt is, hogy előbbutóbb be fog következni a katasztrófa. Hogy emberéletben eddig még nem esett kár, csak annak köszönhető, hogy a város talaja nem hirtelen és egyszerre, hanem lassan kint omlik be. (Albánia bélyegei.) I. Vilmos, Albánia királya, még meg sem kezdette uralkodását, de a független Albánia már kibocsátotta az uj levélbélyegeket. Az uj bélyegek Skander bég arcképével vannak ellátva, ki, mint ismeretes, a XV. században élt s sikeresen harcolva a törökökkel, először proklamálta Albánia függetlenségét. Az albán bélyegeknek már voltak elődeik is, amennyiben a török bélyegekre rányomták az albán kétfejű sast. Ezeket egy ideiglenes kibocsátású bélyegsorozat követte, amely azonban nagyon kezdetleges volt, kézisajtón nyomták és írógéppel írták rá az értéket. (Bányakatasztrófa.) Dortmundban kedden hajnalban a Viktória-bánya egy régi tárnája beomlott. A tárna már el volt zárva, mert aknázását abbahagyták, nyolc bányász mégis azon keresztül haladt át munkahelyére, hogy megrövidítse útját. A szerencsétlenség úgy történt, hogy a munkások a tilalom dacára görkocsin mentek egy zsák, üregbe, a görkocsi nekiment az öreg végén levő sziklafalnak. A ledőlt falak eltemették őket s mire segítség érkezett, már valamennyien halálosan megsebesültek. (Letartóztatott igazgató.) A német nyugatafrikai kereskedelmi társaság igazgatóját, Fuhrt, kedden különféle szabálytalanságok elkövetése miatt letartóztatták. A társaság könyveinek átvizsgálásakor ugyanis nagy hiányokat fedeztek fel, mire az igazgatót Európába hívták és amikor Hamburgban partra szállt, letartóztatták. (Elpusztult község.) Mint Madridból jelentik, a granadai Torre-Nueva község lakóinak kétharmadrésze tífuszjárványnak esett áldozatul A járvány olyan tömegesen szedi áldozatait, hogy a temetőben a régi sírokat kellett felásni, hogy a mostani áldozatokat eltemethessék. (öngyilkos diák.) Győri tudósítónk jelenti, hogy Vámosi Mór győr megyei tiszti főorvos 17 éves László fia, harmadéves kereskedelmista, agyonlőtte magát. A fiatalember afeletti félelmében követte el az öngyilkosságot, hogy kizárjákaz iskolából, mert egyik tanulótársával revolvert vásárolt. A fiatalembert kérdőre vonta egy csendőrfőhadnagy és egy detektív, a revolvert követelve tőle. A fiú megijedt a következményektől s testvérei szemeláttára az ágyban agyonlőtte magát. Vasárnap temették el. A népszerű vármegyei főorvos iránt általános a részvét. — (Életuntak.) Sejbán József harminchárom éves kőmivessegéd Erzsébetfalván a Kálmán-utca 20. számú lakásán mellbelőtte magát. Az Istvánkórházban ápolják. — Szálar Antal körúti villamos kalauz huszonegy éves felesége, Hárik Anna, a dunaparti teherpályaudvar mellett a Dunába ugrott. Terro Vince rendőrellenőr és Paksi József rendőr kimentették. — Czagányi Gyuláné Kispesten a Nyári Pál utca 4. számú lakásán denaturált szeszt ivott. Az István-kórházban ápolják. ie __________Pesti Hirlap___________ 1914. február 25., szerda.