Pesti Hírlap, 1914. március (36. évfolyam, 65-77. szám)

1914-03-17 / 65. szám

4 iul. március 17..­rpad ______Pesti Hirlap______ A zenggi községtanács elhatározta,, hogy a kisajátítási törvény ellen tiltakozik­ és e tiltakozá­sát táviratilag bejelenti az országgyűlésnek. * Pejacsevich a kisajátítási javaslatról. Pejacsevich Tódor horvát minisztert meg­kérdezték arról, hogy a legutóbbi minisztertaná­cson szóba került-e a tengerparti kisajátításról szóló törvényjavaslat. A miniszter így válaszolt: — Igen, ezt az ügyet tárgyaltuk, mint­hogy ez rendkívül nagy jelentőségű, annál is inkább, mert az ellenzék politikai agitációra használja ki. Azok a szegény tengerparti emberek, akik ősidőktől fogva halászatból és hajózásból élnek,­azt hiszik, hogy a kisajátí­tási törvény következtében elveszítik kenye­rüket és helyükre talán éppen Kecskemétről telepítenek lakosokat. Minthogy ezeket félre­vezetik, a kérdés elintézése sok nehézségbe ütközik. Ezért foglalkoztunk az ügygyel a szombati minisztertanácson is. A miniszter nyilatkozatával és a­ susáki népgyűléssel egyébként vezércikkünk foglal­kozik. Belpolitikai hírek. A képviselőház ülése. A képviselőház kedden délelőtt tíz órakor ülést tart­, amelyen a román paktum vitáját folytatják. Az ellenzék részéről Holló Lajos, Polónyi Géza és Giesswein Sándor szólalnak fel. Személyes kérdés címén gróf Bethlen István is felszólal, hogy válaszoljon Tiszának. A vita előreláthatólag a keddi napon véget ér. Te­­leszky János pénzügyminiszter a legközelebbi ülé­sek egyikén előterjeszti a jövő évi állami költség­­vetést. A fiumei kormányzó Budapesten. Gróf Wickenburg István fiumei kormányzó hétfőn reg­gel Budapestre érkezett, hogy az olaszokkal foly­tatott tárgyalásokról a miniszterelnöknek jelentést tegyen. Mint a Kel. Zrt. jelenti, e tárgyalások ed­­digelé eredményre nem vezettek. A függetlenségi pártból. A függetlenségi pártkörben hétfőn este a képviselők nagy számban voltak együtt. A vezetőség részéről gróf Károlyi Mihály, Bakonyi, Samu Sáph­y Gyula voltak­ jelen. A március 15-ike­ alkalmából a vidéken járt képvi­selők örömmel számoltak be arról, hogy a polgárság hangulata mindenütt lelkes és­ a párthoz rendület­lenül ragaszkodnak küzdel­mében. Akció a bosnyák sajtószabadság érdekében. :A sarajevói törvényszék szombaton tartott tárgyalá­sán félévi súlyos börtönre ítélte Brkovics Markét, a bosnyák szociáldemokrata pártlapnak, a „Glase­ Bzlobode“-nak, volt szerkesztőjét. Brkovics ellen nyilvános rendzavarás, illetve izgatás címén emelt vádat az ügyészség, mert lapjában szó szerint kö­zölte dr­­Soukop osztrák képviselőnek a birodalmi­­gyűlésen mondott egyik beszédét. A súlyos ítélet miatt vasárnap délután a sarajevói újságírók a par­lamenti tudósítók meghívására tiltakozó gyűlést tartottak a mohamedán pártkörben s ez ülésen ha­tározatot fogadtak el, melyben a sajtótörvény sürgős reformját követelik. Kívánságuk a szubjektív eljá­­­rá­s mellőzése, a sajtójog általános reformja és új­ságírói kamara szervezése. Memorandumukat kül­döttség fogja átadni a tartományi kormánynak és a tartománygyűlés elnökségének. Ausztriai hírek. A Reich­sratot elnapolták. Hosszú agonizálás után a Reichsrat halá­los államba merült. Császári felhatalmazás alap­ján hétfőn bizonytalan időre elnapolták a Reichs­­ratot. Keddre még ülést hirdettek az osztrák képviselőházban, de má­r ez is fölöslegesnek­­bizonyult. Vasárnap és hétfőn délelőtt szakadat­lanul folytak a tárgyalások, igyekeztek kapaci­tálni a cseheket, hogy fogadják el a németek közvetítő indítványát, amelynek fez volt a magja, hogy hajlandók hozzájárulni ahhoz, hogy a prágai tartománygyűlés a cseh-német kiegyezés megkötése előtt üljön össze. Ezzel­­a németek engedtek régi álláspontjukból, mert azelőtt junk­­timot állítottak fel a kiegyezés és a tartomány­­gyű­lés egybehívása között. A csehek­­elfogadhatatlannak jelentették ki a németek ama kikötését, hogy az újonan meg­választott tartománygyűlés kizárólag a tarto­mányi renddel és a tartományi választójog re­formjával foglalkozzék Az előbbi kérdés a né­met nemzeti kúriák fölállítását, a tartom­ányi­­bizottságnak nemzetiségi tagolását tartalmazza, amik régi német óhajtások. Viszont a németek másik kikötése az volt, hogy ezzel szemben a tartományi bizottság megalakítását és a tarto­mányi és autonóm hatóságok­­ nyelvhasználati kérdésének rendezését halasz­szák későbbre. A csehek azonban azt, követelték, hogy­ ezeket az előbbi ügyekkel egyidejűleg­ rendezzék. A cseheknek az a vezérlő gondolatuk, hogy minél előbb helyreállítsák a tartomány önkor­mányzatát. Ha tehát teljesítik a németek köve­telését, akkor még min­dig hivatalban marad a tartományi kormányzó­ bizottság és Csehország alkotmányos életének helyreállítása bizonytalan időre el van odázva. Csakhogy a németek is tud­ják, hogy ha a cseh kívánságok teljesülnek, ak­kor sohasem remélhetik a saját nemzeti sérel­meik rendezését.­­ * Két nagyon kontroverz érdek állott itt egy­mással szemben, a megegyezés legelemibb lehe­tősége nélkül. Az utolsó percben való békekísér­­leteket a kormány csak azért várta még be, hogy a közvélemény előtt indokolhassa a parlament nélküli kormányzást. Mert most már az összes fontos javaslatokat a tizennegyedik paragrafus­sal intézik el. A Reichsrat együtt­ nem létében legelső­sorban az újoncjavaslatok és az új ál­lami kölcsönök törvényerőre emeléséről jelenik meg császári pátens. A kormány közelében a nemzetközi helyzettel indokolják azt, hogy nem várhattak a parlamenti béke helyreállítására és a katonai javaslatoknak a törvényhozás útján való elintézésére. Hogy mennyi ideig marad elnapolva az osztrák parlament, azt még hozzávetőleg sem le­het megmondani Optimista reménykedők is hosz­­szú szünetet jósolnak amely idő alatt a politikai élet teljesen szögre lesz akasztva Ausztriában. A parlamenti kényszerű szünet alatt keresni fog­ják a módokat, hogy folytassák a as’eri-névist-bé-, kitő-kisérleteket, de hogy ez a legfontosabb ja­vaslatoknak pátenssel való elintézése után nem lesz sürgős a kormánynak, az teljesen kétség­telen. A nap politikai eseményeiről még a követ­kezőket jelentik. * — Saját tudósítónktól.— A Reichsratot hétfőn császári felhatalmazás alapján elnapolták. Sylvester képviselőházi elnök haladéktalanul értesítette a pártokat a Ház elna­polásáról. Az est folyamán az elnökség részéről értesítés ment az összes képviselőkhöz az elna­polásról, Prága, márc. 16. A cseh agrárpárt helyiségeiben tegnap dél­előtt a cseh tartományi képviselők, valamint az egyes cseh pártoknak, a Reichsratba küldött képvi­selői bizalmas értekezletet tartottak. Sveha képvi­selő elnöklete alatt, Vyskovsky előadó részletesen beszámolt a politikai helyzetről és a cseh-német képviselőkkel folytatott tanácskozásokról. Az előadó beszéde nyomán­ beható vita kelet­kezett, melynek végeztével elhatározták, hogy a né­met képviselők javaslatát visszautasítják ,és lemon­danak arról, hogy bárminő cseh ellenkövetelések­kel lépjenek föl, mivel a jelenlegi helyzetben a megegyezés teljesen kilátástalan v­olna. Ezt a hatá­rozatot Stanek képviselő útján fogják a német pár­tok képviselőivel közölni. A vita folyamán az ifjú­­csehek részéről azt hangoztatták, hogy a képvise­lőház további ülésezésére nem lehet gondolni, mivel minden jel arra vall, hogy a kormánynak már nem áll érdekében, hogy a képviselőház tanácskozásait folytassa. Rámutattak továbbá arra, hogy a néme­tek a csehekkel való tárgyalást csak azért nem uta­sították vissza, mivel a cseh-német képviselőkre gyakorolt nyomásnak engedni voltak kénytelenek. A németek követelései pedig kísérletet jelentenek arra nézve, hogy a csehek által, proklamált junku­­­mot megkerüljék. A szónokok egy része rámutatott továbbá ar­ra, hogy nincs kizárva annak a­­lehetősége, hogy a kormány, amely a parlamenten kívüli­ utón tudott újoncokat és pénzt szerezni, a cseh­ kérdést,is parla­menten kívüli utón fogná megoldani. Hangoztat­ták, hogy szükséges valamennyi cseh pártnak egye­sülése, hogy a csehek az országgyűlés őszszel való egybehívásakor minél sikeresebben vehessék fel a küzdelmet. Végül konstatálta az értekezlet, hogy azok­­az­ állítások, mintha a csehek a kabinet parla­­mentarizálására törekednének, a helyzet, félreisme­résén alapulnak. Bécs, márc. 16. A csehországi német és cseh pártok kiküldött­jeinek konferenciája röviddel négy óra előtt ült össze. Háromnegyed óra hosszáig tartó tanácskozás után, amelyben a csehek előterjesztették válaszukat a­ németek javaslataira, Bachmann elnök konstatál­ta, hogy a tanácskozások nem­ vezettek eredményre, mire az értekezletet berekesztette. A „Narodni List­y“ azt írja­ tegnapi vezércik­kében, hogy a cseh és német képviselők tárgyalá­sai meghiúsultak, amint erre mindenki el is lehe­tett készülve..Az agrárklub elnöke, Stanek képvise­lő nem igen ismeri a csehországi németeket és így nem­ is remélhető, hogy tanácskozásai sikerre fog­nak vezetni. Csak azok remélhették azt­, hogy a cseh-németek­nél hirtelen változás fog bekövetkezni, akik csodákban tudnak hinni. Mert, ha a cseh agrá­riusok alávetették volna magukat a németek dikta­túrájának és megszüntették volna az obstrukciót, abban a pillanatban a németek a legborzasztóbb kö­vetelésekkel álltak volna elő. A cseh, agráriusok lapja, a ,,Venkov“ azt írja, hogy ez volt az utolsó kísérlet a megegyezésre, mert a csehek hajlama ebben az irányban teljesen ki van merülve. „A legnagyobb nyugalommal kezd­tünk bele ezekbe a tárgyalásokba — írja a lap — de a legnagyobb határozottsággal ki kell jelente­nünk, hogy a leghevesebb harcot indítjuk meg a parlamentben, ha azt fogjuk látni, hogy a másik oldalon nincs meg a hajlandóság arra, hogy becsü­letes kiegyezés létesüljön. Ezt a harcot a legkímé­letlenebb módon és tekintet nélkül annak követ­kezményeire fogjuk folytatni és csak arra se le­szünk tekintettel, hogy minő törvényjavaslatok van­nak napirenden.“ Bécs, márc. 16. A keddre virradó éjszaka folyamán a kor­mány communiquet tétetett közzé a Reichsrat el­napolásának az indokolására. A nyilatkozat a kö­vetkezőket mondja: - 1 . Minthogy kétségtelen volt, hogy a képviselő­­ház keddi ülésén folytatják az obstrukciót a leg­fontosabb és legsürgősebb állami , szükségletekre­­vonatkozó javaslatok ellen, a kormány kötelességé­nek tartotta, hogy már hétfőn intézkedjék a Reichs­­rat elnapolása iránt, minthogy, a végső, percig fennen lobogtatta a parlamenti munka zászlaját. Ha a kormány most a szükségpa­ragra­fussal igyek­szik majd az alkotmányt biztosítani, azt, ami a bi­rodalom­ nagyhatalmi, állásának, s­­az állam,­legfon­tosabb pénzügyi és gazdasági szükségleteinek bizto­sítására elkerülhetlenül szükséges, sem a birodalom lakosságának, sem a külföldnek semmi oka sincs a nyugtalanságra. Épenséggel nincsen szó a közjog mélyebb meg­rázkódtatásáról, avagy szélesebb terjedelmű alkot­mányválságról. A kormány tudatában van az új helyzet által előállott kötelességeinek és nem fog eltávolodni attól a határtól, amelyet a saját lelkiismerete, valamint a közjó jelöl meg.­­ A kormánynál senki sem sajnálja jobban a kényszerhelyzet bekövetkeztét. Ha azonban a parlament nem elegendő arra, hogy az állami aka­rat kifejezésében kötelességét teljesíthesse, az állam akaratának mindazonáltal érvényre kell jut­nia. A mai válságos helyzetet csak egy gondolat fogja túlélni és ezt a gondolatot kell átplántálni abba a korszakba, amely majd a legközelebbi par­lamentáris ülésezés előkészítését fogja szolgálni, az a gondolat t. i., hogy úgy Csehországban, mint más királyságokban és országokban a szűkebb haza területén kell a belső viszálykodásokat az ellenté­tek méltányos kiegyenlítésével elhatárolni és ki­egyeztetni és hogy a jövőben a Reichsratot távol kell tartani ily harcok bonyodalmaitól. A Sviha-ü­gy: Prágából jelentik, hogy a cseh nemzeti tanács elnöki bizottsága legutóbbi ülé­sében ismét a Sviha-ü­gygyel foglalkozott. Miután dr Sviha határozottan kijelentette, hogy a bíróság előtt nem hajlandó becsületét megvédeni, a cseh nemzeti tanács ezt a kínos ügyet befejezettnek te­kinti és nem óhajtja, hogy ez az ügy továbbra is nyilvánosan pertraktáltassék. Bécs, márc. 16. Külpolitikai hírek. A Sztambulovista miniszterek pere. Szófiá­ból jelenti saját tudósítónk. A volt Sztambulovista miniszterek ellen indított, per hétfői tárgyalásán az elnök fölmentette Sarov tábornokot attól, hogy az üléseken részt vegyen, de esetleges idézésekre azon­nal meg kell jelennie. Petrov tábornoknak a védő­je­­a per megszüntetését követelte, mert a per megindítására vonatkozó határozatot a király nem szentesí­tette. Az­ államügyész ellenezte ezt.

Next