Pesti Hírlap, 1914. július (36. évfolyam, 153-180. szám)
1914-07-29 / 178. szám
Budapest, 1914. XXXVI. évfolyam, 178. (12,418.) szám. Szerda, július 29. SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—40. FIÓKKIADÓHIVATAL : Budapest, Erzsébet-körut 1 Telefon: József 52—96. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 82 K — f Félévre 16 „ — „ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes számára helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirdetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 32-ik oldalon olvasható. SHEEKaaika császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenetet intézett, mely magyar fordításban következőképen szól: Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi julius hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondosdoskodni jogainak és érdekeinek védelméről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve hadi állapotban levőnek tekinti magát. Ausztria-Magyarország külügyminisztere: Gralf Berchtold, s. k. Ő Felsége a király a következő legfelőbb kéziratot intézte Gróf Tisza István miniszterelnökhöz: Indíttatva éreztem Magamat Házam és a külügyek miniszterét megbízni, hogy a Monarchia és Szerbia közötti hadiállapot beálltát a szerb kir. kormánynak hozza tudomására. A megpróbáltatás eme nehéz órájában szükségét érzem annak, hogy szeretett népeimhez forduljak. Megbízom ennélfogva Önt, hogy a mellékelt manifesztum kihirdetése iránt intézkedjék. Kelt, Bad Ischlben 1914. julius hó 28-án. Ferencz Jósei, s. k. gBa. Tisae istván s. k. Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel teli ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hoszszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára. A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legújabb időkig úgy elődeim, mint Én is támogatásban és segítségben részesítettünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára lépett. Az a rendelkezésem, amelylyel Boszniában és Hercegovinában teljesített három évtizedes áldásos békemunka után ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói jogaimat, Szerbiában a féktelen szenvedély és elkeseredett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott, holott ez ország jogait semmi tekintetben nem sértette. Kormányom akkor az erősebbnek szép jogával élve, a végletekig vitte elnézését és engedékenységét, csak csapatainak a békelétszámra leszállítását és azt az ígéretet kívánta Szerbiától, hogy a jövőben a béke és a barátság útján fog járni. Amidőn két évvel ezelőtt a török birodalommal állt harcban Szerbia, kormányom ugyancsak a mérséklet vezettetve, a monarchia legfontosabb életföltételeinek megóvására szorítkozik. Elsősorban ennek a magatartásnak köszönhette Szerbia a háború céljának elérését. Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét és be fogja szavát váltani. Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házán ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebbül lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakítására irányul. A határon bűnös áramlat csap át, amely a monarchia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására, a népnek, amelyről olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorítására és a felnövő ifjúság félrevezetésére s az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való fölizgatására irányul. Gyilkos merényleteknek egész sorozata s egy tervszerűen szőtt és keresztülvitt összeesküvés, melynek borzasztó sikere szivén talált Engemet és hű népeimet: ime, ezek messze látható véres nyomai a Szerbiából munkába vett és vezetett titkos üzelmeknek. Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fönn akarjuk tartani monarchiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami gazdasági és katonai fejlődését. Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkel érje el ezt a célt s komoly figyelmeztetéssel megfordulásra bírja Szerbiát. Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai. Fegyveres erővel kell tehát államaim számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem. Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek. Mindent megfontoltam és meggondoltam. Bízom népeimben, akik minden viharban hiven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bizom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bizom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet. Kelt Ischlben, 1914 július 28-án. Ferenc József s. k. gróf Tisza István s. k. s a Pesti űrnap mai száma 20 oldal