Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-08 / 188. szám

10 Pesti Hírlap Gyirmót községben levő nyolc szobából álló házát A Vörös Kereszt céljaira ajánlotta fel. A Wiener Bankverein egészségügyi célokra 40.000 koronát adományozott. A Vörös Kereszt trieszti fiókjához 93.000 ko­rona adomány érkezett eddig. Az Ingyenk­enyérlegylet dr Rózsavölgyi Manó elnök indítványára elhatározta, hogy e hó 15-én a Podmaniczky­ utca 45 szám alatti kenyérboltban és Kőbányán megkezdi a kenyér kiosztását. Egy­előre csak gyermekeknek, délután 3-tól 4-ig és nők­nek délután 4-6-ig fognak kenyeret kiosztani. Az Országos anya- és csecsemővédő egyesület vezetősége elhatározta, hogy egyik otthonát (VII. Thökaly-ut 83) egyelőre 25 nagy és 15 kiságygyal oly hajléktalan gyermekeágyas anyák számára tartja fenn, akinek férje harcba vonult, a saját la­kásukon lebetegedett nőket pedig a megfelelő tá­mogatásban (csecsemő ruha, ápolási cikkek, élel­mezés stb.) részesíti. Kéri azokat a jobbmódú anyá­kat, akik felesleges csecsemő­ruhával rendelkez­nek, hogy ezeket az egyesületnek ajándékozzák. Az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör irodát állít fel, a­me­­ynek teendője lesz a gyűjtési akciót­­irányítani, a gyűjtött adományokat szétosztani és a hátrahagyott családoknak minden ü­gyes-bajon dolgában útbaigazítással, tanácscsal és támogatás­sal szolgálni. Az Országos Gyermekvédő Liga gyűlést tar­tott Andrássy Gyula grófné elnöklésével. Ifj. báró Fz­entkereszthy Béla előadó ismertette a liga akció­ját. A liga új telepeket állít fel, árvaházakat, nap­közi otthonokat létesít és a meglevőket lényegesen kibővítteti. Kun Béla miniszteri tanácsos a gyer­mekeknek a hadi állapot alatt történő gondozásá­ról és az elesettek árváinak ellátásáról szólott és hangoztatta, hogy a hölgyeknek a feladata ezeket az árvákat kikutatni. Ezt az intézményt az egész országban egységesen szervezni fogja a liga, amiért is központi irodát állíttat fel, amely minden egyes esetre vonatkozólag teljes tájékozódást fog adni el. Már az akció kezdetén is sikerült 1300 árva részére internátusi elhelyezést biztosítani. Bickl Gyula államtitkár beszédével a gyűlés véget ért. A Pesti Iszt. Nőegylet népkonyhájában fele­kezeti különbség nélkül bárki 20 fillérért kaphat ebédet. A választmány folyó hó 6-án gárdonyi Neu­mann Frigyesné alelnök elnöklete alatt tartott ülé­sén elhatározta, hogy naponkint 250 ingyen ebédet ad ki, amelyből 100-at­ a Székesfőváros Népsegítő­irodájának, 250-et pedig a Napközi­ Otthonoknak bocsát rendelkezésére. Báró Hazai Samuné gyűjteivén 1784 korona 30­­ fillér gyűlt össze a behívottak hátramaradott családtagjainak segélyezésére. A VIII. ker. közjótékonysági egyesület Stá­c­óy utca 8. szám alatt levő népkonyhája teljesítő képességének oly mérvű fokozását vette tervbe, hogy naponta mintegy kétezren juthassanak ott ebédhez. Hogy az egyesület a nagy költségeket igénylő ak­cióját teljes sikerrel hajthassa végre, a kerület pol­gárságának áldozatkészségére apellál. Az adomá­nyok Hűvös Iván elnökhöz (VII., Kertész­ utca 10. BZ.) küldendők. Természetbeni adományokat is el­fogadnak. A budapesti Haladás Szabadkőm­űves-páholy Tral C­ottlob főmester indítványára elhatározta, hogy saját pénztárából egyelőre 2000 koronát jut­tat a szabadkőművesek által berendezendő katonai sebesültek kórházának céljaira. Erődi Béla üdv. tanácsos, tankerületi főigazggató, a mozgósítottak családtagjainak gondozása tárgyában a vezetése alatt álló tankerület összes fiú- és Irány-középiskoláihoz sürgős felhívást inté­zett, hogy munkásságukat a jóléti bizottságoknak ajánlják fel. A Hajléktalanok menhelye mind a négy men­helyét ötszáz ágygyel, kórházi célokra rendelkezé­sére bocsátja. A Magyar Tudományos Akadémia felaján­lotta a honvédelmi miniszternek palotája díszter­mét kórház céljaira. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság a hadiszolgálatra behívott száznyolcvan tisztviselő és szolgája vonatkozólag elhatározta, hogy a be­hívott összes nős, valamint azok a nőtlen alkalma­zottak részére, kik általuk támogatott szüleiket vagy testvéreiket hagyták hátra, teljes javadalma­zásukat folyósítja és a szükséghez képest külön rendkívüli segélyt is ad. A Magyar Szakírók Orsz. Egyesülete a had-­ Kivonultak családtagjainak 100 koronát adomá­nyozott. A VII. kerületi elöljjíróság, élén dr Dévény Gyula elöljáróval, a VII. ker. Kereskedők és Ipa­rosok Szüvetsége és a közjótékonysági egyesület, báró Kohner Adolf, a VII. ker. kereskedők és ipa­rosok szövetségének elnöke, vezetése alatt közös ér­tekezzletet tartottak, ammelyen a segélyakciót báró Kohnert Adolf 2000 koronás adóurán­ynyal nyitotta meg. K­ilenc ingyenes népkonyhát fognak felálli­­ tani. Az esetleges adományokat n­agy természet­benieket (élelmiszer, ruha) mint pénzbelieket — a közjótékonysági egyesület, Wesselényi­ Utca 52. alatti Népkonyhájába kérnek.­­­­ Gróf Karátsonyi Jenő kamenicai és brodsai­­ kastélyát, fölajánlotta a háború céljaira. Martin János a pomázi margitligeti szanató­rium tulajdonosai nevében fölajánlotta a hadveze­tőségnek 150 beteg ellátására alkalmas helyiségeit. A behívott katonák családtagjainak segélyezésé­re a következő adományok érkeztek a Magyar Ál­talános Hitelbankhoz: őrgróf Pallavicini Sándor 3000 K, gróf Ap­ponyi Sándorné 3000 K, gróf Teleki László 1000 K, gróf Almásy Kálmánné 1000 K, Műbarátok Köre 500 K, Inkey Béla 500 K, dr Gorove Lászlóné 400 K, gróf Wilczek Frigyes és neje 200 K, gróf Szé­chenyi Géza 200 K, a Magyar Mezőgazdák Szövet­kezetének tisztviselői kara 105 K, dr Szigethy La­jos és neje 150 K, Krása Manó 150 K, özv. Ken­­deff­y Gáborfné, Bartók Géza, Szily Kálmán és ne­je, gróf Cebrián Istvánné, dr Kőnic Vilmos és dr Turcsa­­Jánosné 100—100 K, dr Körtvélyessy De­zső (Eperjes) 62 K, Harmathy Károly 50 K, Göll­ner Oszkárné, dr Piszter Imre, Gaul Károly és ne­je és Dudutz Károl­yné 20—20 K, Zecha Lujza 15 K, Illés Vidor 10 K, Ilorti Tóbiás 6 K, a külső er­dészeti kisérleti állomás személyzete (Liptóújvár) 5 K; dr Ilosvay Lajos államtitkár gyűjtése: 740 K; báró Collas Irén gyűjtése: 25 K; Sárközy Zsigmond gyűjtése: 25 K; a fővárosi statisztikai hivatal gyűj­tése: 40 K. Alberti-Irsáról írják nekünk, hogy a község lakossága cigányzenével, ennivalóval és csapra ütött söröshordókkal várja a katonavonatokat. A hölgyek gyümölcsöt, cigarettát és virágot osztanak ki a katonák között. Csantavéri özv. Törley József­né a bevonult katonák családjainak segélyezésére 5000 koronát adományozott. A Törley-pezsgőgyár pedig 1000 pa­lack pezsgőt adott a sebesültek részére. Az iglói Vörös Kereszt fiókegyesület 50 ágyas kórházat rendezett be saját költségén. A német és osztrák alpesi egyesület a német Vörös Kereszt egyesületnek 10.000 márkát, az oszt­rák Vörös Keresztnek 10.000 koronát adományozott. Színház és zene. * (A m. kir. operaház éa a Nemzeti szín­ház előadásai.) Illetékes helyen azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy a Nemzeti színház (esetleg a m. kir. operaház is) már e hó második felében kezdje előadásait. Úgy értesülünk, hogy a színház tagjai már e hó 16-án kezdik a próbákat és hogy talán mér ő felsége születésnapján, valamint Szent István napján tartanak előadást. Ha ez a terv meg­valósul, a magunk részéről kívánatosnak véljü­k, hogy a Nemzeti színház és az operaház lehetőleg minimális helyárak mellett tartsa előadásait, hogy csakis magyar és lehetőleg hazafias tartalmú mű­veket adjanak s hogy a darab, valamint az előadás is mindenképen a közönség lelkesedésének, vagy legalább is emelkedett hangulatána­k kiváltására legyen alkalmas. * (Rendkívüli színészközgyűlés.) A színé­szek itt a fővárosban ivet köröznek azzal a céllal, hogy az Országos Színészegyesület rendkívüli köz­gyűlést tartson. A színészek hangulata meglehető­sen elkeseredett, amennyiben úgy találják, hogy az egyesület nem siet a segítségükre. E hangulat már kifejezésre is jutott abban a feliratban, amit a nagyváradi társulat küldött az egyesület vezetősé­géhez; a felirat többek közt arra kéri az egyesüle­tet, hogy legalább hat hóra visszamenőleg fizessék ki a színészeknek nyugdíjilletményeiket, amit majd a normális viszonyok beálltával kötelezőleg vissza­fizetnek. * (Székesfehérvár a színészetért.) Szal­ka­y Lajos székesfehérvári színigazgató, aki társu­latával a háború kitörésekor Siófokon tartózkodott, szintén kénytelen volt társulatát feloszlatni. Szal­kay Lajos a súlyos válságra való tekintettel kér­vényt adott be Székesfehérvár városához, hogy kaucióját utalványozzák vissza számára. A tanács helyt is adott a kérelemnek és az 1200 korona kau­ciót nyomban kiutalta Szalkaynak. A Színpártoló Egyesület pedig ez alkalomból választmányi ü­lést tartott és elhatározta, hogy a szintársulat vala­mennyi tagját pénzsegélyben részesíti. Dr Fiáth György, az egyesület pénztárosa, még csütörtökön Siófokra utazott és kiosztotta a színészeknek a pénzadományt. A társulat tagjai, akik­ közü­l töb­ben bevonultak a katonasághoz, nagyrészben Szé­kesfehérvárra jönnek , itt egyelőre polgári állás után néznek. Ebben a törekvésükben a város segít­ségükre lesz. Egyházi élet. Egyházkerületi közgyűlés. A bányai ágos­tai hitvallású evangélikus egyházkerület ez évi rendes közgyűlését szeptember 24-én és következő 1014 augusztus 8., szombat. napjain Budapesten fogja megtartani Lehotti Gusztáv bányakerületi püspök és dr Zsigmondi Jenő bányakerületi világi felügyelő elnöklésével Az ülés napirendjén a püspök évi jelentése és a kerületi leánynevelő, a szarvasi tanítóképző, to­vábbá az evangélikus közép- és népiskolák állapo­táról szóló jelentések, végül a pénzügyi és jogügyi bizottságok javaslatainak tárgyalása szerepel. A szepesváraljai zsinat jubileuma. Augusz­tus 25-én lesz háromszázadik évfordulója a szepes­váraljai zsinatnak. Ezt a jubileumot a tiszai re­formátus egyházkerl­et s vele az egész evangé­likus egyház méltó keretek között ünnepli mág Szepesváralján augusztus 25-én. Napi hirek. Riadalom az Oktogon-téren — Pánik a rövidzárlat miatt. — Pénteken estefelé a háborus Budapest tünte­téseibe az Oktogon-téren hirtelen beleszólt egy ha­talmas detonáció, amely a zsúfolt, Abbazia-kávéház terrasza felől hangzott. Az Oktogon-tér, amely köz­pontja most Pesten minden fontosabb eseménynek az Abbazia-kávéház, amely szinte történelmi neve­zetessége lesz a mai időknek, egyszerre si­k­li csönd­be borult: a terrasz közepén, az Andrássy-út felé eső részen megmozdult a föld, a villamos­ aknákat rejtő vasfödél fölemelkedett, füst csapott le­ feke­tén és szikrákat szórt a nyílás, amely fölött elrö­pült egy kávéházi asztal és székek, rajta a vendé­gekkel . . . A borzasztó rémület, amely a robbanás után támadt, pillanat alatt fölforgatta az egész Okto­gon-teret. A földalatti villamoskábelek rövidzárlata okozta a detonációt. Este fél hét órakor, amikor gróf Zichy Fri­gyesné a gyűjtést az Abbázia-kávéház terraszájt már félig-meddig befejezte, tört ki az Oktogon-tér forradalma. Kétszázötven koronát eredményezett a gyűjtés, a grófné kocsija kint állt a földalatti vil­lamos lejárója mellett. Már indulni akart, a kö­zönség éljenzett, sűrű tömegek hullámzottak körös­körül, amikor hirtelen négyszer egymásután mozgó dördülés hangzott. A hirtelen támadt vihart előzi meg az a fojtó csönd, amely pillanatra mindenki lelki­­re ült. A negyedik dördülés már a detonáció erejével hatott, már a rémület kirajzolódott a tö­­meg arcán, amikor hirtelenül a terrasz közepét füst borította el és szikrák ezrei sziporkáztak. Még egy dörrenés következett és fölemelkedett az a csak­nem egy négyzetméter területű vasfedő, amely a villamoskábelek vezetékeit, illetőleg az aknanyit,a itt elfödi. Épen a vasfedélen ült egy széken egy úri­ember, az asztal közül pedig vagy hatan. A léf­­nyomás ereje fölemelte a széket a magasba és fel­borította ez asztalt is, sokan látták, amint a láng­nyelv kicsapott, aztán a székről lerepült a rajtaült, és három pillanat múltán az egész kávéház, mint a hangyaboj, összekeveredett . . . Borzasztó pánik, halálos ijedelem fogta el a közönséget. Tetőpontjára ért a pánik, a kávéház belse­jébe menekült a közönség. De hogyan! A hatalmas terraszon egyszerre ugrott föl mindenki, a tömeg keresztültaposott a nőkön, az ablaknyílásos­on gyúr­ták és rombolták egymást csak befelé, csak befelé, a biliárdasztalok alá rejtőztek sokan, akiket a ha­lál vize vert. Kint a gyalogjárón és a kocsiút men­tén is megtisztult az utca, a Teréz-körút felé ro­hantak riadt tömegek. A teljes felfordulásba asz­szonyok sikoltozása vegyült, seregestül ájultak el a gyöngébb idegzetűek, egy forradalmi csatatér lett a terrasz, rémületükben tehetetlenül vergődő em­berek nyöszörögtek. Telefonon a­ mentőket is segít­ségül hívták később, dolguk azonban nem akadt, csak néhányan szenvedtek jelentéktelen bőrhorzsol­­ásokat. A robbanás oka az, hogy a vilamoskábel ve­zetékén rövidzárlat támadt, és pedig több helyütt is, a légnyomás ereje vetette föl a terraszon elhe­lyezett akna fedelét és a rajta nyugvó asztalt szé­kestül, mindenestül . . . . . . Már besötétedett, de a villamoslám­pák nem gyuladtak ki. Végig az egész vonalon sötéten maradt az Abbázia-kávéház, a Palermo, a vápán, a házak mind, amelyeknek vezetékei a rövidzárlat következtében tönkrejutott fővezetékhez kapcsolódó

Next