Pesti Hírlap, 1914. augusztus (36. évfolyam, 181-211. szám)

1914-08-31 / 211. szám

1914. augusztus 11., FTÉTK. PESTI HÍRLAP Halálozás. Luitpold bajor herceg holttestét szombaton este szállították át Berchtensgadenből Münchenbe. A pályaudvarról a temetési menet, amely előtt a legközelebbi rokonok zárt kocsikban haladtak, a re­zidencia előtt lé­ 5 kajetári udvari templomba ha­ladt, ahol a felravatalozás történt. A ceremónián a királyi pár, a táborban nem lévő hercegek, vala­mint a királyi ház hercegnői vettek részt. Az utcá­kor, amerre a gyászmenet haladt, igen nagy ember­tömeg állott sorfalat. Rupprecht bajor trónörökös, aki serege élén francia földön harcol, néhány meg­ható sor kíséretében koszorút küldött fia koporsó­jára. Dr Basch Gyula ügyvéd, fővárosi bizottsági tag, a Pesti szr. fiúárvaház elnöke, f. hó 30-án, élete 64-ik évében Budapesten meghalt. Temetése szep­tember 1-én délután 3 órakor lesz az V. ker. József­tér 8. sz. alatti gyászházból. Bischit­. Károly, a sárvári cukorgyár kéttor­nyalaki uradalmának főintézője, életének 50. évé­ben Budapesten­ elhunyt. Halálát kiterjedt előkelő rokonság gyászolja.­­ A világháború térképei: Szerbiai háború térképe 80 allér, Közép-Európa háboru térképe 2 korona, Eu­rópa térképe 2.— korona. Kaphatók a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési dij előzetes beküldése ellené­ben Légrády Testvérek könyv.­kiadóhivatalában, Buda­pest, V., Váci-körut 78. « — (Repülőgéppel az oroszok fölött.) A Vossieche Zeitung ideérkezett legújabb számá­ban Rhyn német aviatikus leírja az orosz határ mentén végzett felderítő repülését. — Messze a határszélen — mondja a vak­merő aviatikus — egy folyócska völgyében, van a repülőgép-állomásunk. Éjszaka volt, ami­kor a távírógép mellett ülő katonatiszt jelzést kapott, hogy ellenséges csapatok készülnek be­törni német területre. Azonnal alarmirozták az állomást. Rajtam volt a sor, hogy kirepüljek. Az­ óra pár perc híján hármat mutatott. Néhány pillanat múlva repülésre készen állott kétfedelű gépem, melylyel ki kell kutatnom az ellenség menetelésének irányát és seregeinek nagyságát. Még egyszer megvizsgáltam a gép tartó­sodro­nyait, azután megfigyelő tisztem helyet foglalt előttem az ülésen. Néhány tanácsot kaptunk még állomás­vezetőnktől, majd megindult moto­rom s mi a levegőbe emelkedtünk. Állomásunk épületeit csakhamar barna felhők takarták el előlünk és teljesen iránytünkre bízva magun­kat, az ellenség keresésére indultunk. Közben hajnali világosság kezdett deren­geni, a felhős ég kitisztult alattunk és száz mé­ter mélységre ereszkedtünk alá. Magam a reg­geli hullámos széllökéseket paríroztam, kísérőm pedig a láthatárt vizsgálta éles ür összelátójá­val. Az éjszakai távirati jelentések értelmében most már igen közel lehettünk az ellenséghez. Ebben a pillanatban kísérőm figyelmeztetett, hogy a láthatár szélén csapatokat vett észre. Teljes sebességet vettem és 120 kilométeres gyorsasággal az oroszok fölött szántottunk el. Négyszáz méter magasan száguldottunk el fö­löttük. Most nagy ívben kanyarodtam és ezer méterre emeltem a gépet Nagyon helyes csele­kedet volt, mert máris kis füstfellegek emelked­tek felénk és gyalogsági golyók röpködtek körü­löttünk. Ezerötszáz méter magasan voltunk. Né­hány gépfegyver fecskendezett ránk golyókat. Még egyszer fejébe kellett szállanunk. Teljes erővel dolgozó motorral sülyesztettem le a re­pülőgépet és rendkívül sebes, spirális vonalban körülszáguldottam az állásokat. Kísérőm aggo­dalmas pontossággal és tisztán vázolta az előt­te levő kártyára az ellenség hadállásait és amikor befejezte, intett: Végeztünk. Közben a menetelő ágyukat is ránk irányították és srap­neleket lődöztek ránk, ez azonban sokkal ke­vésbbé zavart, mint a gyalogsági- és gépfegyver tüze, mert a­ ránk leadott harminc lövés közül mindössze négy robbant föl, az is igen-igen tá­vol tőlünk. Ezerötszáz méter magasan voltunk újra, gépem visszafelé fordítottam és miközben meredeken, majdnem derékszög alatt állt a gép, kísérőm revolverének egész tartalmát elsütö­­gette az oroszokra. Egy óráig tartó utazás után újra állomásunk fölött voltunk. Távirótisztünk átvette a jelentést, amely késedelem nélkül el­jutott csapatainkhoz.­­ (A meztelen katona-szobor.) Saar­brückenben, ahol 1870-ben a 7. porosz ulánus­ezred oly hősiesen harcolt és dicséretreméltóan kitüntette magát, még az elmúlt évben szobrot emeltek az ezred hősi magatartásának emléké­re. Ezt a szobrot épen egy éve leplezték le. Ez a szobor azonban alig találja párját — és óriás meglepetés volt azokra nézve, akik valami sab­lonos, megszokott katonaszobrot vártak. A mű­vészileg rendkívül értékes munka ugyanis egy­szerű mészkő-obeliszik, melyet egy idealizált lovas­ alak koronáz. Nyergeletlen és kantározat­lan, magasra ágaskodó lovon egy meztelen ifjú ül, baljában lándzsát tartva, a jobbjában ujongó mozdulattal aranyozott tölgylevélkoszorút emel­ve. A szép és valóban lebilincselő szoboremlék alkotója Klimsch szobrásztanár, aki — midőn megkérdezték a szobornak a sablontól elütő voltára nézve — kifejtette, hogy megbízói tőle nem egy szokásos harcos emléket kívántak, hanem újszerű művészi munkát, amely bizonyos gondolatot koncentrált alakban, emlékszerűleg fejez ki. Ki volt kötve az ss, hogy a szobor ne legyen illusztrációja valamely eseménynek, mert ez a festészet és irodalom feladata. Az ő munkájának a győzelemben való azt a derült bizakodást kellett kifejeznie, mely a hetes ulá­násokat csakugyan győzelemre is vitte. Jelmez és egyenruha az idők folyamán alá van vetve a változásnak, miért is ideális harcost ábrázolt s e célból, mint legszebb formát, a meztelen em­beri testet választotta. A szobor nem a ma és a holnap számára készül, hanem évszázadoknak s ha netalán az ő szobrának újszerűsége ma még idegenszerüleg hat, később azzal kétségte­lenül meg fognak barátkozni.­­ A legérdekesebb a dologban az, hogy a Mühlhausenben vereséget szenvedett Elzászba betört francia csapatnak épen ez a szobor volt a célja. A franciákat bántotta ez a szobor , cél­juk volt azt — ha kell — ledönteni vagy ha lehet — elrabolni s a párisi Place de la Cocc­or­­de-on felállítani. Nem rajtuk múlt, hogy ez ör­dögi terv dugába dőlt s most szégyenkezve kell türniök, ha a saarbrückeni szobor Mühl­hausenben kapja meg párját, a német harci dicsőség és fegyverek ujabbi felmagasztalására, amire természetesen nem kérnek majd engedélyt az alaposan megvert franciáktól. A svájci lapok közlései révén kipattant francia szándék hírét egyébként a németek annál nagyobb megelége­déssel vehetik tudomásul, mert így a mühlhau­seni diadal kivívásával és a franciák vissza­verésével nemcsak újabb harci dicsőséget, arat­tak, de egy, a német fegyverek dicsőségét hir­dető műemléket is megmentettek attól, hogy vandál kezek rombadöntsék vagy elrabolják és a saját győzelmük dicsőítésére fővárosuk egyik legszebb terén állítsák föl.­­ (Polgári menetrend korlátolt forgalom­mal a déli vasúton.) A déli vasút nagykanizsa­wiener-neustadti, nagykanizsa—barcsi, székesfehér­vár—komáromi és budapest—pragerhofi vonalain az alant megjelölt napoktól kezdve korlátolt vonatfor­galommal a polgári menetrend lép ismét életbe. A vonalakon az idei május 1-étől érvényes menetrend hirdetményben foglalt menetrendek szerint a követ­kező vonatok fognak közlekedni: A nagykanizsa— wiener-neustadti vonalon augusztus 30-tól kezdve a 305., 306., 308., 309., 310. és 315. számú személy­vonatok; a nagykanizsa—barcsi vonalon augusztus 30-tól kezdve Nagykanizsa—Gyékényes között a 910. és 911., Nagykanizsa—Barcs között a 906., 907., 908. és 909. számú személyvonatok; a székesfehér­vár—komáromi vonalon augusztus 31-től kezdve Székesfehérvár—Komárom között a 701., 702., 703., 704., 705. és 706., Székesfehérvár—Mór között a 711. és 712. számú személyvonatok; a budapest— pragerhofi vonalon szeptember 1-étől kezdve Buda­pest—Nagykanizsa között a 209. és 210., Budapest —Pragerhof között a 205., 206., 207. és 208. számú személyvonatok. A nagykanizsa—wiener-neustadti vonalon közlekedő vonatoknak Wiener-Neustadtban Wien felől és felé, Nagykanizsán Gyékényes, ill. Barcs felé és felöl és a nagykanizsa—barcsi vona­lon közlekedő vonatoknak Nagykanizsán Wien felé és felöl és Barcson a barcs—pakráci vasút vonatai­hoz van csatlakozásuk. A budapest—pragerhofi vo­nalon közlekedő vonatoknak Pragerhofban Trieszt felől és felé, valamint Marburg, Grác és Wien felől és felé van csatlakozásuk. Valamennyi felsorolt vo­nat csak feltételesen közlekedik és ennélfogva azok­nak elmaradása vagy késése esetén az utas semmi­nemű kártérítési igényt nem támaszthat.­­ (Egy héttagú család pusztulása.) Borzal­mas szerencsétlenség hire jön Berlinből. A kis Ablass faluban időzött látogatóban a szászországi Leiting községből való Brakloh nevű munkás egész családjával. Az­ asszonyt levest főzött és tévedés­ből petrezselyem helyett bürköt használt hozzá. A mérgezett leves következtében ráind a heten meg­haltak rettenetes kínok között.­­ (Katonáknak nem lehet táviratozni.) A hadrakelt sereghez, az erődített helyek hadi véd­örségéhez és a hajóhadhoz tartozó egyének részére a tábori postahivatalok útján táviratok nem küld­hetők. Ennélfogva például ,.X. Y. hadnagy, tábori posta 67. vagy déli hadseregnél" és hasonlóan cím­zett, de rendeltetési helylyel el nem látott távira­tokat nem lehet küldeni.­­ (Közlekednek a hálókocsik.) A budapest— bécsi vonalon az újonan bevezetett gyorsított sze­mélyvonatokkal megindult a hálókocsi-forgalom. Ezek a vonatok Budapestről a keleti pályaudvarról éjszaka 11 óra 40 perckor indulnak el és reggel 6 óra 32 perckor érkeznek meg Bécsbe, Bécsből pedig éjszaka 11 óra 10 perckor indulnak el és reggel 5 óra 50 perckor érkeznek meg Budapestre a keleti pályaudvaron. Tanügyi rovat, Az egyetem új tanéve. A budapesti tudományegye­temen minden előkészület megtörtént az új iskolai év megnyitására. A behatásokat a rendes időben, szeptem­ber elején kezdik meg és a beírás, mint minden évben, szeptember 12-éig tart Azokra az egyetemi hallgatókra vonatkozólag, akik a háború miatt akadályozva vannak a megjelenésben, külön intézkedéseket fog tenni a közok­tatásügyi minisztérium. A háborús viszonyok miatt kü­lönben az előadások a szokottnál valamivel később kez­dődnek. Az egyetem új rektora, dr Lenhossék Mihály, az egyetem új tanácsával egyetemben szeptember elsején foglalja el a hivatalát. Az egyetem vagyonának átadása augusztus 31-én megtörténik. Tanárképzőintézeti tanács. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter báró Eötvös Lorándnak, mint a budapesti középiskolai tanárképző-intézet elnökének javaslatára 1911. évi szeptember 1-től számítandó öt év tartamára dr Petz Gedeon egyetemi nyelv rendes tanárt a nevezett intézet igazgatójává, dr Békefi Rémig zirci apátot, ar Beöthy Zsolt, dr Fináczy Ernő, dr Fröhlich Izidor, dr Kövesligethy Radó, dr Mágocsy Dietz Sándor, dr Pauer Imre és dr Pecz Vilmos egyetemi nyilv. rendes tanárokat pedig a tanárképzö-intézeti tanács tagjaivá nevezte kn. Egyúttal a tanárképzö-intéz®ti tanács jegyzői teendőivel Wittmann Ferenc műegyetemi nyilv. rendes tanárt bíz­ta meg. Iskolai hírek. Az Országos Nőképző Egyesület le­ánygimnáziumában és „Veres Pálné" felsőbb leányis­kolájában a beiratások szeptember 1., 2., 3. és­­1-én, dél­előtt 8—12-ig lesznek. Ugyanakkor tartják meg a javí­tó-, felvételi-, pótló- és magánvizsgálatokat is. A rendes tanítás a felsőbb leányiskolában szeptember 7-én, a leánygimnáziumban szeptember 9-én kezdődik. Az állami Erzsébet Nőiskolában a tanítás a ren­des időben kezdődik. A polgári iskolai tanítónőképző­intézet növendékeinek szeptember 12-én, a felsőbb leányiskola növendékeinek szeptember 11-én­ kell je­lentkezniük az intézetben. Ayilt-tér.*) Dr Basch Gyuláné Fischl Alice és gyer­mekei dr Basch Loránd, Sc­hweiger Öd­önné Basch Nini és férje Schweiger Ödön, Basch Ilona, Basch György és Basch Edith az alul­írottak és az­­összes rokonok nevében máig fájdalommal tudatják, hogy imádott férje és atyjuk, a legodaadóbb rokon úr Basch Gyula ügyvéd, Budapest székesfőváros törvényható­­ságának tagja, a Pesti szr. UTI árvaház elnöke, önzetlen élete 64-ik és eszményi házasságá­nak 31-ik évében, 1911. évi augusztus 30-án elköltözött az élők hónából. Drága halottunkat szeptember 1-én, d. u. 3 órakor fogjuk V. ker., József-tér 8. szám alatti gyászházból a rákoskeresztúri izr. te­metőben, családi sírboltunkba örök, nyuga­lomra helyezni. Budapest, 1911. augusztus 31-én. Schweiger Vilmosné Basch Berta, Basch La­jos, Freund Vánosné Bosch Irma, Basch Géza testvérei. — Schweiger Vilmos, Freund Vil­mos, Basch Lajosné szegvári Lázár Rózsa só­gorai és sógornője. Legyen békés nyugodalmat Minden killen értesítés helyett. Özv. Bischitz Károlyné, szül. Spitser Olga a saját, Erzsi, Sanyi és Gyuri gyermekei, vala­mint az alulírott rokonság nevében is fájda­lomtól megtört szívvel jelenti, hogy a hőn sze­retett férj, illetve legjobb apa, testvér és sógor Bischitz Károly úr a földbérlő részvénytársaság főintézője folyó hó 29-én, életének 50., boldog házasságának 16. évében rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. A boldogít­­ült teteme 1. te­­l­én, hétfőn d­. e. 10 órakor fog a budai izv. farkasréti temető halotta;­házából örök nyugalomra helyeztetni. Kéttornyulak (Pápa mellett) 1911. aprusztus 29. Béke poraira! Fejér Mártonné szül. Bischitz Ilka, Tencer La­­josné szül. Bischits Irma, Kis J. Jenőné szül. Bischitz Regine, Inkei Henné szül. Bischitz Vilma testvérei. Fejér Márton, Inkei Mór dr. Kiss Gyula, Kis J. Jeni, Spitzer Béla sógorai Spitzer Béláné szül. Láng Blanka sóg­ornője. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal sü­kl­eséget t­zerkeszti. . .

Next