Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-02 / 243. szám

1914. október 2., péntek. PESTI HÍRLAP A francia és az angol alattvalók visszahívása Frankfurt, okt. 1. A Frankfurter Zeitung konstantinápolyi táv­irata szerint a francia és az angol kormány utasí­totta Törökországban élő alattvalóit, h­ogy nyolc napon belül hagyják el Törökországot. Az angol és a francia flotta elhagyta a­ Dardanellákat. Konstantinápoly, szept. 30. A portához érkezett hírek szerint az angol és a francia flotta a porta lépései folytán el­hagyta a Dardanellákat, hir szerint azonban a Tenedestől nyugatra levő vizeken tartózkodik. A gyarmatokéii. Angol csapat Csingtau ellen. London, okt. 1. A „Daily Graplac" jelenti Tokióból, szeptem­ber 23-iki kelettel. Hivatalosan közlik, h­ogy egy­­angol csapat Barnardissen dandárparancsnok, az Észak-Chinában levő angol haderő parancsnoka, ve­zetése mellett az elmúlt szerdán Laoshan-k­ikötőben partra szállott, hogy a Csingtau ellen folyó hadmű­veletekben résztvegyen. A japánok megkezdték a támadást. Berlin, okt. 1. A Wolff-ügynökség jelenti Kopenhágából. A japán követ közzétette kormányának távira­tát, mely szerint a japánok szeptember 26-án délután a németeket előretolt magasan fekvő ál­lásban a Paisho és Lizum folyók között meg­támadták. Az izlam­­i Az afgánok az angolok és oroszok ellen. Konstantinápoly, okt. 1. Az itteni lapok az Aradjulali Barulafgan­­gán hivatalos lapnak egy jelentését közlik, mely szerint az afganisztáni erők­ körülbelül 50.000 főből álló rendes katonaságot azzal az asitással küldött el testvére, Nasz­ullah kán francsnoksága alatt, hogy Fosavar várost, mely Kelet-India kulcsa, szállják meg. Egy isik körülbelül 300.000 főnyi sereg a trón­ökös parancsnoksága alatt Oroszország ellen IIII.­­ Afganisztán Kelet-India, Perzsia, Be­gisztán és Turkesztán között fekszik, terüle­ 667 000 négyzetkilométer és körülbelül öt f­ó lakossággal bír. Az országot harcias ta­ksága és rendkívül zord és köves területe itt a férfiak és a kövek országának is neve-Afganisztán évtizedeken át nagy szerepet h ,zott, minthogy az angol és orosz terjeszke­i vágyak ütközője volt. Az angolok már­­ óta igyekeznek az országot hatalmukba üteni,­­ de mindeddig minden kísérletük ha való volt, mert az afgánok mindig meg­lék őket és kikergették köves és zord orszá­ból, sőt 1841 végén egy angol hadsereget isen megsemmisítettek. 1849-ben az afgá­ngyan az angoloktól vereséget szenvedtek, Imir azonban mégis megvédte saját or­ja területét velük szemben. Az afgánok ez­a sokáig békében éltek az Indiában igen ívbe vett angolokkal, de már 1878-ban és évre.1879-ben újra hadban állottak az an­okkal, akik lord Roberts vezetése alatt 1878 ember 1-én elfoglalták a 3214 méter magas ivar­szorost, 1879 október 12-én megszál­ik Kabult a fővárost és 1880 szeptember­e Kandahar falai alatt pedig megverték a kán csapatait. A béke után az ország ha­sága két pártra szakadt, egyik orosz, a mű­pedig angol befolyás alatt állt és 1892 óta, angol, hol oroszbarát emir uralkodik. Pesavar az India északnyugati sarkát érő és hasonnevű mohamedáty lakossági r­omány fővárosa. Ebben a tartományban­­ sok Sikh­ lakik, akik, mint ismeretes, nagy­képet játszottak a borzalmas Sikh-forrada­ban. A tartományban az angoloknak két­ez­európai, három ezred indiai gyalogságuk, ezred indiai lovasságuk és egy üteg euró­pai tüzérségük, azaz összesen körülbelül húsz­ezer emberük van. Az afgán hadsereg jelenleg 50 000 gya­logosból, 31.000 lovasból és 200 ágyúból áll, ehhez jön azonban még háború esetén körül­belül még ennyi ember, úgy, hogy Afganisztán háborúban körülbelül kétszázezer főnyi ázsiai fogalom szerint kiképzett hadsereggel rendel­kezik. A gyalogság Lee-Metford, Mauser és Mannlicher ismétlő fegyverekkel van felszerel­ve, az előbbieket valamint a muníciót mind Kabulban gyártják. A tüzérség Nordenfeldt, Hotchkiss, Gattling, Maxim és legújabban több üteg Krupp-ágyúval van felszerelve. Afganisz­tán mohamedán lakossága kitűnő katonaanya­got szolgáltat, a nép igen bátor, fanatikus és rendkívül igénytelen. Az izlam hívei mozgolódnak. Bécs, okt. 1. A Südsl. Korresp. jelenti Konstantinápoly­ból. Az „Al Aden", a legtekintélyesebb lap azt írja, hogy az izlam híveinél észlelhető mozgoló­dás az angol elnyomók ellen most már nem kelthet meglepetést. Anglia Oroszország segít­ségével Perzsiában a legaljasabb gaztetteket kö­vette el, és az izlám most csak egyet kíván: hogy bűnhődjenek az elnyomók. Ha Perzsia most az orosz rabszolgaság ellen fellázad, ez a mozga­lom teljes megértésre talál Törökországban és valamennyi mohamedán államban. A Tasvir-i-Elkiar megállapítja, hogy An­gliának Törökországgal szemben tanúsított el­lenséges magatartása zajos visszhangot keltett a mohamedán világban. Nagyon is rövidlátó az angol politika, ha nem ismeri föl annak a hit­vallásnak erejét, mely a kalifa minden gyerme­két egyesíti. Ennek félreismerése még végzetes­­sé lehet Angliára. A háborús Német­ország. . Milyen az élet Berlinben? Krisztiánia, szept. 30. Két norvég­ orvos közül, akik német katonai kórházakat látogattak meg, az egyik, dr Matthie­sen, norvég lapokban "elmondja benyomásait. A hangulat — írja — Berlinben kitűnő. Az egész fővárosban csak egy vélemény alaklik és ez az, hogy Németországnak győznie kell. Senki sem ag­gódik és Berlin épen olyan képet nyújt, mint az­előtt, csupán az éjjeli órákban van kevesebb ven­dég a kávéházakban. A színházakat újból meg­nyitották. Egyáltalában nem felel meez a valóság­nak, hogy ,a férfiakat mind elvitték a háborúba, mert Berlinben most épen annyi férfi látható, mint máskor. Az u­tcákon"sok sebesült tiszt" jár. A franciákat nem gyűlölik, mert úgy vélekednek, hogy Franciaországnak mégis van miért küzdenie, de az angolokat gyűlölik, mert őket eddig­ mindig barátaiknak tartották. Tilos az angoloknak fizetni. Berlin, okt. 1. A Birodalmi Törvénytár közli a szövet­ségtanács rendeletét, amely megtiltja német ál­lampolgároknak angliai számlák és tartozások kifizetését. Hindenburg vezérkari főnöke díszdoktor. Berlin, ord­. 1. A Berliner Tageblatt jelentése szerint a königs­ber­gi egyetem filozófiai fakultása Ludendorff vezér­őrnagyot, Hindenburg táborkarának vezérkari fő­nökét, díszdoktorrá avatta. A monarchia és a háború, A király előtt, Bécs, okt. 1. Gróf Berchtold Lipót külügyminiszter ma hosszabb kihallgatáson jelent meg a királynál. Az uralkodó tegnap Schönbrunnban lovag Krobatin hadügyminisztert, majd gróf Stürgkh Károly osztrák miniszterelnököt fogadta kihallgatáson. A galíciai és bukovinai menekültek. Bécs, okt. 1. Itteni lapok közlése szerint jelenleg körülbe­lül 120.000 galíciai menekült van Bécsben. A Ga­­ ­­ líciából és Bukovinából elmenekült lakosság összes száma körülbelül SOO.OOO-re rúghat. A hadifoglyoknak és internáltaknak szánt postaküldemények. Bécs, okt. 1. A hadifoglyok és internáltak postacso­magjainak kezeléséről tegnap kiadott közle­ményt­ sokszorosan félreértették, minthogy eze­ket a küldeményeket a megjelölt semleges ál­lam diplomáciai képviselete útján továbbítják. Figyelmeztetik tehát a közönséget, hogy minden hadifogolynak és internáltnak szánt postakülde­ményt kizárólag a postahivataloknál kell fel­adni, épen úgy, mint az egyéb küldeményeket. Kitüntetés vitézségért. A király adományozta a Lipót-rend 1. osztályát a hadiékü­elménynyel, díjmentesen: Falkenfehdi lovag Kummer Henrik lovassági tábornoknak, egy hadcsapat­nak sikeres vezetéséért; a vaskorona-rend 2. osztályát a hadiékitménynyel díjmentesen: Králicsek Rezső al­tábornagynak, a 28. és Siegesterni Golb Károly altáborn­­nagynak, a 6. gyaloghadosztály parancsnokának, az el­lenséggel­­szemben vitéz és sikeres magatartásuk elis­meréséül­; ns. Mecenseffy Arthur vezérőrnagynak, a Lipóti-rend lovagkeresztjét a hadiékitménynyel díjmen­tesen az ellenséggel' szemben vitéz'és sikeres magatar­tásuk elismeréséül a következő vezérőrnagyoknak: Wolfszahmi Brandner Ádámnak, Gábriel Tivadar és Arsenti Xovak Guidónak; ns. Ilinkó Alfrédnek, az 5­­. és Fernengel Jánosnak, az 56. gyalogdandár parancsno­kának; és Kathenitzi báró Stillfried Adolf ezredesnek, a 17. sz. gv.-e. parancsnokának; a Lipót-rend lovagke­resztjeihez a hadiékitményt az ellenséggel szemben vi­téz és eredményes magatartása elismeréséül. Ostrymie­czi Urbánski Ágost vezérőrnagynak a vaskorona-rend 3. osztályát a hadiékitménynyel díjmentesen, az ellen­séggel szemben vitéz és sikeres magatartásuk elismeré­séül a következő ezredeseknek: Strai­b­ Rezsőnek, a 22. sz. gy.-e. parancsnokának és Teus Izidornak a 38. sz.­ gy.-e.-ben; a következő alezredeseknek: Seel Fischer Hugónak a 4. és Mészáros Józsefnek az 51. sz. gy.-e.­ben; továbbá: Kautecky Ferenc századosnak a 6l. sz. gy.-e.-ben; V­eber Károly ezredesnek, a 27. sz. gy.-e. parancsnokának, a következő alezredeseknek: Thur­maui Ventour Hugónak a 17. sz. gy.-e.-ben; Freanfeldi Lustig-Prcan Gyulának, a 8. sz. táb. vad.­zászlóalj pa­rancsnokának; Lehotseh Hugónak, a 9. sz. táb. vad.­zászlóalj parancsnokának; továbbá: Duics István ve­zérkari testületbeli századosnak; az ellenséggel szemben vitéz magatartása elismeréseül: Klein Rezső 03. sz. gy.­e.-beli alezredesnek; a vaskorona-rend 3. osztályát a hadiékitménynyel; az ellenséggel szemben vitéz és si­keres magatartásuk elismeréséül: a következő vezér­őrnagyoknak: Fussinai Schmidt Ignácnak, a cs. kir. 44. és Remeczek Józsefnek, a cs. kir. 43. Laud Ayehr gyalog­dandár parancsnokának­, Elmar Vilmosnak, a­ 28. táb­ tüzérdandár parancsnokának; a Ferenc József-rend lo­vagkeresztjét a katonai érdemkereszt szalagján az ellen­séggel szemben önfeláldozó­ magatartásuk elismeréséül: dr Janak József 24. sz. helyőrségi kórházi törzsorvos­nak; dr Brust Károly 51. és dr Hocsevar Antal 09. sz. gy.-e.-beli ezredorvosoknak; a katonai érdemkeresztet a hadiékitménynyel, az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásuk .elismeréseül: Frünszer Ignác és Watzek Károly 6z. sz. gy.-e.-beli őrnagyoknak; Kainz Antal vezérkari testületbeli századosnak; Néde­rer Ferenc 64. sz. gy.-e.-beli alezredesnek; Petzold Je­nő és Petrovics Péter 22. sz. gy.-e.-beli őrnagyoknak; a következő századosoknak: ns. Rehn Jenőnek a 4., Lauer Antalnak és ns. Tammc Gusztávnak a 8., Bélik Józsefnek és Laube Rezsőnek a 22., Göllei Iusek­ István­nak a 38., Berger Arthurnak az 50. és Noé Lajosnak a Il. sz. gy.-e.-ben; ns. Pirka Ferencnek a 7. sz. hegyi t.-e.-ben; továbbá: Sehimck Alfréd főhadnagynak, Hud­ János és Trepics Nurija 22. sz. gy.-e.-beli hadnagyok­nak ; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elis­meréséül: Xatiesta Károly 4. sz. gy.-e.-beli őrnagynak, a következő századosoknak: Theil Károlynak a vezér­kari testületben; Balcsek­ Arnoldnak a 4., Leuensteini Ricdl Ottónak a 22., Portik Károlynak a 68., Indra Ká­rolynak a 70. és Cse­rny Emilnek a 102. sz. gy.-e.-ben; Veith Györgynek és Suppantschitsch Leónak a 4. sz. hegyi t.-e.-ben; a következő főhadnagyoknak: Seemann Lajosnak a 4., ns. Barisani Mórnak a 22., Erb Gusz­távnak a 38., Moldvay Zoltánnak az 51. és Lindner Szi­lárdnak a 64. sz. gy.-e.-ben; Gabric Jánosnak a határ­vadász csapatnál, Wiedzielski Ádámnak a b. h. csendőr­ségi testületben; továbbá: ns. Craus Pál 38. sz. gy.-e.­beli hadnagynak; Prazák Hugó 93. sz. gy.-e.-beli őr­­nagynak; Czech József 100. és Matzner Richárd 93. sz. gy.-e.-beli századosoknak; továbbá: Trenktwald Róbert 8. sz. dzs.-e.-beli őrnagynak; a következő századosoknak: lovag Purschka Arthurnak a Sz. sz. gy.-e.-ben; ns. Bitu­men Bódognak a 3. sz. táb. tarack.-c.-ben; a következő főhadnagyoknak: Diakov Jaromirnak, Zámf. a 3. sz. gy.-e.-ben, beosztva a vezérkarnál; Lotschnig Mórnak a 17. sz. gy.-e.-ben; Mayer-Pressler Pálnak a 3. sz. dzs.­e.-ben; Walter Edének és Noltsch Ármin hadnagynak a 3. sz. táb­­arak.c.-ben, az ellenség előtt elesett: So­bota Emil századosnak a 22., Schlehöfer Emil hadnagy­nak a 81. és Szász Sándor tartalékos hadnagynak a 70. sz. gy.-e.-ben; a hadiékitményt a katona érdemkereszt­hez, az ellenséggel szemben vitéz és eredményteljes magatartásuk elismeréseül: Kraus Miksa vezérkari tes­tületbeli őrnagynak; Gradl Manó 7. sz. gy.-e.-beli szá­zadosnak; Hoffmann Oszkár 5. sz. táb. t.-e.-beli őrnagy­nak, beosztva az 1. sz. táb. t.-e.-nél; Giigler Antal 13. sz. hegyi t.-e.-beli őrnagynak; az ellenséggel szemben vi­téz viselkedésük elismeréseül; Zloch Győző 70. sz. gy.­e.-beli őrnagynak, a következő századosoknak: Flesch Ignácnak a 8 é­ s Zbytovsky Jánosnak a 102. sz. gy.-e.­ben; továbbá: Staufer Vilmos ezredesnek, a 7. sz. táb. vad. 7. parancsnokának; Fleischer Ármin 7. sz. gy.­e.­beli őrnagynak; megparancsolta, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék: az ellenséggel szemben vitéz

Next