Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)

1914-10-20 / 261. szám

1914. október 20., k­edd __ PESTI HÍRLAP — (Beszéd a hősökhöz.) Az az angol ten­gerészdandár, amely Antwerpen ostromakor a városba érkezett és amelynek az lett volna a feladata, hogy a támadó német sereget tönkre verje, vagy legalább visszatartsa, a németek ágyúinak és mozsarainak megszólalása után hamarosan kereket oldott. A vitéz dandár ész nélkül rohanta meg a kikötőben lebzselő hajó­kat és ezekkel tért vissza hazájába, minden va­lószínűség szerint egy kis hidegrázással és fog­vacogással. Abban, hogy ez a dandár az ellenség elöl megfutott, semmi különös sem rejlik, mert hiszen háború idején többször megtörténik, hogy az a csapat, amely érzi, hogy elvernék rajta a h imnyatth­omlok szalad hátrafelé és menteni igyekezik a bőrét. Az ilyen megfutamodás elég gyakori s a következménye az ilyesminek leg­fölebb az szokott lenni, hogy a megijesztett csa­pat parancsnokát fehérruhás szüzek virággal nem övezik s a hadvezetőség nem oszt ki közük vitézségi érdemjeleket. Ám ha mindez nem új­ság is, az már nagyobb föltű­nésre tarthat szá­mot, hogy az eszeveszett futásban kitű­nt angol tengerészdandárt a brit partokon Churchill, az admiralitás első lordja, fogadta és lelkesen hangzó díszbeszéddel üdvözölte. A jeles szónok, aki mindig megtalálja a módját annak, hogy ne megfelelő alkalmakkor szólaljon meg és magát nevetségessé tegye, elsősorban is azt hangoz­tatta, hogy a dandár a tűzpróbát bravúrosan állta ki s olyan vitézséget tanúsított, amilyenre a világtörténelemben nem lehet példát találni. A dandár — folytatta tovább a szónok — égett a vágytól, hogy az ellenséggel összeütközhes­sen és azt a föld négy tája felé verje szét. Bár­milyen nagy volt is azonban ez a vágy, nem tel­jesülhetett s igy a legnagyobb hőstettek egyike ezúttal nem mehetett végbe. A dandár — beszélt a lord mindegyre lelkesebben — a rendkívüli veszély pillanataiban megértette a helyzetet és azt, hogy mivel tartozik Angolországnak és az angol dicsőségnek, aminek következtében, ahe­lyett, hogy Antwerpen védelmében a legtevéke­nyebb részt vette volna, elképzelhetlen fölény­nyel és hidegvérrel fordult meg saját tengelye körül és az ostromlott várost nagy méltósággal elhagyta. E csodálatos hadi tény, amely érde­mes a följegyzésre, — a lord szerint — gúnyos megjegyzésekre bírhatja az ellenséget, de bár­mit mondjon is, ő minden kertelés nélkül meg­állapíthatja, hogy az angol tengerészdandár nem a németek erős támadása, nem a félelem hatása miatt oldott kereket, hanem tisztán stra­tégiai okokból, tudatára ébredvén annak, hogy száz vagy százötven kilométer távolságból és közte a tengerrel, sokkal nagyobb eredményt érhet el az ellenséggel szemben, amely bizo­nyára remegve gondol arra az eshetőségre, hogy ezzel a híres dandárral kerülhet szembe. Chur­chill hatalmas üdvözlő beszéde a dandár jeles tagjaira igen fölemelő hatással lehetett s az sem lehetetlen, hogy az Antwerpen ostroma ide­jén világhíres futást véghez vitt tengerészek fölemelték a fejüket, tisztába jővén a lord be­széde folytán azzal, hogy eszeveszett szaladá­suk egyike volt az ujabb kor legremekebb stra­tégiai műveletének, amelyről a brit hadiírók számos kötetben, kellő illusztrációk kíséretében emlékeznek meg, hogy az angol tengerészkato­nák bátorságáról, taktikai érzékéről bizonysá­got tegyenek.­­ (A francia harctéren.) A francia harc­térről írják a londoni Morning Post-nak. A mi­nap éjjel tízezer francia gyalogost automobilo­kon szállítottak egyik szárnyról a másikra. Egy­egy autón ötven katona ült. A két arcél közt csaknem szakadatlanul folyik a tüzelés, de nem mindig ugyanazzal az intenzitással. Leginkább csak jelenlétükre emlékeztetik egymást a har­coló felek. Mihelyt azonban valamely oldalon csapatmozdulatok történnek, főként esténkint, a fölváltás idején, nyomban akcióba lépnek az ágyúk. Sok helyütt alig néhány száz méternyire van egymástól a két ellenséges sáncárok. Itt a legcsekélyebb mozdulat is halálveszedelmet je­lent. Néha, mintha közös megállapodásból tör­ténnék, szünetek állanak be a tüzelésben s ilyen­kor a katonák alusznak vagy kártyáznak a fe­dezékekben.­­ (Am­i még sohasem történt.) Ha a há­ború hamarosan nem ér véget az egyéves ön­kéntesek egy része olyan helyzetbe kerülhet, amilyen eddig még nem adódott elő. Azóta, ami­óta nálunk az egyéves önkéntesi kedvezmény életbe lépett, rendszerint az történt, hogy az ön­kéntes úr szolgálati ideje alatt megkapta a káplári vagy az őrmesteri rangot, avagy letéve a tiszti vizsgát, mint hadnagy került a tartalék­ba, hogy a később bekövetkező hadgyakorlatok idején tisztként szerepeljen Ez volt a rendes dolog, amelytől eltérés csak annyiban történhe­tett, hogy az egyik-másik fiatal úr nem volt elég szorgalmas és igy kétéves önkéntes lett be­lőle. Most azonban, hogy a véres háborúk ide­jét éljük, egészen másként alakulhatnak a dol­gok. Könnyű­szerre­ megtörténhetik és bizonyá­ra meg is történik, hogy azok az egyéves önkén­tesek, akiket augusztusban kivételesen hívtak be és akik ebben a hónapban kezdették meg szolgálataikat, a beálló tiszthiány következtében, jóval hamarabb lesznek hadnagyok, mint ren­des körülmények között lehettek. És amint elő­fordult és pedig sok esetben, hogy az augusz­tusi önkéntesek két hónap múlva megkapták a káplári két csillagot, épen úgy hozzájuthatnak a hadnagysághoz négy vagy öt hónap alatt. Ha pedig a háború taróssága következtében ilyen esetek előfordulnak és az egyéves önkéntesek mondjuk öt hónapi szolgálat után hadnagyi sor­­ba lépnek elő, akkor szolgálati idejük hátralevő hét hónapjában mint hadnagyok fognak működ­ni, ami olyan különös eset lesz, amilyenhez fog­ható eddig még sohasem történt.­­ (Az önkéntes őrsereg.­ A katonai őr­szolgálatra jelentkezett polgárok második tur­nusának eskütétele hétfőn reggel kezdődött meg a Nemzeti Szalonban levő központi pa­rancsnokságon, amikor az A, B, C, D és E betű­vel kezdődők tették le az esküt a főparancsno­kok előtt. Kedden az F, G, H, I, J és K betűsök esküsznek. A jelentkezések mind nagyobb mé­reteket öltenek. A fegyvertár is folyton szapo­rodik. A kiképzés katonatisztek vezetésével naponta folyik a Nemzeti Tornaegyesület, a Nemzeti Lovardában és a Budapesti Torna­egyesületben.­­ (Hősök halála.) A boszniai Miliciben szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt Rudolf János honvédezredes, hadtápzászlóaljpa­rancsnok. Ötvennyolc évet élt és harmincöt eszten­dőt töltött katonai szolgák­ban. Mintaképe volt az igazi katonának, aki a háborúban is sok érdemet szerzett. Miliciben temették el a hadtest parancs­nokságának és a zászlóalj tisztikarának részvétele mellett. Jielinszki József baritonista elesett a galiciai harctéren. A hős színész özvegyet és egy 20 hónapos árvát hagyott hátra. Legutóbb a szabadkai színház­nál működött, őszre pedig dr Patek Béla győri színtársulatához volt szerződtetve, de állását nem foglalhatta el, mert be kellett vonulnia a hadse­reghez. Kibédi Fejér-Orbán Vilmos, a 38. közös gya­logezred főhadnagya, Szerbiában a harctéren ta­núsított hősies bátorsága folytán történt megse­besülése következtében, Budapesten hosszas és sú­lyos szenvedés után, huszonöt éves korában meg­halt. Kulifay Andor, az aradi 3-ik honvéd huszár­ezred főhadnagya, életének huszonnyolcadik évében a galiciai Kamionka Strumilownál vívott ütkö­zetben hősi halált halt. Ficzere István t. hadnagy, szeptember hó 9-én az északi harctéren hősi halált halt.­­ (A kolera) A belügyminisztériumhoz érkezett jelentések szerint október 18-án Gyo­mán (Békés megye), Munkácson (Bereg megye), Szászlekencén (Besztercenaszód megye) Szolno­kon (Jásznagykunszolnok megye), Bátrán (Kis­küküllő megye), Rettegen (Kolozs megye), Nagy­becskereken (Torontál megye), Élesen, Vinnán (Ung megye), Orócon (Zemplén megye), Nagy­váradon egy-egy, Pósteleken (Békés megye) Beregszászon, Polenán (Bereg megye), Nyíregy­i­házán (Szabolcs megye), Kolozsvárott két-két , Dombostelken (Bereg megye) Budapesten há­­­rom-három, Szentmiklóson, Szolyván (Bereg­­ megye) öt-öt, Szarvasházán (Bereg megye) 11, Balassagyarmaton (Nógrád megye) húsz kolera­esetet állapítottak meg A felsorolt esetek közül huszonkilenc a katonai a többi pedig a polgári népesség között fordult elő.­­ (Földomlás a Panama-csatornában.) Panamából érkező hírek szerint, Culebra köze­lében nagy földomlás tette járhatatlanná a csa­tornát. A hajók közlekedését egyelőre megszün­­­tették. "­­ . (Károly király politikai végrendelete.) Bukaresti lapok jelentése szerint Károly király a vagyonáról intézkedő végrendeletén kívül politi­kai végrendeletet is hagyott, melyet egy előkelő román politikus kezébe tett le, ki bizalmasa volt. Az illető politikus ezt a végrendeletet lepecsétel­ve az állami levéltárban helyezte el.­­ (Hazaáruló elzászi lelkész.) Stettinből jelentik: A gimnázium aulájában tegnap este Frank strassburgi lelkész hadtörténeti előadást tartott, amelynek folyamán gyalázásokkal és sértésekkel illette a németeket. A hallgatóság legnagyobb része elhagyta a termet. A rendőr­ség erre megjelent és letartóztatta Frankot, aki ellen, hazaáruló kijelentései miatt, megindult az eljárás.­­ (A halottak és sebesültek kimutatása.) A közös hadügyminisztérium kiadásában most je­lent meg a 26., 27. és 28. számú veszteséglajstrom, továbbá a Hírek a sebesültekről és betegekről cí­mű füzetek 27., 28. és 29. száma, amelyeknek áru­sítását és szétküldését már megkezdték kiadóhiva­talaink. A 20. számú Veszteséglajstromnak nyolc, a 27. és 28. számnak hét-hét fillér, a 27. és 28.szá­mú sebesül­t-k­imutat­ásnak hét-hét fillér, a 29. számúnak pedig tizenkét fillér az ára. A megrende­lők rendes szokás szerint most is példányonként még külön tíz fillért tartoznak fizetni, a szállítási díj fejében.­­ (Jövendőmondás a világháborúról.) A régi jó s a magyar nép körében nagy elterjedt­ségnek örvendő úgynevezett komáromi kalen­dáriumnak a Lajthán túl is van egy mása, a Hundertjahrigen Svalender, amelyben épen úgy, mint a komáromiban, egy százesztendős jövendő­mondó jós mondja el az esztendőre vonatkozó bölcs kijelentéseket. Az osztrák jövendőmondó jós az 1914. évről, a megjósolt világháborúra vonatkozólag, a következőket mondja: ,-L­ljon az idő, amikor a világ nagyon istentelenné fog vál­ni. Májusban már érlelődik a h­áború és készü­lődnek rá a hadseregek, de a háború elvetett magva csak júniusban fog kicsi­ázni. Julius már a maga komolyságában köszönt be, ami­kor sok asszony és gyermek vesz sírva búcsút férjétől és atyjától. Augusztusban már minden­ki és mindenütt a véres és borzalmas háborúkról beszél, míg szeptember és október hónapokban egész véráradat önti el az egyes országokat. .Novemberben valóságos csodadolgok történnek, de már karácsonyra a béke angyalai fognak röpködni és a béke szózatát fogják énekelni." Nagyjában eddig elég jól vágott be a bölcs jö­vendőmondó jóslata, kérdéses azonban, h­ogy a h­áború végét illető jóslás be fog-e válni, bár az is tény, hogy a német császár is efféle vélemé­nyen van, holott pedig neki jó szimatja van.­­ (Mit keresnek az angolok?) Csak a mi­nap járta be a sajtót a Daily Telegraphnak az az apróhirdetése, amelyben hat jókarban lévő gép­fegyvert keresnek egy újonan alakítandó zászló­alj számára. A berlini lapok most újabb érdekes idézeteket közölnek az angol lapok hirdetési ro­vatából. Az egyik például így szól: „Csataterv új, vagy kevéssé használt, lehetőleg olcsón meg­vételre kerestetik. Győzelmi garancia legalább két évre kivánatos. Szíves ajánlatok a vezérkar­hoz küldendők Londonba." Egy másik: „Ügyes tolvajok török és chilei csatahajók megszerzé­sére jó provízió mellett kerestetnek. Ajánlatok a fizetési igények megjelölésével az admiralitás első lordjához intézendők Londonba." És végül egy harmadik: „Azonnali belépésre kerestetik egy igazi nagy hadvezér. Azok, akik ebben a szakmában már hosszabb ideig alkalmazva vol­tak, ajánlataikat fényképpel és az eddigi bizo­nyítványokkal a megnyert csatákról, küldjék be Kitchenerh­ez, Londonba."­­ (A bárónő tolvaja.) Megírtuk, hogy Je­szenszky Mária bárónőtől Gáspár Sándor hu­szonkilenc éves urasági inas kétezer koronán felüli ékszert és kétszáz koronán felüli kész­pénzt ellopott és megszökött. A már több ízben büntetett inast a detektívek az Erzsébet-körúton felismerték és elfogták. Az ellopott tárgyakat, kevés kivétellel, megtalálták nála. A rendőrség letartóztatta.­­ (Játék a fegyverrel.) A Kőris­ utca 10. számú házban Horváth Imre napszámos revol­verét tisztította. A fegyver elsült, a golyó Pap Mihály napszámos tizenkét éves Mariska leánya hátába fúródott. A leányt a klinikára vitték, ahol nemsokára meghalt. — A Hársfa­ utca 59. számú házban Dömötör József tizenegy éves fiú pisztolylyal játszott. A pisztoly elsült, a golyó a fiú baltenyerét átfúrta. A Rókus-kórházban ápolják. — (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában csendes és enyhe idő uralkodott. Esők főleg Olaszországban és Ausztriában fordultak elő. Hazánkban enyhe, jobbára de­rült és a tengerpart kivételével száraz idő uralkodott. Fiume 24, Cirkvenica 22 mm esőt jelentett. A hőmérsék­let kevéssel tovább emelkedett: a maximum 22 fok C. volt Fiumében, a minimum 22 fok C. Botfalun. Prognó­zis: Enyhe idő várható délnyugaton, elvétve esőv­el. 9

Next