Pesti Hírlap, 1914. október (36. évfolyam, 242-272. szám)
1914-10-06 / 247. szám
Budapest, 1914. mVL évfolyam, 247. (12,487.) szám. Kedd, október 6. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 12 K—f Félévre 16 „ —„ Negyedévre 8 „ — „ Egy hóra 2 „80„ Egyes számaira helyben, vidéken és pályaudvaron 12 f. Az apró hirvetésekre vonatkozó minden tudnivaló a 20-ik oldalon olvasható. IHMjamiTiiM -mnni i in in •inmmiin SZERKESZTŐSÉG : Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26—45. KIADÓHIVATAL: Budapest, Váci-körut 78. Telefon 26-40. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet-körut Telefon: József 52-96. ők is, hogy szabadságuk elveszett. Mert ha egyszer eltűrték, hogy királyaik idegen érdekekért vigyék őket a vágóhídra, nekik is meg kell bűnhődniük. És ha Albert és Petár elmondhatják, hogy csak voltak királyok, akkor Belgiumnak és Szerbiának is érezniök kell, hogy csak voltak nemzetek. * Prizrendben, ahova azért menekült, hogy lehetőleg távol essék hívői körétől, ül Petur király és nagyon rosszul érzi magát. Olyan roszszul érzi magát, hogy „udvara" — mert a prizrendi viskónak, ahol lakik, bizonyára van udvara is — tárgyalásokat folytat a görög királysággal: engedné meg Peturnak, hogy betegsége alatt egy görög helységben vagy valamelyik görög szigeten tartózkodhassak. Antwerpenben, a polgármester szobájában, itt Albert király és parancsot ad ki, hogy hadserege bombázza össze Löwen városát, mert a németek benne vannak. A németeknek kell megvédeniök a belga várost a belgáktól . . . mert Antwerpenben, a polgármester szobájában, valaki még mindig királynak képzeli magát és úgy érzi, hogy még mindig nem volt elég a pusztulásból. S mialatt ez a valaki parancsokat osztogat, arra gondol, hogy hogyan fogja ő kellő pillanatban a háta mögött hagyni Antwerpent, egész Belgiummal együtt. Mindez azonban még a mult hetekben történt, hogy Albert király Antwerpenből dirigálta hadseregét. Akkor ugyanis még nem kezdődött el Antwerpen ostroma. Hogy Albert király ítja is a polgármester szobájában, ül még , hogy serege élén hősi kirohanásban fog meghalni országáért, azt nehéz elhinni. Sőt, még azt is nehéz elhinni, hogy megelégelvén a romlást, melybe ő taszította népét, a győzőnek maga fogja átnyújtani kardját, mint egykor III. Napóleon tette becsülettel. Albert király ezekben az órákban azon, hogy hogyan hagyja el országáát s jusson Angliába — ahova egyelőre nem követhetik a németek — valószínűleg nem is gondolkozik már. E gondolat helyébe talán már a cselekvés folyamata lépett nála. Mert Petár és Albert egy ágról szakadtak, egyformán adták el népüket s miután a vásár csúfos véget ért, nem lehet többé maradásuk azon a földön, mely nem győzi beinni a céltalanul kihullott vért. Közösnek kell lennie Petár és Albert sorsának is, ha országaik sorsa közös. Mert Petár Oroszországnak, Albert Angliának és Franciaországnak adta el nemzetét. A kijózanodás — későn! — megkezdődött már Szerbiában. A nisi cenzúra nem talál többé cenzúrázni valót abban, mikor egy szerb újság azért jajgat, hogy Szerbia odaadta magát az orosz kancsukának és elfelejtette Lengyelország sorsát. Szerbiában már meg szabad írni, hogy Milán király fölsóhajt a sírjában ... Megölték a fiát és Petárt hozták a nyakukra. És Petár eladta őket. És a belgák kijózanodása vajon késhetik-e még tovább? Nyolc évtizeddel ezelőtt kivívták függetlenségüket és királyukká meghívták kóburgi Lipótot. S a függetlenséget, amit ő meg tudott óvni, kockára tette az utód és elvesztette. Titkos fegyverszövetségbe vitte országát Angliával és Franciaországgal, holott egyedül semlegességében rejlett további függetlenségének biztosítása. Most már az Albert—Petar-duó is elmondhatja, hogy csak voltunk királyok . . . Ami azonban a belga és a szerb népre nézve még egyáltalán nem jelentene szerencsétlenséget, ha futó királyaikkal nem éreznék együtt A galíciai harctéren, mint azt tegnap frigyes főherceg, a hadsereg főparancsnoka, a királyhoz intézett névnapi üdvözletében már bejelentette, megkezdődött az egyesült németosztrák-magyar seregek offenzívája. Hogy azonban ez az offenzíva az északi harctér bizonyos részén már jóval előbb indult meg, azt az a pétervári hivatalos jelentés is bizonyítja, mely még szeptember 21-ikén kelt át kerülő úton csak most jutott nyilvánosságra. Ez az orosz jelentés hírül adja, hogy a Visztula északi részén, a kiéled kormányzóságban, a németek megerősítik a galíciai határt domináló magaslatokat, mégpedig abból a célból, hogy Porosz-Sziléziából Krakó felé irányított csapataik előrenyomulását biztosítsák. A pétervári jelentés ehhez még hozzáfűzi, hogy ezen a környéken heves harcok vannak kilátásban s bizonyára ezeknek a harcoknak egyik részlete volt az a siker, melyet a napokban Nefer vezérőrnagy is közölt már, mikor azt jelentette, hogy a Visztulától északra az egyesült német-osztrák-magyar seregek több orosz lovashadosztályt kergetnek maguk előtt. Frigyes főherceg tegnapi és Hofer vezérőrnagy minapi jelentése után mára aztán megjelent a vezérkar második jelentése, amely azt az örvendetes hírt közli, hogy hadműveleteink Galíciában és Orosz-Lengyelországban kedvezően haladnak előre. Az egyesült német és osztrák-magyar seregek az ellenséget Opatowtól és Klimontowtól a Visztula felé űzték. Opatow és Klimontow a Lysa-Gora hegylánctól keletre, a Visztulától baloldalt feküsznek, Orosz-Lengyelországnak Radom tartományában. Opatow a Visztula balpartjától körülbelül ugyanolyan távolságra van, mint a jobb oldalon fekvő Krasznik. A Visztula itt már elválik a galíciai határtól és a radomi és lublini tartományt metszi keresztül. Ebből a hivatalos jelentésből tehát kiderül, hogy Oroszországnak nemcsak kielcei tartományában hódítottunk jelentős tért, de a radomi tartományban is előnyomultunk, úgy, hogy az orosz haderő, amely Galíciára zúdult, kénytelen lesz most már a reá nehezedő, két irányból jövő nyomás következtében egyre inkább északnak vonulni. A kárpáti orosz betörésekről ma adta ki a hadvezetőség az első jelentést s ebben egyelőre az uzsoki betörés végleges kudarcát konstatálja. Höfer vezérőrnagy jelentése szerint az oroszok Uzsoknál teljes vereséget szenvedtek. A máramarosi helyzetről újabb hivatalas jelentés egyelőre nincs. Meg nem erősített, hír szerint egy jelentéktelenebb orosz csapatkülönítmény a Máramarosszigetről északnyugatra fekvő Taracköznél is feltűnt, de sietve visszavonult Sziget félé, miután a mieink megtámadták. Ugyanígy jártak azok a kozákok is, akik Hosszúmező irányában kísérelték meg az előretörést, a mi ott összegyűjtött erőink előcsapatai heves tüzében azonban — anélkül, hogy azt viszonozták volna — szintén visszafordultak Mármaroszsziffet felé. m * • Utolsó óráit éli Antwerpen, sőt tegnap este te Berlinben s ennek nyomán Budapesten elterjedt a Zkre már annak is, hogy Antwerpen kapitulált. Egyelőre a német főhadiszállás hivatalosan csak annyit jelentett, hogy az Antwerpen előtti hadműveletek harc nélkül folynak tovább. Berlini lapjelentések szerint a németek eddig 330 belga ágyút zsákmányoltak Antwerpen előtt. Antwerpen külső erődeinek elestét különben már nem titkolják magában a városban sem és a londoni belga követ is csak azzal tudja szépíteni a helyzetet a megrémült Angliában, hogy a belga sereg a Netlie folyó jobbpartjára volt kénytelen visszavonulni a német tüzérség ellenállhatatlan támadásai elől, de onnan tovább fog küzdeni a végsőkig. Az angolokat azonban nem tudja már ez a biztatás sem megnyugtatni. Ők úgy látják és ezúttal ,józan látásuk kétségen felül áll, hogy a németek Antwerpen elfoglalásával bázist kapnak, nemcsak a tenger felé, hanem légi flottájuk számára is, melynek további akcióit egy újabb hír szerint maga Zeppelin fogja már vezetni. * Törökország kormánya körjegyzéket intézett a hatalmakhoz, amelyben bejelenti, hogy a Dardanellák és a Boszporus bejáróitól hat mérföldnyire tilalmi zónát állított fel és ezen egyetlen idegen hajó sem haladhat át. A török kormánynak ez az intézkedése az entente hatalmait természetesen nem érinti kellemesen és hírek jönnek róla, hogy azok után a diplomáciai sakkhúzások után, amelyekkel az entente Törökországot magához igyekezett csábítani, most egy bősz ultimátum következett. Most tehát előállott az a kacagtató helyzet, hogy Anglia ás Oroszország együtt küzdenek A szövetséges seregek Orosz-Lengyelország rsd©mi az Hadműveleteink Galíciában is kedvezően Macinak előre. Vezérkari Jelentés az oroszok uzs©ke vereségéről. A Pesti Hírlap mai száma 20 oldal.