Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-07 / 279. szám

14 PESTI HÍRLAP 1914. november 7., szombat. — (Ki tud róla?) Kérelem a 29. cs. és kir. gyalogezred 7-ik századának sebesültjeihez: Pillich András tartalékos kadét a rohatyni csata után eltűnt. Ha valaki látta, vagy hallott felőle, értesítse aggódó édesanyját: Pillich Gyulán­ét, Szeged, Szegfű­ utca 11. szám.­­ (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában az idő túlnyomóan borult s csapadék szórványosan és leginkább Dél-Európában fordult elő. Hazánkban jobbára derült, nappal enyhe, éjjel hűvös idő uralkodott. Jelentéktelen esők a Dunántúl délnyugati szögében fordultak elő. A hő­mérséklet maximuma 18 fok C. volt Nagybecskereken, minimuma 13 fok C. Botfalun. Prognózis: Lényegtelen hőváltozás és nyugaton meg délen elvétve csapadék várható. Halálozás:­ ­ Grünwald Ignác, a Behr és Lohnig cég sok éven át volt főtisztviselője, reg­na 60 éves korában meghalt. Az elhunytban Dános Zsigmond, a Gene­ráli főtisztviselője, és Reitzer Lipót állatorvos, apó­sukat gyászolják. Platschek László, főgimnáziumi tanuló, Plat­schek Vilmos budapesti nagykereskedő fia, hirte­len elhunyt. Makoldy Ákos, Makoldy Viktor III. ker. fő­gimn. tanár fiacskája, 5 éves korában, Brassóban meghalt. Özv. Flesch Józsefné Magyarkanizsán hetven­négy éves korában meghalt. Tapolczai Dezső, a Víg­színház tagja, édesanyját gyászolja az elhunytban.­­ Dr Paith betegszállító váll. autókkal. Vidékié is. fi., Podm­aniczky­ u. 10 Tel.: 137 — 16 Autók 10 kor.-tól . Megjelent a Hölgyek Naptára 1915. évre. XXXII. évfolyam. Szerkeszti: S. Bokor Malvin ízléses és diszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalma­sabb ajándékkönyv fiatal leányok és nők részére Ara selyemdiszkötésben 4 korona, ajánlott bérmentes küldés­sel 4 kor. 45 fill. Kapható Légrády Testvérek könyvkiadó­hivatalában Budapest, V. ker., Vilmos császár­ ut 78. szám és minden nagyobb könyvkereskedésben . A Hannover huszárok. Irta. Diplomata. Garay Ákos művészi rajzaival. Ara 5­0 korona. diszkötésben 6.— korona. Kapható Légrády Testvérek S­önyvkiadóhi­vatalában, Budapest, V., Vilmos császár­ ut 78. x Nagy dolog a háború. Irta: Diplomata. (Garay Ákos művészi rajzaival.) Ára 5.— korona, diszkötésben 6.— korona. Ajánlott bérmentesítési dij —.45 fillér Kap­ható Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában, Buda­pest, V., Vilmos császár­ út 78. és minden nagyobb könyv­kereskedésben.­­ A világháború új térképei: Nyugat-Ázsia térképe a török-orosz, perzsa-orosz határvidékkel és Egyiptom térképével 1.— korona. A Britt szigetek térképe, Anglia a francia és belga partvidékkel és London melléktérké­pével 1.— korona. Belgium és Németalföld térképe 1.— korona. Afrika térképe, Abesszínia, Britt és Német Kelet-­ Afrika határvidékének térképével 1.— korona. — Páris és környéke, az összes erődítmények — várfalak és kör­nyékbeli községekkel — 50 fillér. Nyugatoroszország 80 fillér. Szerbia háború térképe 50 fillér, Közép-Európa há­ború térképe 2.— korona, Európa térképe 2.— korona. Kapható a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési díj előzetes beküldése ellenében Légrády Testvérek könyv­kiadóhivatalában, Budapest, V., Vilmos császár­ ut 78. • (Mit kell tudni a háborúról?) címmel egy törzstiszt összeállításában használható kis füzet jelent meg, amely a háborúnak kis lexikonát adja, hogy a katonai kérdésekről röviden és alaposan tájékoztassa az érdeklődőket. Ára negyven fillér. Fővárosi üegyek. _ Adófizetés október hónapban. A fővá­ros kerületi pénztárainál ez év októberében a kö­vetkező adóösszegek folytak be: állami adóban 566,556 korona 74 fillér, községi adóban 519,790 korona 84 fillér, útadóban 16,298 korona 39 fillér, kereskedelmi és iparkamarai illeték címén 4281 korona 22 fillér, betegápolási pótadóban 55,500 korona 7 fillér. Összesen 1,562,577 korona 26 fil­lér. A fizető felek száma 10,143 volt. Ez év január 1-től október végéig 206,733 fél 54,550,773 korona 72 fillért fizetett. A múlt évnek ugyanebben az időszakában 240,056 fél 53.852,497 korona 44 fil­lért fizetett be, vagyis amíg a fizető­ felek száma 33,323-mal csökkent, a befizetett összeg 698,276 korona 28 fillérrel emelkedett.­­ A kórházak költségvetése. A tanács legutóbb tartott ülésén a kórházak költségelő­irányzatát elfogadta és magáévá tette az ápolási díjra vonatkozó javaslatot is, amelyet 3 korona 84 fillérben állapított meg. A tanács a költségvetést a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. — A katonák ingyen fürödhetnek. A had­vezetőség azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy engedje meg a sebesült katonáknak, hogy a főváros fürdőit ingyen használhassák. A főváros a kérelemhez képest eddig a Rudas-fürdő uszodá­ját és népfürdőjét át is engedte e célra és ingyen jegyeket adott ki a Széchenyi-fürdőben. Minthogy i­ dazgazddság. Pénzügyi hírek. A magyar hadikölcsönpénztár működése. (Az első hét tapasztalatai.) A magyar hadikölcsönpénztár, melynek léte­sítéséhez ipari és kereskedelmi közvéleményünk sok reményt fűzött, immár egy hete működik az Osz­trák-magyar bank budapesti főintézetében. Működé­sének megkezdéséről hírt adtunk mi is, az érdekelt közönség azonban aligha vette észre, aligha értette meg, mily nagyjelentőségű gazdasági intézmény életbeléptetéséről van szó, mert most, egy héttel a kölcsönnyújtás megkezdése után, alig egynéhányan fordultak hozzá kölcsönért. Pedig iparunk és keres­kedelmünknek egyaránt szüksége van az újabb hitelforrásokra, amelyek az üzlet és üzem foly­tatását lehetővé tenni, az elhelyezés nehézségei, sőt lehetetlensége következtében felhalmozódó árukban fekvő tőkéket a termelés részére felszabadítani al­kalmasak. Mi Németországhoz, de még Ausztriához ké­pest is tőkeszegény ország vagyunk. És mégis azt kell látnunk, hogy úgy Németországban, mint Ausztriában rögtön a megnyitás után nagy mér­tékben vették igénybe a kölcsönpénztárakat, míg nálunk szinte észrevétlenül és minimális forga­lom mellett működik immár egy hete a magyar ha­dikölcsönpénztár. Pedig iparunk és kereskedel­münk sokkal inkább rászorul minden új és olcsó hitelforrásra, mint Ausztria, vagy épen Németor­szág ipara és kereskedelme. Az intézmény alapjá­ban és szervezetében majdnem teljesen megegyezik a másik két állam hasonló intézményeivel. Viszo­nyaink természetesen egészen mások, de annak, hogy a forgalom nálunk ily minimális, más oka is van, nevezetesen: az érdekeltség nagy része ma sem tudja, hogy egyáltalában működik már a ma­gyar hadikölcsönpénztár. A magyar hadikölcsönpénztár tudvalevőleg kétféle hitelt nyújt: értékpapírhitelt és áruhitelt. Az értékpapírok közül csakis a budapesti tőzsdén jegy­zett papírokra ad kölcsönt és itt tulajdonképen alig pótol hiányt. Az osztrák-magyar bank, amióta a lombardba vehető értékpapírok körét kiterjesztet­te, a budapesti értéktőzsde árjegyző lapján feltün­tetett értékpapír java részére szintén ad kölcsönt. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények pedig a legtöbb nagybanknál kölcsönnel megterhelhetők, mindenesetre drágábban, mint a had­i hitelbanknál. Ezekre nézve tehát a hadihitelbank csak olcsóbb, nem pedig új hitelforrást jelent. Nem meglepő te­hát, ha a hadikölcsönpénztár egy heti fennállása alatt több tételben együttvéve alig százezer korona hitelt folyósított. Pedig az értékpapírtulajdonosok egy nagy ré­sze bizakodott abban, hogy a had kölcsön pénztárak életbe léptetése által új hitelforráshoz jutnak. Ne­vezetesen a vidéki pénzintézetek részvénytulajdo­nosai. Magyarországon sok száz vidéki pénzintézet van, amelyek az utolsó évek gazdasági válságából változatlan erővel és vagyonnal kerültek ki. Ezek a részvények, melyekben a nemzeti vagyon sok száz milliói feküsznek, jelenleg nem értékesíthetők; a fővárosi nagybankok nem adnak rájuk kölcsönt, mert alig realizálhatók. A hadikölcsönpénztárt azonban nem vezethetik ilyen szempontok; az osztrák-magyar bankkal való szerves kapcsolatánál fogva módjában áll minden vidéki pénzintézet és részvényvállalat anyagi erejéről és helyzetéről meg­győződést szerezni. Méltányos tehát, hogy ezekre a jól fundált, teljes biztosítékkal bíró papírokra megfelelő kölcsönt adhasson. Sok millió fog ilyké­pen a közgazdasági élet számára felszabadulni, a legközelebb kibocsátásra kerülő nemzeti kölcsön jegyzéseinek sikerére pedig nagy befolyással lehet. A németországi hadi kölcsön nagy sikere szintén a hadikölcsönpénztár működési körének kiterjeszté­sével magyarázható és ez — a közvetlen gazdasági érdekektől eltekintve — adja meg egyúttal a szük­ségességét elsősorban annak is, hogy a magyar hadikölcsönpénztár a vidéki elsőrendű pénzintézetek részvényeire is adhasson kölcsönt. Az áruüzletben eddig kölcsön folyósítására nem került sor. Több ajánlat érkezett be eddig is: fa, bor, bútor a leggyakoribb cikkek. A magyar hadi­kölcsönpénztár az üzleti határozmányokban előírt feltételek mellett a következő árukra ad kölcsönt: Anyagáruk, aranyáruk (nagyobb tételek­ben), árpa, bor (csakis jól kierjedt, seprűmen­tes), bőr (kidolgozott), búza, cukor, disznózsír, enyv, erdei magvak, fa (fűrészelt fa is), fagy­gyu, gubacs és valenca, gyanta, gyapjú, hamu­zsír, scakaobab, kávé, keményítő (keményítő­liszt), kender, kén, köles, len, lenmag, lóhere­mag, magnézium, magvak (fényesmag, mák­, mag, répamag, fűmag), maláta, nyers és fehé­rített len, gyapjú és pamutszövetek, nyersbőr, nyersselyem, olajok, olajpogácsa, ólom, ón, cink, réz, nikkel, alumínium, pamut, pamutfo­nál, papirosanyag, repce, repceolaj, rézgálic, rizs, rozs, rum, szesz (ha a normálisnál na­gyobb illanás be nem állhat), szilva, szilvaiz, szuperfoszfátok, tatárka, tengeri (amely szel­lős, száraz helyiségben van elraktározva és a kölcsönpénztár érdekeinek kellő megóvása mellett kezelhető), Thomassalak, vas, zab. Fél és kész gyártmányok, valamint ércek csakis a hadi kölcsönpénzt­ár igazgatóságának eseten­kénti hozzájárulásával. A hadikölcsönpénztár az áruhitel nyújtásánál elsősorban a termelés és pedig a mezőgazdasági, ipari termelés helyzetén akart a kölcsönnyújtással könnyíteni. Az eddig tapasztaltak szerint főleg vi­dékről jönnek kölcsönigénynyel. Most azonban, mi­dőn még csak a budapesti központ működik, na­gyon költséges és körülményes a vidéki árut megbe­csültetni, és főleg zár alá helyezni, esetleg őriztetni. Csak megfelelő decentralizált szervezet létesítése esetén fog a hadikölcsön feladatának megfelelhetni. A kölcsönpénztár elsősorban az eddig ex­portképes nagyiparnak van szolgálatára. Az áru­hitel terén is ki kellene azonban terjeszteni a köl­csönpénztárak működését és pedig elsősorban azok­­ra a kis- és középipari termékekre, amelyek jelen­leg egyéb hitelforrás hiányában teljesen ki vannak szolgáltatva a b­eraktározási uzsorának. A nagy­ipari üzemek közül az exportpiacaitól teljesen megfosztott cukoripar van főleg a kölcsönpénztá­rakra utalva és mint értesülünk, a cukorkölcsönök most már rövidesen aktuálisak lesznek. Az adó­zatlan cukor elzálogosítására vonatkozólag a pénz­ügyi közegek ellenőrzésével kapcsolatban a hadiköl­csönpénztárak üzleti határozmányaiban és szol­gálati szabályzatában szükségessé vált változásokra nézve a két kormány már megegyezett és így a cu­kor elzálogosítása már rövidesen kezdetét veszi. A legfőbb teendő ezidőszerint a kölcsönnel ter­helendő papírok és áruk körének kiterjesztése és a kölcsönpénztárak vidéki szervezetének mielőbbi lé­tesítése. Emellett azonban állandó érintkezésben kell maradnia a nagyközönséggel is, amely alig is­meri a hadikölcsönpénztár célját. Igen fontos to­vábbá, hogy a kölcsönpénztárak, főleg az áruüzlet terén a viszonyoknak és az általános helyzetnek megfelelő liberalizmussal járjanak el. • A hadi hitelbank és az iparosok. A hadi hitelbank működ­ésének és munkakörének a megren­delésekkel ellátott iparosokra való kiterjesztése ér­dekében a napokban megszívlelésre méltó indít­vány érkezett a bank vezetőségéhez. Az indítvány lényegében arról szól, hogy azok az iparosok, akik a fővárostól a közel­jövőben fölmerülő közmunkák­ra és szállításokra megbízást kapnak, a fővárossal szemben fennálló követeléseik lekötése mellett a banktól megfelelő előleget, illetve kölcsönt kap­janak. A javaslat kifejti, hogy ezen kétségtelenül helyes támogatás kivitelének mi sem állja útját, amennyiben a főváros bizonyára készséggel hoz­zájárul ahhoz, hogy a megrendelések lényege és terjedelme a bankkal is közöltessék oly tartalmú kijelentéssel egyben, hogy az illető iparos részére nyújtandó kölcsön vagy előleg fejében a szállítás ellenértéke az esedékesség időpontjában a bank rendelkezésére fo­g állani. Az iparosok ily módon birtokába jutnak a szükségelt forgótőkének és ak­ azonban a Széchenyi-fürdőt ily módon igen sok ka­tona keresi fel, a tanács legutóbb tartott ülésé­ben elhatározta, hogy a lábbadozó katonák részére a régi Artézi-fürdőben lévő társasfürdőt helyre­állíttatja s ingyenes használatra a sebesült kato­nák részére átengedi. A fürdés beosztása iránt a Széchenyi-fürdő igazgatóságához kell majd for­dulni.

Next