Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-07 / 279. szám
14 PESTI HÍRLAP 1914. november 7., szombat. — (Ki tud róla?) Kérelem a 29. cs. és kir. gyalogezred 7-ik századának sebesültjeihez: Pillich András tartalékos kadét a rohatyni csata után eltűnt. Ha valaki látta, vagy hallott felőle, értesítse aggódó édesanyját: Pillich Gyulánét, Szeged, Szegfű utca 11. szám. (Az időjárás.) Közép- és Dél-Európában az idő túlnyomóan borult s csapadék szórványosan és leginkább Dél-Európában fordult elő. Hazánkban jobbára derült, nappal enyhe, éjjel hűvös idő uralkodott. Jelentéktelen esők a Dunántúl délnyugati szögében fordultak elő. A hőmérséklet maximuma 18 fok C. volt Nagybecskereken, minimuma 13 fok C. Botfalun. Prognózis: Lényegtelen hőváltozás és nyugaton meg délen elvétve csapadék várható. Halálozás: Grünwald Ignác, a Behr és Lohnig cég sok éven át volt főtisztviselője, regna 60 éves korában meghalt. Az elhunytban Dános Zsigmond, a Generáli főtisztviselője, és Reitzer Lipót állatorvos, apósukat gyászolják. Platschek László, főgimnáziumi tanuló, Platschek Vilmos budapesti nagykereskedő fia, hirtelen elhunyt. Makoldy Ákos, Makoldy Viktor III. ker. főgimn. tanár fiacskája, 5 éves korában, Brassóban meghalt. Özv. Flesch Józsefné Magyarkanizsán hetvennégy éves korában meghalt. Tapolczai Dezső, a Vígszínház tagja, édesanyját gyászolja az elhunytban. Dr Paith betegszállító váll. autókkal. Vidékié is. fi., Podmaniczky u. 10 Tel.: 137 — 16 Autók 10 kor.-tól . Megjelent a Hölgyek Naptára 1915. évre. XXXII. évfolyam. Szerkeszti: S. Bokor Malvin ízléses és diszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalmasabb ajándékkönyv fiatal leányok és nők részére Ara selyemdiszkötésben 4 korona, ajánlott bérmentes küldéssel 4 kor. 45 fill. Kapható Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában Budapest, V. ker., Vilmos császár ut 78. szám és minden nagyobb könyvkereskedésben . A Hannover huszárok. Irta. Diplomata. Garay Ákos művészi rajzaival. Ara 50 korona. diszkötésben 6.— korona. Kapható Légrády Testvérek Sönyvkiadóhivatalában, Budapest, V., Vilmos császár ut 78. x Nagy dolog a háború. Irta: Diplomata. (Garay Ákos művészi rajzaival.) Ára 5.— korona, diszkötésben 6.— korona. Ajánlott bérmentesítési dij —.45 fillér Kapható Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában, Budapest, V., Vilmos császár út 78. és minden nagyobb könyvkereskedésben. A világháború új térképei: Nyugat-Ázsia térképe a török-orosz, perzsa-orosz határvidékkel és Egyiptom térképével 1.— korona. A Britt szigetek térképe, Anglia a francia és belga partvidékkel és London melléktérképével 1.— korona. Belgium és Németalföld térképe 1.— korona. Afrika térképe, Abesszínia, Britt és Német Kelet- Afrika határvidékének térképével 1.— korona. — Páris és környéke, az összes erődítmények — várfalak és környékbeli községekkel — 50 fillér. Nyugatoroszország 80 fillér. Szerbia háború térképe 50 fillér, Közép-Európa háború térképe 2.— korona, Európa térképe 2.— korona. Kapható a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési díj előzetes beküldése ellenében Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában, Budapest, V., Vilmos császár ut 78. • (Mit kell tudni a háborúról?) címmel egy törzstiszt összeállításában használható kis füzet jelent meg, amely a háborúnak kis lexikonát adja, hogy a katonai kérdésekről röviden és alaposan tájékoztassa az érdeklődőket. Ára negyven fillér. Fővárosi üegyek. _ Adófizetés október hónapban. A főváros kerületi pénztárainál ez év októberében a következő adóösszegek folytak be: állami adóban 566,556 korona 74 fillér, községi adóban 519,790 korona 84 fillér, útadóban 16,298 korona 39 fillér, kereskedelmi és iparkamarai illeték címén 4281 korona 22 fillér, betegápolási pótadóban 55,500 korona 7 fillér. Összesen 1,562,577 korona 26 fillér. A fizető felek száma 10,143 volt. Ez év január 1-től október végéig 206,733 fél 54,550,773 korona 72 fillért fizetett. A múlt évnek ugyanebben az időszakában 240,056 fél 53.852,497 korona 44 fillért fizetett be, vagyis amíg a fizető felek száma 33,323-mal csökkent, a befizetett összeg 698,276 korona 28 fillérrel emelkedett. A kórházak költségvetése. A tanács legutóbb tartott ülésén a kórházak költségelőirányzatát elfogadta és magáévá tette az ápolási díjra vonatkozó javaslatot is, amelyet 3 korona 84 fillérben állapított meg. A tanács a költségvetést a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. — A katonák ingyen fürödhetnek. A hadvezetőség azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy engedje meg a sebesült katonáknak, hogy a főváros fürdőit ingyen használhassák. A főváros a kérelemhez képest eddig a Rudas-fürdő uszodáját és népfürdőjét át is engedte e célra és ingyen jegyeket adott ki a Széchenyi-fürdőben. Minthogy i dazgazddság. Pénzügyi hírek. A magyar hadikölcsönpénztár működése. (Az első hét tapasztalatai.) A magyar hadikölcsönpénztár, melynek létesítéséhez ipari és kereskedelmi közvéleményünk sok reményt fűzött, immár egy hete működik az Osztrák-magyar bank budapesti főintézetében. Működésének megkezdéséről hírt adtunk mi is, az érdekelt közönség azonban aligha vette észre, aligha értette meg, mily nagyjelentőségű gazdasági intézmény életbeléptetéséről van szó, mert most, egy héttel a kölcsönnyújtás megkezdése után, alig egynéhányan fordultak hozzá kölcsönért. Pedig iparunk és kereskedelmünknek egyaránt szüksége van az újabb hitelforrásokra, amelyek az üzlet és üzem folytatását lehetővé tenni, az elhelyezés nehézségei, sőt lehetetlensége következtében felhalmozódó árukban fekvő tőkéket a termelés részére felszabadítani alkalmasak. Mi Németországhoz, de még Ausztriához képest is tőkeszegény ország vagyunk. És mégis azt kell látnunk, hogy úgy Németországban, mint Ausztriában rögtön a megnyitás után nagy mértékben vették igénybe a kölcsönpénztárakat, míg nálunk szinte észrevétlenül és minimális forgalom mellett működik immár egy hete a magyar hadikölcsönpénztár. Pedig iparunk és kereskedelmünk sokkal inkább rászorul minden új és olcsó hitelforrásra, mint Ausztria, vagy épen Németország ipara és kereskedelme. Az intézmény alapjában és szervezetében majdnem teljesen megegyezik a másik két állam hasonló intézményeivel. Viszonyaink természetesen egészen mások, de annak, hogy a forgalom nálunk ily minimális, más oka is van, nevezetesen: az érdekeltség nagy része ma sem tudja, hogy egyáltalában működik már a magyar hadikölcsönpénztár. A magyar hadikölcsönpénztár tudvalevőleg kétféle hitelt nyújt: értékpapírhitelt és áruhitelt. Az értékpapírok közül csakis a budapesti tőzsdén jegyzett papírokra ad kölcsönt és itt tulajdonképen alig pótol hiányt. Az osztrák-magyar bank, amióta a lombardba vehető értékpapírok körét kiterjesztette, a budapesti értéktőzsde árjegyző lapján feltüntetett értékpapír java részére szintén ad kölcsönt. A budapesti tőzsdén jegyzett részvények pedig a legtöbb nagybanknál kölcsönnel megterhelhetők, mindenesetre drágábban, mint a hadi hitelbanknál. Ezekre nézve tehát a hadihitelbank csak olcsóbb, nem pedig új hitelforrást jelent. Nem meglepő tehát, ha a hadikölcsönpénztár egy heti fennállása alatt több tételben együttvéve alig százezer korona hitelt folyósított. Pedig az értékpapírtulajdonosok egy nagy része bizakodott abban, hogy a had kölcsön pénztárak életbe léptetése által új hitelforráshoz jutnak. Nevezetesen a vidéki pénzintézetek részvénytulajdonosai. Magyarországon sok száz vidéki pénzintézet van, amelyek az utolsó évek gazdasági válságából változatlan erővel és vagyonnal kerültek ki. Ezek a részvények, melyekben a nemzeti vagyon sok száz milliói feküsznek, jelenleg nem értékesíthetők; a fővárosi nagybankok nem adnak rájuk kölcsönt, mert alig realizálhatók. A hadikölcsönpénztárt azonban nem vezethetik ilyen szempontok; az osztrák-magyar bankkal való szerves kapcsolatánál fogva módjában áll minden vidéki pénzintézet és részvényvállalat anyagi erejéről és helyzetéről meggyőződést szerezni. Méltányos tehát, hogy ezekre a jól fundált, teljes biztosítékkal bíró papírokra megfelelő kölcsönt adhasson. Sok millió fog ilyképen a közgazdasági élet számára felszabadulni, a legközelebb kibocsátásra kerülő nemzeti kölcsön jegyzéseinek sikerére pedig nagy befolyással lehet. A németországi hadi kölcsön nagy sikere szintén a hadikölcsönpénztár működési körének kiterjesztésével magyarázható és ez — a közvetlen gazdasági érdekektől eltekintve — adja meg egyúttal a szükségességét elsősorban annak is, hogy a magyar hadikölcsönpénztár a vidéki elsőrendű pénzintézetek részvényeire is adhasson kölcsönt. Az áruüzletben eddig kölcsön folyósítására nem került sor. Több ajánlat érkezett be eddig is: fa, bor, bútor a leggyakoribb cikkek. A magyar hadikölcsönpénztár az üzleti határozmányokban előírt feltételek mellett a következő árukra ad kölcsönt: Anyagáruk, aranyáruk (nagyobb tételekben), árpa, bor (csakis jól kierjedt, seprűmentes), bőr (kidolgozott), búza, cukor, disznózsír, enyv, erdei magvak, fa (fűrészelt fa is), fagygyu, gubacs és valenca, gyanta, gyapjú, hamuzsír, scakaobab, kávé, keményítő (keményítőliszt), kender, kén, köles, len, lenmag, lóheremag, magnézium, magvak (fényesmag, mák, mag, répamag, fűmag), maláta, nyers és fehérített len, gyapjú és pamutszövetek, nyersbőr, nyersselyem, olajok, olajpogácsa, ólom, ón, cink, réz, nikkel, alumínium, pamut, pamutfonál, papirosanyag, repce, repceolaj, rézgálic, rizs, rozs, rum, szesz (ha a normálisnál nagyobb illanás be nem állhat), szilva, szilvaiz, szuperfoszfátok, tatárka, tengeri (amely szellős, száraz helyiségben van elraktározva és a kölcsönpénztár érdekeinek kellő megóvása mellett kezelhető), Thomassalak, vas, zab. Fél és kész gyártmányok, valamint ércek csakis a hadi kölcsönpénztár igazgatóságának esetenkénti hozzájárulásával. A hadikölcsönpénztár az áruhitel nyújtásánál elsősorban a termelés és pedig a mezőgazdasági, ipari termelés helyzetén akart a kölcsönnyújtással könnyíteni. Az eddig tapasztaltak szerint főleg vidékről jönnek kölcsönigénynyel. Most azonban, midőn még csak a budapesti központ működik, nagyon költséges és körülményes a vidéki árut megbecsültetni, és főleg zár alá helyezni, esetleg őriztetni. Csak megfelelő decentralizált szervezet létesítése esetén fog a hadikölcsön feladatának megfelelhetni. A kölcsönpénztár elsősorban az eddig exportképes nagyiparnak van szolgálatára. Az áruhitel terén is ki kellene azonban terjeszteni a kölcsönpénztárak működését és pedig elsősorban azokra a kis- és középipari termékekre, amelyek jelenleg egyéb hitelforrás hiányában teljesen ki vannak szolgáltatva a beraktározási uzsorának. A nagyipari üzemek közül az exportpiacaitól teljesen megfosztott cukoripar van főleg a kölcsönpénztárakra utalva és mint értesülünk, a cukorkölcsönök most már rövidesen aktuálisak lesznek. Az adózatlan cukor elzálogosítására vonatkozólag a pénzügyi közegek ellenőrzésével kapcsolatban a hadikölcsönpénztárak üzleti határozmányaiban és szolgálati szabályzatában szükségessé vált változásokra nézve a két kormány már megegyezett és így a cukor elzálogosítása már rövidesen kezdetét veszi. A legfőbb teendő ezidőszerint a kölcsönnel terhelendő papírok és áruk körének kiterjesztése és a kölcsönpénztárak vidéki szervezetének mielőbbi létesítése. Emellett azonban állandó érintkezésben kell maradnia a nagyközönséggel is, amely alig ismeri a hadikölcsönpénztár célját. Igen fontos továbbá, hogy a kölcsönpénztárak, főleg az áruüzlet terén a viszonyoknak és az általános helyzetnek megfelelő liberalizmussal járjanak el. • A hadi hitelbank és az iparosok. A hadi hitelbank működésének és munkakörének a megrendelésekkel ellátott iparosokra való kiterjesztése érdekében a napokban megszívlelésre méltó indítvány érkezett a bank vezetőségéhez. Az indítvány lényegében arról szól, hogy azok az iparosok, akik a fővárostól a közeljövőben fölmerülő közmunkákra és szállításokra megbízást kapnak, a fővárossal szemben fennálló követeléseik lekötése mellett a banktól megfelelő előleget, illetve kölcsönt kapjanak. A javaslat kifejti, hogy ezen kétségtelenül helyes támogatás kivitelének mi sem állja útját, amennyiben a főváros bizonyára készséggel hozzájárul ahhoz, hogy a megrendelések lényege és terjedelme a bankkal is közöltessék oly tartalmú kijelentéssel egyben, hogy az illető iparos részére nyújtandó kölcsön vagy előleg fejében a szállítás ellenértéke az esedékesség időpontjában a bank rendelkezésére fog állani. Az iparosok ily módon birtokába jutnak a szükségelt forgótőkének és ak azonban a Széchenyi-fürdőt ily módon igen sok katona keresi fel, a tanács legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy a lábbadozó katonák részére a régi Artézi-fürdőben lévő társasfürdőt helyreállíttatja s ingyenes használatra a sebesült katonák részére átengedi. A fürdés beosztása iránt a Széchenyi-fürdő igazgatóságához kell majd fordulni.