Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-07 / 279. szám
is boldog — Regény. Irta: BÓNI: ADORJÁN. Péter kedvesen, magyaros hangossággal fogadta Sallayt. Odahaza ugyan nem találkoztak talán kétszer sem életükben, de az idegen föld illata még két ellenséget is jó baráttá varázsol — és Péter soha nem érzett még eddig ellenséges indulatot Sallay iránt. Aztán mikor leültek és beszélgettek otthoni és itteni dolgokról és figyelte a hadnagyot és figyelte a hangos, jókedvű, csillogó szemű feleségét,akkor egyszerre indokolatlanul és hirtelenül elkedvetlenedett. Sallay, mintha félrevette volna ezt, még maradt egy kis ideig, aztán hirtelen és sütűn semlegetve a viszontlátás reményét, távozott. Mikor Gedeonék egyedül maradtak, Péter megfogta az asszonya kezét és odavonta Jolánt maga mellé. Belenézett a szemébe és szomorú mosolylyal mondta — Hát már ezután mindig elfelejtesz megcsókolni, ha hazajössz odakintről? Jolán megsimogatta a fejét. — Édes fiam, egy idegen előtt! Gyorsan lehajolt az ura szájához, tétova sietséggel, könnyedén, jókedvűen, röviden megcsókolta. Péter később megkérdezte: — Sallayval sétáltál? Az asszony kutatva nézett rá. — Nem. Csak itt találkoztam vele a kapuban. A férfi nem szólt semmit, az ujjaivalelgondolkozva dobolt az ablak párkányán, aztán odafordult Jolán felé és azt mondta: — Holnap már én is kimehetek. A doktor megengedte. Jolán odafutott hozzá. — Igazán? Jaj, de jó lesz! Csakhogy már nem kell egyedül csatangolnom ennyi tenger idegen közt. Péter felállott és botra támaszkodva, sántikálva és úgy, hogy a fájdalomtól sziszegve szorította össze a fogait, végigsétált a szobán. — Lásd, — mondta a feleségének, — már egészen jól tudok járni. A felesége ránézett és mindent látott. Azt is látta, miért tud az ura ilyen nagyokat lépve és rövideket sziszegve sétálni már. Azt is látta ,hogy az ura megint egy kicsit hős, egy kicsit mártír, egy kicsit troubadour és — megint nagyon szerelenes. Rátette a férfi széles vállára a két kezét. — Egész gavallér vagy már. Fürge, mint egy kis diák. A vállára hajtotta a fejét. A szemét könny fátyolozta be. — Drága kis uram . . . És a hatalmas szőke férfifej mellett elnézett egészen odáig a nyitott ablakon át, ahol a tenger megölelte az eget. Fehér kis felhőrongyok nyújtóztak itt el, szakadozottak, halványak, alig észrevehetők és ezeken kívül igazán semmi sem zavarta meg a nagy ég és a végtelen tenger felséges nyugalmát. Jolán érezte, hogy az ő lelkén is csöndben és észrevétlenül, fájdalom nélkül és alig kezdődőleg ilyen szakadozott, halvány, láthatatlan felhőrongyok oszdogálnak végig békétlenül. VIII. — Péter, az nincs itthon. De ha én magam elég kellemes társaságnak ígérkezem, akkor csak maradjon. Sallay felelet helyett letette a tiszti sapkát az egyik kis rokokó puffra. Leültek. — Hol van Péter? — kérdezte a katona. — A menetjegyirodában. — Kirándulnak valahova? — Igen, haza. A hadnagy felugrott. ' — Haza? — kérdezte ijedten. Jolán mosolyogva nézett végig rajta.' — Mi van ezen ennyire meglepődni való? Hiszen ebben a csodás fészekben csak nem ülhet az egnyszer a végtelenségig? Egyszer már haza is kell menni, ugye? Üljön hát le szépen, egész nyugodtan. A katona monterti simog&tta & fehérre herét vált állát. — Nojó, de ilyen ha mar. Péter most gyógyult meg, alig voltak kint azóta és már Irénnek bakai Tegnap sejöttek ilé, tegnapelőtt se. — Tegnap csúnya idő volt. —Tegnapt*!őtt pedig? — Tegnapokul? . . . Nétte, Sallay, mi, én meg a Péter, alig néhány hete, hogy . . . megtaláltuk egymást, és most, néha, ugy-C, nem csoda, ha . . . egyes . . . egyes napokat . . . hogy is mondjam . . . escésson egymásnak szentelünk. Sallay idegesen tyrngotta össze a sarkantyúját. — Értem, — mondta csöndesen. — Persze, hogy érti. Hiszen maga is volt már ilyesformán. Maga is volt már szerelmes. — Nem tudom én. — Jgo én tudom. Mért történt volna különben az a msár a revolverrel? A hadnagy nevetett. — Ismét valaki, aki így gondolkozik az én baráttal való közönséges kis szcénámról! Elgondolkozva tette hozzá: — Kidönben, tudjja isten, talán van benne vallami igaz.. Az eredmény lehet, hogy az lesz, hogy megnősülök. Az asszony szája szélén kemény kis vonás rándult végig. — Megnősül? Talán azt a francia lányt? A férfi legyintett. — Dehogy. Hazamegyek és otthon. — Otthon? Az asszony lenézett a szőnyegre. Halkan megkérdezte — Kit vesz el? — Még nem tudom. Jolán értelmetlenül nézett rá. — Nem tudja? Nem értem magát. Sallay mosolygott. — Igen. Hát ez eléggé különös is. Tudniillik a dolog úgy áll, hogy el kell vennem — a szivem dobogja ezt, a lelkem mondja ezt így — el kell vennem valakit, aki . . . nem tudom, hogy kicsoda. Ti mikor beteg voltam és feküdtem az én kis szürke szobámban vérező, átlőtt tüdővel és seblázban, nem láttam semmit és nem gondoltam semmire és egymásra csukódtak éjjel-nappal a szemeim, akkor . . . akkor a betegségem második napján meglátogatott valaki. Jolán élettelenül rebegte utána: — Meglátogatta valaki . . . — Virágot hozott az ágyamhoz — folytatta ,a katona álmodozó hangon — friss virágot és leányos, könnyű illatot a levegőben. Hogy ott volt, azt csak napok múlva tudtam meg az ápolónőmtől, aki nagyjából leírta azt is, hogy hogyan nézett ki ez a melegszívű látogató. — És ... én ráismert? — Nem. Azaz nem egészen biztosan. De maga az a tény, hogy eljött, és a fehér rózsa, ami az ő kedvenc virágja és egynémely dolog, amit az apáca szavából kivehettem, azt a merészséget szuggerálja belém, hogy egy szép, fehér valakire gondoljak, aki . . . azelőtt sem volt nagyon kegyetlen hozzám. (Folyt. köv.) * '1914. novenber 7.. szombat. PESTI HÍRLAP 17 Törvénykezés. — A Kállai cég bűnpere. A budapesti ítélőtábla I. büntető tanácsa Balanyi Imre bíró elnöklésével és Zelenka Lajos táblabíró előadása alapján négy napon át tárgyala a Kállai motorkereskedő cég tagjainak bűnpörét, akiket a budapesti büntető törvényszék ez év elején csalás miatt több évi fegyházra ítélt, mert Horti Jenő hatvani ügyvédet és bankigazgatót, aki váltóikat, fix fizetés ellenében zsirálta és bankjánál leszámította, megkárosították és több vevőjüknek rossz gépeket szállítottak. A tábla szombaton fogja kihirdetni határozatát. — Hibás váltóállítás: A keleti pályaudvaron a múlt év janir 9-én délelőtt tolatás közben két szerelvény összeütközött. A nyomozás kiderítette, hogy az összeütközésnek helytelen váltóállítás volt az oka. De azt is kiderítette a nyomozás és a vizsgálat, hogy ezt az összeütközést Vitárius Mihály és Bernárius Lajos m.tv. alkalmazottak idézték elő. Az összeütközés folytán Sillye Mihály piáv. alkalmazott súlyos sérüléseket szenvedett. A biróst és Vitárius Mihályt két heti, Besztirkus Lajost pedig egy heti fogházra ítélte. A kfimlétének végrehajtását azonban a biróság felfüggesztett*. Stemm Waldm imn Sámuel magánzó ellen husfcrendbeli csalás büntette miatt emelt a. tvr. ügyérsísvádat. Áfe ügyészi Vádirat íszerint Waldmann Séihilel abban állapodott meg Stcsikó Margit kispesti lakoshővel, 'bli'gy ennek kispesti házát és gyömről 400 négyszögöles telkételcseréli az ő halasi ingatlanával. Rávetteahiszékeny Szabó Margitot, hogy a két ingatlan átruházását adásvétel formájában csinálják meg. Dr Báczó Albert ügyvéd irodájában 192 május 21-én kelt szerzése szerint SzabóMargit kispesti ingatlanát lőtük a korona vételárért eladta Waidmann Szmrtél leányának, Gizellának. Waidmann a tulajdonjog bekebelezése után nyomban túlterhelte adóssággal az addig tehermentes ingatlant. Szzabó MargitCímk később taiálta meg, hogy Waidmann Sámuelnek hálasi ingatlana nem méhét át a ő tulajdonát, azon egyszerű oknál fogva, Ittert ez az ingatlan Herimanh Samu tulajdonát képezi. Ezenkívül Waldmann két leánya segítségével tizennyolc házmesteri állásra pályázó egyéntől vett át 400— 3000 korona óvadékot, azzal a hitegetéssel, hogy fié.'/,mesterekül fogja őket a tulajdonát képező fővárosi bétatízkbfb alkalmazni. A büntető iötrvényszék két napon keresztül tárgyalta a hatvanöt éves Waidmann Sámuel Mmnügyét. Egész seregkárosultat és tanút hallgatott ki a bíróság s ezeknek terhelő vallomásai alapján dr Popovits kir. ügyész vádbeszéde és dr Weisz Ödön Védő meghallgatása után Waidmann Sámuelt a vádbeli bűncselekményekért négy évi fegyházra, Gisella leányát egy évi börtönre és Anna leányát pedig négy hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész mlyósbításért felebbezett, de felebbeztek a vádlottak és a Védő is. A hamis hiegrénitelecpek, Tatai Gaitstván (Izsák) utazó 1912. évben Baehrach Aladár varrógépkereskedő szolgálatában állott. Ebben a minőségében kilenc darab hamis megrendelőjegyet küldött be Baehrachnak, akitől a rendelések alatt járó províziót felvette. A tárgyaláson a vádlott beismerte a bűncselekmények elkövetését, rtóte a bíróság dr Atzél kir. ügyész vádbeszéde és dr Baumfeld Lajos védő meghallgatása után tíz hónapi bürtökre és 60 korona pénzbüntetésre ítélte. A kiszabott büntetésből a bíróság hat hónapot kitöltöttnek vett az elszenvedett vizsgálati fogsággal. — Hosztaiek türzelmei. A Népszínház hírhedt szélhámosa ,Hosztalek Harkányi Nándor, állott ismét vádlottként a büntető törvényszék előtt. Előkelő összeköttetéseire és nagy vagyonára való hivatkozással állást kereső emberekre vetette ki hálóját és sikerült is ezektől a szegény emberekről biztos fellépésével kisebb-nagyobb összegeket kicsalni. A főtárgyalásért a vádlott tagadta bűnösségét s azzal védekezett, hoy ő önzetlenül járt el mind a három panaszos érdekében s nem volt kárositási szándéka. Ítéletre nem került a sor, mert a beidézett tanuk nem jelentek meg. A bíróság ennélfogva harminc napon belüli időben újra kitűzi a tárgyalást. Kivonat a hivatetos tapsól ( november C. Miaetested), áthelyezőlt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr Rónyay Rezső debreceni tudomány-egyetemi quaestort ugyanezen minőségben a pozsonyi Riasíhít tudomány ejtyetermhez helyezte ifit, Pásztor Kraufbet okleveles kisdedfivónőt a makorjai Állami kisdedóvod,a'TioZ kisdedóvónővé nevezte ki. dr Lengyel Károly fellrrkisebesi törvényszéki jegyzőt a lugosi járásbizttsághoz helyezte et, dr Kitroszti Béla soproni törvényseéki joggyakornokot a győri és dr Muraközyándor budapesti központi jágrfebirőségi joggyakornokfst a kecskeméti törvényszékhez jelzőkké. Mareczky Béla hittonyai járásbirósági dirnokot a battonyai járásbiróssághoz irnokkft nevezte ki. A pörzsemi itell.tábla elnöke de Alexi Kristóf pozsonyi lakost it pozsonyi kir. Ítélőtábla területére dijaa joggyakornokkír nevezte ki. Horvédos Kitfa ok. Spitzer Ferenc oravicafalui illetőségű pécsi lakos saját, valamint Bernát, és Ilona nevü kiskoru gyermekei családi nevének „Hevesi"-re, Vareskő Krilmán mflv. irodakezelő, szepesváraljai füfiletésű, szegedi lakos saját, valamint" Gizella nevü kiskorú gyermeke családi nevének „Váradi"-ra, kiskoru Weisz Aladár gimnáziumi tanuló, nligybányai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Szabó"-ra, Pázlitzki József sátoraljaújhelyi születésű, ugyanottani lakos sajáát, valamint Győző, Margit, Ödön, Veronika és Erzsébet nevű kiskoru gyermetcei családi nevének „Pázsiti"-ra, Sthwarz Lipót szentgyörgyi illetőségű nagyzeréedi lakos családi nevének ,,Szegő"-re, kiskoru Ssohn József besztercebányai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Kemény"-re, kiskoru Adler Ilona budapesti születésű ugyanottani lakos csalátdi nevének „Gyenes"-re, kiskoru Morgenthal Sándor gimmáziumi tanuló, huszti születésű székesfehérvári lakos családi nevének „lakostzlai"-ra, kiskoru Collognath Margit székesfehérvári születésű celldömölki lakos családi nevének „Takács" névre, Grimmit Richard pozsonyi illetőségű budapesti lakos családi nevének „Bazini"-ra, Sziletics Zsigmond esztergomi illetőségű piszkei lakos