Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-17 / 289. szám

­1911 november 18., szerda. PESTI HÍRLAP _13 — (A háború és a rendőrség.) Nem akar­juk megvádolni a budapesti rendőrséget, amelynek a mai viszonyok között, amikor embereinek egy ré­szét szintén hadba szólították, nehéz a helyzete,­­ így csak megemlítjük, hogy az ő hallgatag jóváha­gyásának látszata folytán bizonyos dolgok nem úgy folynak, mint kellene. Így történik meg, hogy egyes kávésok és vendéglősök a legforgalmasabb utcákon is még mindig helyiségeik előtt tartják az úgyneve­zett télikerteket, amelyeknek asztalai mellé hetek óta az ördög sem ül, pedig annak sok minden külö­nös passzióban kedve tellik. Így tehát a nyáron föl­állított és kintrekedt asztalok és székek csakis azt a célt szolgálhatják, hogy a gyalogosok elé akadályo­kat gördítsenek s a közlekedést akadályozzák, bo­mmságot váltva ki a rendszerető budapestiekből, lrendüli intézkedés foglalja magában azt is, hogy novembertől kezdve a villamoskocsiknak a menet­irány felé néző ajtajait zárva kell tartani. Ennek a parancsnak azonban az idén talán egy villamos ka­lauz sem engedelmeskedik, ami azért kellemetlen, sőt egészségtelen is a kocsik belsejében ülőkre, mert a mostani nehéz forgalmi viszonyok között az uta­sok úgy az első, mint a hátsó ajtót állandóan nyi­togatják, még­pedig igen nagy mértékben. Ha az idő szeles, az esetben az első ajtó kinyitása folytán az egész kocsin keresztül fütyül a hideg novemberi szél és pedig olykor olyan erővel, hogy az utasok kalapját lekapni igyekezik. Mindezek elmondása után habozás nélkül elismerjük, hogy a jelen hely­zetben az évek óta megszokott rendnek a betartása nagyobb nehézségekbe ütközik, de azért mégis úgy véljük, hogy ha a rendőrségnek volna egy szabad félórája, megtehetné az intézkedést atekintetben, hogy rendet csinálni próbáljon és pedig azért is, mert a messze távolban folyó véres ütközetek még­sem lehetnek támaszai annak, hogy a szabályokat a fővárosban be ne tartsák és a villamosokat igénybe­vevők százával tegyenek szert kiadós náthára és kö­högésre.­­ (Szakaszvezetőből hadnagy.) Ritka ki­tüntetésben részesült Beregi Albert Béla nyíregy­házai kereskedő, aki szakaszvezetői ranggal vo­nult be a háború kezdetekor. Az északi harcté­ren harcolt, ahol Kulikovnál golyó sebesítette meg , ekkor az ellenség előtt tanúsított hősies magatartásáért ezredparancsban őrmesterré lép­tették elő. A seb nem volt veszélyes s igy Beregi továbbra is a harctéren maradt, ahol a Grodek­­nél vivott nagy ütközetben már mint szakasz­parancsnok vett részt. Ekkor azonban egy srapnel érte és haza kellett jönnie. Igy került Besztercebányára, ahol azóta gyógyult. Most azután a hadvezetőség Beregit — aki soha sem önkéntes nem volt, sem tisztiiskolát nem végzett — az arany kardbojtra is méltónak találta s a király hadnagygyá nevezte ki. — (A Huszár­ utcai rablógyilkosság.) Zó­lyomi Anna kávémérőnő, aki ellen a Huszár­utca 10. számú ház kávémérésében rablógyilkos merényletet követtek el, hétfőn eszméletéhez tért De beszélni még nem tud. A rendőrség em­berei felmutattak előtte egy fényképet. A fény­kép egy h­ázasságszédelgőt ábrázol, aki Farkas Lajos, Kiss Béla és Kenderesi Pál álnevek alatt szédelgett. Nyolc feljelentés érkezett ellene. Kü­lönösen magányos nőkre vetette ki a hálóját, akiknél mint vagyonos gazdálkodó mutatkozott be. Az asszonyoknak elcsalta a pénzét és az ék­szereit és azután megszökött. Zólyomi Anna fel­ismerte támadóját és habár beszélni nem tud, arra a kérdésre, hogy ez az ember támadta-e meg a kávémérőekpen, jelekkel tudtára adta a rendőrségnek, hogy igen. A rendőrség most ke­resi ezt az ismeretlen embert.­­ (Hazaáruló abbé.) Metzből táviratozzák, hogy a kormányzóság a kormányzó parancsá­ra vizsgálatot indított Collin metzi abbé ellen, akinek tartózkodási helye jelenleg ismeretlen, hazaárulás és felségsértés miatt, amelyet a La Croix című francia lapban közölt cikkével kö­vetett el.­­ (A kolera­) Félhivatalosan közlik, hogy a bel­ügyminiszterhez november 16-én érkezett jelentések sze­­rint Itulán, Óbecsén (Bácsbodrog megye), Mezőkereszte­sen (Borsod), Pelsőcön (Gömör és Kishont), Ivisporában, Verbicen (Liptó), Nyitrapereszlényben (Nyitra), Török­becsén (Torontál), Csontoson, Perecsényben (Ung), Nagy­mihályban, Szerencsen (Zemplén), Pozsonyban, Szat­márnémetiben 1—1, Zeplénben (Zemplén), Nagyváradon 3—3 koleraesetet állapítottak meg­ Csontosban, Nagymi­hályban, Szerencsén, Nagyváradon és Pozsonyban emlí­tett esetek az északi harctérről visszaérkezett katonák körében fordultak elő, míg a szatmárnémeti esetben Ga­líciából odamenekült vasúti őrről van szó. A katonai betegmegfigyelő állomások közül Ungvárott 31, Munká­cson 7, Budapesten 6, Kassán 2 kolerabeteg katonát he­lyeztek el . (Gyászmise az entente elesett harco­saiért.) A római St Louis francia templomban, amelyet ez alkalomból gyászdrapériáid­al vontak be, gyászmisét tartottak az entente elesett kato­náiért. A gyászszertartáson megjelentek Barrere francia, Krupenszky orosz, sir Benttel Road angol nagykövetek, valamint Japán nagykövete a nagy­követségek személyzetével.­­ (A Sumadija hadosztály foglyai.) A nagykanizsai állomáson kétezerötszáz szerb hadifoglyot vittek keresztül, köztük sok tisztet. Valamennyien a Sumadija divízióból valók és a mizari magaslatokért folyt harcokban estek fogságba. A boldogasszony­ táborba szállították őket, ahol már tizenötezer hadifogoly van.­­ (Megsebesült herceg.) A párisi Matin római levelezője, La Grua Talamanca di Carini herceg, aki a háború kitörésekor Franciaor­szágba utazott és mint a 66. gyalogezred káp­lárja részt vett az Ypros mellett lejátszódott har­cokban, október 26-án súlyosan megsebesült. Most a cherbourgi kórházban fekszik.­­ (A drágaság ellen.) Újpest város pol­gári segítő­ bizottsága a nagy drágaság ellensú­lyozására tizenhét nagyon olcsó burgonyát szer­zett be és beszerzési áron árusítja a lakosság­nak. A bizottság ezenkívül nemrégiben hatósági mészárszéket állított fel, amely kitűnően bevált. Most hentesüzemet rendez be. Házasság. Dr Balázs Dezső és Walter Juci folyó hó 15-én házasságot kötöttek. Tanuk voltak Vangel Károly miniszteri tanácsos és Battenberg Lajos postafő­tanácsos. Birhi Mihály, a Vonatkisérők Országos Ott­hona elnöke, folyó hó 16-án házasságot kötött Bylvester Dunáival, Pápán, Molnár István, a Gergely, Molnár és Szende cég beltagja és Freund Manci, Érsekújvár, e hó 16-én háziasságot kötöttek. Halálozás. Néhai dr Dózsa Lajos kir. tanácsos, Csanád­megye kórházi igazgató-főorvosának özvegye, Dózsa Lajosné, szül. Fischer Ilona, f. hó 14-én Budapes­ten elhunyt. F. hó 18-án helyezik örök nyugalom­ra Makón. A budapesti magyar királyi fogyasztási adó­hivatali tisztviselők gyászlapon jelentik, hogy kar­társuk, Sipek­ Gyula adóhivatali tiszt, rövid szen­vedés után, életének 48-ik évében meghalt. Bobdal Gyertyánffy Gyulán­, született Mi­­losich Lujza, életének 76-ik évében, hosszas szen­vedés után Perjámoson meghalt. Gottleb Gyuláné, született Friedtolmn Ste­fánia, házasságának negyedik évében Budapesten, kínos szenvedés után meghalt. Temetése kedden délután fél négy órakor lesz a rákosi izraelita te­mető halottasházából.­­ Dr Fatih betegszállító vált autókkal. Vidéki l­is­ 10 Podmaniczky­ u. 10. Tel.: 187—16 Autók 10 kor.-tól 7 Nagy dolog a háború. Irta: Diplomata. (Garay Ákos művészi rajzaival.) Ára 6.— korona, díszkötésben 6.— korona. Ajánlott bérmentesítési dij —.46 fillér Kap­ható Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában, Buda­pest, V„ Vilmos császár-ut 73. és minden nagyobb könyv­kereskedésben . A világháború új térkápsi. Nyugat Ázsia térképe a török—orosz, perzsa—orosz határvidékkel és Egyiptom térképével 1.— korona. A Britt szigetek térképe, Anglia, a francia és belga partvidékkel és London melléktérké­pével 1.— korona. Belgium és Németalföld térképe 1.— korona. Afrika térképe, Abessiinia, Britt és Német Kelet Afrika határvidékének térképével 1— korona. Páris és környéke, az összes erődítmények, — várfalak és kör­nyékbeli községekkel — 60 fillér. Nyugatoroszország 80 fillér- Szerbia háború térképe 60 fillér, Közép-Európa há­ború térképe 3 — korona, Európa térképe 3— korona-Kapható a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési díj előzetes beküldése ellenében Légrády Testvérek könyv­kiadóhivatalában, Budapest, V. Vilmos császár-út 78. ) Megjelent a Hölgyek Naptára 1915. évre. XXXII. évfolyam. Szerkeszti: S. Bokor Malvin ízléses és díszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalma­sabb ajándékkönyv fiatal leányok és nők részére. Ára selyemdiszkötésben 4 korona, ajánlott bérmentes küldés-Bei 4 kor. 46 fill. Kapható Légrády t­estvérek könyvkiadó, hivatalában Budapest, V. ker., Vilmos császár-ut 78. szám és minden nagyobb könyvkereskedésben . A Hannover huszárok. Irta: Diplomata. Garay Ákos művészi rajzaival. Ára 6. korona. Diszkötésben 6.— korona. Kapható Légrády Testvérek könyvkiadóhi­vatalában, Budapest, V., Vilmos császár-ut 78. Egyházi étet. A ciszterciták jubileuma. A magyarorszá­gi cisztercita-rend pécsi gimnáziumának száz­éves jubileuma alkalmából a pécsi székeskápta­lan nevében Szeifrica István választott püspök, nagyprépost meleghangú levélben üdvözölte a hazafias tanítórendet, melynek pécsi gimná­ziuma nagy kulturmunkát végez a nemzeti neve­lés szolgálatában. A rendet a jubileum alkalmá­ból hivatalosan Pécs város is üdvözölte. Dr Bé­kefi Rémig zirci apát Nendtvich Andor polgár­mesterhez írt szép levélben köszönte meg ezt az Üdvözlést. A keleti protektorátus kérdése. A török há­ború — mint Rómából jelentik — ismét előtérbe hozta a keleten élő katholikusok felett való pro­tektorátus kérdését. A protektorátust tudvalevően Franciaország gyakorolta és most, hogy a porta és Franciaország között megszűnt a diplomáciai viszony, a francia kormány az Egyesült Álla­mok diplomáciai képviselőjét kérte fel a protekto­rátus gyakorlására. Törökország azonban tilta­kozott ez ellen, mert felfogása szerint a kapitu­lációk megszüntetésével végetért a katholikusok felett való protektorátus is. Különben is a porta rendes diplomáciai viszonyt akar létesíteni a Szentszékkel és ebben esetben fölösleges min­den protektorság. Itt említjük meg, hogy Pompily, a konstantinápolyi apostoli delegáció vikáriusa, a napokban adta át a szultánnak azt a levelet, mely XV. Benedek pápának trónralépését je­lenti be. Az erdélyi státus gyűlése. Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspök szerdára, november tizen­nyolcadikára Kolozsvárra hívta össze az erdélyi státusgyűlést. LEGÚJABB. Török hivatalos jelentés, Konstantinápoly, nov. 10. A főhadiszállás jelentése szerint a tö­rök csapatok tegnap Faoban támadták meg az angolokat. Az elesett, ellenség számát ezerre teszik. Abdurrezak Bederkhani, akit forradal­már üzelmei miatt, amelyeket már hosszú idő óta folytat, az egósz muzulmán világ megvet, 300 hívével Maku vidékén átlépte a határt, hogy az oroszoknak segítséget nyújtson. Csa­pataink azonban azonnat elűzték. Hívei kö­zül sokat megöltek csapataink. Katonáink egy orosz faluban kitűzött orosz lobogót zsákmá­nyoltak. * (Abdurrezak Bederkhani, akinek a nevét a­ hivatalos jelentés említi, kurd származásu­.) A pápa encyklikája: Róma, nov. li. A szent atya a katholikus világ püspökei­hez encyklikát intézett, melyben kifejti, hogy az apostolok fejedelmi székébe emeltetvén, tekin­tete a gondjaira bizott hivők beláthatatlan so­kaságára esik. E komoly pillanatban lelke meg­remeg az egész megmentendő emberiség iránti mély szeretettől. Érzi a fájdalom és az öröm kettős érzését. Fájdalmat a világ szomorú hely­zete miatt és örömöt, melyet azért érez, mert elődje a pápai székben minő állapotban hagyja rá az egyházat. Szól a jelenlegi háború borzal­mas állapotáról, mely eszébe juttatja Krisztus prófétai szavait: Auditum­ estis proelia et opi­nione proeliorum, an surget gens ingen­tum et regnum in reguum. A vér és a szerencsétlenség e tragédiája, mely következménye ennek az ál­lapotnak, arra készteti, hogy megemlékezzék elődje utolsó szavaira és azokkal kezdje hiva­talát, leérve a fejedelmeket és a népeket, hogy a testvérgyilkos háborúnak vessenek véget. Bár­ha Istennek is úgy tetszenék — úgymond — hogy mint a megváltó születésénél, új főpap­sága elején is békét hirdető hang hangzana vé­gig a földön. De egy másik háború is szomo­rítja a szent atya szívét. Nem véres háború, nem a testek harca, hanem egy nem kevésbbé romboló, talán még komolyabb harc, mert az a szellemek harca és ebben kell keresni az előbbi harcnak eredetét. Fő okai annak az igaz emberszeretet hiánya az emberek között, a te­kintély semmibevevése, a különböző osztályok és polgárok viszonyában fennálló igaztalansá­gok és az a meggyőződés, hogy az emberi tevé­kenység célja csakis az anyagi jólét lehet. Az enciklika a továbbiakban foglalkozik a földi javakért való áldatlan versengéssel és utal arra, hogy az igazi boldogság alapját nem földi, hanem földöntúli javak képezik. Szól az­után vagy elődjének áldásos munkásságáról, majd a modernizmus gazának kiirtását sür­geti. Az enciklika végén a szent atya ama kí­vánságának ad kifejezést, vajha mihamarább bekövetkezne a népek és az egyház békéjének korszaka. .­­ . .

Next