Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-20 / 292. szám

1914. novömber 20., póntek. PEST! HLBLAP 11 — (A kafíán.) Azóta, hogy az orosz csa­patok az ország északkeleti megyéibe szeren­csét lenti 1 végzfidö bevonulást tartottak, Buda­pesten épen nem ritka az olyan zsidó, aki kaf­tánban jár és tincset visel Aki ezeket a nagyob­bára szegény ördögöket az utcíin látja, amint le­fogyva, a hideg szélben fázósan vonszoljál; ma­gukat, szinto megesik a szivo rajta ée pedig még ajkkor is, ha azok küzé tartozik, akik nem túl­ságosan rokonszenveznek velük. A menekültek kaftánja a legtöbb esetben a nyári melegre em­lékeztet, amikor a vékony, lüszter-féle felső­ruhák megfelelők. Most azonban, amikor a tél beköszöntőben van s amikor a meleg gúnya sze­rephez jut, ezek a kaftánok azt a hatást teseik, hogy viselőik ugyancsak kiveszik a részüket a fázásból éa pedig azért is, mert nagyon való­szinü. hogy alattuk nem igen található prém­mel bélelt mellény vagy kabát. A mai viszonyok kőzött, amikor a fővárosiak jótékonysága igen nagy mértékben talál megnyilatkozást, a sze­gényekről a vékonyka öltözékek hamarosan el­tűnnek. mert hiszen olyan intézményeink is vannak, amelyek az Ínséges omberokeí meleg ruhákkal látják el. ha ezek a ruhák nem is tar­toznak az ujak közé. Az egyiknek a helyisége a Gerlóczy-utcában. a központi városház utcai boltjában található, ahol a jelentkezőket hama­rosan felöltöztetik, megvédve a novemberi hideg ellen. Az persze, hogy a nélkülözők melegebb gúnyákat is kaphatnak, épen nem titok, amiből az is következik, hogy a ruhakiosztó helyiség­nek elég sok látogatója akad. Ugy látszik, hogy erről a jótékony intézményről a többek között egy kaftános menekült is tudomást szerzett, aki azután meg is jelent a helyiség ajtaja előtt, hogy szemlét tartson. A szegény öreg ember, akinek kaftánján a szél alaposan keresztülfüiyült, be­ibokukucskált a nyitva levő ajtón, minden való­színűség szerint azt vizsgálgatva, hogy van-e ott olyan uraságoktól levetett kaftán, amely az övénél részben jobb. részben melegebb legyen. Bármily éberen nézelődött is és bármennyire kimeresztette is a szórnék eredményhez nem jutott, bizonyságául annak, hogy a ruharaktár­ban sok mindenféle gúnya van, de kaftán nincs. Igy azután nagyot sóhajtott és búsan odább állt, esetleg megszólva budapesti hitsoreosaít, akik •ezt a kabátot nem hordjál? és akik igy nincsenek ;is abban a helyzetben, hogy a kissé használta­kat levessék és a ruhakiosztó intézetnek aján­dékozzák. Ám ha a nehezen csoszogó menekült •ez alkalommal el is távozott, épen nem lehetet­len, hogy az erős fagyok beköszönésével újra fölkeresi a helyiséget s bölcsen belátva azt, hogy miután itt meleg kaftánokat nem osztogat­nak, közönséges télikabáttal is meg kell eléged­ni. És hihetőleg rájön arra is, hogy nem SÜLtéír lenül muszáj kaítánban járni azoknak, akik a vtél hideg© ellen védekezni akarnak. — (Francia katonák tüzoUó-egyeiirukálian.) JA francia kormánynak és hadvezetőségnek sok .gondot okoz a francia tartalékosok egyenruhá­val való ellátása és felöltöztetése, amely még ma sincs megoldva, mert nincs elég egyenruha, ftp ez az oka, hogy a kormány ós a hadvezető­ség fíihöz-fához kapkod és szives örömmel fo­gad minden olyan ajánlatot vagy tervet, amely a súlyos probiéma megoldásához vezet. Párisi lapjelentések szerint most a nehéz kérdés — legalább részben ár különösen komikus módon — megoldásra talált. A francia tűzoltóság nem­zeti szövetségének elnöke, Guesnet őrnagy, iugyanis most arra hivta fel a kormány figyel­eméi, hogy a francia tűzoltószövetség szívesen (bocsátja a hadvezetőség rendelkezésére a re­:zervislák felruházásának céljaira a szövetségi tíagok 400 000 egyenruháját. Malvy miniszter Guesnet őrnagynak gratulált a pompás eszmé­és a szives ajánlatért hálás köszönetét fe­iefc-vtn ki, fölkélte, hogy juttassa el a kormány hálájának és köszönetének kifejezését a ssövet­séghez ÍS, amely hazafias tettével lehetővé tette a Tartalékosok egyenruha-kérdésének szerencsés megoldását. — (fláboruspárti olasz lap.) Mint Milánó­ból jelentik, Benito Musolini, az olasz szocialis­ták hivatalos lapjának, az „Avawti"-nak főszer­kesztője, aki a szocialistáknak Bolognában a semlegesség mellet! hozott határozata miatt le­mondott a lapnál viselt vezető állásáról, most -uj lapot indított „11 Poyolo d'Ttnlia" einasmel, Mbo­írus programúi al. — (ül. Napoleon levelei.) Georges de Du­bor megszerezte és érdekes tanulmányában köz­readta III. Napoleon ama leveleit, amelyeket a csataveeztett francia császár az 1870—71-iki francia-porosz háború végén a béke közvetítése érdekében Mercy-Argentau grófnőhöz intézett, aki jó szolgálatait előzékenyen ajánlotta föl a bajba jutott uralkodónak. A grófnő ünnepelt szépség volt és szívesen látott vendége a Tuileriáknak. Kírállképen érdekesek ma ez ok a levelek, nemcsak előkelő írójuk révén, hanem azért is, mert igazi emberi dokumentumok. III. Napoleon 1871 február 6-án ezt a le­velet Ma Mency-Argenteau grófnőnek: — Asszonyom. Kedves sorai fölbátorítanak arra, hogy önre gondoljak, mint aki nagy szolgálatot tehetne nekem. De itt uem merem elárulni .szándékomat. Arról lenne szó, hogy ön, mint a galamb, a béke hírnöke legyen. A grófnő -e levél vétele után Wílhelmshöhé­be utazott, ahol III. Napoleon átadta neki I. Vilmos porosz királyhoz intézett levelét, ame­lyet a grófné, Bismarck közbenjárásával, el is juttatott a címzett kezeihez. Arról vajon a grófné és I. Vilmos király közt tör­tént találkozás mily erdeméiiynyel járt, a levelek bővebb adatokat nem tartalmaznak ugyan, de abból a levélből, amelyet a császár 1871 március 2-án irt a grófnénak, világosan ki­derül, hogy III. Napoleon akkor már minden re­ményét elvesztette. íme, ez n nevezetes olunáíiy: — Kedves grófném, Hogyne csüggednék el olyan befcefölté­telek hallatára, mint amilyeneket Franciaor­szágra akarnak ráerőszakolni. Btásmerem, hogy mi voltunk a támadó fél; be,«merem, hogy legyőztek minket, követke/.éskép visel­nünk kell a bábom költségeit, vagy le kell mondanunk bizonyos területről. Hanem mind a két áldozatra kárhoztatni bmnünke',: ez raár sok! Hol az a kormány, mely ekkora anyagi és erkölcsi teherrel a vállán helyt tudna állani? A civilizáció folytán Európa népeit kö­zős érdekszálak kőtik össze; ez okon az egyik nép pusztulása kihat vakmiennyire. Ugy irok önnek, mintha külügyminisz­terem volna, de a berniem viharzó gyötrel­1 inak közepette jól esik, hogy űlmoadhaítain önnek, ami a szivemet nyomja. Fogadja, stb. A hannadlél hónappal később, juaius 14-én kelt levélből már kitetszik, hogy ?svirnyas&3>gett reménye végkép megtörte a csás zárt. Kedves grófnéna! Mily régóta nem írtam öjmek! Talán ar­ra is gondolt már, hogy eiEf elejteti em önt, pedig dehogy. Csak sokáig betegeskedtem « lehetetlen voM írnom. Ma u 'ár, szerencsére, jól érzem magam. Nem besaélek önnek töb­bé azokról az eseményekrő l, .amelyek 'ez­óta menték végbe, amióta eg ymást mnn lát­tuk ; sok tervein dőlt rhigáb a, de nem saj­nálom. Minden a maga idejói i ijó s az a ked­• vezö mozgalom, amelv iEK íaiioiaországban önként indult meg. jó reatónj yaéggal kecseg­tet, ha ugyan nem csalódom ebben is. mint aki olyan könnyelmű nép • Borsát vállalta vállalta magán, mint -amilyen a francia . Fogadja, etb Napoleon. A legutolsó levelét 18-12 ^szeptember havá­ban irta a császár.: jellemző heaae ez a mondat: — A jövőt még bizonytalannak látom; fel­hők takarják el a kükatári & derülni sehol sem látom az eget . . . — (Alispánt választ Hajdú vármegye.) Ivováas Gyula hajdu-vármegyei mlispám, betegség cí­mén nyugdíjazását kérte és ibár a törvényhatósági bizottság 'tagjai pártkülanibség nőikül maradásra kérték, az alí«pán megmaradt sxindéfca mellett és még azt nz ajánlatot saru íogedíe el, .hogy hosszabb •tartamai szabatkágra jncmjen, meri — mondotta <Upen « mdiéz időkben van a legnagyobb ezakség egészséges aiispiinxa. Így hát a téli közgyűlésen af­ispánt választ Haján vármegye. Hogy e választási harc fel ne dúlja a vármegye békéjét, a pártok közt TwesQgswoaés tfijjrtantt; az aiiepára saejnélyért) is. E sze­rint 'alispán test JPubozda Sándor joíenlegi föjegy­Ki'i, mig az ő helyét í?«tó istvim föisfuwii tit'káTral íogjái tetadíeiii, akisek tékim+iHyes párljx tett Tolna az alispáni illába is. — (Á hitel a mészárszék.) Mikor a mai, maholnap elvisel hetetlen drágaság a z egész prraig­ban beköszöntött s mikor o hatósjágok az élolriuszer­uzsorások ellen ugyahogy meg akarták védeni a kö­zönséget, az aradi városházán is Kimondották, begy hatósági hus vágószéket állítanak, amely jóval oí­•esóbb lesz, mint azok, amelyekben hentesek és »é­szárosok szolgáltatják ki a különféle húsokat- A hatóság üzlete tehát megnyílt, de az első napok elmulta után mihaiaar rosszul ment a dolga. A sza­kácsnők és a nagyságák uiiiuunaj- elkerülték, hogy a már régen fönnálló hentes- és mészáros bolto]i«t keressék föl, amelyekben a húsnak kilója öt-tíz fil­lérrel drágább és amelyekben a minőség «6 a mérték sem olyan kifogástalan, mint a hatáságéban. Mikor a tanács ezt látta és arról gyözödött meg, hogy a mulatságra ráfizet, azzal az indítványnyal lépett a közgyűlés elé, hogy a városi mészárszéket szüntes­sék be, mert arra ráfizetnek. A törvényhatóság tag­jai persze kézzel-lábbal tiltakoztak az indítvány elfogadása ellen, olyasmit is mondva, hogy ha .a ha­tóság a húsárak mérséklésére uem törekszik s a kon­kurrenciát megszünteti, az árak még magasabbra .szöknek. Ekkor történt, hogy az egyik tisztviselő arról világosította föl az urakat, hogy a hatósági üzem addig, amíg a vevőknek hitelt, nem uyit, fenét sem ér. És hogy a közönségnek az a része, amely könyvre vásárol és tartozását csak havonkint egyen­líti ki, tovább is rendületlenül ragaszkodik a drá­gább mészárosokhoz. Erre persze már nem igen tud­tak mit mondani s igy mihamar bekövetkezik az az idö, amikor a városnak veszteséggel kall becsukni a boltját, vagy pedig be kell hozni a hitelnyújtást. — (Az időjárás.) Közép- és Dél-Euri/p-ában változé­kony, szeles és igen hűvös idf> uralkodik. Jelentékeny csapadék esett a Balkánon, mig egyebütt auik -etórványo­san fordult elő- Az Adrián .Inára van. Hazáuk&an.változé­kony, helyenaint szeles és hüvvs idő uralkoD'ett. Kevés csapadék az Alföld déli felében, meg elvétve .a Uunántu­lon és az északnyugati határon csalt. Az Északnyugati Kárpátokon a leesett hó ;aaj;a.ssú£a a 12 cpi-'t .is, ;é!érte. A hőmérséklet észrevehetően súlyait, a maxin lum 9 íok C volt Fiumében, a minimum — S fok C. Táí raJiireden­Prognózis: Az időjárásban lényeges változás nem várható. — (Installáció Besztercén.) Beszterce-Na­szód vármegye törvényhatósága csütörtökön tar­tott rendkívüli közgyűlésében iktatta.a főispáni székbe gróf Bethlen Balázst, Szolnok-Doboka megyének kormánybiztosi hatáskörrel is felru­házott főispánját, akinek kormánybiztosi hatás­köre most már Befi'zter-ce-K aszód megyére is ki­terjed. A közgyűlés, a főispán óhajára, minden külső ünnepség mellözÓBével folyt le. A főispán az üdvözlések után székfoglalójában a komoly pillanatokra utalva, nyomatékosan hangsú­lyozta a nemzetiségek Jsékés együttműködésének szükségét. A közgyűlés után a főispán tisztelgő küldöttségeket fogadott. .— fcHősök iwtiála. ) Bwer Károly, a 3. ezá­ara vadászzászlóal.j tartalékos hadaprádja, november ekéjén az északi hareiéeen\ Sandomie-xz mellett el­esett. Huszonhárom éves w>lt és fia Spma budapesti tanárnak. Pápay Sándor magyar királyi honvédőrnagy, hazája védelmében a körtekisó^teljeiiltésnek hősies áklozata lett október 2,7-én a galíciai Ohyrowbpn, ahol el is temették. — (Arany lövegtfd megsebesült katona.) A hadi sobészek a megrórtilt harcosok sebeiből már .nagyon sokféle in gredieneiát ós különféle lövedékeket kotorász'caí: ki, de arra még aligha volt példa a világon, hogy a háborúban valaki •valaha arany lövedéktől sebesült volna meg. Pedig ez történt meg —; mint a. Malin nevü fran­c. 'a. újság irja — az eg^rik Aisne-menti ütközet­mert az egyik francia gyalogezred ka­tonáia Cfi^Syan aranrgolyóbisoktól kapta sé­rükWt il!etö t cpmbj'án érte a lövedék ós a golyó' bert maradt a A z orvosnak pe­dig, aki a me, zsebosült,katonát .kezelés alá vet­te, mikor a seLv 4 megvizsgálta, egyszerre csak t-íH-o „„„„ „ 'da^mej't a sébMh valami fény­árrá marad a sza^ ,'. ^ m- • JsS szem pnían­* sa r? a do l« ot ve h. Szotk : Nyomhan^^ ho^á is ^jbböl váló eltavojit&á­'könnyiisóggel két da­'uzt kótoráezotí ki. tásra is aranynak Iái fogott a lövedéknek a hoz és csakhamar nagy rab huszfrankos a araiknak alakja csak valamit Kevésre rá — az ese^ \ j^k-h gondolva - a sebesült katona tudott adni arról, hogy miként tö^ arany 0g ka az, hogy a németek huszfrankos H>V ­lőttek. A sebesült százada német gol.VN elárasztva feküdt a földön s közben £ . szádja meg is sebesült, egy német goi épen a te«te közepén, ugy a gyomor táion! . ^foe] a meglőtt katonának pedig az TOIí a síso/wa hogy a pénzét nem az erszényében, hanem o «zom két aranypénzdarab, mint másodlagos lüvedé érte öt és a huszfrankosok combjába fúródtak ( ott i-8 niajríiötafe;. Csfik c*z l^liot a dölosj 1-réizc íekvü xnag.j'arúzaU^

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék