Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-20 / 292. szám

1914. november 21., szombat. PESTI HÍRLAP 13 — (A soffőr halála.) Varga János soffőr egy postaautóval sebes iramban hajtott a Váci­úton. Ki akart kerülni egy előtte haladó teher­kocsit. A gyors fordulásnál azonban az autó fel­borult és a soffőr fejével a járdának esett. Azon­nal meghalt. Holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe szállították. Házasság. Feldmár Dávid és felesége, született Löwy Johanna, folyó hó 22-én ünneplik gyermekeik és unokáik körében házasságuk ötvenedik évforduló­ját. __ Halálozás. Özvegy Geiger Zsigmondné, néhai Geiger Zsigmond királyi tanácsos, a tőzsde volt alelnökének felesége, életének 63. évében Budapesten meghalt. Művelt lelkületénél és jótékonyságánál fogva köz­tiszteletben és közszeretetben állott. Beck István detektív szerdán éjjel a Két­y­klinikán, ötvenhat éves korában meghalt. Harminc éven át úgyszólván minden nagyobb bűnügyben dolgozott és nagy sikereket ért el. Számtalan di­csérő okiratot kapott, 1908-ban pedig a király a ko­ronás ezüst érdemkereszttel tüntette ki. Már hosz­szabb idő óta betegeskedett. Régi vesebaja kínozta­ , Colantti Arturo költő és író, Rómában hosz­szas betegség után, hatvanhárom éves korában meghalt. Regényei közül legnagyobb sikert a „Fi­delio" és „Nihil" érték el. A „Tosca" és ,,Fedora" című operák szövegét is ő írta Sardou drámáinak nyomán. Friedenliebi Fritz Pál nyugalmazott magyar királyi bányafőtanácsos életének 73-ik, özvegységé­nek 2-ik évében , Petrozsényben meghalt. Holttestét Alvinc-Borberekbe szállították, ahol felesége ham­vai mellé helyezik a Binder család sírboltjában.­­ Nagy dolog a háború. Irta: Diplomata (Garay Ákos művészi rajzaival.) Ára 5 — korona, diszkötésben 6.— korona. Ajánlott bérmentesítési dij —45 fillér kap­ható Légrády Testvérek könyvkiadóhivatalában. Buda­pest, V., Vilmos császár­ ut 78. és minden nagyobb könyv­kereskedésben . A világháború új térképei. Nyugat Ázsia térképe a török—orosz, perzsa—orosz határvidékkel és Egyiptom térképével 1.— korona. A Britt szigetek térképe, Anglia, a francia és belga partvidékkel és London melléktérké­pével 1.— korona Belgium és Németalföld térképe 1.— korona. Afrika térképe Abesszínia, Britt és Német Kelet Afrika határvidékének térképével 1.— korona, Páris és környéke, az összes erődítmények, — várfalak és kör­nyékbeli községekkel — 50 filér Nyugatoroszország 80 fillér- Szerbia háború térképe 50 fillér, Közép-Európa há­ború térképe 2.— korona, Európa térképe 2— korona-Kapható a megfelelő összeg és 10 fillér bérmentesítési dij előzetes beküldése ellenében Légrády Testvérek könyv­kiadóhivatalában Budapest. V- Vilmos császár-ut 78.­­ Megjelent a Hölgyek Naptára 1915 évre. XXXII. évfolyam. Szerkeszti: S Bokor Malvin ízléses és díszes kiállítása, valamint gazdag tartalma révén a legalkalma­sabb ajándékkönyv fiatal leányok és nők részére Ára selyemdiszkótésben * korona, ajánlott bérmentes küldés­sel 4 kor 45 fill. Kapható Légrády Testvérek könyvkiadó­hivatalában Budapest, V. ker., Vilmos császár­ ut 78. szám és minden nagyobb könyvkereskedésben . A Hannover huszárok. Irta Diplomata Garay Ákos művészi rajzaival Ára 5 — korona Diszkötésben korona Kapható Légrády Testvérek Könyvkiadóhi­vatalában, Budapest, V., Vilmos császár­ ut 78. Egyházi élet. Izraelita istentisztelet. A budapesti autonóm ortho­dox izraelita hitközség templomában (VII.,­ Kazinczy­ utca 29—31.) szombaton az első istentisztelet reggel negyed nyolckor, a második kilenc órakor kezdődik. Közgazdaság. Marhaállományunk takarmányozása a háborúban. A jelenlegi háborús viszonyok között — mint már sokszor megírtuk — legfontosabb kötelességünk produkáló képességünk meg­őrzése különösen a közélelmezés terén. Magyarország elsősorban agrárállam; leg­főbb jövedelmi forrásunkat a mezőgazda­ság, a föld és termékei szolgáltatják. Háború­ban ez nagy erő, mert legfontosabb szükségle­teiben az ország nem szorul bevitelre, a fölös termés exportjánál azonban óvatosnak kell lennünk. Hazánk gazdaságának egyik leg­nagyobb értéke állatállományunk, melynek vé­delme fontos kötelességünk, annál is inkább, mert ez két elsőrendű szükségletünk, hús- és tejfogyasztásunk biztosításának előfeltételét alkotja. Szarvasmarha-állományunk védelmé­re pedig az egyetlen mód a megfelelő takar­mány biztosítása. A takarmány biztosítása tehát úgy a gazdatársadalom, mint az állam elsőrendű érdeke és kötelessége.­­­­Alkalmunk volt a takarmányozás ügyé­ben gazdatársadalmunk vezető egyéniségeivel beszélni. Sajnos, az ország több vidékén máris érezhető a takarm­ányhiány. Ez azonban most még nem jelenti azt, hogy az ország takar­mányállománya fogytán van. Jelenleg ez a hiány m­ég csak lokális természetű és egyrészt a katonaság requirálásának, másrészt pedig a vasúti szállítás nehézségeinek következtében állt be. Így például Sáros megyében a gazdák teljes marhaállománya megvan még; csak az a helyzet, hogy a takarmányt a katonaság lovai részére requirálták, míg a szarvasmar­hákat mind egy szálig meghagyták. A vasúti szállítás nehézségei következtében a takarmány pótlása vagy a szarvasmarhák értékesítése egy­aránt nehéz és így a takarmány­hiány máris érezhető. Országos érdek azonban annak megálla­pítása, hogy megvannak-e a kellő takarmány­készletek? És itt elsősorban két cikkről lehet szó, amelyek úgy a vágómarhák, mint a tejelő marhák táplálása szempontjából nagy fontos­ságú: a korpáról és a melasszról. Az idei búzatermés a korpatermelést is lényegesen redukálta: a ténylegesen rendelke­zésre álló korpa alig 3—3,2 millió méter mázsa lesz. Ennek jelentékeny részét — mint minden esztendőben — Németország szerzi meg magá­nak; ebben az évben más piacok hiányában igen jó árt fizet érte. A korpa árának felhajtá­sában még a spekuláció is közreműködik, úgy hogy már oly magasra szökött, hogy gazdáink alig fizethetik meg. Méltányos lenne tehát, ha a marhaállomány védelmét szem előtt tartva, a kormány szerezne be nagyobb mennyiségű korpát és megfelelő olcsóbb áron a szarvasmar­hatenyésztő gazdákhoz juttatná. Értesülésünk szerint ezt tervezik is és reméljük, hogy meg­valósítása most már nem késik soká; a kor­mány ily irányú intézkedése elsőrendű nemzeti érdeket szolgálna. Természetes azonban, hogy az összes rendelkezésre álló konyakészlet sem lenne ele­gendő a takarmányszükségletek fedezésére, hanem más takarmányozási cikkekről is kell gondoskodni. Itt elsősorban a melassz jön te­kintetbe. Azonban, mint a beérkező sok pana­szos levélből konstatálható, a tehéntartó gaz­dák nem igen kapnak a cukorgyáraktól me­lasszt. A helyzet ugyanis az, hogy a cukorgyá­rak közös megállapodás alapján csakis a cu­korrépatermelőknek engedik át azt a melassz­mennyiséget, amely őket megilleti és annak, aki cukorrépát nem termel, melasszt sem ad­nak. Ez ugyanis a cukorgyárak érdeke, mert ilyképen tudják ők a gazdákat a cukorrépa­termelésre szorítani. Béke idején nem ragasz­kodtak azonban oly nagyon szigorúan ehhez a megállapodáshoz a cukorgyárak és így a leg­több tehéntartó gazda hozzájutott az olcsó me­lasszhoz. Most a háborúban azonban változott a helyzet, mert a cukorgyárak melasszfölös­legüket az ipari szeszgyáraknak adják át szesz­termelés céljából. A tehéntartó gazdák a mos­tani nagy korpaárak mellett szívesen vennék a melasszt és nagyon természetes, hogy a melassz elvonása elsősorban a tejtermelés ro­vásaira történik, miután pedig a tej elsőrendű szükségletet elégít ki, nyilvánvaló, hogy a me­lassznak az ipari szeszgyárak részére való át­engedése a közélelmezés rovására megy.­Sem a pénzügyi érdek, sem a cukor-, sem a szeszkartell érdeke nem lehet fontosabb, mint a marhaállományhoz, a hús- és tejprodukció­hoz fűződő óriási érdekek. És most ennek a visszás helyzetnek ala­pos vizsgálatánál azt látjuk, hogy a közélelme­zés érdekei az állam pénzügyi érdekeivel ütköz­nek össze. A közélelmezés érdekei pedig — sajnos — kénytelenek meghajolni az állam érdekei előtt. Tudni kell ugyanis, hogy az állam bevételeinek jelentékeny része a szeszadó­ból folyik be. Ami már most a monarchia szesz­termelését illeti. Ausztria alig jöhet számba A galíciai termelőterület egyelőre elveszett szá­munkra, emellett egész Ausztriában tilos a burgonya, kukorica, rozs, stb. szeszfőzésre való felhasználása. Ily körülmények között Ausztria szesztermelése alig jöhet számba és Ausztria, de még részben Németország is a magyaror­szági termelésre vannak utalva. A magyar szeszgyárak helyzete viszont az, hogy a kor­mány intézkedése után, melylyel a burgonyá­ból és kukoricából való sze­szfőzést megaka­dályozta, teljesen a melasszból való szeszfőzés­re rendezkedtek be és bármilyen meny­nyiségű melasszt átvesznek olyan árakon, amilyent a tehéntartó gazdák nem fizethetnek. A szeszgyárak megtalálják emellett számadá­sukat, mert Ausztriában és Németországban rekordárakat érnek el. Viszont az állam emi­nens pénzügyi érdeke is szívesen látja ezt, mert egyrészt a szeszadó, melyre a jelen viszonnyok közt fokozottabb mértékben van szüksége, befolyik, másrészt azonban a szesz exportja következtében külföldi, osztrák és német pénz jön be az országba, ami pénzügyi szempontból elsőrendű fontosságú és szinte állami érdeknek tekinthető. A tej és szesz harcában tehát az utóbbi diadalmaskodik a hozzáfűződő állami pénzügyi érdekek révén. Az állam igazi érdeke, hogy középutat találjon, mely mellett az ország köz­élelmezése szempontjából oly fontos takarmá­nyozás kérdése is megoldást nyert. És erre van egy mód, nevezetesen a melassz egy részének a gazdák számára való biztosítása. A pillanat­nyi pénzügyi haszon kedvéért nem lehet a mar­haállományt, — melyben Magyarország gaz­dagságának egy tekintélyes része nyugszik — veszni, pusztulni hagyni. Módot kell találnia arra, hogy a takarmányozás kérdése úgy ol­dassék meg, hogy a közélelmezés és az állam pénzügyi érdekei teljes harmóniában olvadja­nak össze. Pénzügyi hírek. * Segítőbank az orosz betörés által sújtott vidéken. Mint a M. P. jelenti, az orosz betörés által sújtott hat vármegye pénzintézeteinek a nehéz viszonyokon való átsegítése céljából KTM-len pénzintézet alapítását tervezik 1 millió ko­rona alaptőkével, amelyet az érdekeltség — na­gyobbrészt az inváziót sínylő intézetek vissz­leszámítoló és egyéb hitelezői — jegyzik. Az új intézet csak addig állana fenn, amíg misszióját teljesítette. A hat vármegye, Máramaros, Bereg, Ung, Szatmár, Szilágy és Besztercenaszód vár­megyék egyenként ötszázezer korona erejéig vállalnak, az esetleges veszteségekért garan­ciát A rendelkezésre álló négy millió korona alapján a szanáló intézet kb. slusz millió ko­ronát remél klienseinek szerezhetni, amely hi­tel a most küzködő pénzintézeteket minden ba­jon át fogja segíteni . A berlini tőzsdei körök és h­adikölcsö­neink. Berlini jelentés szerint, a tőzsdei és pénz­ügyi körök élénk érdeklődéssel kísérik a Ma­gyarországból és Ausztriából érkező híreket, amelyek a lakosság minden rétegének a hadi­kölcsön jegyzésében való erős részvételéről szó­lanak. Azt hiszik, hogy a jegyzések eredménye mindkét országban felül fogja múlni a várako­zásokat. A dunai monarchia pénzügyi ereje te­kintetében valószínűleg ugyanolyan meglepe­tésre lehet számítani, mint legutóbb Németor­szágban. * Hírek a berlini tőzsdéről. A tőzsde üz­letkötésekre kevés hajlandóságot mutatott és általában nagyfokú feszültség jutott kifejezés­re, amelyet a keleti és nyugati heves harcok­ról érkező hírek idéztek elő. Mindazonáltal tel­jes bizalommal néznek a döntés elé. Igen magas árfolyamot értek el a francia és hollandi bank­jegyek, valamint a Napóleon-aranyak. Az oszt­rák­­magyar bankjegyeket, tekintettel a hadiköl­csön jó kilátásaira, élénkebben keresték. Három százalékos birodalmi kölcsönt és porosz konzo­lokat jó árfolyam mellett kerestek. Azonkívül néhány fegyvergyári és motorgyári részvény­ben volt forgalom A kamatláb változatlan maradt. * Az angol bank állása november 19-én: Össztartalék 52.212.000 (— 182.000). Bankjegy­forgalom 35.519.000 (— 11.000). Bankkészlet 69.281.000 (— 193.000). Váltótárca 105.091.000 (+ 186.000). Magánosok követelése 137.287.000 (— 3.000­.000). Kincstár követelése 19.249.000 (+ 2.798.000). Bankjegytartalék 51.609.000 (— 252.000). Kereskedelem. * Olaszországi bab- és borsóexport. Az olasz kormány felfüggesztette a bab és borsó ki­viteli tilalmát. E tilalom felfüggesztése főleg Németországra nézve fontos. De a mi piacunk is meg fogja érezni előnyeit, mert így a német­országi keresletnek, amely eddig főleg a mi hü­velyeseink kivitelére kényszerült, módja lesz egy újabb piacon, Olaszországban, fedezni szük­ségleteit.

Next