Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)

1914-11-29 / 301. szám

18 PESTI HÍRLAP 1914. november 29., vasárnap­ között a kormány nem tesz kísérletet, hanem a jö­vedelmi adót választotta. Az egész jelentésből legér­dekesebb az, hogy a pénzügyminiszter által remélt 15 millió koronával szemben a pénzügyi bizottság a h­adsegélyző jótékonysági adóból származó jövedel­mét hozzávetőleges számítások alapján mindössze tizenkét millió koronára becsüli. * Hollandia vámpolitikája. A hollandiai­­vámemelési tervekről már ismételten beszámol­tunk. Ezek a tervek most a tényleges megvaló­suláshoz közelednek, mert mint Rotterdamból jelentik, a németalföldi parlament elé a közel­múltban már be is terjesztették a vonatkozó ja­vaslatokat. Tudvalevőleg Németalföld rövide­sen 275 millió holland forint hadikölcsönt fog fölvenni. A kölcsön kamatszolgálatának és tör­lesztésének biztosít­ására a behozatali vámokat az eddigi vámtételek 10 százalékával fogják fölemelni. Ha például eddig a vámtétel az érték öt százaléka volt, akkor ez a jövőben 5,5 száza­lék lesz. A holland kormány ezenkívül tervbe vette egy 8 százalékos kiviteli vám létesítését is. Ez utóbbi ellen azonban a közvélemény már­­ismételten tiltakozott és így a parlament való­színűleg el is fogja vetni. Az új vámtételek már 1914. december 15-én életbe is lépnének és az eddigi tervek szerint 1919. végéig maradná­nak érvényben. * A svéd moratórium meghosszabbítása. Stockholmból jelentik, hogy a külföldi kötele­zettségekre megállapított svéd moratóriumot egy negyedévre meg fogják hosszabbítani. Kereskedelem. * Fontos gazdasági javaslatok a közélet­érdekében. A német­­birodalom legkivá­ló­bb közgazdái és szociálpolitikusai, élükön dr Lujo Brentanoval, emlékiratot nyújtottak át a belügyi hivatalnak, amelyben különféle, nagyfontosságú rendszabályokat ajánlanak avégből, hogy a háborús állapotok alatt a népélelmezés folytonossága zavar­talanul fentartható legyen. A rendkívül érdemes emlékirat főbb pontjai a következők: 1. A maximá­lis árakat újra kell szabályozni és ki kell terjeszte­ni az előállított lisztre és kenyérre mind a nagy-, mind pedig a kiskereskedelemben. 2. A burgonyá­nak és burgonyalisztnek maximális árát szintén azonnal meg kell állapítani, a burgonyából előállí­tott szesz kontingensét pedig ismét le kell szállíta­ni. 3. Az árpa és a zab nagyobb mértékben vonandó be az emberi táplálkozás körébe; az árpának a sör­gyártásnál való feldolgozása korlátozandó, esetleg akként, hogy a sörgyárak és munkásaik kártalanít­hassanak. 4. A nyers- és finomított cukornak legma­gasabb ára leszállítandó, a cukorkiviteli tilalom azonban fen­tartandó, törekedni kell továbbá arra, hogy a nyerscukor az állattakarmányozásnál mind­jobban alkalmazást nyerjen. 5. A december hó 1-én végzendő állatösszeírás eredményéhez képest az ál­latállományt csökkenteni kell, hogy a takarmány­készletek mennél tovább elégségesek legyenek. Az így felszabadult állatállományt a községek által konzervekké kell feldolgoztatni, az állam egyben ál­lapítsa meg a konzervált hús maximális árát. 6. A siépélelmezésre alkalmas készleteket a hatóságok váltsák magukhoz; a készletek és különösen a ga­bona és liszt elosztását és fogyasztását állapítsák meg a kormányok és a végrehajtásnál vegyék igény­be a községeket és a szövetkezeteket. 7. Az élelmi­szerekkel való ellátás feladatát intézze a belügyi hi­vatalban szervezendő új orgánum, amely a mezőgaz­daság, kereskedelem, ipar és a fogyasztó szövetkeze­tek szakférfiaiból lesz megalakítandó. * A cukoripar és a kereskedelem. A cu­koripar háborús helyzetével foglalkozó keddi cik­künkre több felszólalást kaptunk kereskedőktől,­­ főleg azt panaszolják, hogy a gyárak a forgalmi nehézségek következtében nem tudják a már előre kifizetett cukrot leszállítani, úgy hogy a kereske­dők cukorkészletei­­igen gyakran teljesen elfogy­nak. A helyzet ugyanis az, hogy a cukorért járó összeget a cukorgyárak bankjánál előre be kell fi­zetni, mire a bank diszponál a gyárnál, hogy ennyi és ennyi cukrot szálítsank. Csakhogy a forgalmi nehézségek következtében ismételten előfordult, hogy a kereskedő a rég kifiizetett cukrot hiába várta, a gyár nem kapott vagyont és így a félnek sem szállíthatta le az árut. Természetesen ily körülmé­nyek között a kereskedő nem bírja a vevőközönsé­get kielégíteni, annak ki öt kiló cukrot akar vá­sárolni, csak egy fél kilót adhat és kénytelen a bankba lefizetett pénzének kamatait is belekalku­lálni a detailárba. Ez az egyik fő oka a cukor drá­gulásának — no meg természetesen a kényszerhely­zet is, amelybe a vásárló kerül akkor, mikor kevés­­ cukor és sok a cukrot venni akaró közönség. Szociálpolitika. * Munkásközvetítés. A budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet (VIII., Jó­zsef­ utca 33.) f. hó 27-iki kimutatása szerint 2358 munkás és 543 munkásnő keres foglalko­zást. Az intézet igazgatósága, tekintettel a há­borús viszonyok folytán előállott hátrányos körülményekre, közérdekből felhívja a nagyobb gyár és ipartelepek vezetőségének figyelmét ar­ra, hogy jelenleg jelentékeny számú iparágban csekély számmal vannak munkaerők előjegyzés­ben, úgy, hogy az intézet a mutatkozó szükség­letet ez idő szerint minden iparágban nem képes a megfelelő gyorsasággal ellátni; célirányos te­hát minden munkaadóra, ha a nála üresedésbe jövő munkahely teljes megüresedése előtt az in­tézethez fordul a munkaerőért, hogy az esetleg előjegyzett, de jelen nem levő munkások előzete­sen behívhatók legyenek. Megjegyzi az intézet másrészt, hogy az előjegyzésben levő munkás­nők eg­y része esetleg házi cselédi alkalmazást is vállal (takarítónői, mindenesi és szobaleányi minőségben). Iparügyek. * Az iparosok és az új moratorium. A har­madik moratorium-rendeletet az iparosság ma­gára nézve sérelmesnek tartja és arra törekszik, hogy a kiadandó negyedik moratórium-rendelet­ben ezek a sérelmek orvosoltassanak. Ezért az érdekelt ipari és kereskedelmi körök illetékes helyen már ismételten szóvá tették ezeket a sé­relmeket memorandum alakjában. Az érdekelt iparosságnak egy ilyen memoranduma a követ­kezőket mondja: A moratórium-rendelet teljes súlyával nehezedik az iparosságra, adósaink­nak azonban meg nem érdemelt előnyöket bizto­sít. Adósaink nem fizetnek, hitelezőink, gyárosok és kereskedők, viszont annak az iparosnak, aki a moratóriumra való hivatkozással nem fizet, nem adnak többé anyagot, sőt még készpénz­fizetés ellenében sem adnak, ha az iparos nem felel meg a moratórium előtti időből eredő fize­tési kötelezettségeinek. Az iparosság ezért kéri, hogy a moratórium-rendelet megújítása alkalmá­ból az illetékes körök hassanak oda, hogy olyan künlevőségek, melyek egy évnél régebbi időből erednek, a moratorium által védve ne legyenek. Közlekedés. * Forgalmi korlátozás. A cs. kir. szab. Kassa-Oder­bergi Vasút fővonalának kassa-szucsányi vonalrészén fekvő állomásokon forgalmi nehézségek miatt mindenne­mű teheráru felvételét és az e vonalrész állomásai részé­re szóló mindennemű teheráru átvételét e hő 26-ától kezdve, körülbelül öt napra megszüntették. Élő­ gyorsáru­kat korlátozás nélkül szállítanak, már útban levő teher­árukat továbbítanak. Ez intézkedés folytán a Zsolnán és Ruttkán át Magyarország felé irányuló szénforgalom érintetlenül marad. Mezőgazdaság1. * A bécsi húspiacról. A mult héten a bé­csi vásárokra nagyobb készleteket hajtottak fel és így az árak lanyha irányzat mellett hanyatlottak. Különösen nagy volt az áresés a vágómarhavásáron, de a sertésvásár árai is jelentékeny redukciót szen­vedtek. A többi áruban nem igen volt nagyobb ár­változás. A vágómarhavásárra a megelőző héthez képest 1209 darabbal többet hajtottak fel, főleg az előző hetek nagy áremelkedései következtében. A felhajtás emelkedése ellenére azonban az elsőrendű minőség igen ritka volt, míg a közepes és gyenge minőség túlságosan volt képviselve. Főleg sok tehe­net hajtottak fel; ez egy igen káros tünet, mert a tejtermelés csökkenésére vezethet. Ily körülmények között csak az elsőrendű minőségek ára tartotta­­magát; a közepes fajták 4—8 koronával, a hízott tehenek 4—5 koronával, a gyengébb minőségek 8— 12 koronával olcsóbbodtak. Csak a bikák ára emel­kedett a kisebb felhajtás következtében 3—4 koro­nával. A 9119 darabra rugó összfelhajtásból 763 darab maradt eladatlanul. A sertésvásáron szintén nagyobb volt a felhajtás. A zsírsertések felhajtása 1536 darabbal emelkedett és még vásár után is je­lentékeny szállítmányok érkeztek meg. A felhajtás nagymértékű szaporodása főleg az előző hetekben elért magas árakban leli magyarázatát, de bizonyára hozzájárult a fagyos idő is, mely sok tenyésztőt kényszerít, hogy áruját a vásárra vigye. A zsír és zsírtermékek magas ára következtében az elsőrendű súlyos sertésben az irányzat szilárd maradt, a többi minőségek ára azonban hanyatlott és pedig a közepes áru 2—4 koronával, a könnyű áru pedig 6—8 ko­ronával. Összesen 9941 zsírsertést hajtottak fel; ebből a mennyiségből 195 darabot nem adtak el. A hússertésvásárra 749 darabbal kevesebebt hajtottak fel, mint a megelőző héten. Ennek ellenére azonban a kereslet igen mérsékelt volt és így az árak 416 koronával olcsóbbodtak. Az összesen 4530 darabnyi felhajtásból 138 maradt eladatlanul. A borjúvásá­ron 214 darabbal emelkedett a felhajtás, ennek el­lenére az irányzat szilárd maradt, mert a vételkedv állandó volt. Főleg budapesti számlára vásároltak nagyobb tételeket és így az árak a múlt heti nívón maradtak. Leölt sertésből 270 darabbal többet hoz­tak fel. A leölt hússertés ára hanyatlott, viszont a zsírsertések, főleg a nehezebb fajtának ára szilárdan tartotta magát. Az élőjuhvásáron a felhajtás emel­kedett és a felhajtott készletek minőségileg is job­bak voltak. A forgalom szilárd árak mellett nyu­godtan bonyolódott le. * Kassa szürete. Kassa város tulajdonát képező szőlőkben megtartott ezidei szüret 24786.9 liter mustot és 62 puttón­asszu szőlőt eredményezett. A must cukortartalma 25—26 fok közt váltakozik. Vásárok. Sertesvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról nov. 28 I. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 1491 db sertés, 6 drb süldő. — drb malac. Előző napról pótfelhajtás 566 drb sertés,­­— drb süldő, drb malac. Mai napi felhajtás 2781 drb sertés, — drb süldő, - drb malac. összesen 4838 drb sertés, 6 drb süldő. — malac. Eladatott 2343 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. Eladalanul visszamaradt 2495 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. — 11. Vásári árjegyzék. Az árak kg.-ként fillérekben értendők­: Hússertés, könnyű, 140 kg.-tól 300 kg.-ig­­ süldő , malac 40 kg. -ig . Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkü Zsirsertés öreg h­. 350 kg. on felül 184—188. ill. 168—172. fiatal nehéz 300 kg.-on felül 192—196. közép 174—196 fillér. könnyű 220 kg.-ig 168—192 fillér Hús­sertés nehéz 300 kg.-On felül . könnyű 140 kg.-tól 150 kg.-ig . süldő 110 . malac 40 kg.-ig . filér Levonással : 1. életsulyra páronként 30 kg. 2. Tisztasuly árának 4 százalék III Egyéb vásári értesítések: Vásár lanyha volt, az árak csökkentek. • Budapest-kőbánya, sertéskereskedelmi csarnok nov. 28 Magy elsőr. öreg (páronkint 400 kg.-on felüli 180—182 fillérig. Magy elsőrendű fiatal nehéz (páronkint 230 kg.-on felüli súlyban) 190—194 fillérig. Fiatal közép páronkint 251—320 kg. súlyban) 186—190 fillérig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kg. ig terjedő súlyban) — fillérig. Magyar szedett­­ közép (páronkint 240—280 kg.) 180—184 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kg.-ig) fillérig. Sertéslétszám 1914 nov 26 napján volt készlet 26064 Nov 27 napján felhajtatott 70 drb. Nov 27. nap­ján elszállttatott 13 drb Nov. 28. napjára marad készlet 26121 drb. A hizott sertés üzletirányzata : zárlat miatt üzlettelen. Budapesti gabonatőzsde. — nov. 28 A kormány rende­letei. Lázas érdeklődéssel várják mindenfelé a ma­gyar és az osztrák kormány rendeleteit a gabona legmagasabb árai és a lisztgyártás tekintetében. Ezek a rendeletek a Budapesti Közlöny és a Wie­ner Zeitung vasárnapi számaiban fognak megje­lenni. " Az olcsóbbodás. Szombaton is jelentékenyebben olcsóbbodtak a gabona­árak. A legmagasabb napi jegyzések vol­tak: búzáért 21 korona, rozsért 16 K 50 f., árpáért 14 K 15 fillér. Az e heti árcsökkenés ennélfogva ki­tesz ötven kilogrammként két koronát, rozsnál és árpánál egy koronát. A beviteli vám­ Október 9-én felfüggesztették a monarchiá­ban az éleltan­szerek beviteli­ vámját. Ezt az intéz­kedést szintén a demarche napján sürgettük és ami­kor három hónapos reklamáció után végre életbe­léptették, már csak akadémikus értéke volt. Mind­azáltal október 11-én a Gazdaszövetség rámutatott arra, hogy a kormánynak az 1914 : II- t.­c. értel­mében e rendszabály foganatosításához mindössze az 1914-ki kalendáriumi év végéig való hatálylyal volt joga. A törvényhozás elé ennélfogva most ter­jesztette b­e a kereskedelmi miniszter az e törvény­cikk kiegészítéséről szóló javaslatot, amely szerint a kormány külforgalmi viszonyaink ideiglenes rendezésére az 1915-iki év végéig kap felhatalma­zást. Az október 9-ei vámfelfüggesztési rendelet eredetileg „további intézkedésig" szólt. A benyúj­tott törvényjavaslat tehát az évforduló után való hatályát biztosítja a vámfelfüggesztésnek, amely azonban előreláthatóan az új termés előtt ismét érvénytelenítetni fog. Egyelőre csak a román ku­korica importja szempontjából van fontossága e javaslatnak. A vámőrlés. Míg ezelőtt a vámmalmok legtöbbje 10 száza­lékos vámért őrölt és­ 2 százalék porlást számított föl, de akadt olyan is, amely 8 százalék vámot sze­dett, addig a háború kitörése óta a vámmalmok ál­talában 12 százalék vámért őrölnek és ezenfelül 5 százalék porlást számítanak A porlás tekinteté­ben hivatkoznak arra, hogy az idei gabonatermés silány és így a 2 százalék porlással többé nem ér­hetik be. A lisztes zsákok. Az új malomkonvenció értelmében a malmok nem adják — úgy mint eddig — ingyen a zsákot, illetőleg ennek az értéke nincs belekalkulálva az őrlemény árába, hanem ez utóbbinak a jegyzése zsák nélkül értendő, míg a zsákért minden méter­mázsa őrlemény után — tekintet nélkül a csoma-

Next