Pesti Hírlap, 1914. november (36. évfolyam, 273-302. szám)
1914-11-29 / 301. szám
18 PESTI HÍRLAP 1914. november 29., vasárnap között a kormány nem tesz kísérletet, hanem a jövedelmi adót választotta. Az egész jelentésből legérdekesebb az, hogy a pénzügyminiszter által remélt 15 millió koronával szemben a pénzügyi bizottság a hadsegélyző jótékonysági adóból származó jövedelmét hozzávetőleges számítások alapján mindössze tizenkét millió koronára becsüli. * Hollandia vámpolitikája. A hollandiaivámemelési tervekről már ismételten beszámoltunk. Ezek a tervek most a tényleges megvalósuláshoz közelednek, mert mint Rotterdamból jelentik, a németalföldi parlament elé a közelmúltban már be is terjesztették a vonatkozó javaslatokat. Tudvalevőleg Németalföld rövidesen 275 millió holland forint hadikölcsönt fog fölvenni. A kölcsön kamatszolgálatának és törlesztésének biztosítására a behozatali vámokat az eddigi vámtételek 10 százalékával fogják fölemelni. Ha például eddig a vámtétel az érték öt százaléka volt, akkor ez a jövőben 5,5 százalék lesz. A holland kormány ezenkívül tervbe vette egy 8 százalékos kiviteli vám létesítését is. Ez utóbbi ellen azonban a közvélemény márismételten tiltakozott és így a parlament valószínűleg el is fogja vetni. Az új vámtételek már 1914. december 15-én életbe is lépnének és az eddigi tervek szerint 1919. végéig maradnának érvényben. * A svéd moratórium meghosszabbítása. Stockholmból jelentik, hogy a külföldi kötelezettségekre megállapított svéd moratóriumot egy negyedévre meg fogják hosszabbítani. Kereskedelem. * Fontos gazdasági javaslatok a közéletérdekében. A németbirodalom legkiválóbb közgazdái és szociálpolitikusai, élükön dr Lujo Brentanoval, emlékiratot nyújtottak át a belügyi hivatalnak, amelyben különféle, nagyfontosságú rendszabályokat ajánlanak avégből, hogy a háborús állapotok alatt a népélelmezés folytonossága zavartalanul fentartható legyen. A rendkívül érdemes emlékirat főbb pontjai a következők: 1. A maximális árakat újra kell szabályozni és ki kell terjeszteni az előállított lisztre és kenyérre mind a nagy-, mind pedig a kiskereskedelemben. 2. A burgonyának és burgonyalisztnek maximális árát szintén azonnal meg kell állapítani, a burgonyából előállított szesz kontingensét pedig ismét le kell szállítani. 3. Az árpa és a zab nagyobb mértékben vonandó be az emberi táplálkozás körébe; az árpának a sörgyártásnál való feldolgozása korlátozandó, esetleg akként, hogy a sörgyárak és munkásaik kártalaníthassanak. 4. A nyers- és finomított cukornak legmagasabb ára leszállítandó, a cukorkiviteli tilalom azonban fentartandó, törekedni kell továbbá arra, hogy a nyerscukor az állattakarmányozásnál mindjobban alkalmazást nyerjen. 5. A december hó 1-én végzendő állatösszeírás eredményéhez képest az állatállományt csökkenteni kell, hogy a takarmánykészletek mennél tovább elégségesek legyenek. Az így felszabadult állatállományt a községek által konzervekké kell feldolgoztatni, az állam egyben állapítsa meg a konzervált hús maximális árát. 6. A siépélelmezésre alkalmas készleteket a hatóságok váltsák magukhoz; a készletek és különösen a gabona és liszt elosztását és fogyasztását állapítsák meg a kormányok és a végrehajtásnál vegyék igénybe a községeket és a szövetkezeteket. 7. Az élelmiszerekkel való ellátás feladatát intézze a belügyi hivatalban szervezendő új orgánum, amely a mezőgazdaság, kereskedelem, ipar és a fogyasztó szövetkezetek szakférfiaiból lesz megalakítandó. * A cukoripar és a kereskedelem. A cukoripar háborús helyzetével foglalkozó keddi cikkünkre több felszólalást kaptunk kereskedőktől, főleg azt panaszolják, hogy a gyárak a forgalmi nehézségek következtében nem tudják a már előre kifizetett cukrot leszállítani, úgy hogy a kereskedők cukorkészleteiigen gyakran teljesen elfogynak. A helyzet ugyanis az, hogy a cukorért járó összeget a cukorgyárak bankjánál előre be kell fizetni, mire a bank diszponál a gyárnál, hogy ennyi és ennyi cukrot szálítsank. Csakhogy a forgalmi nehézségek következtében ismételten előfordult, hogy a kereskedő a rég kifiizetett cukrot hiába várta, a gyár nem kapott vagyont és így a félnek sem szállíthatta le az árut. Természetesen ily körülmények között a kereskedő nem bírja a vevőközönséget kielégíteni, annak ki öt kiló cukrot akar vásárolni, csak egy fél kilót adhat és kénytelen a bankba lefizetett pénzének kamatait is belekalkulálni a detailárba. Ez az egyik fő oka a cukor drágulásának — no meg természetesen a kényszerhelyzet is, amelybe a vásárló kerül akkor, mikor kevés cukor és sok a cukrot venni akaró közönség. Szociálpolitika. * Munkásközvetítés. A budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet (VIII., József utca 33.) f. hó 27-iki kimutatása szerint 2358 munkás és 543 munkásnő keres foglalkozást. Az intézet igazgatósága, tekintettel a háborús viszonyok folytán előállott hátrányos körülményekre, közérdekből felhívja a nagyobb gyár és ipartelepek vezetőségének figyelmét arra, hogy jelenleg jelentékeny számú iparágban csekély számmal vannak munkaerők előjegyzésben, úgy, hogy az intézet a mutatkozó szükségletet ez idő szerint minden iparágban nem képes a megfelelő gyorsasággal ellátni; célirányos tehát minden munkaadóra, ha a nála üresedésbe jövő munkahely teljes megüresedése előtt az intézethez fordul a munkaerőért, hogy az esetleg előjegyzett, de jelen nem levő munkások előzetesen behívhatók legyenek. Megjegyzi az intézet másrészt, hogy az előjegyzésben levő munkásnők egy része esetleg házi cselédi alkalmazást is vállal (takarítónői, mindenesi és szobaleányi minőségben). Iparügyek. * Az iparosok és az új moratorium. A harmadik moratorium-rendeletet az iparosság magára nézve sérelmesnek tartja és arra törekszik, hogy a kiadandó negyedik moratórium-rendeletben ezek a sérelmek orvosoltassanak. Ezért az érdekelt ipari és kereskedelmi körök illetékes helyen már ismételten szóvá tették ezeket a sérelmeket memorandum alakjában. Az érdekelt iparosságnak egy ilyen memoranduma a következőket mondja: A moratórium-rendelet teljes súlyával nehezedik az iparosságra, adósainknak azonban meg nem érdemelt előnyöket biztosít. Adósaink nem fizetnek, hitelezőink, gyárosok és kereskedők, viszont annak az iparosnak, aki a moratóriumra való hivatkozással nem fizet, nem adnak többé anyagot, sőt még készpénzfizetés ellenében sem adnak, ha az iparos nem felel meg a moratórium előtti időből eredő fizetési kötelezettségeinek. Az iparosság ezért kéri, hogy a moratórium-rendelet megújítása alkalmából az illetékes körök hassanak oda, hogy olyan künlevőségek, melyek egy évnél régebbi időből erednek, a moratorium által védve ne legyenek. Közlekedés. * Forgalmi korlátozás. A cs. kir. szab. Kassa-Oderbergi Vasút fővonalának kassa-szucsányi vonalrészén fekvő állomásokon forgalmi nehézségek miatt mindennemű teheráru felvételét és az e vonalrész állomásai részére szóló mindennemű teheráru átvételét e hő 26-ától kezdve, körülbelül öt napra megszüntették. Élő gyorsárukat korlátozás nélkül szállítanak, már útban levő teherárukat továbbítanak. Ez intézkedés folytán a Zsolnán és Ruttkán át Magyarország felé irányuló szénforgalom érintetlenül marad. Mezőgazdaság1. * A bécsi húspiacról. A mult héten a bécsi vásárokra nagyobb készleteket hajtottak fel és így az árak lanyha irányzat mellett hanyatlottak. Különösen nagy volt az áresés a vágómarhavásáron, de a sertésvásár árai is jelentékeny redukciót szenvedtek. A többi áruban nem igen volt nagyobb árváltozás. A vágómarhavásárra a megelőző héthez képest 1209 darabbal többet hajtottak fel, főleg az előző hetek nagy áremelkedései következtében. A felhajtás emelkedése ellenére azonban az elsőrendű minőség igen ritka volt, míg a közepes és gyenge minőség túlságosan volt képviselve. Főleg sok tehenet hajtottak fel; ez egy igen káros tünet, mert a tejtermelés csökkenésére vezethet. Ily körülmények között csak az elsőrendű minőségek ára tartottamagát; a közepes fajták 4—8 koronával, a hízott tehenek 4—5 koronával, a gyengébb minőségek 8— 12 koronával olcsóbbodtak. Csak a bikák ára emelkedett a kisebb felhajtás következtében 3—4 koronával. A 9119 darabra rugó összfelhajtásból 763 darab maradt eladatlanul. A sertésvásáron szintén nagyobb volt a felhajtás. A zsírsertések felhajtása 1536 darabbal emelkedett és még vásár után is jelentékeny szállítmányok érkeztek meg. A felhajtás nagymértékű szaporodása főleg az előző hetekben elért magas árakban leli magyarázatát, de bizonyára hozzájárult a fagyos idő is, mely sok tenyésztőt kényszerít, hogy áruját a vásárra vigye. A zsír és zsírtermékek magas ára következtében az elsőrendű súlyos sertésben az irányzat szilárd maradt, a többi minőségek ára azonban hanyatlott és pedig a közepes áru 2—4 koronával, a könnyű áru pedig 6—8 koronával. Összesen 9941 zsírsertést hajtottak fel; ebből a mennyiségből 195 darabot nem adtak el. A hússertésvásárra 749 darabbal kevesebebt hajtottak fel, mint a megelőző héten. Ennek ellenére azonban a kereslet igen mérsékelt volt és így az árak 416 koronával olcsóbbodtak. Az összesen 4530 darabnyi felhajtásból 138 maradt eladatlanul. A borjúvásáron 214 darabbal emelkedett a felhajtás, ennek ellenére az irányzat szilárd maradt, mert a vételkedv állandó volt. Főleg budapesti számlára vásároltak nagyobb tételeket és így az árak a múlt heti nívón maradtak. Leölt sertésből 270 darabbal többet hoztak fel. A leölt hússertés ára hanyatlott, viszont a zsírsertések, főleg a nehezebb fajtának ára szilárdan tartotta magát. Az élőjuhvásáron a felhajtás emelkedett és a felhajtott készletek minőségileg is jobbak voltak. A forgalom szilárd árak mellett nyugodtan bonyolódott le. * Kassa szürete. Kassa város tulajdonát képező szőlőkben megtartott ezidei szüret 24786.9 liter mustot és 62 puttónasszu szőlőt eredményezett. A must cukortartalma 25—26 fok közt váltakozik. Vásárok. Sertesvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárról nov. 28 I. Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 1491 db sertés, 6 drb süldő. — drb malac. Előző napról pótfelhajtás 566 drb sertés,— drb süldő, drb malac. Mai napi felhajtás 2781 drb sertés, — drb süldő, - drb malac. összesen 4838 drb sertés, 6 drb süldő. — malac. Eladatott 2343 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. Eladalanul visszamaradt 2495 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. — 11. Vásári árjegyzék. Az árak kg.-ként fillérekben értendők: Hússertés, könnyű, 140 kg.-tól 300 kg.-ig süldő , malac 40 kg. -ig . Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkü Zsirsertés öreg h. 350 kg. on felül 184—188. ill. 168—172. fiatal nehéz 300 kg.-on felül 192—196. közép 174—196 fillér. könnyű 220 kg.-ig 168—192 fillér Hússertés nehéz 300 kg.-On felül . könnyű 140 kg.-tól 150 kg.-ig . süldő 110 . malac 40 kg.-ig . filér Levonással : 1. életsulyra páronként 30 kg. 2. Tisztasuly árának 4 százalék III Egyéb vásári értesítések: Vásár lanyha volt, az árak csökkentek. • Budapest-kőbánya, sertéskereskedelmi csarnok nov. 28 Magy elsőr. öreg (páronkint 400 kg.-on felüli 180—182 fillérig. Magy elsőrendű fiatal nehéz (páronkint 230 kg.-on felüli súlyban) 190—194 fillérig. Fiatal közép páronkint 251—320 kg. súlyban) 186—190 fillérig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kg. ig terjedő súlyban) — fillérig. Magyar szedett közép (páronkint 240—280 kg.) 180—184 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kg.-ig) fillérig. Sertéslétszám 1914 nov 26 napján volt készlet 26064 Nov 27 napján felhajtatott 70 drb. Nov 27. napján elszállttatott 13 drb Nov. 28. napjára marad készlet 26121 drb. A hizott sertés üzletirányzata : zárlat miatt üzlettelen. Budapesti gabonatőzsde. — nov. 28 A kormány rendeletei. Lázas érdeklődéssel várják mindenfelé a magyar és az osztrák kormány rendeleteit a gabona legmagasabb árai és a lisztgyártás tekintetében. Ezek a rendeletek a Budapesti Közlöny és a Wiener Zeitung vasárnapi számaiban fognak megjelenni. " Az olcsóbbodás. Szombaton is jelentékenyebben olcsóbbodtak a gabonaárak. A legmagasabb napi jegyzések voltak: búzáért 21 korona, rozsért 16 K 50 f., árpáért 14 K 15 fillér. Az e heti árcsökkenés ennélfogva kitesz ötven kilogrammként két koronát, rozsnál és árpánál egy koronát. A beviteli vám Október 9-én felfüggesztették a monarchiában az éleltanszerek beviteli vámját. Ezt az intézkedést szintén a demarche napján sürgettük és amikor három hónapos reklamáció után végre életbeléptették, már csak akadémikus értéke volt. Mindazáltal október 11-én a Gazdaszövetség rámutatott arra, hogy a kormánynak az 1914 : II- t.c. értelmében e rendszabály foganatosításához mindössze az 1914-ki kalendáriumi év végéig való hatálylyal volt joga. A törvényhozás elé ennélfogva most terjesztette be a kereskedelmi miniszter az e törvénycikk kiegészítéséről szóló javaslatot, amely szerint a kormány külforgalmi viszonyaink ideiglenes rendezésére az 1915-iki év végéig kap felhatalmazást. Az október 9-ei vámfelfüggesztési rendelet eredetileg „további intézkedésig" szólt. A benyújtott törvényjavaslat tehát az évforduló után való hatályát biztosítja a vámfelfüggesztésnek, amely azonban előreláthatóan az új termés előtt ismét érvénytelenítetni fog. Egyelőre csak a román kukorica importja szempontjából van fontossága e javaslatnak. A vámőrlés. Míg ezelőtt a vámmalmok legtöbbje 10 százalékos vámért őrölt és 2 százalék porlást számított föl, de akadt olyan is, amely 8 százalék vámot szedett, addig a háború kitörése óta a vámmalmok általában 12 százalék vámért őrölnek és ezenfelül 5 százalék porlást számítanak A porlás tekintetében hivatkoznak arra, hogy az idei gabonatermés silány és így a 2 százalék porlással többé nem érhetik be. A lisztes zsákok. Az új malomkonvenció értelmében a malmok nem adják — úgy mint eddig — ingyen a zsákot, illetőleg ennek az értéke nincs belekalkulálva az őrlemény árába, hanem ez utóbbinak a jegyzése zsák nélkül értendő, míg a zsákért minden métermázsa őrlemény után — tekintet nélkül a csoma-