Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)

1914-12-11 / 313. szám

ben Dél-Lengyelországban tegnap, mint elöljáróban már említettük, aránylagos nyugalom volt. Az oroszok csak egyetlen támadást kíséreltek meg, de ennek a táma­dásnak a színhelye is még délebbre húzó­dott; eddig Petrokov alatt igyekeztek az oroszok a szövetségesek frontján áttörni, hogy az északlengyelországi szorongatott seregeknek segítségére mehessenek és hogy a Censtoehauból Varsóba vivő rendkívül fontos vasúti vonalat biztosítsák. A leg­utóbbi éjjeli támadásuk­ azonban már a, Novoradomszktól délnyugatra eső terüle­ten folyt le. Novoradomszk Petrokov alatt 40 kilométerre van, Censtoehau fölött pedig mintegy 35 kilométer távolságban. Az oro­szok tegnapi támadását itt egyébként, mint a német hivatalos jelentés is közli, ismét visszavertük. Észak­-Lengyelországban, a Visztulá­tól balra, a németek folytatják a támadást. A Lovicért folyó nagy küzdelem tehát még nem ért véget. De közvetve minden bizony­nyal újabb lendületet kap attól a német elő­nyomulástól, ami — a mai német jelentés szerint — Észak-Lengyelországnak a Visz­tulától jobbra eső területén van meginduló­ban. A harctérnek erről a részéről már hosszabb idő óta nem adtak hírt a német je­lentések. A legutóbbi jelentés még arról szólt, hogy a Soldauon át előnyomuló néme­teknek Mlávánál sikerült egy orosz táma­dást visszavetni. S most a német főhadi­szállás arról ad hírt, hogy a Visztula jobb­oldalán előnyomuló német hadoszlopok egyike rohammal bevette Przasnyi hely­séget. Ez a helység már több mint ötven kilométerre van Soldautól délkeleti irány­ban, Lengyelország Plock nevű tartomá­nyában s a németek itteni előnyomulása azért nagy jelentőségű, mert a rendkívül megerősített Narev-vonal ellen irányul. Przasnyst a Narev-folyótól már csak 35 kilométer távolság választja el. * Néhány nap óta a szerbiai hadiszín­térről érkező hivatalos jelentések haderőink új csoportosításáról adnak hírt. Az új cso­portosítás első ízben való fölemlítése akkor történt, amikor a hivatalos jelentés azt kö­zölte, hogy csapataink Arangyelovác előtt az ellenség heves ellenállásával és ellentá­madásával találkoztak. A mai hivatalos jelentés azt közli, hogy csapataink egy ré­sze Gorni­ Milanováctól nyugatra erős el­lenséges haderőkre talált és nem érhetett el eredményt. Az ellenség itt i­s ellentámadás­ba ment át és hogy ez elől kitérjünk, egyes csapatrészeket kedvezőbben fekvő terepsza­kaszokba rendelt déli haderőnk főparancs­noksága. Gorni­ Milanovác Kragujevác előtt fekszik 35 kilométernyire. Belgrád­tól délre 90 kilométernyi távolságban van, Uzsicétől pedig 55 kilométer vá­lasztja el nyugati irányban. Emlékezetes, hogy a valjevói diadal után a szerb hadse­reg az Arangyelovác—Gorni-Milanovác vonalra vonult vissza, és itt választotta ki azt a terepet, amelyen a Kragujevác ellen való offenzívánkat föltartóztathatni remél­te. A szerb seregeknek ez az elhelyezkedé­se haderőink új csoportosítását tette szük­ségessé, amely összefüggésben van és szer­ves kapcsolatot létesít azzal a seregünkkel, amely Belgrádtól dél felé nyomul előre. Erről az előnyomulásunkról ma is megem­lékezik a hivatalos jelentés és azt­ közli, hogy december 8-án ez a seregünk húsz ágyút zsákmányolt és sok foglyot ejtett. A­­ szűkszavú jelentés nem említ semmi köze­lebbi részletet, de abból, h­ogy egyetlen na­pon egy seregünk húsz ágyút zsákmányol­hatott, a szerbek nagyarányú vereségére lehet következteni. Nem emlékezünk rá, hogy a szerb háború folyamán ilyen nagy­arányú hadizsákmányról történt volna em­lítés és hogy a hivatalos jelentés mellőzi a részletek közlését, annak nyilván az az oka, hogy a hadviselés érdekeire van tekintettel, amikor tartózkodik attól, hogy olyasmit említsen meg, amiből az ellenség a mi ter­veinkre következtethet. Ez az óvatosság és szűkszavúság is följogosít arra a hitünkre, hogy a szerb harctéren új meglepetések el­következése várható. Az új csoportosítás meg fogja teremni a gyümölcseit. * Egy német hivatalos jelentés reprodu­kálja a londoni Reuter-ügynökségnek a né­met flotta súlyos veszteségeiről szóló közlé­sét. A Falkland-szigetek táján, délamerikai vizeken, egy angol hajóraj megtámadta az ott cirkáló német flottát. A harcban három német hadihajó, a Scharnhorst, a Gneisenau és a Leipzig elsülyedt, kettőnek pedig, a Dresden-nek és a Nürnberg-nek sikerült el­menekülnie. A Falkland-szigetek Dél-Ame­rikától keletre fekszenek, a chilei tengeri ütközet pedig, mint tudjuk, Dél-Amerika nyugati partjain játszódott le. Kétségtelen: a német flottát súlyos veszteség érte ebben a tengeri csatában. Az angol kereskedelem, amelyet ez a cirkáló német hajóraj állan­dóan veszélyeztetett és megbénított, föl fog szabadulni a lidércnyomás alól; de jusson eszünkbe, hogy ugyanezek a hadihajók vol­tak azok, amelyek a chilei vizeken harckép­telenné tették a Cradock ellentengernagy parancsnoksága alatt álló flottát, és hogy ez alkalommal a Monmouth angol cirkáló el­sü­lyedt, a Good Hope súlyosan megrongáló­dott, a Glasgow nevű kis cirkálót pedig, amelynek sikerült elmenekülnie, Chilében leszerelték. Ne feledjük el azt sem, hogy a német hajóraj ellen hajtóvadászatot rende­zett az angol és a japán flotta és hogy a rettenetes túlerő ellenében ezeknek a német hadihajóknak előbb-utóbb úgyis el kellett pusztulniuk. Anglia sorsa azonban nem a délamerikai vizeken fog eldőlni; a német inváziótól való rettegést ez a szomorú ese­mény nem csökkentheti és a németek An­gliában való partraszállását a délamerikai vizek tengeri ütközetei nem fogják meg­akadályozni. * A mai török hivatalos jelentés szerint egy török határőrség megszállotta az Olty közelében levő Tauskerdet. E jelentésből tehát megállapítható, hogy nemcsak az a török haderő aratott nagy sikereket, amely a Fekete-tenger partján nyomult előre és amely immár Batumot, ezt a nagyjelentő­ségű orosz várost körülzárta, hanem ered­ményesen harcol a centrum is. Olty ugyanis a törökországi Köpriköytől hat­van kilométernyire fekszik északra. Eny­nyire űzték tehát már a törökök az ellensé­ges csapatokat­; az első ütközetek mint emlé­kezetes, Köpriköj táján történtek. A török sikerek igazi fölbecsüléséhez tudni kell, amit a Pesti Hírlap konstantinápolyi tudó­sítója ma a Simon von Sanders pasával folytatott­ interview­ jában megírt, hogy a Kaukázusban most 40—50 fok hideg van. E rettentő viszonyok között haladnak előre a törökök. Olyan óriási teljesítmény ez, amely minden csodálatot megérdemel. A harctéri események összegezése után emlékezzünk meg végül arról a magas ki­tüntetésről, amelyben ő felsége az osztrák és magyar hadsereg főparancsnokát, Fri­gyes főherceget részesítette, akit tábor­nagg­gyá nevezett ki. Albrecht főherceg ha­lála óta ezt a legmagasabb katonai méltó­ságot most adományozza első izben a király. A német keleti hadsereg főparancsnoka, Hindenburg, csak nemrég kapta meg csá­szárától a m­arsalli méltóságot s most az osztrák és magyar haderő főparancsnokát emelte marsalli rangra a mi királyunk.­ ­ • PESTI HÍRLAP 1914 december 11., csütörtök. f M­árusz harctér. Vezérkarunk jelentése. Hivatalos jelentés. Kiadatott december 10-én délben, érkezett délután 5 órakor.­ Lengyelországban arcvonalun­kon tegnap nyugalom volt. Az egyetlen támadást, amelyet az oro­szok a Novoradomsktól délnyugatra eső területen éjjel intéztek ellenünk, visszavertük. Nyuga­t-G­a­l­i­c­i­á­b­a­n mind­két részről nagy erőket vittek a küzdelembe. Itt eddig több mint tízezer oroszt fog­­t­u­n­k e­l. A csata ma is tart. A Kárpátokban hadműve­leteink következtében saját te­rületünkből már jelenté­keny részt sikerült visz­szaszereznünk. H­ö­f­e­r vezérőrnagy, a vezérkar főnökének helyettese. Német hivatalos jelentés, Berlin, dec. 10. A nagy főhadiszállás közli december 10-én délelőtt. A Mazuri tavaktól keletre csak a tüzérség harcol. Észak-Lengyelországban a Visz­tula jobbpartján ott előnyomuló hadoszlopaink egyike rohammal bevette Przasnysz hely­séget. Hatszáz orosz fogtunk el és néhány géppuskát zsákmányoltunk. A Visztulától balra folytat­juk a támadást. Dél-Lengyelországban az oro­szok támadásait vissza­vertük. A legfőbb hadvezetőség. Az oroszok Varsó ostromát várják. Milánó, dec. 10. — Saját tudósítónktól. — Varsóból jelenti a Secolo. Varsónak a lakosságát húszezer lélekre apasztották. A többi lakókat mind elküldték a városból. A város körül mindenütt kivágták a pompás élőfákat, hogy a tüzérség akadálytalanul célozhasson. Véget nem érő katonavonatok haladnak át Varsón nyugat felé és főleg ko­zákokat szállítanak. Most, hogy a Visztula területén beállott az erős fagy, hetven­ezer menekülő érkezett Varsóba. A lengyelországi csata: Pétervár, dec. 10. (Rómán át.) Az orosz lapok közlik, hogy a Visztula balpartján rendkívül heves ütközetek fejlődtek­ ki, különösen a Hor-Lovic vonalon. Rotterdam, dec. 10. A London­­News pétervári tudósítója táviratozza. A lengyelországi harctéri eset

Next