Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-17 / 319. szám
, PESTI* HÍRLAP 1914 december 17., csütörtök. Az értékpapíroknál mutatkozó veszteséget, miután ez csak átmeneti, mint ez már a biztosítótársaságoknál megtörtént, öt évre lehetne felosztani. Miután ezek szerint mérleget lehet készíteni, a mérleg készítését kötelezőnek mondanánk ki annál is inkább, mert a mérleg felállítása nemcsak a kereskedelmi élet rendjéhez tartozik, hanem a hitelezők, részvényesek és betevők megnyugtatása érdekében is szükséges. * A további kérdés, hogy kell-e fizetni osztalékot vagy sem? Ha tiszta nyereség a lelkiismeretesen készített mérleg után mutatkozik, akkor feltétlenül fizetni kell osztalékot, mert a részvényesek jelentékeny része életrendjét erre alapította, biztosan számítva erre az évi jövedelemre. Annak elmaradása a pénzintézetekbe vetett bizalmat megrendíti. A tiszta jövedelem 50—60 százaléka alkothatná a szétosztás tárgyát. Miután általános az aggodalom, hogy az 1915-ik év gazdaságilag rossz lesz, célszerű volna, hogy a közgyűlések minél később tartassanak meg, hogy a kialakulandó helyzetet tisztábban ítélhessük meg. A közgyűlés szuverén joggal bírván: a mérleg netáni rosszabbodását korrigálhatja. • A tartalék felhasználásának kérdését és az ezzel összefüggőket, mintkésőbb megoldandókat, egyelőre függőben lehetne hagyni. Még szükségesnek látszik, hogy a pénzintézetek jelentései részletesebbek legyenek az eddigieknél. A mérleg készítésétől , a közgyűlés megtartásától fel kellene menteni a 4-ik moratóriumi rendeletben említett vármegyéket, ha az e megyék területén lévő pénzintézetek azt kérelmeznék. *Az Országos Hadsegélyző Bizottság pénzügyi albizotsága szerdán délután öt órakor az 1914. évi mérlegkészítés ügyében tanácskozást tartott, amelyen jelen voltak: Széll Kálmán elnök, a kormány részéről: Teleszky János pénzügyminiszter, báró Harkányi János kereskedelmi miniszter és Vadász Lipót igazságügyi államtitkár; ott voltak továbbá: Wekerle Sándor, Lánczy Leó, Ullmann Adolf, Walder Gyula, Szitányi Ödön, Madarassy-Beck Gyula, Weisz Fülöp, Krausz Simon, Hegedűs Lóránt, Madarassy-Beck Marcel, báró Korányi Frigyes, Hoitsy Pál, Enyedy Béni, Hantos Elemér, a hadsegélyző hivatal részéről pedig Kirchner Hermann altábornagy Beható vita után az a nézet alakult ki, hogy a bizottság kívánatosnak tartja, hogy a mérlegkészítés ebben az évben a rendes időben történjék. Azok az intézetek, amelyek valamely okból közgyűlésüket a kellő időben megtartani nem tudják, jogosítva legyenek az évzárlattól számítandó félévi határidőben közgyűlést tartani. Az árfolyammal bíró értékpapírok kurzusa tekintetében az a vélemény alakult ki, hogy az utolsó tőzsdei jegyzés, az 1914. évi július 25-iki mint legmagasabb árfolyam legyen irányadó. A kétes követelések megállapítása tekintetében a bizottság különös intézkedéseket nem tart szükségesnek. A pénzügyminiszter azonban kilátásba helyezte, hogy e tételek adómentességben való részesítése tekintetében a pénzügyi hatóságoknak megfelelő utasítást ad. Rendkívül élénk vita indult meg az osztalékdöntés kérdésében. Ezzel a tanácskozás véget ért. • A jegybank főtanácsülése. Az Osztrák-Magyar Bank utolsó főtanácsülését ez évben, amelyen az év ideiglenes eredményeiről is be fognak számolni, e hó 21-én, kedden fogják megtartani. A provizórikus összeállítás rendesen december 15-én zárul és az év utolsó két hetét csak a végleges mérlegben, veszik figyelembe. Az Osztrák– Magyar Bank ez évi eredménye körülbelül azonos lesz az 1913. évivel. A bank azonban kénytelen lesz Galíciában és Bukovinában váltótárcája javára megfelelő tartalékokat elhelyezni. A nyereség egy tekintélyes részét erre a tartalékra tartják vissza és az osztalék, melyet hozzávetőleges számítással szét fognak osztani, lényegesen a múlt évi osztalék mögött fog maradni. Itt ezek a tartalékok a jövőben fölöslegeseknek bizonyulnának és a tekintetbe jöhető váltókövetelések befolynának, úgy egy utólagos pótfizetés is tekintetbe jöhet. * A belga állampapírok szelvényeinek beváltása. A Le Havre-ban tartózkodó belga pénzügyminiszter közhírré teszi, hogy noha az állami járadékkönyv Bruxellesben maradt, ahol a szabályok értelmében a kamatok is fizetendők, ez alkalommal a letéti nyugta felmutatása és a tulajdonos kellő igazolása ellenében a kamatokat Le Havreban fogja kifizetni. A kötvénytulajdonosok szelvényeit, úgy mint eddig is, a párisi Rotschild-cég fogja beváltani. * A norvég államkölcsön. Krisztiániából jelentik, hogy az új 12 millió koronás 5 százalékos belföldi kölcsön, melynek aláírását e hó 13-án nyitották meg, már eddig is igen sikeresnek ígérkezik. Kereskedelem. * Lipcsei nagy vásár helyett londoni nemzetközi áruminta-tőzsde. Londonból táviratozzák. A Times egyik munkatársa fölveti az eszmét, hogy Londonban állandó nemzetközi árumintatőzsdét létesítsenek, amely a lipcsei nagy vásár helyére lépne. * Az amerikai kereskedelem térfoglalása Görögországban. Az amerikai kereskedelmi körök, amelyek a háború hatásait szintén súlyosan érzik, most új piacok megteremtésével akarják szenvedett veszteségeiket pótolni. Így most Görögországgal akarnak a háború ideje alatt kiterjedt és a jövőben is megmaradó üzleti öszszeköttetésbe lépni. A konstantinápolyi amerikai kereskedelmi és iparkamara e célból most Pyraeusban fióktelepet nyitott, ezenkívül, pedig a newyorki kereskedőegylet egy megbízottja is megérkezett már Görögországba az ottani piac szükségleteinek tanulmányozása céljából. A görög kormány már hónapok óta nagymennyiségű szenet, gabonát, rizst és cukrot hozatott Amerikából. A szeszes italt tartalmazó palackok megjelölése. A bort, sört és egyéb szeszes italt tartalmazó palackok mennyiségtartalmának kötelező megjelölése tárgyában kiadott rendeletben lejáró azt az átmeneti időt, mely alatt „a palackban tartalmazott szeszes italmennyiség megjelölése a megjelölésért felelős személy nevét és telephelyét feltüntető cimkék mellett utólag alkalmazott külön cimkék útján is történhetik", tekintettel a beállott rendkívüli viszonyok következtében fölmerült nehézségekre, 1916. évi január 1-ig meghosszabbították. Közlekedés. * Forgalmi korlátozás. A MÁV. igazgatósága közli: Beállott rendkívüli forgalom miatt a Szabadka—újvidéki vonalon f. hó 14-től 15-re hajló éjjelen éjiféli 12 órától kezdve további intézkedésig a 907., 908., 910., 911., az óbecse— újvidéki vonalon a 4302. és 4311., a zombor— újvidéki vonalon a 7103., 7106. és 7108., az újvidék—beocsini vonalon az 5814. számú vonatokat beszüntetjük, ellenben a zombor—újvidéki vonalon a 7104. számú vonatot forgalomba helyezzük. * A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága a rendkívüli viszonyokra való tekintettel elhatározta, hogy a budapesti bécsi hajóforgalmat az idén nem szünteti be az előző évekhez képest december 20-ika táján, hanem mindaddig fentartja, míg azt a viszonyok lehetővé teszik. Iparügyek. * Az ipari só ára. A Magyar Bank- és Kereskedelmi Részvénytársaság, mint a Magyar Királyi Sójövedék Vezérügynöksége által 3 százaléknyi szódával denaturált iparsóra nézve a jövő 1915. évre is érvényben maradnak azok az árak, amelyeket az 1914. évre állapítottak meg. Ezek szerint a tiszta iparsó ára egyszáz métermázsán aluli mennyiségben métermázsánkint 2 K 51 f, a tisztátalan iparsóé pedig 2 K 17 f. Egyszáz métermázsa, vagy azonfelüli mennyiségnél az ár métermásánkint: a tiszta iparsónál 2 K 20 f, a tisztátalan iparsónál 1 K 80 f. Vásárok. * Ser ésvásári jelentés a ferencvárosi zárt vásárró dec. 10. 1 Vásári forgalom: Előző napról eladatlan állomány 2985 db sertés, — drb süldő. — drb malac. Előző napról pótfelhajtás 26 drb sertés, — drb süldő. - drb .malac. Mai napi felhajtás 2421 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. összesen 5432 drb sertés, — drb süldő, — malac. Eladatott 3406 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. Eladalanul visszamaradt 2026 drb sertés, — drb süldő, — drb malac. — II. Vásári árjegyzék. Az árak kg.-ként fillérekben értendők): Hússertés, könnyű. 140 kg.-tól 300 kg.-ig , süldőmalac 40 kg.-ig . Mind élősúly szerinti ár minden levonás nélkü Zsirsertés öreg Ir. 350 kg.-on felül 174—176. Ur. 168—170, fiatal, nehéz 300 kg.-on felül 190—192, közép 176—188 fillér, könnyű 220 kg.-ig 170—186 fillér Hússertés nehéz 300 kg.-on felüli, könnyű 140 kg.-tó 160 kg.-ig . süldő malac 40 kg.-ig fillér. Levonással: 1. életsulyra páronként 30 kg. 2. Tisztasuly árának 4 százalék. III. Egyéb vásári értesítések: Vásár kissé élénkebb volt, az árak szilárdultak. * Budapest-Kőbányai sertéskereskedelmi csarnok dec. 16 Magy elsőr. öreg (páronkint 400 kg.-on felüli 180—182 fillérig. Magy elsőrendű fiatal nehéz (páronkint 230 kg.-on felüli súlyban) 190—194 fillérig. Fiatal közép páronkint 251—320 kg. súlyban, 186—190 fillérig. Fiatal könnyű (páronkint 250 kg.-ig terjedő súlyban I — fillérig. Magyar szedett , középpáronkint 240—280 kg. 178—182 fillérig. Könnyű (páronkint 240 kg. ig) filleng Sertéslétszám 1914 deo 14 napján volt készlet 27035 Deo 15 napján felhajtatott 831 drb Deo 15 napján elszálittatott 147 drb Dec. 16 napjára maradtészlet 27719 drb. A hizott sertés üzletirányzata : nyugodt Budapesti gabonatőzsde. — Dec 16 Háromezer kilogramm buza. A budapesti tőzsdén szerdán elkelt háromezer kilogramm 74 kilós pestvidéki buza 20,3 filléres áron. E tételt magához váltotta a nagy malomcsoport bevásárolója, tehát négy malom osztozkodik e tranzakcióban. Az árjegyzőbizottság nem tudja magát beletalálni az új állapotba, még mindig reméli, hogy holmi vagyonrakományok fognak itt gazdát cserélni. Nem veszik tehát jegyzékbe e szatócsszerű forgalmat és rezignáltan jelenti a hivatalos communique, hogy „búzában nem volt üzlet". Úgy látszik, helyes volt, hogy a börze beszüntette az átlagárak megállapítását, mert az ilyen harminc métermázsás revirement alapján valóban nehéz dolog volna az átlagos jegyzések kipuhatolása. A helyzet egyelőre nem is fog megjavulni. Megmondottuk előre, hogy miért nem várható változás. Állomásokról nem lehet eladni, mert nem ismerik az egyes stációk maximális árait, budapesti paritással pedig nem szabad üzletet kötni, míg helybeli teljesítéssel azért nem offerálnak gabonát a kereskedők, mert akárhogy kalkulálgatnak, nem képesek valamelyes hasznot kicsiholni vállalkozásukból. Szerdai számunkban említettük, hogy némi províziót kell engedélyezni a közvetítő cégeknek. A malmok körében tanácskozások folytak ez ügyben és konstatálhatjuk, hogy a listgyárak nagyon szívesen honorálnák a kereskedők tevékenységét. Ismételjük: Jaison szerint tulajdonképpen senkinek semmi köze sem volna ahhoz, ha a vevők akár duplafedelű arany chronométerből álló jutalommal kedveskednének mindenkinek, aki egy-egy vagyon búzát fölhoz. A termelő megkapná a hivatalosan megállapított árat, a fogyasztó nem fizetne többet az őrleményért az ugyancsak hatóságilag meghatározott jegyzésnél. Ami aztán e két árfolyam között van, az a földolgozó ipartelep haszna (leszámítva a költséget). Vajon muszáj-e a malomnak — ha nem akar — ennyit keresni, hátha kevesebbel is beéri, vagy talán egyáltalán lemond a haszonról é. megelégszik azzal, ha üzeméte súlyos időben félig-meddig föntarthatja és munkásait és hivatalnokait fizetheti. Hisz Németországban is koncedálták a közvetítői províziót, noha odakünn nincsenek maximáltatva a lisztárak, minélfogva ez a kiadás is a konzumot terheli. Adjanak ki hamarosan egy erre vonatkozó pótló rendeletet, különben még a háromezer kilós tételek is elmaradnak. Elvégre haszon nélkül bevonulhat az ember az árkokba, ápolhatja a sebesülteket, jegyezheti a hadikölcsönt; mindez kötelesség. Ám haszon nélkül senki sem fog gabonával kereskedni. Csak valahogy szakértekezletet ne hívjanak egybe e kérdés megvitatására, mert az ilyen enquétenek húsz paragrafusos komplikált rendelet lesz az eredménye, mégpedig — ha gyorsan bonyolódik le az ügy — februárban. Nem kell több három soros rendeletnél; ha parancsolják, meg is szövegezzük. *. Országos készlet. A vidéki közraktárak állománya a következő és pedig: 45.911 mm.búza, 36.021 mm. rozs, 84.961 mm. árpa, 73.916 mm. zab, 144.766 mm. tengeri, 65.109 mm. liszt és 19.994 mm. korpa. A vidéki lisztkereskedők sérelme. A régi típusú lisztfajtákat csak december hó 24-ig szabad forgalomba hozni, amely intézkedés azokra a vidéki kereskedőkre, akik szükségleteiket a nagyobb malom-középpontokban szerzik be, nagy csapás. E kereskedők ugyanis még november első felében kocsirakományszámra rendelték meg szükségleteiket és a rendelés értékét a malmoknak előre lefizették. A malomvállalatok átadták ugyan az árut a vasútnak, amely azonban máig sem került abba a helyzetbe, hogy a lisztet továbbítsa. A budapesti pályaudvarokon ennélfogva százszámra tarolnak oly lisztküldemények, amelyek több mint egy hónap óta vannak beraktározva. A vidéki kereskedők