Pesti Hírlap, 1914. december (36. évfolyam, 303-332. szám)
1914-12-17 / 319. szám
, PESTI* HÍRLAP 1914 december 17., csütörtök. legény-csarnok. Irta: Elbeszélés. ZOBELTITZ HANS. — Nostitz, ördögbe te, hol hagytátok a pezsgős kocsimat ! Mert az öreg szivesen kortyolgatott a nemes italból, bár Bieske úr, a főmédikus, nem egyszer megtiltotta. Tehát rajta kicsinosítani! Az egyszerű vadászönkéntesből porosz királyi hadnagyot varázsolni. Ezt őfelsége könnyű szerrel megcselekedhette. De egyenruhát is helybe teremteni, az már nehezebben ment. Ám, ahol Nostitz gróf keresett, ott talált is. Magától egy régi nadrágot, vállszalagot, egy viselt sapkát s egy tűrhető kabátról Antonoff gondoskodott. Antonoff egy kozák volt, aki a fővezért szolgálta s akit az különösen kedvelt. — Adjon Antonoffnak egy aranyat, herceg s ő előteremti a kabátot. Csak azt ne kutassa, hogy honnan szerezte. Mert hát a fickók ott szereznek, ahol épen találnak. Ezután tehát a herceg a nagyvezérkarban lovagolt, mint Gneisenau tábornok segédtisztje. Ez pedig pokoli erős lovaglást jelentett. Szerencsére a derék barna pej, amelyet a wristhali tenyészdéből hozott, bátran kitartott gazdája mellett, csak épen lesoványodott s szőre elveszítette ragyogását. Párja is akadt egy zsákmányolt fekete francia paripa alakjában, amely a legtermetesebb dzsidást is könnyen cipelte s oly markos és nagy volt, hogy Nostitz gróf tréfásan megjegyezte, csak létrával lehet a hátára kapaszkodni. A herceg mégis könnyen felkúszott, hiszen már gyermekkorában megtanulta a tornászást. A fővezér gyakorta az egész nagyvezérkarral egy asztalnál étkezett. Pedig voltak vagy negyvenen. Itt is csak úgy ment a dolog, mint a vadászoknál. Olykor duskálkodtak a sok jóban, nem egyszer pedig éhen forgott a gyomruk. De mindig frissek és vidámak. Így akarta Blücher apó, aki a tréfálkozásban maga járt elől jó példával. S ha a pezsgős kocsi kéznél volt, egy-kettőre előttük termett a gyöngyöző nedű. A fukar embereket az öreg sohasem kedvelte. Most pedig legkevésbbé. Most, a gyönyörű győzelmek után, alig hat napi masírozás után Párisba érnek. Ha csak azok az ördöngös diplomaták nem gubbasztanának még egyre Chatillonba! Az osztrák Metternich kegyelmességével élükön s közöttük a francia császár küldötte, a ravasz Caulaincour, Napoleon kegyelméből Vicenza hercege. A firkászok még egyre a békéről tanácskoztak, mintha valaha béke lehetne, míg az a „fickó" a trónján ül. No de most, a végét járja! Kemény ütéseket kapott, egyhamar ki nem heverheti. Mi Gneisenau? Nem igaz, Müfflingjg a nyakán maradunk, megkapja a kegyelemdöfést! Vigyen el az ördög, ha nem így lesz! Blücher apó derűs kék szeme pajkosan csillogott. Olykor, ha a herceg valamely jelentéssel előtte állt, e kék szemek tekintete jólesőleg melengette a szívét. Maga sem tudta, miért? Míg végre egy napon megértette. E szemek egy más szempárra emlékeztették, egy imádott, kék szempárra, amelyek ép ily szivet melengetőleg világítanak , ép ily tüzesen tudnak fölcsillogni. Ifjú és igy szemek s mégis oly csodamódon hasonlók. Igaz, hogy ez aggastyán halála napjáig megőrizte ifjú szivét. Szeretetben , gyűlöletben egyaránt. Most pedig valósággal pajkosra vált. Megvetette a kétszer megvert francia császárt és seregeit szélesre kiterjesztette az üldözéshez. A poroszokat York és Kleist vezette, az oroszokat Lacken, Kapcevics, Dzsuvjev. Minden rendben, simán pergett, még az se okozott különösebb bajt, hogy Tork „Heurichjei" szigorú parancsnokok ulózatára, a február ötödikéről a hatodikára virradó éjjelen az elfoglalt Chalons városban hatvanezer üveg pezsgőt kortyoltak le. Csak a mindig habozó Schwarzenberg okozott némi gondot Blücher apónak. Ahelyett, hogy megegyezés szerint egyenest Párisnak tartott volna, nagy seregével egyre ott gubbasztott Troyesban és Troyes körül s nem akart helyből mozdulni. No de talán épen ott gubbasztásával zárta el Napoleont s igy szabad volt az út. Igy is jó. A nagyvezérkar vidám hangulatban ült együtt Etogesban a hosszú asztal körül kilencedikén este. A pezsgőskocsi szerencsésen megérkezett s néhány hatalmas tál sült csibe emelte a jó kedvet. Az öreg hosszúszárú pipájára gyújtott s jóízűen pöfékelt. Nostitz elbeszélte Leonhard hercegnek s még néhánynak, hogy York katonáit miért nevezik „Heuricheknek". A hadtestben volt egy chirurgus, akit Eirichnek hivtak s aki egy izben a hadiszálláson egy pompás hosszú kolbászt csent el. A szakács nem hagyta annyiban a dolgot és följelentette. A szigorú York mennydörgő csetepatét ütött s Eirichnek vissza kellett adnia a kolbászt. A vidám fickók rövidesen pattogó rímekbe öntötték az esetet s marsirozás közben egyben fölcsendült ajkukról a vissza-visszapattogó refrén: Eirich! Eirich! Eirich! A kozákok is elcsípték a nótát, de ők Heurichnek ejtették ki a nevet s igy senki sem tudta, miként, York katonái egyszeriben magukat is Heuricheknek nevezték. Mikor aztán a diadalmas möckerni győzelem napja fölvirradt s meg kellett támadniok a tömör sorban állított francia hadoszlopot, York tábornok, aki kellő órában mindig megtalálta a kellő szavakat, odakiáltotta keletporoszainak: — Heurichek, a franciákat nektek adom! (Folyt. köv.) 12. Fe1—g5 Vf6—e5 A vezércsere után sötét rosszul állana. A szöveglépésre világos érdekes kombinációval, jön előnybe 13. Vh5—h4! Fe8 Xf5 14. Fg5—f6 Ve5—e6 Nincs más. 15. Fd3—c4!d6—d5 A sötét vezér nem távozhatik a 6. sorról, a világos futót állandóan ütésben kell tartania, különben Vh4—h6 nyerne. 16. Fc4xc15 Ve6—d6 17. Bf1—d1 Bf8—eS A futóáldozat ellen sötét a vezér nyerésre mattal fenyeget. 18. Hbl-a3 Vd6-f8 19. Na3—c4 Fa5—b6 20. Fd5Xc6 b7Xc6 21. Hc4—e6 Fb6—c5. 22. g2—g4 • Ff5—cB Bdl—d7! sötét föladta. ST» a B IT is a m fl* ük KM VO • * 9GB Sffli IL IBS e iá JPV ut a a a a a Rovatvezető: Maróczy Géza. 1849. számú feladvány. Dr Gold Samutól, Newyork. Sötét: KM, Fel, Hc4; gy: d6, f5, g7, hő és h6." (8.) Világos: Ke7, Ve6, He6 és f8; gy: d2 és h2. (6.) Világos indul és a harmadik lépésre mattot ad. 1383. szánta játszma. Játszották Münchenben, 1910. május havában. Világos: Sötét: Levin. Alapin: 1. e2—f4 e7—e 6 2. Hgl—f3 Hb8—c6 3. Ff1—b5 Ff8—b4 A sötét tábok vezetője különös előszeretettel játszsza a spanyol védelem fentebbi változatát. A futó b4-en nem áll jól. 4. elsáncol Hg8—e7 5. d2—d4 e5Xd4 6. Hf3Xd4 elsáncol 7. Hd4— f5 Ke7Xf5 8. e4Xf5 Vd8—f6 9. c2—c3 Fb4—a 5 10. Fb5 d3 d7—d6 11. Vd1—h5 g7—g6 Fenyegetett Fel—g5, nem volt kielégítő h7—h6 sem, amire g2—g4 következett igen erős támadással.' a b c d t g b Sport * . Labdarúgás. Az Auguszta serlegbizottság záróülése. Kedden tartotta az Auguszta serlegbizottság záróülését a MLSz. tanácstermében, amelyen 30 egylet képviseltette magát. Megállapították, hogy a serleg győztese a Ferencvárosi Torna Club, II—III. helyre a BTC és III. ker. csapatai kerültek. A B) csoportot a Főv. TK nyerte meg, az ÚTE előtt, míg a C) csoport győztesen az Előre csapata lett. Ezen csapatok vasplakettjeire a FTC 11, a MLSz. 22 darabot ajánlott fel, míg a többit a serlegalapból fedezik. A vasplakettek igen ízléses kivitelűek s a „Pro Patria 1914." felírást és Auguszta főhercegasszony aláírását viselik. Ezután a bizottság a tavaszi programmal foglalkozott s kimondotta, hogy azt az eddigi si-,kereskeretekben fogja folytatni s a MLSz.-nek is be fogja jelenteni, hogy a tavaszi szezon folyamán egy, a ligarendszer szerint lefolytatandó mérkőzést és egy selejtező rendszer szerinti díjat fog kiírni, egyebekben pedig majd később fog határozni. A footballbéke kérdése is felvettetett az ülésen s erre nézve a bizottság úgy határozott, hogy a békepárt, melynek alakítása a serleg, szívesen fogad minden közeledést, mely az ellenséges oldalon hibáit beismerve, tartós békére törekszik, a maga részéről azonban semmi kezdeményező lépést nem tart szükségesnek, mert a mostani helyzet felidézésében része nincs. Az ülés végén Zsoldos Károly a B) csoportbeli, Szieberth Imre az A) csoportbeli egyletek nevében mondott köszönetet a serleg megalapítóinak, Malecki Román a Máv. gépgyárnak köszönte meg a gyönyörű serlegek adományozását, végül dr Földessy János az intézők nevében Malaky Mihálynak köszönte meg a bizottsági tárgyalások tapintatos vezetését, amelylyel lehetővé tette az ellentétek kiegyenlítését s indítványára a bizottság Malakynak tisztelete jeléül egy vasplakettet ajánlott fel. Elhatározta végül, hogy a serleg lefolyásáról a MLSz.-nek jelentést tesz, amelynek tanácsa a szövetségi évkönyvbe foglalja a serlegről szóló jelentést. A MLSz. iránti köteles tiszteletének adott kifejezést azzal is a bizottság, hogy kimondotta a C) csoportnak csakis plakettel való díjazását, a legkisebb vasserleget pedig a mai idők emlékére a MLSz.-nek ajánlotta el. A MLSz 216 egyesületéből 49 működött az őszi szezonban rendszeresen, valamennyi fővárosi volt (itt is 40 maradt tétlen), míg a vidéken nem volt rendszeres football-élet. A Berlin—Budapest mérkőzés elmarad. A bécsi lapok híradása alapján értesülünk a berlini labdarúgószövetség azon elhatározásáról hogy a december 25-ére tervezett Berlin—Budapest revans-mérkőzést lemondják. A MLSz mindezideig nem kapott hivatalos átiratot erről az elhatározásról s a szövetség már minden elemkészletet megtett a túrára vonatkozólag, pénteken már a válogatást akarta megejteni, ami most már természetesen elmarad. A berlini szövetség azzal indokolja a lemondást, hogy utolsó mérkőzései igen kevés látogatottság mellett folytak le, úgy hogy nem tudná oly szép fogadtatásban részesíteni a mieinket, mint amilyenben ők Budapesten részesültek. Ily körülmények közt helyesebbnek látják tavaszra halasztani a reváns mérkőzést. A válogatott mérkőzés elhalasztása folytán az üllői úti pályán a karácsonyi ünnepeken is lesznek mérkőzések. Ekkor játsza le a BTC— BTC az utolsó Auguszta serleg-mérkőzést, a FTC pedig a BEAC-ban játsza le évzáró mérkőzését. E mérkőzések december 26-án lesznek.