Pesti Hírlap, 1915. január (37. évfolyam, 1-31. szám)
1915-01-31 / 31. szám
1915. január 31., vasárnap. PESTI HÍRLAP ! Hegedűs-filra. (A munkás-zubbony. Színmű 4 felvonásban. Irta: Földes Imre. Bemutatja a Mozgókép-Otthon, február 1-én, hétfőn.) Mikszáth „a láthatatlan karmester"-nek nevezte egyik cikkében azt a titkos természeti erőt, mely a kiválóságokat szükségszerűen oda dirigálja, ahol épen szükség van rájuk. Talán e mikszáthi karmester intézkedésére történik, hogy a színpadi kiválóságok ép a mostani szezonban jutnak el feltűnő és imponáló számban a mozikba; épen mostanság, amikor soha még oly nagy szükség nem volt újabb meg újabb csalétekre, hogy a közönségnek kedve támadjon a szórakozásra És ép ez a valaki, Hegedűs Gyula, akinek első mozi-felléptével kapcsolatban „a láthatatlan karmester" emlékezetünkben felbukkant, mintha azzal is, hogy a Vígszínházat oly hirtelen otthagyta és a Magyar színházhoz szegődött, szintén Mikszáth theóriáját igazolná!? Mert, várjon, a háborús napok ránkzúdulásával, nem esett volna-e teljesen kútba a Magyar színház világvárosiasan pazar átalakítása, ha váratlan korrekcióként színpadán Hegedűs Gyula meg nem jelenik? Sőt a „láthatatlan karmester" már tovább is dirigálta őt, oda ahol még nagyobb szükség van rá — szeptembertől a Nemzeti színházba, ahová talán vele végre belopódzik sok minden, ami most ott annyira hiányzik ... No de Hegedűsre egyelőre a moziknak van szükségük, leginkább pedig a Mozgókép Otthonnak, mely a sebtiben levett Wegener Gólemee után valóban csak egy Hegedűs-filmet adhatott rekompenzációképen. És a direkció, megvallhatjuk epén nem fukar kezekkel mért, ha csak magát a vezérszereplőt nézzük, hát még ha azt is latba vetítvk, hogy a fő női szerepben Szamosi Elzát hozza a film, szerzőként pedig Földes Imrét. Az utóbbi szerencsés témát vitt a filmre ezúttal is. Hornyai (Hegedűs) munkás sorból küzdötte fel magát gyárai élére. Mint gyártulajdonos, gyakran piheni ki fáradalmait vadászassa. Egy ilyen vadászat közben, véletlenül, vállon sebez egy cigányleányt (Szamosi Elza); a seb nem nagyon súlyos, de annál inkább súlyos, az a seb, amit Hornyai a szép cigányleány szívén ejt. A gyáros csak elfutó epizódnak veszi ezt a kalandot, annál is inkább, mert levelet kap, mely figyelmessé teszi Darvas (Thury Elemér) nevű gyárvezetőjére, aki amellett, hogy a munkásaival cudarul bánik, még lopja is őt, ahol csak teheti. Hornyai utána akar járni a levél adatainak, még pedig személyesen. Magára ölti hát féltve őrzött egykori munkászubbonyát, bajuszát levéteti, és beáll a saját gyáriba munkásnak. Darvasnak csakhamar szemet szúr a munkás, akiről többször észrevette, hogy folyton a nyomában van és ügyel rá. Hogy lehetetlenné tegye őt, kazánrobbanást idéz elő és a csendőrség gyanúját az uj munkára tereli. Hornyai eképen a csendőrségi cellába kerül. Közben az is történik, hogy a szerelemsóvár, szép cigányleány folyton ott ólálkodik Hornyaiék villája körül. Hornyainé (Hegedűs Ilona) egy ízben indulatosan kergeti el, mire az önérzetes cigányleány azzal felel, hogy egy őrizetlen pillanatban ellopja Hornyai kis leányát (Szakváry Vilma). A gyanú persze a cigányleányra terelődik, akit el is fognak és történetesen épp abba a cellába kerül, ahol Hornyait is őrzik. A cigányleány boldog, hogy viszontláthatja ideálját; nyomban elhatározza, hogy nemcsak visszaviszi a gyereket, de még Hornyait is kimenti kényes helyzetéből. Egy őrizetlen pillanatban kiszökik a cellából és Hornyainéhoz siet. Most már aztán gyors tempóban jut végkifejléshez a történet. Hornyai a felesége révén igazolja magát, Darvast pedig a börtönbe juttatja. Ezt a kettős vonalú mesét fölényes biztonsággal vezeti Földes Imre avatott keze és úgy keveri, kuszálja össze, hogy a film minden pontján rendkívül érdekes és izgalmas. És, noha már túl vagyunk azon, hogy egy-egy magyar film technikai készültségét újra, meg újra fölfedezzük, mégse hallgathatjuk el, hogy a film egyik-másik része egyenesen bravúros. A fő vonzóereje persze Hegedűs első filmalakítása, mely duzzad az erőtől , és bőségesen sugároztatja a vászonról is azt a tiszta művészi varázst, amit már színpadi alakításainál is megszoktunk. Meglepetésként fog hatni Szamosi Elzának cigányleánya, híres, ma is legkülönb Carmenjéből a filmre vitte szilaj közvetlenségét. Negedüssné szépségével, Thury férfiasságával, a kis Szakváry Vilma kedvességével járul majd hozzá az első Hegedüs-film kétségtelen nagy sikeréhez. * * A Hegedűs-film premierején bemutatásra kerül egy 3 felvonásos vígjáték is, a címe: Melyik a feleségem? az írója Björnson Björnsterne. Egészéges alapötlet, kacagtató, némi pikantériával fűszerezett bonyodalom emeli ki az átlagból és teszi érdemessé, hogy a Mozgókép Otthonnak egy olyan ünnepi bemutató műsorán, mint amilyen a hétfői, szerepelhessen. Bizonyos, hogy ez a vígjáték a feleségek körében igen nagy sikerre számíthat, mert a szerző egy kikapós férjet tesz benne csúffá oly alaposan, ahogy azt minden kijátszott és kijátszandó hitves óhajtja. __ (—áe—) * (Szövetségi hangversenysorozat) Megemlékeztünk már arról a művészi tervről, mely a magyar és német Vöröskereszt, valamint a Vörös Félhold javára rendezendő nagyszabású művészestélyekkel kér magának részt a hadsegélyző hivatal nehéz, de eredményes munkájából. A terv megvalósult, ma este volt ennek a szövetségi hangversenysorozatnak megnyitója. És a beköszöntő beszédet maga a miniszterelnök, gr. Tisza István mondotta, aki bizony ritka vendég a hangversenyteremben (pláne frakkban és fehér nyakravalóval), és aki ma este életében először jelent meg, nem ugyan az európai koncert pódiumán, hanem közönséges hangverseny dobogón, mint közreműködő. Beszéde alkalmazkodott a hely jellegéhez: harmónia és összhang uralkodott abban, legfeljebb a hangszerelése kifogásolható, mert tompa, szinte fátyolos hangon mondotta el azt... Beszélt a szeretet szerepéről a háborúban, és a szeretet egybeolvasztó hatásáról, amely most is ebben a háborúban a horvát testvérnemzetet haditetteinkben való kiváló részvételre lelkesítette. És beszélt osztrák testvéreinkről, német szövetségeseinkről, és legutoljára — de talán a legmelegebben — török szövetségeseinkről, és lendületes beszédét azzal fejezte be, hogy a siker Isten kezében van ugyan, de mi jó reménységgel nézhetünk a jövőbe, azzal a fölemelő tudattal, hogy nagy és igaz ügyet szolgálunk. — A miniszterelnök beszédét érdeklődéssel hallgatta a közönség; taps csak elvétve volt, a beszéd után sem volt valami túl erős, de ez nem lényeges — a miniszterelnök szavai mély hatást keltettek, az bizonyos. Tisza István beszédének befejeztével leült az első sorban, felesége mellé és végig hallgatta az ezután következő hangversenyt; a szünetek alatt pedig kedélyesen elbeszélgetett gróf Csekonics Endrével, özv. gróf Károlyi Istvánnéval, stb. A hangverseny szenzációja Kubelik közremedése volt. Már három éve annak, hogy utoljára hallottuk a csehből derék magyarrá átvedlett kiváló művészt, de ma este még nagyobb gyönyörűségünk tellett benne, mint legutóbb. És eszünkbe jutott Kubelik tizenöt esztendő előtti első hangversenye a Rovalteremben, melyet akkor a budapesti újságíró egylet javára rendeztünk s amelyen — más zenekar hiányában — a honvédzenekar kisérte Bachó vezényletével az épen akkor Sefcsik iskolájából kikerült gyermekifjú játékát. Akkor, azon az estén lépett az ismeretlenség homályából a világrenommée fénykörébe — de bárhol járt, tengerentúli országokban is, mindenkor hálás szivel megemlékezett első igaz művészi sikerének pesti krónikásairól . . . Ma este ismét beigazolta, hogy a jelenlegi hegedűművészek közt egyike a legelsőknek, főleg Mozart a-dur hegedűversenyének, a Bach ciacornájának és Paganini d-dur koncertjének remek előadását viharos lelkesedéssel fogadta a hallgatóság. — A hegedűszámok közt Nádasdi-Baán Achillné énekelt, ugyancsak jelentős sikerrel. Kellemes, üde szopránhang (különösen a középső hangjai melegek és pásztozusak), ízléses előadás, kifogástalan intonáció — csak a lélekzetvételi technikája még nem teljes. A mai hallgatóságának zajos elismerését és híveinek világadományát mindenesetre buzdításul tekintheti. (sdr.) * (Harry Walden a Népoperában.) A wieni Hofburgtheater művészi együttese, mely Harry Walden vezetésével a jövő hétfőn, február 8-án, vendégszerepel a Népoperában, a Budapesti Központi Segítő Bizottság alapja javára ezúttal Lopez Sabatino „Der liftssliche Ferante" című pompás vígjátékát játsza el. Ez az egyébként teljesen modern millienben játszó vígjáték legnagyobb slágere volt a Burgtheater múlt évi szezonjának és bő alkalmat nyújt Harry Waldennek, ki a főszerepet játsza, a fényes tehetségei kifejtésére. * (Az Aranyeső felújítása.) Szombaton este a Népopera fölevelenítette időrendben első és mindidáig legsikeresebb eredeti operettejét, az Aranyesőt. Meleg, őszinte fogadtatás tanúskodott arról, hogy mennyire érdemes volt rá viszszatérni. Dr Béldi Izor szövegének bő találékonysága, napsugaras romantikája és Zerkovitz Béla, a pesti nóta legavatottabb művelőjének érzelmes, temperamentumos zenéje frissen hatott most is, mint valamikor, amikor a színház tavaszának volt kedves jelképezője. Csak az előadás fonnyadt el abban a környezetben, ahol olyan hideg, borongós ma minden, akár a Wágner törpe Mimejének szava. Szoyer Ilonka csillogó énekéhez, Pázmán Ferenc elegáns játékához, Horthy Sándor, Marosffy Lajos és Fehér Artúr szeretetreméltó mókázásához elviselhetetlen fakóságok járultak. A zeneszerző személyesítője kopott vidéki ripacsot ábrázolt, az énekkarból alig szorult ki harmadfél hang, hebe-hurgya rendezés és a többi. Az új szereplők közül egyedül Bartkó Etel igyekvése jöhet komoly számításba. (p. b.) * (Nyaral a Royal Orfeumban.) Ma este játszák a Royal Orfeumban utoljára a Símokönigin című zenés revüt és hétfőn már új műsort mutat be a Royal Orfeum igazgatósága. A háború kitörése óta most lesznek először igazán nagyszabású varieté-számok Budapesten, mert a Royal-Orfeum nagy áldozatok árán a kontinens legkiválóbb számait szerződtette a februári műsorba. Ugyancsak február elsején kezdi meg vendégszereplését a Royal-Orfeumban Nyárai Antal, aki a Mézeshetek című bohózatban és a Link báró című egyfelvonásos operettben fog fellépni. Különösen hálás szerepe és énekpartiéja lesz az utóbbi darabban, amelyet Walter Koltonak, a Mozikirály kiváló zeneszerzőjének Der Jukbaron című nagysikerű berlini operettjéből Harsányi Zsolt dolgozott át egyfelvonásos operetté. Mindkét darabban Nyárai Antalon kívül a Royal Orfeum egész művész-személyzete résztvesz. * (Zerkovitz-bemutató az Apollóban ) Hétfőn, február elsején, mutatja be először az Apolló Színház új műsorát, melynek attrakciójául egy kis operette szolgál; a bájos meséjű operette zenéjét Békefi László verseire Zerkovitz Béla, a legnépszerűbbnek elismert pesti zeneszerző írta. Az egész ország ismeri az ő muzsikáját, mely át meg át van itatva az új Budapest levegőjével; a Rózsák a hóban hat kupléja ennek a muzsikának mindenképen méltó hajtásaként óhajt szerepelni. Az Apolló Színház rendes és a közönség részéről fölötte kedvelt gárdájára bízta a kis operette sorsát, szóval Lábass Juci, Kovács Lili, Szabolcs, Gáthy, Kovács és Faragó játszák az új Zerkovitz-operette szerepeit . . . Nem kis öröme lesz majd a közönségnek az új műsor kis vígjátékában is, melynek szerzője Hervay Frigyes, a jeles poéta. A kis Hervayviennáté, mime Piriom rennel mindenképen dp*üs negyedórát ígér; szerepeit Szabolcs, Kovács, Faragó és Fenyő játsza. A két új, nagysikerűnek ígérkező darab mellett az Apolló hétfőn még teljes, nagyszabású új moziműsorát is bemutatja. * (Ma utoljára!) A zagyvaberkenyeci kabarétársulat vidám és tréfás előadását ma utoljára láthatja a közönség az Apolló színpadán. Az előadások négy, fél hat, hét, fél kilenc és 10 órakor kezdődnek. A társulatvezető direktor szerepét ma már újra Szabolcs Ernő játsza, aki néhány napig gyöngélkedett. Úgy a vasárnapi előadásokra, mint a hétfői Zerkovitz-premierre jegyek előre válthatók az Apolló nappali pénztáránál délelőtt 11-től fél 1-ig és d. u. 3 órától kezdve. * (A bűnös ember vére.) E különös cím alatt a szezon egyik legfinomabb, legdisztingváltabb szenzációját mutatja be hétfőn a Tivoli fényjátékház. Paul Wegener, a nagynevű német színész, akit a Reinhardt estékből személyesen ismer és szeret a budapesti közönség, játsza a filmújdonság főszerepét a színművészet oly kivételes kvalitásával, amelyhez hasonlóra alig tudunk példát a filmen. A darab maga is végtelenül izgalmas, témájában, drámai voltában teljesen újszerű s a színészt olyan feladatok elé állítja, amelyek próbára tesznek még egy olyan tehetséget is, mint aminő Wegener. A nagy német színész azonban diadalmaskodik szerepe minden nehézségein s olyan alakítást produkál, amely a darab bemutatását igazi film-eseménynvé avatja. A Tivoli igazán előkelő előadást produkál a Wegener-filmmel, amelyet még a mozi szakemberei is kivételes produkciónak ismertek el a csütörtökön megtartott főpróba után. A közönség előreláthatóan nagy érdeklődését kielégítendő a Tivoli egn teljes hétig tartja hétfőtől kezdve műsoron „A bűnös ember véré"-t. * (Vígjáték-esték ) A váci utcai Corso-Mozi holnaptól, hétfőtől, vígjáték-estéket tart, 1, 11