Pesti Hírlap, 1915. február (37. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-01 / 32. szám

4 PESTI HÍRLAP 1915 február 1., hétfő. Másfél milliárd rubel Lengyelország kára. Kopenhága, jan. 31. Pétervári lapok jelentése szerint Szassonov orosz külügyminiszter a duma költségvetési bi­zottságában kijelentette, hogy a háború okozta k­árok összege Lengyelországban másfél milliárd rubelre becsülhető. Azokat a pusztításokat, me­lyeket orosz csapatok vittek véghez, a miniszter mdászati szempontból elkerülhetetlenül szüksé­gseknek jellemezte. & frenese-balga harctér. Német hivatalos jelentés. Berlin, jan. 31. at nagy főhadiszállás közli január 31-én. Flandriában tegnap csak tüzérségi harcok folytak. Cuvnchy­nél, a Sabastiée—bethunei úttól dél­re, valamint Caveneynél (Arrastól északnyugatra) a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. A legfőbb hadvezetőség, összefoglaló jelentés az argonnei harcokról. Berlin, jan. 31. — A Pesti Hírlap tudós­tójától. — A nagy főhadiszállásról jelentik: I. Az 1870-iki háborúban az argonnei er­sők nem szerepeltek. A Sedan felé menetelő n­émet csapatok keresztül vonultak ugyan rajta, de ütközet nem volt. Nem volt titkö­set akkor sem, amikor a porosz trónörökös serege 1914 szeptember elején az Argon­acok és Verdun között dél felé a Marne irá­nyában előre nyomult. Még szeptember kö­zepén is csend volt az erdőben. A helyzet csak akkor változtt meg, amikor a kifejlődő lövészárok harc kezdetén a német nyugati hadsereg olyan vonalon helyezkedett el, amely Reimstől nyugatkeleti irányban a Maas felé, Consenvoyhoz vezetett. Kezdet­ben ugyan még most sem számítottak erdei harcokra és­­a németek minden nehézség nél­kül tolhatták állásaikat az Argonneok nyu­gati oldalán Binarvillenél, keleti oldalán pedig Chatelnél egészen az erdők széléig, közben a hegységet magát Icilenit menyek­kel elzárva. Midőn azonban a franciák je­lentős haderőt vetettek az erdőbe azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy innen kiindulva bekerítő mozdulatot végezzenek, az erdőre támaszkodó egyik német szárny ellen — az Argonneok v.­, nagy hadászati jelentőségre tettek szert. II. A harcok megértéséhez szükséges, hogy kissé megismerkedjünk ezzel a különös szín­térrel. Az erdőség, észak déli irányban való ki­terjedése 40 kilométer, szélessége 8—12 kilo­méter között váltakozik. A Biesme völgye két, kb. egyenlő nagyságú részre, az észak­keleti és délnyugatira osztja, azonkívü­l a Clerm­ont-en-Argonne—St. Menehould vas­úti vonal és országút egy kisebb déli és egy nagyobb északi részre választja el. Az argonnei harcok az erdőnek csupán legésza­kibb részén folynak. Ebbe a területbe esik Clermont—Fléville és a Clermont—Le Four de Paris — Vienne le Chateau-i országút, melyek közül az első az Argonneokon kívül, az utóbbi a Biesme völgyében vonul el. Az Argonneok északkeleti részén keresztbe vivő utak közül csak a Montblainville—Servon és a Varennes—Le Four de Paris, északdéli irányban pedig csupán a hegytetőn vonuló régi "római út "használható. A felsoroltakon kívül van természetesen számos fafuvaro­zásra használt út, de mert ezeknek használ­hatósága teljesen az időjárástól függ, — esőzéskor­ feneketlen mocsarakká változnak — katonai szempontból nem jöhetnek szá­ra­­tásba. Maga az erdőség körülbelül a thü­rin­giai erdőséghez hasonlít a leginkább. Kelet felé hirtelen és meredeken az Aire felé lejt, belsejében számos mély völgy és szakadék van. Az argonnei erdőség jellegzetesen fran­cia erdőség, melyben tudvalevően túlnyo­móan igen sűrűen állanak a fák — Erlen, Buchen, tölgy és nyír — és ahol átlag csak minden 15 esztendőben van vágás. A tör­zsek köré számos kúszó növény fonódik, mi­által a sűrűség még áthatlanabbá lesz. Az erdő majdnem jórészt lakatlan. Csak szén­égetők, favágók és vadászok lakják. Belse­jét — épen áthatlan sűrűsége miatt­­— telje­sen kerülik. III. Midőn szeptember végén az első német csapatokat tolták előre az Aire völgyből nyugati irányban az Argonneokba, a fran­ciák, visszavezetvén a keleti oldalon, a Bi­larvillétől délre eső részt szállották meg és jelentős erőket küldöttek a Biesme völgyé­ből Barrikade Pavillon, St Hubert Pavillon és Bagatelle Pavillonba. Ezek a csapatok ott hatalmas torlaszokat emeltek, futóárko­kat ástak, szóval a védelemre nagyszerűen berendezkedtek. Innen magyrázható, hogy a német vadászcsapatok előnyomulása szep­tember végén egyszerre megakadt. A hadve­zetőség új csapatokat küldött erősítéskép, az előnyomulás azonban így sem sikerült, mert a franciák szintén növelték a védő se­reg létszámát. A küzdelem tehát tovább folyt az erdőben és lassan kint az erőd­harc jelle­gét öltötte. Az erdő közepében lövészárkot ástak lövészárok után, melyeket egymással futóárkok kötöttek össze. Valóságos föld­várakat építettek és amint a levelek lehull­ván, a kilátás szabaddá lett, ágyukat is hoz­tak. A természetes akadályok mellett torla­szok és szöges drótsövények nehezítették meg az erődökhöz való közeledést. Ezzel együtt megkezdődött a harc árokról-árokra, sőt sokszor lépésről-lépésre. Emberkímélés céljából inkább technikai eszközökkel igyek­szik mindkét fél sikereket elérni. Működés­be léptek a bombavetők, kézi gránátok, re­volverágyuk, stb. és döntő szerephez jutot­tak a pionírok. Ez utóbbi fegyver nem lép­ működésbe akkor, mikor már semmi egyéb sem használ, földalatti aknákat ásva az el­lenséges állások felé. A siker ilyenkor attól függ, hogy melyik éri el előbb az ellenséget, mert az előbb jövő egyszerűen fölrobbant­ja az ellenfél állását. Mindebből következik a harcoknak a végtelenségig való elhúzó­dása. Eleintén egyáltalában nem használtak ágyút, de most már megtanulták, hogy ho­gyan lehet azt az erdőben is bárhol fölhasz­nálni. A német katonaságnak hozzá kellett szoknia ehhez a különös harcmodorhoz, va­lamint a terephez és ez nagyon gyorsan megtörtént. Mivel pedig a német csapatok szívósságban, kitartásban és támadókedv­ben mindig felülmúlták a hadjárat során a franciákat, továbbá a német hadvezetőség jobb technikai felszereléssel látta el a csa­patokat, a franciáknak minden támadó kí­sérlete meghiusult és állásait lassan bár, de állandóan hátrább kénytelen vonni. A né­met előnyomulás pillanatig sem szünetel, noha a francia hadvezetőség lassakint mind több és több csapatot vetett erre a vonalra. Felfüggesztettek egy francia polgármestert, mert német repülőgépre lövetett. Paris, jan. 31. A Malin jelenti Nancyból: A Meurthe et Moselle kerület prefektusa a nancyi kerület egyik nagyobb községének polgármesterét két hétre felfüggesztette állásától, mert a polgármes­ter a hó 13-án rálövetett egy német repülőgépre, amely megjelent a község felett. A prefektus hangsúlyozza, hogy polgári személynek semmi körülmények között sem szabad fegyverhez nyúl­nia, még, akkor sem, ha ellenséges pilóták nyilt községre bombát vagy nyilat dobnak. A polgár­mester hibája annál nagyobb, mert neki a köz­ségben jó példával kellett volna előljárnia. Ellenséges repülőgép egy elzászi város fölött. Strassburg, jan. 31. Rechweiler város pályaudvara fölött, Elzász­ban, egy ellenséges repülőgép jelent meg pénteken délután fél négy óra tájban és öt bombát dobott le. A bombák a ,,Miksa" kálibányák ü­zemtelepét találták, de csak csekély kárt okoztak. Senki sem sérült meg. A kétségtelenül Belfortból jött aviati­kus eltűnt, mielőtt a német repülőgépek üldözőbe­­ vehették volna­ ­ Anglia. Az angol kalmár félti a pénzét. Rotterdam, jan. 1. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — Londonból jelentik: Az angol kormánynak egy pénzpolitikai intézkedése arra enged követ­egy pénzpolitikai intézkedése arra enged következ­tetni, hogy erélyes intézkedéseket tartanak szü­ksé­get isnek annak meggátlására, hogy az oraág pénz­A honosítások érvénytelenítése Francia­országban. Lyon, jan. 31. A Le Progrés jelenti Paliéból. A kamara által tegnap a honosítások érvénytelenítése dolgá­­ban elfogadott törvényjavaslat kimondja, hogy a honosítás érvényteleníthető: 1. 11a a honosított megtartotta eredeti nem­zetiségét; 2. Ha Franciaország ellenfeleinél teljesített katonai szolgálatot; 3. Ha a háborúban kivonja magát a francia hadseregnél teljesítendő szolgálat alól. 4. Ha a háború alatt valamely idegen nem­zetnek tesz szolgálatot. A honosítás érvénytele­nítését az államtanács dekrétummal a honosítók­ nejére és gyermekeire is kiterjesztheti. A kamara ezenkívül több a házszabályok módosítására vonatkozó indítványt fogadott el Harcok a tengeren. Az U. 21. német tengeralattjáró elsü­lyesztett két angol gőzöst az ír tengeren Berlin, jan. 31. A Reuter-ügynökség londoni jelen­tése szerint az U. 31. német tenger­alatt jár­ó e hó 20-án reggel a Ben Gruncheti angol gő­zöst az Ír tengerben elsülyesztette. A le­génységnek annyi időt engedtek, hogy a ha­jót eh­agyhassa. Később a legénységet egy angol hajó Bleetwoodba vitte. Újabb angol jelentés szerint ugyanez, a Tengeralattjáró ugyancsak január 30-át, a déli órákban Liverpooltól nyugatra egy másik gőzöst is elsülyesztett. Ennek a hajó­nak a legénysége is kapott annyi időt, hogy biztonságba helyezhette magát. A legény­ség már meg is érkezett Liverpoolba. Törökország háborúja. Harmincegyből százharmincegy. — Török cáfolat. — Konstantinápoly, jan. 31. Hivatalosan közlik: Az orosz, kommüniké­nek az az állítása, hogy 131 török tisztet fogtak­ el, hazugság, melyet az oroszok rendes szokásuk szerint egyszerűen kitaláltak, hogy az orosz had­seregnek a folytonos vereségek miatt már meg­rendült erkölcsi erejét némileg fokozzák. A való­ság az, hogy 31 török tiszt, akik tábori kórházak­ban feküdtek, az oroszt fogságába jutott. Az oroszok ebből 131-et csináltak, egyszerűen úgy, hogy a harmincegyhez hozzáadtak még százat A Szuezi csatornánál angol őrök lelőttek egy francia aviatikust és egy angol megfigyelőt. London, jan. 31. A Times kairói jelentése szerint egy fran­cia repülő és egy angol megfigyelő a Szuez­csatornától keletre este felderítő, repüléskor mo­torhiba folytán kénytelenek voltak leszállani és gyalog indultak vissza. Útközben angol őrök le­lőtték őket. A török rendkívüli hadihitel. Konstantinápoly, jan. 30. A kamara egyhangúlag megszavazta a 10 millió fontnyi (230 millió korona) rendkívüli hadihitelt és felhatalmazta a kormányt, hogy en­nek a hitelösszegnek azt a részét, amelyre ebben az évben nem lesz szükség, a jövő évre vigye át orosz fogoly­szállítmányok. Konstantinápoly, jan. 31. Sivas-ból érkező jelentések szerint 174 orosz fogoly érkezett oda és egy második szállítmányt 151 fogolylyal mára várnak. További szállítmá­nyok uton vannak. Huszonhárom orosz foglyot, akiket a maintraki ütközetben fogtunk, Moszulba szállítottak.

Next