Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-14 / 73. szám

i maguk közt. Néha nagyokat nevetnek raj­ta, de általában véve szeretik. A Dummer Auguszt szivesen elhallgatja órák hosszát, mert nincs a grófnál kedvesebb ember a vi­lágon, ha pálinkát iszik és megerednek nyel­vén furcsa vallomásai. — Ezt hallgasd meg, barátocskám, — mesélte a múltkor a bohócnak, — ma én tisz­títottam ki Coeur de Lion lakkcsizmáit, amikkel újabban az oroszlánok közé megy. A lakk tündökölt és az ezüstsarkantyú­ja szikrákat szórt. Nekem kellene őket minden­nap tisztogatnom, mert ehhez igazán értek ... És szívesen megtenném, mert Coeur de Lion megérdemli. Nagyobb és hősiesebb lélek, mint Rennenkampf tábornok vagy akár Ni­koláj Nikolajevics nagyherceg . . . Ah, sze­gény Szergej fiam! Tizenegy éves volt, mi­kor elmentem hazulról, most tizennyolc éves lett és máris meghalt a csatatéren. Olvastam az újságban ... Nézd csak, hogy sirok. Igazi könnyek. Emberi könnyek. Azelőtt soha­sem tudtam elérzékenyedni, elgyöngülni .. . Fölhajtott egy újabb kupicával, aztán csöndes szomorúsággal szólt: — Elhiszed, barátocskám, hogy valaha­­ voltam az az ember, aki egy napon hu­szonöt zsidót vesszőztettem meg a szemem láttára? ... És mindennap véresre vertem az én egyetlen, jó kis Szergej fiamat. . . Mi­lyen különös az élet! . . . Odesszában, egy kis szürke, egyemele­tes családi házban minden délután félhárom­kor az inas belép az ebédlőbe és nyugodt, lemondó hangon jelenti: — Az államtanácsos úr még nem ér­­­kezett haza. 1.­ra. 1515. március 14., vasárnap. PESTI HÍRLAP * A francia-belga harcfér. Német hivatalos jelentés. Berlin, márc. 13. A­ nagy főhadiszállás közli március 13-án: A perutől délre az ango­loknak egyes különálló támadásait könnyű szerrel visszavertük. A Neuve Chapelle falu visszafoglalására irányuló támadá­sunkat, amely kezdetben kivívott si­kerek után nagy angol túlerőre ta­lált, ez okból nem hajtottuk végre. Az angolok e vidéken élénk tevé­kenységet fejtettek ki repülőkkel, akik közül tegnapelőtt egyet és teg­nap kettőt lelőttünk. A C­h­a­m­p­a­g­n­e-ban a harc egyes helyeken ismét feléledt. A franciák összes részleges támadásait az ellenség nagy veszteségei mellett visszavertük. Eközben 200 hadi­fo­goly maradt a kezünkben. A Vogézekben köd és hó akadályozták a harci tevékenységet. A legfőbb hadvezetőség. A champagnei téli csata után. Genf, márc. 13. —­­A Pesti Hirlap tudósítójától. — A Bolante erdőben heves harcok folytak, amikről Joffre jelentése mélységesen hallgat. Vá­laszul a német jelentésben foglalt megállapításra, hogy a franciák champagnei vesztesége megha­ladja a 15.000 embert, egy francia jelentés jelent meg, amely a franciák h­árom heti akcióinak ered­ményét foglalja össze, anélkül azonban, hogy pontosabb veszteségi számadatokat közölne. A párisi szakköröket különösen az a körülmény érdekli, hogy Einem tábornok két hadosztálylyal győzött, anélkül, hogy a szomszédos szektorok­ból csapatokat vont volna el. Ha így történt, Joffre kétségtelenül nagyobb kiterjedést adhatott volna a nyolc kilométerre eső terepre korlátozott akicónak, hogy ezzel kikutassa azt a helyet, ahol az ellenség ellenállása gyengébb. Manoury hadseregparancsnok és egyik tá­bornoka súlyosan megsebesült. Berlin, márc. 13. — A Pesti Hirlap tudósítójától. — Hivatalosan jelentik Párisból: Manou­ry hadseregparancsnok és ennek hadtest­parancsnoka, Villaret tábornok, midőn egy lőrésen át a németek arcvonalát szemlélték, egy golyótól súlyosan megsebesültek. A golyó egy harminc méternyire fekvő lövész­árokból jött. Manoury tábornokot hir sze­rint Gallieni tábornokkal, Páris parancsno­kával fogják helyettesíteni. Angol elismerés a német csapatokról. — Levél az angol főhadiszállásról. — London, márc. 12. Egy szemtanú írja az angol főhadiszállás­ról: Bár az ellenség megközelítőleg sem rendel­kezik olyan erős hadsereggel Nyugaton, mint azelőtt, mégis szilárdan tartja a pozícióját a ha­talmas fronton. A német csapatok morálja a régi. Ha mi a németek helyén volnánk, nem tudnók belátni, miért is lenne egy ilyen kiválóan vitéz, jól szervezett, elszánt hadsereg csüggedt. A né­metek ellenséges földön állanak és meg vannak győződve arról, hogy ellenségük kimerült és már csak az utolsó erőfeszítéseket teszi, hogy az el­kerülhetetlen döntést a lehetőségig kitolja. A fe­gyelmet sem szabad szem elől téveszteni, amely­re kora ifjúságától fogva nevelik a németeket. Ez teszi lehetővé, hogy még kevésbbé kiképzett csapatokkal is tudnak sikereket kiküzdeni. Brit ember fel sem tudja fogni, mit jelent a népháború a kontinens népének. A nép bizalmát és a csapa­tok erkölcsi erejét csak az elkerülhetetlen vereség tudata semmisítheti meg. Ezért hatalmas nyo­mást kell rájuk gyakorolni katonák és ágyuk óriási sokaságával. Az 1916. évfolyam­beliek behívása. Páris, márc. 13. A kamara az 1916. évfolyam­beliek behívá­sáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. A szená­tus a következő törvényjavaslatokat fogadta el: Az 1916. évfolyam­beliek behívásáról, az absint tilalomról és az ellenséges államok alattvalóinak Franciaországban történt naturalizálásának ér­vénytelenségét kimondó törvényjavaslatot.­ ­ 4 I .9 Franciaország és a háború. A német, osztrák és magyar alattvalókkal való kereskedelem eltiltása. Lyon, márc. 13. A Irepublicain jelenti Parisból. A kamara tegnapi ülésén Briand igazságügyminiszter emel­kedett szólásra, hogy megmagyarázza annak a törvényjavaslatnak rendelkezéseit, mely a néme­tekkel," osztrákokkal és magyarokkkal való ke­reskedelmet" tiltja el. Kifejtette, hogy Franciaor­szág ellenségeinek a kereskedelmet minden mó­don meg kell nehezíteni és Franciaországban le­hetetlenné kell tenni. E célból Franciaországban minden ellenséges tulajdont, ami Franciaország részére gazdasági zálog értékével bír, le kell fog­lalni. A lefoglalás kiegészítő része a kereske­delmi tilalomnak. A francia kereskedelemnek most kell szervezkednie és Franciaország gazda­sági fellendülését befejezni. Thonson kereskedelemügyi miniszter kije­lentette, hogy a kormánynak a kereskedelmi tila­lommal az a célja van, hogy a francia kereske­dők a külfölddel szemben minden kereskedelmi függőségtől megszabaduljanak és végre biztosít­sák Franciaország gazdasági önállóságát. A ka­mara ezután elfogadott egy törvényjavaslatot, mely kimondja, hogy tekintettel a háborús álla­potra a nemzeti védelem érdekében német, osztrák és magyar állampolgárokkal, vagy Németország­ban, Ausztriában és Magyarországon lakó egyé­nekkel a direkt vagy közvetett kereskedelem tilos. A tilalom Németországgal szemben 1914 augusz­tus 4-től, Ausztria-Magyarországgal szemben 1914 augusztus 13-tól kezdődik és a háború egész tartama alatt, egy később megállapítandó idő­pontig bír érvénynyel. Ez idő előtt kötött üzletek és megállapodások a kereskedelmi tilalom idejére felfüggesztetnek, sőt a civil­ bíróság semmisnek is mondhatja ki. A francia kereskedelem hanyatlása. Páris, márc. 13. A Humanité Franciaországnak a háború kitörése­­óta fennálló külkereskedelmének és a munkanélküliségnek statisztikáját alapos kri­tika tárgyává teszi és arra az eredményre jut, hogy Franciaország kivitele a háború kitörése óta 65 százalékkal csökkent. A német fogyasztó­területnek a francia ipar által való meghódítását mindenki nagy jelentőségű stratégiai hadműve­letnek tartja, Franciaország azonban nem hódít­ja meg a német fogyasztó­ területeket, hanem még a sajátját is elveszíti. Legcsekélyebb hasznot sem húzza gazdasági helyzetének fölényéből. Franciaország elveszti előnyös helyzetét, mert a nemzet erejét nem akarja a munka újra felvéte­lének szolgálatába állítani. Franciaország kor­mányzói és közvéleményének irányítói háború idején ugyanabban a betegségben szenvednek, mint ami béke idején erősen befolyásolja az or­szág gazdasági fellendülését, tudniillik az ál­lami intervenciótól való félelem, sőt magától az államtól való félelem is. Franciaország élni akar és minden áldozatra kész. Törökország fcoteorgja. A törökök elsülyesztettek több akna­kereső hajót, meglékeltek egy torpedó hajót és két hadihajót. — Török hivatalos jelentés. — Konstantinápoly, márc. 12. (Milli-ü­gynökség.) A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi frontról nincs semmi jelenteni való újság. Tegnap éjjel ütegetnk néhány akna­kereső hajót, amelyek­ az aknavonalhoz kö­zeledtek, elsülyesztettek. Az ellenség ma semmiféle akciót nem folytatott a Dardanellák ellen. Hadihajóink az Aegei tengerben meg­torpedóztak egy ellenséges torpedóhajót és két ellenséges hadihajót. A Dardanellák külső erődei sértetlenek. Kopenhága, márc. 10. — A Pesti hirlap tudósítójától. — A Dardanellák bombázásáról a Politi­ken azt írja,­hogy­ a Dardanellák tulajdon­képes külső erődei még csütörtökön­­ este sem voltak megrongálva. Csak néhány elő­retolt erődítés van összerombolva. A szövet­ségesek súlyosan sérült flottája részéről há­rom­ napja­ szünetel a támadás. Három aknahajó és egy szállítóhajó elsír­­­vesztése. Berlin, márc. 12. A Wolff­-ügynökség jelenti Konstanti­nápolyból. A március 11-re virradó éjszaka az ellenség cirkálók és torpedózuzak védel­me alatt megkísértette a legkülső aknaöv el­távolítását, miután előbb nagyobb hajók a fényszórók állását eredménytelenül bombáz­ták. A Dardanellák ütegei megkezdték a tü­zelést, elsülyesztettek három aknakutatót, mire­ az ellenség dolga végzetlenül visszavo­nult. Török tengerészeti haderők az e hó ti­zedikére virradó éjszaka egy ellenséges szál­lítóhajót Mytiléne közelében elsülyesztettek. Kum-Kaleh ós Seddil-liaht ostroma. Konstantinápoly, márc. 11. (Megkésve érkezett.) A Wolff-ügy­nökség Csanak-Kalehban időző munkatársa a március 3-i eseményekről a következőkben értesült: Az ellenség Kum-Kaleh és Seddil-Bahr külső erődöket csekély távolságból bombázta. Nyolc­ tíz hajó reggeltől estig körülbelül ezer gránátlövést és srapnellt adott le. Jenisehir és Kum-Kaleh egész na­pon át láng és füstfelhőbe voltak borulva. A török gyalogság azonban ennek ellenére sem hátrált egy lépést sem. A hajók tüze­lésének védelme alatt az ellenséges csapa­tok egy töredéke elérte a szárazföldet. A török gyalogság fegyveres tüzeléssel és kézi gránáttal nyomult előre, miközben az ellen­séges csapat körülbelül 400 főre szaporo­dott. A török csapatok gyilkos tüzelése nap­lementekor az ellenséget visszavonulásra kényszerítette. Az ellenség vesztesége 70— 80 ember volt. A törökök megfigyelték, amint az angolok az elesetteket a tengerbe dobták. A török csapatok sikerüket nagyo s bátorságuknak, hidegvérüknek és a mesteri­­ vezetésnek köszönhetik. Seddir-Bahrban­ 60

Next