Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-21 / 80. szám

kirohanás kényszernélküliségének, a kiro­hanás pusztán csak nyugtalanító célzatának megdönthetetlen bizonyítéka rejlik. Kiro­hantak, mert erejükből és kedvükből tellett rá, talán azért is, mert meg akarták nyug­tatni az itthoni aggódókat és talán azért is, mert úgy érezték, hogy most elsősorban egy csomó külföldi hazugság ellen kell kiro­hanni­uk. A przemysli kirohanáson kívül több orosz zászlóalj éjjeli támadásának visszave­rését közli még a mai vezérkari jelentés. Ennek az éjjeli csatának a színhelye a Nad­vornától északnyugatra fekvő terület volt. A térkép azt mutatja, hogy Nadvornától Stanislauhoz északi irányban vasúti vonal visz, ezenfelül azonban egy műút is, észak­nyugati elhajlással. Ennek a műútnak a mentén folyhatott le az oroszok éjjeli táma­dása, amely száz lépésnyire közelítette meg állásainkat s csak akkor omlott össze. Az ellenség véres veszteségének ez a száz lépés a mértéke. SZÍV lépés a mi állásainkig, amit talán nem is annyira az éj jóvoltából köze­líthettek meg ily rövid távolságra az oro­szok, mint inkább azért, mert száz lépésről könnyebb­ volt vállalkozásukat teljesen vér­be fojtani. * A német nagy főhadiszállás ma azt jelenti, hogy Memelt az oroszok megszállot­ták. Úgy látszik, hogy a Keletporoszország legészakibb csücskébe történt betörés mégis csak túllépte már egy népfölkelő orosz hor­dák által végbevitt rabló és gyújtogató ta­tárjárás kereteit, amint azt a német nagy főhadiszállás minapi jelentése alapján hin­ni lehetett. Memel megszállása után az orosz betörésben valamely hadműveleti célt is kell már látni, hogy minől, az egyelőre még rejtélyes, mert Memel városától a Memel folyóig csaknem ötven kilométeres utat ke­lene még az oroszoknak megtenniük, hogy elszigetelt vállalkozásuk kapcsolatot kapjon az oroszoknak Tilsit irányában Tauroggen felől­ megindítható új offenzívájával. Ebbe azonban a németeknek is lenne még valami beleszólásuk. Az aránylagos nyugalom, amelyet ál­talán az orosz harctérről jelent ma a német nagy főhadiszállás, természetesen csak a pillanatnyi helyzetre vonatkozik. Arról, hogy Ossoviec várát a németek bombázzák, tegnap már egy Wolff-jelentés is beszámolt. Pétervárról sem titkolják már Ossoviec bombázását, amely azért nagyjelentőségű, mert a Bobr-vonalat ez az egy vár védi, tőle északkeletre a Nyemen mentén a grod­nói vár, délnyugatra pedig a Narev mentén a lomzai vár nyolcvan, illetőleg ötven kilo­méternyi távolságban van. Ossoviec elesté­vel tehát a németek a Bohr-vonalon való szabad átkelést biztosíthatnák maguknak Bielosztok felé, ahol a varsó—pétervári vas­úti vonalat elvágással fenyegethetnék. (Mindez különben még a jövő zenéje. Oroszországnak és az entente-nak egyelőre nem Hindenburg katonái, hanem Németor­szág polgárai okoztak itt rettentő meglepe­tést: hét milliárdot jegyeztek a német köl­csönre. A német birodalmi gyűlésen ma Vesz­ferich államtitkár tomboló lelkesedés között­­ bejelentette, hogy a jegyzések az új hadiköl­csönre elérik, sőt talán túl is lépik ezt az összeget s igy az eddigi két német hadi­kölcsön eredménye kerek tizenkét milliárd.­­ A török főhadiszállás jelenti: a Dar­danelláknál teljesen nyugalom van. . . . Február tizenkilencedikén kezdő­dött a Dardanellák ostroma és ma, az ostrom ötödik hetében, az angol admiralitás is kénytelen elismerni, hogy a Bouvet francia páncélos cirkálón kívül két angol csatahajó elpusztult a török tengerszoros bejáratánál. Az angol admiralitás jelentése annyiban különbözik a török fö­ldiszállás jelentésétől, hogy nem az Afrika nevű cir­káló pusztulását említi­­föl, hanem az Óceán nevű cirkálóét. A két csatah­ajó között négy­ezer tonna a különbség,­­ ezzel próbál vi­gasztalódni az angol admiralitás, de ezen­felül nem hallgathatja el, hogy az Inflexible nevű dream­ought megsérült a csütörtöki ütközet folyamán. E veszteségeken kívül egy Cornwallis-típusú (14.200 tonnás) sorhajó vált harcképtelenné az utóbbi napokban, az Amethyst nevű védett cirkáló teljesen elpusztult. A francia admiralitás ma ad hírt a Bouvet elsülyedé­sén kívül a Gaulois csatah­ajó harckép­telenné válásáról konstantinápolyi hírek pedig már ezt a hajót is elsülyedtnek jelzik. Mindez­edcen felül harcképtelenné vált az ostromló flottának tíz hajója. Ezek szerint tehát alaposan ráfér az egyesült hajóhadra a pótlás, amiről hír is érkezett: az angol adsttiralitás négy újabb cirkálót rendelt a Dardanellák elé. A hatvan, egységből álló hajóhadat je­lentékenyen leapasztották a török erődök ágyúi, holott az ostrom semmi említésre méltó eredményt nem tud fölmutatni. Né­hány lakatlan török kaszárnya rongálódott meg és egy-két lövészárok. És végül: miért ez a rengeteg áldozat? Miért romboltatja szét a flottáját Anglia? Az ostrom első napjaiban azt lehetett volna hinni, hogy a török tengerszorost Orosz­ország számára igyekszik megszerezni. Ennek a föltevésnek volt is alapja: a du­mában Goremykin orosz miniszterelnök és Sasonov külügyminiszter váratlanul föl­vetették a konstantinápolyi kérdést. Nem volt jogosulatlan az a kombináció, hogy Oroszország Konstantinápoly odaígérése nélkül nem hajlandó a szövetségesek érde­kében továbbra is száz és százezer embert föláldozni. Oroszországot az entente csábít­gatni, csalogatni volt kénytelen. Közben azután volt ideje Grey diplomáciájának arra, hogy más úton-módon kösse meg Oroszország kezét. A cár birodalmát egy­szerűen Anglia és Franciaország pénz­ügyi rabszolgájává tették meg. Amikor aztán ez a művelet sikerült, az angol köz­véleménynek már megengedhették, hogy föllázadjon az Oroszországnak tett Darda­nella-ígéret ellen. Most már egy angol lap, a Daily Mail, szabadon írhat arról, hogy Konstantinápoly orosz m­alomn alatt újabb veszedelmeket és bonyodalmakat rejtene magában. Most már jelentkezhetik az angol diplomácia eddig eltitkolt gondolata: a Dardanelláknak angol kézbe kell kerül­nie. Most már az orosz lapok kesereghetnek, amennyit csak akarnak, hogy a Dardanel­lák birtoka történelmi jogon Oroszországot illeti meg és követelhetik az Oroszországnak odaígért koncot. Most már az angol diplomácia vissza­térhet az eredeti vágányokra, amely vesze­delmet lát abban, hogy a Dardanellák orosz kézre jusson., Most már kalandos és ellen­őrizhetetlen hírek keringenek, talán nem is minden alap nélkül arról, hogy Anglia kü­lön békét szeretne kötni Törökországgal, természetesen azon az áron, h­ogy Török­ország angol befolyás alá kerüljön, ami egyet jelent a Dardanellákra vonatkozó orosz aspirációk megsemmisítésével. A hír, ha fantasztikus is, de minden esetre jellem­ző az entente nagy összetartására és egysé­ges törekvéseire. Egyáltalában: a Dardanellák előtt pat­tant föl az entente legtöbb sebe, itt világlott ki az entente minden történelmi tradíciók ellen való, természetellenes összekovácsolt­sága. A Dardanellák ostroma a világháború legizgalmasabb fejezete. Ez az a sarkpont, ahol a meglepetések kipattantak és ahol még sok meglepetés fog kirobbanni. Itt érte az entente-ot a legnagyobb diplomáciai kudarc, a Dardanellák józanították ki a semleges államokat az entente iránti szimpátiákból, a Dardanellák előtt kellett kiábrándulniuk a szövetségeseknek abból a hitükből, hogy vannak híveik, akik föltétlenül melléjük fognak állani, a Dardanelláknál érte őket már eddig is rettentő tengeri vereség. És el fog érkezni bizonyára az új meglepetés, el fog érkezni az az idő, amikor a Dardanellák kérdése Eris almája lesz. Oroszország is, Anglia is a Dardanellák birtokával akarják a világ fölött való uralmat megszerezni, közben ezen a kérdésen össze is marakodhat­nak, csattanóképpen pedig a német mintára, német rendszer szerint készült erődökön összezúzódik az ostromlók ereje. Aminthogy csattanóképpen elsülyedt a Dardanellák be­járatánál a Bouvet francia cirkáló, az a hadihajó, amelyen Carnot és Sándor cár a francia-orosz szövetséget megkötötték. A hajónak az a két emléktáblája, amely ezt a szövetséget megörökíti, ma már a Konstan­tinápolyt őrző török tengerszoros mélyén nyugszik. Van ebben valami megrázó szim­bolisztikus erő.­ ­ » PESTI HIRLAP 1915. március 21., vasárnap. Az orosz harctér. Vezérkarunk jelentése. Hivatalos jelentés. Kiadatott 1915 már­cius 20-án délben, érkezett este 6 óra 15 perckor. A kárpáti arcvonalon különös esemény nem­ történt. Egyes szakaszokban élénk tüzérségi harc folyt. Nadwornától északnyu­gatra több orosz zászlóalj éjjeli támadását, amely száz lépésre köze­lítette meg állásainkat, véresen vis­­szavertük. Délkelet-Galíciában a harcvonal többi részén aránylag nyugalom volt. Lengyelországban és Nyugat-Galiciában semmi sem történt. Przemysl vitéz védő­serege tegnap hosszabb szünet után kirohanást in­tézett, ezúttal keleti irányban. Jelentékeny ellensé­ges erőkre akadt és több órai harc után a védővonal mögé vonult vissza. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Német hivatalos jelentés. Berlin, márc. 20. A nagy főhadiszállás közli március 20-án. A keleti arcvonalon a nap aránylag nyugalomban telt el. Az oroszok megszállották M e m e 11. A legfőbb hadvezetőség.

Next