Pesti Hírlap, 1915. március (37. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-22 / 81. szám

1915. március 32., hétfő, PESTI HÍRLAP siker. A reggeli órákban az orosz táá­mad­ások nagyobb arányokban meg­ismétlődtek , a kifejlődő harcok egyes szakaszokban egész napon át tartottak. A San mellett, a m­o­r­niknál és Alsópagonynál levő állásaink ellen előnyorult orosz erőket az est beálltáig vissza­vertük. 1070 embert elfog­tunk. A többi arcvonalon semmi lényeges esemény nem történt. H­ö­f­e­r altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Német hivatalos jelentés, Berlin, márc. 21. A nagy főhadiszállás jelenti március 11-én. Omiulew és Orzyc közt az oroszok egy támadását visszavertük, miközben két tisztet és 600 főnyi legénységet elfogtunk. Az oroszok­nak Jednorozek ellen intézett két éjjeli támadása tüzelésünkben összeomlott. A legfőbb hadvezetőség: síeres harcok a Bobr—Narev-vonalon. Rotterdam, márc. 21. — A Pesti Hírlap tudósítójától. — A Daily Telegraphnak jelentik Pétervárról: Lengyelország sok részében beállott az esős időjárás. Félhivatalosan kifejtik, hogy a tavasz egyik elmaradhatatlan következménye le­het, hogy a Bobr- és a Narev-vonal elveszti ed­digi fő fontosságát. E folyó partjai tavaszszal olyan mocsarasak, hogy nagyobb haderők moz­dulatairól szó sem lehet e vidéken. Kelet-Porosz­ország déli határa legfölebb alárendeltebb jelen­tőségű hadszíntér lehet. Egyelőre azonban ez a vidék még a nagy hadseregek közötti heves összeütközéseknek a színhelye. Éjjel-nappal a legnagyobb elkesere­dettséggel harcolnak. Falvak utcáin, melyek kö­zül sokat egyetlen napon nyolcszor foglaltak el és hódítottak ismét vissza, folytonos küzdelmek folynak. Támadás és ellentámadás szakadatlanul következik egymásután. A házakban gépfegyve­reket állítottak föl. A tábori ágyukat gyorsan készült fedezékek mögé rejtik. Az éjszaka sem hoz pihenést, mert a sötétben is heves bajonett­harcokat vívnak. Orosz hivatalos jelentés Przemyslről. Stockholm, márc. 21. Pétervárról jelentik hivatalosan. A prze­mysli vártüzérség naponta több mint ezer nagy lövedéket küld ostromló csapatainkra, amelyek­nap-nap után veszteségeket szenvednek. Elfogott orosz páncélvonat. A hadisajtószállásról jelentik: Kolomeától északra az egyik magyar szuper-különítmény orosz páncélos­vonatot fogott el. A magyar szu­per-katonák beásták magukat a vasúti töltés mel­lett és a feléjük közeledő páncélos-vonatot áten­gedték. Amikor a vonat már elhaladt előttük, négyszáz lépésnyi hosszúságban fölrobbantották a sínpárt. Az orosz vonat ekkor megindult vissza­felé, de katonáink tüzelést indítottak ellene, a vo­nat menekülni igyekezett, de­­a fölrobbantott pá­lyán kisiklott és fölborult.­ A mozdonyvezető és a fűtő azonnal meghalt, a vonaton levő katonák pedig révszint elestek, részint megadták magukat. Az oroszok női katonákat toboroznak. Stockholm, márc. 21. A Stockholms Dagblad jelenti: A Ruszkij Invalid közli, hogy Moszkvában plakátok hívják fel a huszonöt és ötven év közötti egészséges nő­ket, hogy hadiszolgáltatásokra és különösen az élelmezési csapatokhoz való beosztásra minél szá­mosabban jelentkezzenek. (N. T. H.) A francia-belga harctér. Német hivatalos jelentés. Berlin, márc. 21. A nagy főhadiszállás jelenti március 21-én. Yperntől délkeletre egy angol légi járművet lelőttünk, utasait foglyul ejtettük. A franciáknak két kísérlete, hogy a Loretto magaslat déli lej­tőjén általunk március 16-án elfog­lalt hadállást visszafoglalják, a meg­hiúsult­ A soissonsi székesegy­házon, amelyről a genfi lobogó lengett, egy francia megfigyelő ál­lomást ismertünk fel, tüzelés alá vettük és eltávolítottuk. A Champagneban Beau-Lejourtól északra csapataink árká­szai sikeresen működtek és több francia árkot m­egsemmi­­sítettek. Eközben egy tisztet és 299 főnyi sebesületlen francia le­génységet elfogtunk. A Reichsackerkopf tetején két­­ alpesi vadász-zászlóalj által vitézül védett állást tegnap délután roham­mal bevettünk. Az ellenségnek sú­lyos veszteségei voltak. Három tisztje, 250 főnyi legénysége, három géppuskája és egy aknavetője ke­zünkre került. A franciák ellentá­madásait visszavertük. Hogy francia repülők Schlett­stadt elzászi nyílt várossal szemben elkövetett embertelenségeire mél­tóbb választ adjunk, a múlt éjjel Páris erősségér­e és Com­piégne vasúti gócpontra léghajókból néhány nehe­zebb bombát dob­tunk le. A legfőbb hadvezetőség. Tüzérharc és footballmatch. Berlin, márc. 21. Londonból jelentik, hogy a Daily Chronicle tudósítója a neuve-chapellei harcok egyes fázi­sait ismertetvén, megemlíti, hogy több német fo­goly tiszttel beszélt, akik bámulatára nem enged­ték kikérdeztetni magukat. A legénység közül néhányan válaszoltak a kérdésekre s a tudósító meglepetéssel hallotta, hogy a németek becsület­beli kötelességüknek tekintik, hogy hazájukért harcoljanak. A foglyok jó ruházatukkal, tiszta­ságukkal, egészséges voltukkal és szellemi fris­seségükkel jó benyomást tesznek. A foglyok a neuve-chapellei támadást, amely váratlanul érte őket, pokoliaknak mondották. Ugyanez a tudó­sító pihenő angol katonákkal is beszélgetett, aki­ket azonban nem a harcvonal eseményei érdekel­tek, ahol társaik ezerszámra estek el az ellensé­ges golyóktól, hanem az a footballmatch, ame­lyet sportkedvelő társaik idegen katonákkal ját­szottak. A tudósító ezután leírja azt a heves tüzérharcot, amelyet az angolok a német lövész­árkok ellen folytattak s amelyeknek dörgését gyakran túlharsogta a játékosok és nézőik lár­mája. A félidőt jelző sípolás véletlenül arra az időre esett, amikor az ágyuk is elhallgattak, ho­lott ezeknél nincs félidő, csupán azért szünetel­tek, hogy a gyalogság rohamra indulhasson. A ködben és a füstfelhőben a megfigyelők nem lát­hatták a támadást s mikor hirtelen hatalmas „hurrák"-kiáltozást hallottak, nem tudták, vár­jon az a halálos rohamra indulóktól, vagy pedig a footballmatch közönségétől származik-e, amely talán egy szép labdarúgást üdvözölt a hurrák­jával. A Calais ellen intézett német légi támadás. London, márc. 20. A lapok részletes jelentéseket közölnek a Calais ellen legutóbb intézett német légi táma­dásról. Közlik, hogy a bombák hat embert meg­öltek, tizenkettőt pedi­­ megsebesítettek. Bár na­gyon sötét volt, Jaégre úgy vélik, hogy Zeppelin­, hajó volt a támadó. Három bomba egy vonatra esett, amelynek két kocsija kigyulladt. Hét utas tűzhalált szenvedett, tizenkettő többé-kevésbbé megsebesült. A bombák különböző városnegye­dekben estek le, a lakosság a pincékbe menekült. London, márc. 21. A Tímea jelenti a Calais elleni légi táma­dásról: Mintegy negyven-ötven igen nagy bombát dobtak a németek Claisra. A bombák közül né­melyik egészen új típusú. A halottak sí­áma ki­lencre emelkedett. A Zeppelin több mint egy óra hosszat röpült Calais fölött. Körülbelül öt-hat­ezer lábnyi magasságból operált. A Zeppelin megfigyelhette a várost, anélkül azonban, hogy magát a léghajót észre lehetett volna venni, a léghajó ugyanis kis ballonokban világító tár­gyakat helyezett el. A léghajó a főpályaudvart, a kikötői pályaudvart és különböző raktárakat vett célba. Egyes bombák a kikötőre estek, mások a tengerbe. A léghajó azután visszatért ugyanazon az úton, amelyen jött. A vauguois-i harcokban hét francia gyalog­ezred pusztult el. Stuttgart, márc. 21. Az Argonneokban operáló csapatok pa­rancsnokló tábornoka a Vauquois táján francia túlerővel szemben harcban álló württembergi csa­patrészekhez napiparancsot intéztek s ebben töb­bek közt ezt irta: — Jól tudtam, hogy kikre bízom a Vauquois melletti hadállásokat. Bajtársaitok vére nem öm­lött hiába a gránátok által szakgatott földre. A február 28-ika óta mindmáig folyt küzdelmekben erős ellentállástok és hősies ellentámadásaitok, támogatva a derék tüzérség hatásos segítsége ál­tal hét ellenséget,gyalogezredet zúzott össze s az ellenség erejét annyira megtörte, hogy a hadifog­lyok vallomása szerint, képtelenek már ujabb tá­madásokra. Franciaország és a háboru. Németek, magyarok és osztrákok szabadal­mainak eltiltása. Páris, márc. 21. A kamara csütörtöki ülésén törvényjavas­latot fogadott el, amely a háború egész tartamá­ra megtiltja a németeknek, osztrákoknak és ma­gyaroknak Franciaországban megszerzett sza­badalmaik gyakorlását. A javaslat szerint fran­ciák és szövetségeseik, valamint semlegesek eze­ket a szabadalmakat a kormány felhatalmazásá­val kihasználhatják, ha ezt a közérdek vagy a nemzeti védelem megkívánja. — Törökország háborúja. Szünetel a Dardanellák ostroma. — Török hivatalos jelentés a Queen Elisa­beth és az Inflexible megsérüléséről. — Konstantinápoly, márc. 20. A főhadiszállás közli: Oldalról tett észleletekkel kétséget kizáróan megállapí­tottuk, hogy a Dardanellákban lefolyt harc­ban a Bouvet francia páncéloshajót elsülye­dése előtt két nagykaliberű bomba találta. Öt nagy gránátunk a Queen Elisabeth dreadnoughtot, négy pedig az Inflexliblet találta. A mi részünkön csak egy messze­hordó ágyú rongálódott meg. Veszteségünk húsz halott. Ma az ellenség nem intézett tá­madást a Dardanellák ellen. A francia admiralitás titkolja a Bouvet áldozatainak névsorát. — A francia közvélemény és a Dardanellák­­ ostroma. — Genf, márc. 20. A francia admiralitás még mindig titkolja a Bouvet cirkálóval odaveszett le­génység neveit és pedig még az érdeklődő családtagok elől is. A közönség a Dardanel­lák előtt megindított erőszakolt akciót kép­telenségnek tartja és különösen az aknák el­távolításának hiányos kísérletét kifogásol­ja. A legfájdalmasabban érinti a párisi kö­röket az, hogy a sem­leges államokban milyen szívesen fogadták a katasztrófa hírét, külö­nösen pedig azt, milyen mély hatást tett a

Next